Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-09 / 7. szám

1966. január 9. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Nyereségrészesedés Az üzemek dolgozói már szá­molgatják, hogy az év közben végzett munkájuk után mennyi lesz a nyereségrészesedés. Akad­nak azonban jónéhányan, akik bizonytalankodnak, s nem tudják, hogy a Munka Törvénykönyve módosítása kapcsán kiadott SZOT elnökségi irányelvek sze­rint megilleti-e ez őket. A Szak- szervezetek Országos Tanácsánál a nyereségrészesedés néhány új szabályáról ezeket mondták: A jogosultság új elbírálása A módosított Munka Törvény- könyve kimondja, hogy a dolgo­zó egy, ha pedig „kilépett” be­jegyzés szerepel munkakönyvé­ben, két-, illetve hároméves fo­lyamatos munkaviszony után ré­szesülhet jutalmazásban. Ennek alapján állapítja meg a SZOT irányelve is az egy- és kétéves folyamatosságot, a nyereségrésze­sedés rendszere miatt azonban a számítási időszak mindig a naptári év. Ha valaki például 1966. január 1. után lép ki a vál­lalattól, akkor előző munka­helyén jogosult nyereségrészese­désre, amennyiben a kilépését 1965-ben nem előzte meg fegyel­mi büntetés. Azt a dolgozót, aki munka- viszonyát folyamatosságot meg­szakító felmondással szüntette meg — munkakönyvébe „fel­mondás a dolgozó részéről’’ sze­repel — szintén egy év után illeti meg nyereségrészesedés, de ez csak 1966. január 1-től érvényes. Ha évközben mondott fel munka­helyén, arra az évre sem a régi, sem az új vállalatnál nem kap­hat ilyen juttatást. Ez akkor is szabály, ha a munkakönyvben „munkaviszonya megszűnt” be­jegyzés szerepel, de új helyén 30. nap után kezdett dolgozni. Kétéves folyamatosság szük­séges a teljes nyereségrészesedés­hez, ha a dolgozó 1965. január 1. után egy éven belül kétszer, vagy többször megszakította munká­ját, vagy ha az ilyen évet köve­tően, tehát 1966-ban, egyszer fel­mondással szüntette meg azt. Az intézkedés a vándormadarakat sújtja, s eszerint az ilyen kilé­pők csak 1967. december 31. után kaphatnak — két év folyamatos­ság után — nyereségrészesedést. Az üzemi tanács természetesen o jövőben is kizárhatja azokat, akik magatartásuk miatt nem érdemesek rá (előre meghatáro­zott számú igazolatlan mulasztás, társadalmi tulajdon súlyosabb megsértése stb.) A Munka Törvénykönyve sze­rint a jogerős fegyelmi büntetés­ben részesítettek a következmé­nyek alól bizonyos feltételek tel­jesítése mellett mentesítést kap­hatnak. A nyereségrészesedésre is érvényes ez, de csak a mente­sítést követő időszak után. Ha valaki például márciusban, vagy áprilisban fegyelmi elbocsáj fás­sal került másik vállalathoz, de év végén új helyén kiemelkedő magatartása miatt mentesül a fe­gyelmi következményei alól, nem két év múlva, hanem már 1966. január 1-től jogosultságot szerez a teljes, ha pedig évközben kap­ja meg a mentesítést, igényt tart­hat a részleges nyereségrészese­désre. Gyakori eset, hogy a dolgozót nyugdíjazzák, áthelyezik, behív­ják katonai szolgálatra, vagy idénymunkát végez és emiatt szünetel, de nem szakad meg a munkaviszony folyamatossága. Ilyenkor még akkor is jogosult nyereségrészesedésre, ha abban az évben teljes munkaviszonyt nem tud igazolni, s még az sem feltétel, hogy december 31-ig a vállalatnál legyen. A részleges nyereségrészesedés mértéke a tel­jes juttatás évközben ledolgozott hónapjai arányának megfelelő. A nyereségrésze­sedés növelésének, vagy csökkenté­sének lehetőségei A nyereségrészesedés a dolgo­zók anyagi ösztönzését szolgálja és egyének mellett érinthet cso­portokat is. összevont vállalatok­nál például fontos biztosítani, hogy az egyes gyáregységek dol­gozói előre ismerjék a többlet- nyereséghez