Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-08 / 6. szám
TOLNA MEGYE/mm VILÁG proletárjai, egyesüljetek. NEPÚSAB A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI, évfolyam, 6. szám _______________________________________ARA: 60 FILLER Szombat, 1966. január 8. r Ho gyan segíti a pártszervezet az 1966-os terv fejlesztését 3. o. v A gyönki könyvesbolt könyvesbolt marad 4. o. Rádiómelléklet 5. o. 1 J Hanoiba érkezett a szovjet küldöttség Tovább tart Sasztri és Ojub Khan megbeszélése A szovjet küldöttség, amely Selepinnek, az SZKP Elnöksége tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának és a VDK kormányának meghívására úton van Hanoiba, pénteken átutazóban, Pekingbe érkezett — jelenti a TASZSZ. A Reuter-iroda jelentése szerint a szovjet delegációt Li Hszien- nien miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter üdvözölte a pekingi repülőtéren. A szovjet személyiségek a kínai miniszterelnökhelyettessel költötték el reggelijüket, majd háromnegyed óra. elteltével folytatták útjukat. Nyikolaj Godunov, a moszkvai rádió hírmagyarázója a szovjet delegáció útját a Szovjetunió és a VDK állandóan javuló kapcsolatai jelének tekinti és emlékeztet rá, hogy a Szovjetunióból küldött fegyverek hozzájárulnak az amerikai légi kalózok banditatámadásainak visszaveréséhez: „A Szovjetunió által küldött légelhárító ágyukkal a vietnami néphadsereg több száz amerikai gépet lőtt le. A Szovjetunió minden eszközzel segítette és segíti a vietnami népet az amerikai imperialista agresszió ellen vívott harcában és a továbbiakban is így fog cselekedni” — mondotta a moszkvai rádió kommentátora, A Zyoie Warszawy legutóbbi számának cikke szintén a Selepin vezette delegáció hanoi útját kommentálja, s párhuzamot von az amerikai kormány külföldre küldött követeinek missziói és a szovjet küldöttség látogatása között. A varsói lap egyebek között rámutat: „Ha sejtéseink nem csalnak, az amerikai utazásoknak két céljuk van. Az egyik az, hogy megpróbálják elérni a békét az amerikai feltételek szerint, a másik pedig, hogy tovább szélesítsék a háborút”. A Selepin-látogatással kapcsolatban a lengyel lap megjegyzi, hogy „ezt nem kíséri túlságosan nagy »felhajtás« harsány propaganda. De talán éppen ezért bizonyul majd sokkal jelentősebbnek”. Taskent (MTI) Péntek reggel a Taskent melletti durmeni villában ismét találkozott Ajub Khán elnök és Sasztri miniszterelnök. A két vezető kocsija csaknem egy időben érkezett a „semleges villához”. Sasztri és Ajub a bejáratnál szívélyesen üdvözölte egymást, majd a napfényben úszó emeleti tárgyalóterembe indultak. Ezúttal a fotóriportereket is beengedték a durmeni villa tárgyalótermibe. A megbeszélés zárt ajtók mögött folyik. Koszigin nincs jelen. A Reuter helyszíni tudósítója szerint „általában dicsérik Koszigin nyugodt, türelmes diplomáciáját. Az indiai küldöttség azt mondja, hogy Koszigin nem tett javaslatokat és nem közvetített, hanem csupán jószolgálatokat tett a felelmek”. Ugyancsak a Reuter szerint a konferencia esetleg keddig tarthat Az Associated Press amerikai hírügynökség Taskentbe küldött tudósítója írja: Koszigin szovjet miniszterelnök a jelek szerint mindaddig Taskent- ban kíván maradni, ameddig jelenléte szükséges. Ez még négy, vagy öt napot is jelenthet. A szovjet vezető igen nagy erőfeszítéseket tesz a bizalmas megbeszéléseken, s Ajub Khánnal és Sasztrival egyaránt több órán át tárgyalt. A pakisztáni küldöttség szóvivője kijelentette, küldöttségére „mély benyomást tett a Koszigin miniszterelnök által tanúsított ro- konszenv és megértés”. Dzsha indiai államtitkár szerint Koszigin „igen sok időt szán feladatára és minden módon közreműködik abban, hogy a megbeszélések eredményesek legyenek”. Valószínűnek látszik, hogy Koszigin a jövőben is fontos szerepet tölt majd be Dél-Ázsiában, mint baráti közvetítő, s ezzel elfoglalja azt a helyet, amelyet 1947-től rendszerint az Egyesült Államok és Anglia töltött be. asztri ebédet adott Koszigin tiszteletére Ünnepélyes fogadtatás Hanoiban Hanoiba érkezett a Szovjetunió küldöttsége, Selepinnek, az SZKP Elnöksége tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. A küldöttséget szállító repülőgép a főváros közelében levő repülőtéren szállt le. A szovjet küldöttség rövid pihenő után a repülőtérről Hanoiba hajtatott, ahol a Ba Dinh téren ünnepélyes fogadtatást rendeztek a vendégek tiszteletére. A Ba Dinh téren, Hanoi főterén Pham Van Dong miniszterelnök üdvözlő beszéddel fordult a szovjet küldöttséghez. A VDK kormánya nevében köszöntötte a Szovjetunió küldötteit, majd hangsúlyozta: Az az értékes segítség, amelyet a Szovjetunió, annak kommunista pártja, a szovjet kormány — amelynek önök küldöttei — nyújt, azzal az értékes támogatással együtt, amelyet Kínától, a testvéri szocialista országoktól és az egész haladó emberiségtől kapunk, egyre nagyobb érőt ad népünknek, egyre nagyobb lelkesedéssel tölti el, megszilárdítja eltökéltségét, azt az elhatározását, hogy szétzúzza az amerikai imperialista agresszo- rokat, megvédelmezi nemzeti jogait, az indokínai, a délkeletázsiai és a világbékét. A megjelentek lelkes ünneplése közepette Selepin, a szovjet küldöttség vezetője válaszbeszédet mondott. Elöljáróban köszönetét fejezte ki a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának és a VDK kormányának a meghívásért, és tolmácsolta a szovjet nép és a szovjet vezetők testvéri üdvözletét és legjobb kívánságait, majd így folytatta: — Azzal, hogy elküldte delegációinkat a Vietnami Demokratikus Köztársaságba, az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány ismét kifejezésre juttatta a szovjet nép szilárd és hajthatatlan elhatározását, hogy minden vonalon támogatja és segíti az Egyesült Államok agressziója ellen harcoló vietnami népet, mindenképpen fejleszti és erősíti a barátságot és az együttműködést az SZKP és a Vietnami Dolgozók Pártja, a Szovjetunió és a VDK között. Az SZKP és a szovjet nép véleménye szerint a vietnami nép igazságos ügyért harcol. Az SZKP és a szovjet nép szilárd meggyőződése, hogy ez az ügy diadalmaskodni fog. Az SZKP és a szovjet nép kívánja, hogy ez az ügy mielőbb diadalmaskodjék. Meggyőződésünk — és ehhez nem férhet kétség — hogy küldöttségünk itteni látogatása, az Önök pártjának és kormányának vezetőivel folytatandó tárgyalásaink, a vietnami dolgozókkal törSzovjet küldöttség utazott a Mongol Népköztársaságba Moszkva (TASZSZ). Pénteken Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség utazott hivatalos látogatásra a Mongol Nép- köztársaságba. A küldöttség tagjai: Kirill Ma- eurov, a minisztertanács elnökének első helyettese, Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának .titkára, Andrej Gromiko külügyminiszter, Rogyion Mali- novszkij, honvédelmi miniszter és mások. A küldöttséget a jaroszlavi pályaudvaron Voronov, Mikojan, Podgornij és Szuszlov búcsúztattá ténő találkozásaink előmozdítják a testvéri egység és a barátság további fejlődését országaink pártjai, kormányai és népei között. Ezért utaztunk ide, ennek érdekében nem sajnáljuk az erőfeszítéseket. Ho Si Hinh fogadta a szovjet küldöttséget Hanoi (TASZSZ) Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke pénteken fogadta a szovjet küldöttséget, amely Sele- pinnek, az SZKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével baráti látogatásra érkezett a VDK-ba. A találkozón Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke. Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának első titkára, Truong Chinh, a VDK nemzet- gyűlése állandó bizottságának elnöke és más vietnami vezetők is részt vettek. Meleg, szívélyes légkörben folyt le a találkozó. Lai Bahadur Sasztri indiai miniszterelnök pénteken a szovjet kormány által rendelkezésre bocsátott villában ebédet adott Alek. szej Koszigin szovjet miniszterelnök tiszteletére. Folynak a tárgyalások a francia kormány újjáalakításáról Párizs (MTI). Pompidou miniszterelnök pénteken délben újabb tanácskozást folytatott Michel Debrével, a Matignon-palotában. A volt miniszterelnök a megbeszélés után kijelentette, elvben elintézett ügy, hogy átveszi a gazdasági, pénzügyi és népjóléti tárcákat összefogó csúcsminisztérium vezetését. Debré valószínűleg miniszterelnök-helyettesként fogja irányítani az alája rendelt minisztériumokat. De Gaulle pénteken Edgar Fauré volt miniszterelnököt is fogadta. Edgar Faure a jelek szerint ugyancsak helyet kap az új kormányban, nevét több fontos tárcával kapcsolatban emlegetik. Pompidou miniszterelnök pénteken folytatta tanácskozásait az UNR vezetőivel és kormánya egyes tagjaival. Egyes megfigyelők úgy vélik, nemcsak a kormány átszervezéséről van szó, hanem a degaulleisták pártjának, az UNR-nek az átalakításáról is. A villa előtt sok szovjet és külföldi újságíró gyűlt egybe. Sasztri a villa tornácán várta vendégét, majd amikor Koszigin gépkocsija megérkezett, elébement és szívélyesen üdvözölte a szovjet kormányfőt. A két vezető mosolyogva állta a fotóriporterek pergőtüzét; Koszigin a beszélgetés elején — még az újságírók jelenlétében — meleg szavakkal emlékezett meg indiai látogatásáról, kalkutta! é3 Bombay-i élményeiről, s hozzátette: nagy örömmel találkozik ismét ott megismert indiai barátaival. Molnárok fehér asztalnál A nagy fehér asztalt félkaréjban öregek ülik körül. Ök most vendégek itt, a dombóvári malom kultúrtermében. A vendéglátók, az üzem vezetői és néhányan a fiatal dolgozók közül, csak az egyik oldalon zárják a kört. Nyugdíjastalálkozót rendezted ma délutánra, összehívták a malom nyugdíjasait és búcsúztatják azokat, akik most mennek nyugdíjba. A régebbi nyugdíjasok viccelődnek, az „újak” megilletődöt- tek. — Valahogy úgy érzem magam, mintha szabadságon lennék — mondja Bódog János, aki egyfolytában harminchat évet dolgozott ebben a malomban —, még nem tudom elképzelni, hogy ez minden nap így lesz. — Most leszel majd csak igazán „valaki” — veti közbe egy régebbi nyugdíjas. — Mert az valahogy úgy van, ha az asszony otthon azt mondja, jó lenne, ha valaki hozna be egy vödör vizet, vagy valaki igazán begyújthatna a kályhába, hát az a valaki a nyugdíjas férj. Tréfálkoznak, viccelődnek, de nem lehet meghatottság nélkül itt ülni köztük. Négyen, akik most búcsúznak az üzemtől, hatvanévesek. A többiek, akik erre az alkalomra jöttek el, már jóval túl vannak a hatvanon. Évtizedeket töltöttek a malomban, cipelték a zsákot, vigyázták a gépet, hófehér lisztet készítettek a búzából. A sok évtized kellemes emlékeket is jelent, de szomorúakat is. És a búcsúszavakban, a pohárköszöntőkben esik szó ezekről, azokról is. Az utóbbi húsz évben több a kellemes emlék, az azelőttiekben pedig a szomorú. , — A molnárok többsége malomról malomra vándorolt a múltban — emlékszik vissza ezekre az időkre Vadál József, az egyik régebbi nyugdíjas. — Sok mester nem szerette hosszú ideig tartani a segédet, mert akkor már be kellett jelenteni a beteg- segélyzőbe és fizetni utána. Ha aztán a molnár megrokkant, egész életére nyomorékká vált, nyomoroghatott ő is, a családja is. Ismertem nem egy öreg molnárt, aki minden támasz nélkül maradt öregségére, vándorolt, hol ebbe, hol abba a malomba tért be egy tál levesért, vagy egy darab kenyérért. A munka látástól vakulásig tartott. Néha nem volt vasárnap se, ünnep se. Mennyivel más az életük a mai fiataloknak, de hozzátehetem, a mai öregeknek is... A vezetők arra kérik a nyugdíjasokat, hogy látogassanak el máskor is a malomba, szívesen fogadják őket és örülnek, ha bírálataikkal, javaslataikkal segítik a munkát. Ök pedig szívesen fogadják a kérést, bíztatást. Majd előkerülnek az ajándékok is, az üzem vezetői, pártszervezete és szakszervezeti bizottsága emléktárgyakat ad át a most nyugalomba vonulóknak, Bódog Jánosnak, Takács Sándornak, Móring Istvánnak és Zelenka Mihálynak, (J)
