Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-07 / 5. szám
ÍÍŰ6- január 7. \ 3 \ “ TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Néhány megjegyzés az új prémiumrendszerhez Hogyan segíti \ a pártszervezet az 1966-os terv teljesítését ? Az álLami iparban és az építőiparban foglalkoztatott műszaki és alkalmazotti dolgozók néhány nap óta már az új prémiumrendszer alapján, kaphatják a jó munka után jogosan járó jutalmukat. Január 1-én életbe lépett a munkaügyi és a pénzügyminiszter szeptemberben közzétett rendeleté és a mostani napokban sorra megjelenik az ipari szakminisztériumok, végrehajtási utasítása is. Növekszik a vállalati önállóság A rendelkezés csak az alapfeltételeket írja elő, mely szerint az idei prémiumkeret meghatározásának kiindulópontja a múlt évi keret 70 százaléka, (a vezetők prémiuma nélkül) de ha a vállalat tiéri a minisztérium által meghatározott nyereségrészesedés mértékét, a keret újabb 40 százalékkal növelhető. A nyereségrészesedési többletnapok után szintén emelkedhet a keret, s így elérheti a múlt évi 130 százalékát is./ Erre alapozva kell a vállalatok vezetőinek a szakszervezeti bizottságokkal egyetértésben gazdasági terveik alapján, helyzetüknek, sajátosságaiknak megfelelően kidol- gozniok a szabályzatot, amelyben pontosan és egyértelműen rögzítik a munkakörök szerinti prémiumfeltételeket. A szabályzatot minden vállalatnál nyilvánosságira kell hozni, amikor ismeretessé válik, milyen mértékű a prémiumkeret. Ezt előreli. hatóan még januárban megküldik a felettes szervek. Az új prémiumrendszer nagy előrelépést jelent, részben azért, mert biztosítja az anyagi ösztönzés igazságosabb és célravezetőbb feltételeit. részben pedig azért, mert jelentősen hozzájárul a vállalati önállóság növekedéséhez, része tehát a gazdaságirányítási reformnak. Alap a já munka, a vállalati nyereség Figyelemre méltó az a világos és egyértelmű előírás, mely szerint az új prémiumrendszer anyagi alapja a vállalati nyereség. Ez az, amiben tulajdonképpen jelentkezik az új prémiumrendszer össztársadalmi érdeke. Az új rendszer arra ösztönzi a műszaki sárból, káromkodott egyet, a jámbor állathoz ment, megsimogatta, szólintgatta, hogy megnyugodjon, végignézte, hogy esetleg nem sé- rült-e meg a gyors vasalkotmánytól. Dehogy haragudott rá, dehogy tudna ő neheztelni rá, hiszen a szívébe zárta még kisgyermek ko_ rában, fél évszázaddal ezelőtt, amikor a bukovinai lankákon ismerkedni kezdett a pásztorélettel. A csacsi azóta nélkülözhetetlen segítőtársa lett a kenyérkeresésben. Nem is válna meg tőle a nagyvilág minden kincséért sem. Hogy Miklós Gábor közben miért vett autót? Mert volt pénze! Egy termelőszövetkezeti juhásznak ne legyen? Aki télen-nyáron ott van a nyájjal, s terelgeti esőben, sárban, izzasztó napsütésben. És mert mégis csak más dolog a juhászok tapasztalatcseréjén megjelenni a C-s rendszámú Moszkviccsal, mint csacsiháton. Mégsem mindegy, hogy egy juhász tovább jut-e a jámbor nagyfülűnél, vagy sem. Amikor megjelent Németkéren egy juhászértekezleten Moszkviccsal, — felnéztek rá. Bezzeg, ha csacsiháton érkezik, észre sem veszik. Vagy /amikor meglátogatta a rokonokat az ötödik községben ... Még a gyeés alkalmazotti dolgozókat, hogy tudásuk nagyobb részét fordítsák a tervszerű vezetésre, gazdaság- irányításra, a gondosabb munka- szervezésre, keressék, kutassák a termelékenység és az önköltség további tartalékait, biztosítsanak a tervezettnél nagyobb vállalati nyereséget, a munkások számára pedig több nyereségrészesedést. Vajon nem közvetlen