juttatás feltételeit és azt, hogy teljesítés esetén mi­lyen mértékű lehet ez. A vállalati törzsgárda tagjai is megérdemlik, a magasabb ösz- szegű nyereségrészesedést. Cél­szerű, ha a fegyelmezetlen és a munkahelyüket gyakran változta­tó dolgozókat meg nem illető juttatást használják fel erre a célra a vállalatok. A SZOT el­nökségének irányelvei szerint azoknak adható hűségjutalom, akik hosszabb ideje dolgoznak az üzemekben, vagy áthelyezéssel kerültek oda. A hűségjutalom időtartamát és a jogosultság mér­tékét az üzemi tanács határozza meg. Különbséget tehetnek egy- egy vállalatnál a huzamosabb ideje dolgozók és az áthelyezés­sel odakerültek között is. A nyereségrészesedés csökkent­hető, ha például egy dolgozó ha­nyag munkája károsította a gaz­daságosságot, fegyelmezetlen volt,- vagy magatartásában egyéb ki­fogást találtak. Eseteit és mérté­két az üzemi tanács által kidol­gozott nyereségrészesedési sza­bályzat foglalja magába. A csök­kentést azonban csak akkor al­kalmazhatják ha ezt előre meg­határozták és a dolgozókkal is­mertették. Sor kerülhet csökken­Országosan is kiváló italtermés a kocsolai tsz-ben Hat halastavat létesített a ko­csolai Vörös Csillag Termelő- szövetkezet, összesen 40 hold tó­tükörrel. Egészen kiváló eredmé­nyeket ért el már az első évek­ben is a haltenyésztésben, A leg­utóbbi év haltermése szövetkezeti szinten országosan is kiválónak számít. Még nem érkezett meg az értékelés, de a szokásos adato­kat figyelembe véve, előkelő hely­re számíthatnak a kocsolaiak. Holdanként körülbelül tíz mázsa halat értékesítenek egy gazdasági év alatt. Jelenleg még mintegy száz mázsa kétnyaras ivadék van tóban, amit majd tavasszal ad el a szövetkezet. A halak haszna mellett sokat, jelent az öntözésben három tó ví­zének praktikus felhasználása. Ügy építették meg ezeket a tava­kat, hogy elsősorban víztárolónak valók. Az öntözőtelep tavai két év óta üzemelnek. Most teleltetőt épít a szövetkezet és a nyáron már ennek segítségével végzi a lehalászást. Tehát a teleltető nem­csak arra lesz alkalmas, hogy menedéket adjon télen a halak­nak, hanem a nyári Időszakban is, odaterelve őket, pusztulás ve­szélye nélkül kerülnek hálóba, amikor a tóból leengedik a víz nagy részét. A teleltető föld­munkáit a Koppányvölgyi Talaj- védelmi és Vízgazdálkodási Tár­sulat végzi, a zsilipeket és egyéb betonmunkákat pedig a szövet­kezet építőbrigádja. A kocsolai haltenyésztést Pi- ringer József állattenyésztési bri­gádvezető irányítja, az elnök sze­rint nagy hozzáértéssel és gond­dal. 1965 tésre vállalati fegyelmi büntetés­ként, vagy társadalmi bíróság határozata alapján is. Fegyelmi büntetésként a nye­reségrészesedés csökkentésére, vagy megvonására 1965-től az igazgató is jogosult, ebben az esetben azonban az MT. írja elő a jogorvoslati, a fellebbezési mó­dot. Ha a fegyelmi büntetés vég­rehajtását próbaidőre felfüggesz­tették, előlegként kell kifizetni a nyereségrészesedést, de amennyi­ben a próbaidő alatt újabb fe­gyelmi büntetést kap a kifizetett nyereségrészesedést le kell von­ni béréből. A fegyelmi büntetés kiszabása során lehetőleg figye­lembe kell venni az üzemi tanács által elfogadott szabályzatot. Jogorvoslat A nyereségrészesedési szabály­zat szerinti csökkentés, vagy meg­vonás a dolgozó és a vállalat kö- közötti munkaügyi vitának szá­mít, ezért első fokon a munka­ügyi döntőbizottságon, másod­fokon pedig a területi munka­ügyi döntőbizottságon kérhető jogorvoslat. Ilyen esetekben a bí­róság nem ítélkezhet. Az eljárás a dolgozó panasza alapján indul­hat meg és az igény az esedé­kessé válástól számított 3 éven belül nyújtható be. A munkaügyi döntőbizottság a következő kérdésekkel foglalkoz­hat a nyereségrészesedéssel kap­csolatos panaszok elbírálásakor: a. Elrendelheti a kifizetést, ha nem fizették ki, vagy szabály­talan volt a kifizetés módja. b. Vizsgálhatja, jogosultak-e a tények, amelyek alapján a kifize­tést megtagadták, vagy csökken­tették. c. Ha a nyereségrészesedést az üzemi tanács szabályzata értelmé­ben a dolgozó terhére rótt cse­lekmény elkövetése miatt csök­kentették, vagy vonták meg, Csak az vizsgálható, hogy valóban megtörtént-e ez a cselekmény, de az nem, hogy az elkövetett eset­tel arányos-e a megvonás, vagy a csökkentés. Nem tartozik a munkaügyi döntőbizottság hatáskörébe annak elbírálása, hogy a vállalat, vagy valamelyik egysége részesül-e nyereségrészesedésben, az üzemi tanács mennyit fordít közvetlenül a dolgozók egyéni juttatására és, hogy a nyereségrészesedési sza­bályzat feltételei nem sértenek-e magasabb típusú jogszabályt. K. A. 01 napló vesztegelt egy égetett mésszel megrakott vagon a dombó­vári állomáson. És öt nap eltelte után is csak a járási párt- bizottság erélyes fellépésére rakták ki. Ez öt nap alatt — ha a beérkezés után azonnal kirakják —, még egy, esetleg két fuvart lehetett volna vele lebonyolítani. De erre nem kerülhetett sor, mert az érdekeltek, az egy vagon mész köz­vetlen érdekeltjei, vitatkoztak. Ahelyett, hogy gyorsan el­szállították volna a meszet. És ha a pártbizottság nem lép közbe, talán még ma is vitatkoznának, noha az eset óta már több, mint egy hónap telt el. Befutott az egy vagon mész a dombóvári állomásra. A TÜZÉP-telepet annak rendje és módja szerint értesítették, majd az AKÖV-kirendeltség megkezdte a vagon kirakását, és két megrakott teherautóval megjelent a TÜZÉP-telepen. A vita ekkor kezdődött. A telepvezető ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy a raktárban lévő, 25 mázsa meszet előbb rakják át az AKŐV-ösök és csak ezután rakják be az új szállít­mányt. Az AKÖV rakodói — érthetően —, nem vállalták ezt. A telepvezető „következetes” volt, így nem engedte meg a szállítmány lerakását. Rövid vita után az cutók visz- szafordultak. A TÜZÉP-telepvezető is, az AKÖV-főnökség is felsőbb szervéhez fordult további utasításért, mindkettőt „megerősítették” felülről, eljárása helyességében. A vagon maradt, a két teherautó másfél napig volt megrakva a mész­szel, majd a rakományt vissszapakolták a vagonba. Az ál­lomás tiltakozott, a pártbizottság levélben jelezte a szek­szárdi AKÖV-nek, a pécsi TÜZÉP-nek az esetet, és sürgette az intézkedést, míg végül is intézkedtek, kirakták és be­szállították a TÜZÉP-telepre a meszet. Most már lassan el­csendesednek az ügy hullámai, minden bizonnyal készül a „számla” is, mármint a keletkezett kárnak a felelősök ré­szére való felszámlázása. Az azonban bizonyos, hogy a tel­jes kár, ami e közel egyhetes veszekedés miatt érté a nép­gazdaságot, nem térül meg. A másik, hasonló eset a karácsonyi ünnepekben történt. December 24-én 11-kor érkezett meg egy vagon — száz­hetven mázsa — importrizs a dombóvári vasútállomásra, a helybeli FÜSZÉRT-lerakat részére. Az AKÖV emberei meg­kezdték a kirakást, harminc mázsát el is vittek még aznap, de este a munkások — lévén karácsonyest —, hazamentek. Másnap folytatták a kirakodást, azonban a FÜSZÉRT-nét zárt kapura találtak. A megrakott autóval mentek a telep­vezető-helyettes lakására, majd a raktároshoz, azonban azok nem vállalkoztak arra, hogy kinyissák a raktárt és meg­engedjék, hogy az ünnepnap is dolgozó AKÖV-ösök berakják a rizst. Végül is csak 27-én lehetett kirakni és útjára en­gedni a jugoszláv kocsit, amelynek itt-tartózkodásának min­den napjáért, órájáért devizával kell fizetni. Sok