érdeke-e így a munkásnak is, hogy támogassa az új premizálási rendszert és határozottabban igényelje, hogy munkájának szervezettebb feltételeket teremtsenek, nyugodtabb légkörben éljen, dolgozzon és többet kapjon, amikor a nyereségrészesedést felosztják? S vajon a társadalom, az egész nép számára mindegy-e, hogy milyen arányú a termelés eredménye, a munka termelékenysége, a nemzeti jövedelem, előrehaladásunk anyagi alapja? Ezért, bár az új prémium- rendszer közvetlenül a vállalatok dolgozóinak kisebbik részét érinti, közvetve mégis olyan intézkedés, amely a társadalom egészére kihat és számottevően elősegíti gazdasági terveink eredményesebb megvalósítását. A párt Központi Bizottsága több alkalommal szóvá tette: elmaradtunk a műszaki fejlesztésben, a korszerű gyártmány- és gyártásfejlesztésben. Üzemeink ebben is előbbre léphetnek, ha élnek az új prémiumrendszer adta lehetőségekkel. A szabályzatban meg kell határozniok a célprémium-feladatokat is és igen hasznos, ha ebben a műszaki fejlesztéssel összefüggő előírások is szerepelnek. Bizonyos műszaki, gazdasági és speciális termelési feladatok végrehajtására pályázatokat írhatnak ki, melyekkel elsősorban szintén a műszaki fejlesztésre ösztönözhetnek. Mindennek azonban az a feltétele, hogy a vállalatok vezetői a lehetőségekkel, az igényekkel és a szükségletekkel gondosabban számoljanak, s az önállósággal élve, bátran, merészebben kezdeményezzenek. Szűnjön meg - az egyenlősdi Akkor lesz igazán hatékony az új prémiumrendszer, ha azt a vállalatvezetők az egyenlősdi és a szubjektivitás kizárásával alkalmazzák. Azért hívjuk fel a figyelmet erre, mert egyes vállalarekkora óta nem látott ismerősök, meg Sopron, meg.,. — Lássák, hogy a majosi juhász nem akármilyen ember. Ám az autót ő sem zárta szívébe, éppúgy nem tud vele megbarátkozni, mint a csacsi. Különösen hangzik, de így van. Miklós Gábornak például esze ágában sincs megtanulni autót vezetni. A lánya, Erzsi szerezte meg a jogosítványt és az fuvarozza apját, a juhászt. — Miért nem tanul meg vezetni? — A mennykő... Pedig a lányom es mindig mondja, hogy menjünk ki a futballpúlyára és ott megtanít vezetni, de azt aztán már nem ... Úgy beszél erről, mintha valamit éppen el akarnának tőle venni, amivel kevesebbje lesz, ami hiányzik esetleg még a mindennapi megélhetéséből is. — Nem való ez nekem. Még rágondolni is rossz ... Elmeséli, hogy egyszer éjszaka álmában vezette az autót, ott ült a volánnál, s valahova el akart vele jutni. De a kormányt, ha jobbra fordította, az autó balra ment, ha balra fordította, jobbra, s állandóan ott táncolt a szakadék szélén: verejtékezett, kapkodta a kormányt, próbált egyenesbe ketoknál történt beszélgetések intenek, hogy itt fenyeget legtöbb veszély. Az alaprendelet megszünteti az egyéni prémiumok felső határát, mintegy hangsúlyozva, hogy a munkát jobban ellátó, a vállalati feladatokért, termelékenységért és jövedelmezőségért eredményesebben dolgozó műszaki és adminisztrációs dolgozók anyagiakban is többet érdemelnek. Fel kell számolni a kicsinyességet, a „hátha valaki megsértődik” elvet, sőt a vélt, vagy a tényleges szociális indoklást is. A prémium a termelés javítását, ösztönzését szolgálja, s nem szabad sajnálni a kiemelkedően dolgozóktól a kiemelkedően magas összegű jutalmazást sem. Az életbe lépő prémiumrendszer igazságosabb és ösztönzőbb feltételeikhez köti a vállalatok vezetőinek jutalmazását is, amikor előírja, hogy a prémium mértékét a vállalat egészének működése alapján a gazdasági év lezárásával, utólag állapítják meg és a jutalmak összegét a minisztériumok külön keretből biztosítják. A végrehajtás erkölcsi hatása Nagy-nagy felelősséget, a termelés, a gazdálkodás gondosabb figyelemmel kísérését és határozottságot követel üzemeink vezetőitől az új prémiumrendszer. Ne feledjék el, hogyha az elvek és a gyakorlat egységben marad, igen jelentős erkölcsi ösztönzésre is szert tehetnek. A jutalmak, prémiumok igazságos, vagy igazságtalan elosztása az emberek tudatában is jelentkezik és mérhetetlen erkölcsi károkat okozhat az a vezető, aki hibás mércét alkalmaz, az érdemtelennek kedvez, vagy aki esetleg továbbra is fenntartja a „fizetéskiegészítés” rendszerét. A közeli napokban minden üzemben ott lesz már a szakminisztérium végrehajtási utasítása és hozzákezdhetnek a vállalatok sajátosságainak megfelelő prémiumszabályzat kidolgozásához. Ezt a néhány megjegyzést csupán gondolatébresztőül írtuk. K. A. rülni, annyira kimerült a nagy munkában, hogy végül már se élő, se holt nem volt, de a „vaskazetta” csak nem engedelmeskedett. A felesége arra ébredt, hogy férjeura őrjöngve fetreng az ágyban. Felébresztette. — Mi van veled? — Autót vezettem. Csuromvizesre izzadta magát és szabályos fizikai fáradtságot érzett tagjaiban. Bezzeg a csacsi eltalál egymagától is oda, ahova kell, csak néha kell egy kicsit meglegyinteni a juhászbottal. így esett, hogy a majosi juhász, Miklós Gábor autótulajdonos lett, de azért megmaradt hűségesen a jámbor csacsijánál. Beszélik, hogy újabban Opel Rekord-ot akar venni, lánya legalábbis azt szeretne. — Igaz ez, Gábor bácsi? — Hát még nem tudom. Egy kis megtakarított pénzünk már van ... — És vezetni ezután sem akar megtanulni? — Az atyaistennek sem. — Akkor minek az autó? — Jó, ha van az is a családban... A próba kedvéért akartam néhány becsmérlő megjegyzést tenni a csacsira, de nem mertem. Miklós Gábor biztosan kitett" volna a szűrömet. Boda Ferenc Az új gazdasági mechanizmushoz alkalmazkodik a bőrgyári A gazdasági mechanizmus olyan kapcsolatban van az élettel, az élet úgy irányítja, befolyásolja a mechanizmust, hogy a kettőt kü- lön-külön tárgyalni nem is helyes. Napjainkban mind gyakrabban esik erről szó. Hogyan befolyásolja életünket az új gazdasági mechanizmus, hatása milyen lesz az emberekre, illetve az emberek hogyan tudnak hatni, milyen kapcsolatba kerülnek az új gazdasági mechanizmussal. Mindezek izgalmas kérdések, sokat foglalkoztatják Simon tornyán is a bőrgyár munkásait. És találgatják, hogyan, s mint lesz a jövőben, de a fő figyelem az 196ö-os évre irányul. Ez az év lesz hivatott választ adni sok, ma még tisztázátlan* kérdésre, most nyílik mód arra, hogy a távlati programokat úgy alapozzuk, hogy az a távoli céloknak biztos támasza legyen. Simontornyán ezekben a napokban valami új kezdődik. Űj, olyan formában, hogy az emberek felelősségérzetére jobban számítanak. És megnő a kommunisták példamutatásának jelentősége, szerepe a termelésben, az emberek tudatának formálásában. Ezekről beszélgettünk a simon- tornyai elvtársakkal Milyen a hatvan hatos terv? Miután a tavalyi munka a gyárban eredményes volt, teljesítették a tervet, és a szokásosnál korábban megkapták az 1966. évi programot is, volt idő arra, hogy megbeszéljék a feladatokat, ismertté tegyék elsősorban a vezetők körében a hatvanhatos követelményeket. December 9-én tartottak a gyárban pártvezetőségi ülést, s először került szóba az 1966-os terv. Az igazgató tájékoztatója szerint a termelés összetételében következő a változás; — főleg olyan cikkből termelnek többet, amely munkaigényesebb, a piacon keresett. így a kemény áruknál és a zsíros bőröknél, a hasítéknál, és a ruházati bőrnél lesz alacsonyabb a terv, mint a múlt évben vol*, ugyanakkor nő a sima marhabox, a sport-vixos és a huntingbőrök gyártása. Mindezek adják azután azt a különleges feladatot is, hogy a gyárban minden munkaterületen nagyobb felelősséggel kell dolgozni vezetőnek és munkásnak egyaránt. A mennyiségi terv — ha átlagosan négyzetméterre számítjuk, ami ugyan nem mértékadó az idei programot illetően, mert az értékben eltolódás van, felfelé — körülbelül azonos, mint a múlt évi. Változás csupán az, hogy a nyersanyagok azonos menny'cé- géből kell nagyobb felületben kikészíteni, jobb, értékesebb minőségű bőrt. Ember és A KÖJÁL és a szakszervezet közös rendezésében a szekszárdi Sqós Sándor Művelődési Házban 12-én, szerdán délelőtt: „Ember és egészség” címmel kiállítás nyílik, amely egy hónapig tart nyitva. Az emberi szervezet felépítését, belső működését gombnyomásra kivilágítható üvegszekrényekben mutatják be, műanyag i pártmunka A gazdasági munka kapcsolata a pártmunkával, az idén minőségi változáson megy át. A múlt években a gazdasági vezetés és a pártszervezet kapcsolata jó volt Most azonban el kell mélyíteni és naponta élővé kell tenni. Van erre lehetőség? Igen. Sőt a kívánalom is a gazdasági vezetők részéről. Ez pedig nyilván az együttműködést tételezi fel, jobban, mint volt az 1965-ös gazdasági évben. Az alapszervezetek feladatai Az új gazdasági mechanizmus értelmében itt a bőrgyárban is számos vonatkozásban új dologgal találkozhatunk. Elsősorban ilyen, hogy a feldolgozó ipar, pontosabban a piac igényeihez rugalmasabban igazodik a gyári termelés. Az idei program is ezt bizonyítja. Az idén először kerül sor arra, hogy közvetlenül a gyár exportáljon nyugati országokba bőrt. ötezer négyzetméter huntingbőrt küldenek külföldre ugyanakkor a létszám- és bér- gazdálkodás tekintetében is változás várható. Eddig átlagórabérrel számoltak, most abszolút bér- gazdálkodás lesz, ami megnöveli a felelősségét nemcsak az igazgatónak, de a terület művezetőinek is. Várható, hogy az idén a létszámmegtakarításból eredő bér 75 százalékát majd hasznosítani fogják, korrigálják a jelenleg még fellelhető béraránytalanságokat, sőt várható ezek után, hogy sor kerül majd a normák karbantartására is. A fő figyelem azonban az időbéres dolgozók munkaidejének felülvizsgálatára irányul, illetve az adminisztratív dolgozók körében bizonyos átcsoportosításokra kell számítani, mert a terv ezt is megkívánja. Az alapszervezetek feladatai néhány mondatba sürítve talán így foglalhatók össze: az egyes műhelyekben a bőrök minőségének további javítása, a költségszinten belül való termelés, takarékoskodás az alap- és segédanyagokkal. Ezt segíti azután a pártmunka, amelynek részleteit ezekben a napokban a pártvezetőség már kidolgozta, s január közepétől sor kerül a pártalap- szervezetek taggyűléseire, amikor már részleteiben is meg tudják határozni a bizalmiak, az egyes párttagok feladatát és kötelességét. A Simontornyai Bőrgyárban a pártmunka olyan érdekes vonásaival találkozhatunk most, az év elején, hogy erről külön is kell beszélnünk. PÁLKOVÁCS JENŐ Következik: A termelésre és a tudatformálásra ható pártmunka. egészség szemléltetőeszközökön, ábrákon Külön teremben lesz a 18 éven felüliek számára a kiállítás anyaga, amely az NDK-ból, Lipcséből érkezett hazánkba. Először Budapesten került bemutatásra és a vidéki városok közül Szekszárd a negyedik, ahol bemutatják. Megtekintése díjtalan.