szó esik mostanában a vasút túlterheléséről, sok vállalat, intézmény, szövetkezet panaszkodik, hogy nem kapja meg a megrendelt kocsikat, nem tud eleget tenni szál­lítási kötelezettségeinek. Tény, hogy a vasút kapacitása nem fejlődött oly ütemben, aminőt a feladatok növekedése meg­követelt volna. Ez azonban csak méginkább indokolja a meglévő teljesítőképesség ésszerűbb kihasználását. Mert az említett két eset csak kirívó példa. Általános jelenség, hogy a hét végén érkező kocsikat szombat délután, vagy vasárnap már nem rakják ki, az este befutókat csak másnap reggel kezdik meg kiüríteni, a hét végén, hét elején a berakodás sem megy úgy, mint a hét többi napjain. De még súlyo­sabb a felelősségük azoknak, akik vitatkoznak, ahelyett, hogy siettetnék a kocsik kiürítését. A vitát azután is el le­hetne intézni, amikor a kocsi már üres. (J) Tizenhatmillió forintot költenek a Simontornyai Bőrgyár felépítésére A Tolna megye területén végig, folyó Sió-csatornát eddig nem tudták olyan intenzíven öntözésre használni, mint az kívánatos vol­na. A Sió nagyfokú szennyezett­sége károsan befolyásolta volna a növények fejlődését, és ezért is álltak el a Sió-parti tsz-ek az ön­tözéses gazdálkodástól, szíveseb­ben a fúrt, csőkutas öntözéshez nyúltak. A Simontornyai Bőrgyár és a pécsi ipartelepek még nap­jainkban is szennyezik a Sió ví­zét. A Sióban élő halak — ame­lyek ma már alkalmazkodó­képességben felülmúlják az em­bert is — bírják a büdös, szeny- nyes vizet, de húsuk emberi fo­gyasztásra nem alkalmas. Néhány megrögzött, idős kishalász tudja csak elfogyasztani a büdös hala­kat. A Sió-torok alatti Duna-sza- kaszon, Mohácson, de tudomásom szerint még a határon túl is érez­hető, kimutatható a Sió szennye­zett vize. A folyóvizek szennyezését meg- 'kadályozó kormányrendelet meg- ■‘lenése idején a Simontornyai Bőrgyár veze­tősége dicséretes módon gyor­san hozzáfogott egy derítő építéséhez. Azonban a tervek csigalassúság­gal készültek. Három évvel ez­előtt már készen volt a terv, de nem találtak kivitelezőt, a mint­egy 16 milliós beruházás elvégzé­sére. így a gyárból naponta 2600 köbméter szennyezett víz ömlik a Sióba. Nagy vízállásnál a szenny­víz nem figyelhető meg az embe­ri érzékszervekkel. Kisvíz esetén, nyaranta például a gyár alatti fo­lyószakasz valósággal színét vált­ja, és a víznek szaga is van. A 16 milliós beruházás kivite­lezője a 26-os dunaújvárosi építőipari vállalat lesz. A munkálatokat ebben az évben elkezdik és a iövő évben be is fe­jezik. A derítő biológiai és me­chanikai úton is tisztítja a szenny­vizet. A különböző üllepítők, mechanikai és kémiai berendezé­sek sokasága ellátja majd a gvár szennyvízderítését akkor is. ha a termelés magasabb lesz, mint derítőjének ezekben a napokban. Tehát a terv a több évre előre várható fejlő­dést is figyelembe veszi. Egyébként ez a derítőrendszer egyedüli lesz az országban, ha­sonló még nem épült sehol, ügy értesültünk, a derítő felépülte után a tapasztalatok figyelembe­vételével ezt a típust általánosí­tani fogják. Különösen az olyan szennyvizek derítésére, mint a simontornyai, ahol olyan vegyü- let is keveredik a szennyvíz útján a folyóvízzel, amely a vízből oxis gént von el. A derítő elkészülte után tisz­ta vize lesz a Siónak, jóízű lesz a hal, lehet a vízzel ön­tözni is, nem kap mellékízt az öntözött zöldségféle. A simontornyai derítő azonban csak részben oldja meg a Sió szennyezettségének óvását A pé­ti ipartelepek üzemein a sor* hogy derítők építésével mentesít­sék a fenolszármazékos szenny­vizektől a Malom-csatornát, a Sárvizet és a Siót. Fálkovács Jenő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents