Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 24. szám
4 TOLNÁ MEGYEI NÉPŰJSÁG 1066. január 20. Látogatás az őcsényi egészségházban és elvégzi a súlymérést. Az egyik fiatalasszony, alig 17 éves mamajelölt, szédülésről panaszkodott az orvosnak. Kiderült, hogy a szédülést a magas vérnyomás okozta. — A vérnyomás emelkedése ebben az időszakban — a téli disznóvágásokra gondolok — elég gyakori. A terhességgel együtt jár, a növekvő étvágy. A leendő mamák nem tudnak ellenállni a zsíros, fűszeres ételeknek, s a szokottnál több folyadékot fogyasztanak. Ez is de a feszült idegállapot is emeli a vérnyomást — mondja. D r. Mátis Lajos évek óta elnöke a községi egészség- ügyi állandó bizottságnak. Ez alatt az idő alatt négyszer változtatta helyét az egészségház. Ahol most vannak, a postával egy épületben, állandó helynek ígérkezik. Szó van arról, hogy némi módosítással korszerűsítik. Az egészségház létesítésében és abban, hogy a várószobában, a rendelőben a legfontosabb bútorok, felszerelések nem hiányoznak, sokat tett az egészségügyi állandó bizottság. A várószoba falán egy tabló van, fényképekkel. Azokról készült, akik éveken át dolgoztak az őcsényi egészségház fejlesztéséért, szépítéséért. P. M. A z egészségház felé igyekvő kisgyermekes és leendő mamák óvatosan lépkednek a síkos-jeges úton. Vigyáznak édes terhűkre, a pólyába, plédbe bugyolált kisbabákra. Alkalmasabb időben babakocsiban tolják a kicsinyeket, de mostanában a keskeny, síkos út nem alkalmas a kocsikorzózásra. Öcsényben, a hajdani egykés sárközi községben már régen megszűnt az egyke. Tavaly 29 születés volt, és 34 gyermek töltötte be az első életévét. Az idénre sem romlik a születési statisztika. Kedden a leendő kismamák közül 12-en jelentek meg a tanácsadáson. A „bemutatott” csecsemő né- hánnyal több volt. Az őcsényi egészségházban tiszta levegőjű, kellemesen fűtött szoba várja a csecsemőket, s a mamajelölteket. Látogatottak a keddi napokon megtartott tanácsadások. A mamák, függetlenül attól, tapasztaltak-e rendellenességet, vagy nem, megszokták, hogy hetenként egyszer „bemutatják” kisgyermeküket Mátis doktor bácsinak. Mátis Lajos orvos mindenkit ismer a faluban. A fiatal mamák legtöbbjét csecsemőkoruk óta. A vizsgálat közben néha beszélget és ilyeneket mond: — Erős, jól fejlett a kislányod, Sárika. Olyan, mint te voltál csecsemő korodban. A több mint harmincéves orvosi praxis egy községben megengedi a tegezést, és a letegezet- tek szívesen is veszik, mert nem a lebecsülést, hanem a barátságot fejezi ki. Elterjedt hiedelem, hogy a falusi emberek általában ismerik egymást. Több helyen ez így van, de Öcsényben az egészségházban eltöltött pár óra alatt más volt a tapasztalat. Jónéhány fiatalasszony bejött, körülnézett, s utána nem elegyedett beszélgetésbe. Idegenül mozgott. Amikor a rendelés befejezése után szóvá,tettem, érdekes dolgot mondott el az orvos. — Valóban sokan vannak, akik nem ismerik egymást, mert a kültelekről költöztek a faluba, de vannak olyanok is, akik a megyeszékhelyen dolgoznak, s mivel Szekszárdon nem kaptak lakást, a városhoz legközelebb eső Őcsénybe telepedtek le. Körülbelül 1800-an vándoroltak be Őcsénybe — mondta. így érthető, hogy egymás számára még A szakályi Kaposvölgye Tsz-ben újszerű szarvasmarha-istállóval kísérleteznek a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum kutatóinak segítségével. Fészerszerű istállót építettek, amelynek a bejárati oldala nyáron teljesen nyitott, szellős, télen pedig szalmabálából összerakott fallal zárták el a külső hidegtől. Az istállónak belül rácsos padozata van: 13 centiméter széles fa-, beton és betonra ragasztott gumipadlóval kísérleteznek; a deszka- ás a betonpadló között 4,5 cm-es hézagokat hagytak ki, hogy a padozat alatti másfél méter mély aknákba folyjon az állatok ürüléke, amelyet házilag készített szippantóval, vagy kiemelő szerkezettel továbiinimniTmimmlf ¥»»»»»»»» bítanak egy külső gyűjtőaknába, vagy pótkocsin a földekre. Az eddigi tapasztalatok szerint a betonos-gumi és a tiszta betonpadozat válik be legjobban, ezeken nem csúsznak az állatok. Télen nehézség merült fel a rácsos padozat alatti aknákban, mert a szabadon tartott állatok sok szálas takarmányt belehullatnak az aknákba, s a megsűrűsödött trágyához szippantót nem használhatnak télen, helyette kiemelőt szerkesztettek. A szakályi tsz-ben 1100 mázsa kitűnő tárgyát mentettek meg így. Azelőtt a karámos tartással a trágya gyakorlatilag tönkrement, s az állatok sem értékesítették a felvett kalóriát, sokszor csánkig sárban álltak. Ezzel a módszerrel évente 100—150 hold föld vagy legelő erősítésére elegendő trágyát gyűj Lhetnek össze a meglevő 95 tehéntől. Az új istállóban a mellette levő lejtős silógödörből csil- lekocsával tolják be a karbamdddal dúsított silótakarmányt. II Gsiphe utol Szövetkezeti tagok téli munkája Bátaszéken mindenki dolgozhat, aki akar — Jövőre gyári műhelyt rendeznek be a Búzakalász Tsz-ben — Kevés kocsis hordja a trágyát Madocsán A legtöbb termelőszövetkezetben nagy gond, hogy télen nem találnak munkát a tagok. Az állatgondozókon kívül kevés embernek jut munka a téli hónapokban. Néhol kis időre segítenek ezen kosárfonással, söprűkötéssel, terményforgatással, s más hasonlóval, de ez kevés. Kivétel is akad. A bátaszékd Búzakalász Termelőszövetkezetben például olyan sok ember dolgozik most is nap mint nap, mintha nem is tél lenne. A 135 állatgondozó és takar- mányos tsz-tag mellett még megvan a munkája minden napra 35 kocsisnak, az ösz- szes traktorvezetőnek, azután 35 műhelymunkásnak, 10 asz- szonynak és 30 gyalogmunkás férfinak, akik közül az utóbb említettek különböző rakodómunkában, mor- zsolásban, szecskázásban és a nyers répaszelet betakarításában vesznek részt. A kocsisók hordják a trágyát, mások a még kint levő kukoricaszárat takarítják be, időnként műtrágyát fuvaroznak és különböző terményeket. A trágyahordás teljes erővel folyik. A szövetkezet központi majorjában mozgalmas az élet a kocsisok és a vontatósok között. Mivel a határban nem tudnak járni a lovas kocsik, lerakják a trágyát egy-egy tábla szélénél. A DT egyébként maga is fuvaroz, amelyik a majorban segítkezik egy-egy pótkocsi kihúzásában: ez a lánctalpas erőgép két pótkocsival hordja a földekre az istállótrágyát. A 40 traktorosból 25 különböző szállításokban vesz részt, néhá- nyan rakodómunkásként dolgoznak mostanában. A többi traktor- vezető a szerelőknek segít kijavítani a gépeket. A morzsolást nagyobb erővel ma kezdik meg a szövetkezetben; Száztíz vagon csöves kukoricát morzsolnak le egy öreg cséplőgéppel. Ez 15—16 embernek ad 45 napi munkát. A morzsoló brigádba asszonyokat is bevesznek, megfelelő arányban. Egy csapat asszony tegnap búzát forgatott az egyik istállópadláson. Igen jól hasznosítja a szövetkezet a kukoricaszárat a téli takarmányozásban. Néhány tsz-tagnak az a munkája, hogy szártépővei szecskáz bizonyos mennyiségű ITT szárat és ezt hozzákeverik a silóhoz, melasszal és abraktakarmány- nyal. Természetesen gondoskodnak arról, hogy mindig több legyen a szecskázott kukoricaszár, mint amennyi egy napra elegendő; Két-három szánkó állandóan ezt fuvarozza, kévében és tépve egyaránt. A jövőre vonatkozóan Maul János, a Búzakalász Tsz főagronó- musa elmondotta: — Mihelyt lehet, 20—25 férfi megy a 130 hold őszibarackosba metszeni. Jövőre vesszőjük is lesz 10 hold aranyfűz telepítésével és kosarakat fonnak. A legnagyobb terv a tagok téli foglalkoztatásával kapcsolatosan az, hogy a szövetkezet patronáló üzeméből, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárból kiadnak bizonyos könnyen elvégezhető, de munkaigényes szerelőmunkát Bá- taszékre, berendeznek alkalmi műhelynek néhány szobát, és az asszonyok ezzel megfelelő keresethez jutnak a téli hónapokban. Ezt a jövő télen akarják megvalósítani, már tárgyaltak róla, létrejött a megállapodás. Végeredményben tehát igaz, amit Ball Zoltán, a Búzakalász Tsz elnöke mond azoknak a tsz- tagoknak, akik jelentkeznek az irodánál munkára ezekben a hetekben, hogy „aki dolgozni akar, nálunk nem marad munka nélkül.’* Madocsán lényegében egészen más a helyzet, mint Bátaszéken.- A madocsai Igazság Termelőszövetkezetben a fakitermelésen és a trágyakihordáson kívül nincs más munkájuk a tsz-tagoknak és ezek a munkák is rövid ideig tartanak, illetve a tárgyahordásban a 60 kocsisból csak 10—15 vesz részt. Igaz, 20 fogat a jószágok ellátását végzi, de még akkor is nagyon kevés a tárgyahordó kocsi. A rossz utat emlegetve nem hajlandók befogni a kocsisok. Pedig rengeteg istállótrágya vár kihordásra, nemcsak a közösből, a majorból, hanem a háztáji udvarokról is. Érdekes, hogy az egyébként dolgos madocsai gazdák halogatják ezt az alapvetően fontos munkát. tg. j.) TVrrrrrrTwrrTTTTrTTWTTTTTTrrmwwwww — 4 — A férfi sietős léptei már a lépcsőházban visszhangzottak. „Menekül a gazember! Sietős az útja! Hogy szakadna rá a kapualj!”. Míg özvegy Simkó Bálintné eképpen háborgott, szeme merően tapadt Záraiék félig nyitott ajtajára. Nem és nem tudta levenni róla a tekintetét. Belül valami arra ösztökélte, hogy most, azon minutában menjen be a szomszéd lakásba és nézzen utána, mit is művelt ott a tolvaj. Mert, hogy az, abban most már cseppet sem kétélkedett. Tétován elindult a Zárai-lakás felé. Közben meg-megállt, hallgatózott de nem hallott semmit. „Hátha visszajön még?! Meglát itt és leüt!”. Ám a kíváncsiság legyőzte Vilma néniben a félelmet és öreg, reumás lábai ismét elindultak a nyitott ajtó felé. Először csak hallgatózott. Majd bekukucskált, aztán óvatosan beljebb tolta az ajtót. Semmi. Csend. A lakás olyan, mintha teljesen kihalt lenne. Pedig délután még itthon látta Mártát, ott tett-vett a konyhában. Igaz, valahogy nagyon díszesen kiöltözött, nem a szokásos pongyolájában volt. Persze, persze, hisz az ura ma utazott el. Hát Erzsi, a szobalányuk, az sincs itthon? Furcsa! Hátha a tolvaj leütötte? Már a konyhában jár. Sehol senki. Tovább ment. A hall is üres. A nappali is. Érdekes! Az asztal meg van terítve!... Ni csak, még minden érintetlen! Ejnye, de fura asszony! Megterített és elment? — 5 — Megnézte a hálót, s a Zárai szobáját is, de Mártának hült helye. Keze a fürdőszoba kilincsén pihent. Hátha csak leszaladt a boltba, és ő meg ;tt... Akkor hát a férfi miért szökött meg? Ügy látszik, semmi sem hiányzik a lakásból. Minden a helyén van. Jé, az ebédlőszekrény két fiókja ki van húzva! Biztosan abban kajtatott a tolvaj! Mindjárt megnézi, csak előbb még bekukkant a fürdőszobába. Lenyomta a kilincset. Kicsit kalapáló szívvel, mintha hirtelen valami balsejtelme támadt volna. — Jaj, istenem! — kiáltott fel a következő pillanatban és gyorsan behúzta az ajtót. — Segítség! — botorkált kifelé rémült arccal a lakásból .— Segítsééég! ! ! Bozóki úr! Emberek! Mire kiért a folyosóra, már rohant felfelé a lépcsőn Bozóki, a házmester, nagy öles léptekkel. Egy-két riadt szemű, mindenre kíváncsi szomszédasszony is kitódult a lakásából. — Mi az, mi történt, Simkó néni? — Jaj, istenem, még most sem tudok magamhoz térni a rémülettől! — sápítozott Vilma néni. — Megölték!... — Kit, az istenért? — rázta meg Bozóki úr. — Mártát... Zárainét... — nyögte ki végül sápadtan. — Honnan tudja, hogy megölték? Látott valakit? — Egy nyurga fiatalember surrant ki a lakásból. .. Biztosan ő volt... A... a fürdőszobában. .. a kádban... — 6 — Bozóki már benti is volt Záraiék lakásában. Végigszáguldott a szobákon, végül lenyomta a fürdőszoba kilincsét. A villany égett, s amikor a fürdőkádra esett a tekintete, ő is hátra tántorodott: Zárainé szappanhabos feje élettelenül konyult bele a vízbe. Borzalmas látványt nyújtott! Pedig Bozókit kemény fából faragták, de még neki is egy pillanatra elszorult a lélegzete. — Szörnyű munka! — szaladt ki a száján. Ekkor vette észre, hogy mögötte hármannégyen dugják be fejüket az ajtónyíláson. — Csak semmi pánik, asszonyok! — mondta nagyképűen és visszazárta az ajtót. — Máris értesítem a rendőrséget! Addig, míg kijönnek, lezárom a lakást. Mindenki menjen ki! S már tárcsázta a rendőrkapitányságot. — Bozóki házfelügyelő beszél a Csipke utca 6-ból! Kérem, gyilkosság történt a házban, az első emelet 1-ben. Megölték Zárai Jánosnét, a híres karmester feleségét!... * — Akkor hát induljanak! Vigyék magukkal Kánitz doktort, meg Kocsist, a fotóst. Jó munkát, elvtársak! — fejezte be szavait Pálfi őrnagy és kezet fogott a két nyomozóval, akik közül az egyik már deresedő hajú, ötven körüli férfi volt, a másik pedig jóvágású, kisportolt termetű fiatalember. Rácsos padozatú istálló a szakályi tsz-ben ismeretlenek, de az orvos számára már nem. Az orvos hamarosan megismeri az újonnan letelepedetteket. Két-három hét leforgása alatt megismerkednek, mert az illetők vagy az egészségházban, vagy a körzeti rendelőben jelentkeznek, ha valami bajuk van. A doktor bácsinak — öregnek fiatalnak „doktor bácsija” — sok a dolga. Kedden, a tanácsadással együtt, 68 embert vizsgált meg. Azok, akik nála megfordulnak, elszoktak az olyan kérésektől, amilyenekkel gyakran lehet találkozni. — Doktor úr, legyen szíves felírni vegacilint, erpozitot, és sorolják a „felkapott” gyógyszerek nevét. A doktor bácsi a vizsgálati eredmények alapján írja fel a gyógyszert, és csak akkor, ha úgy látja, hogy a gyógyszerre szükség van. Mostanában különösen sok dolga van dr. Mátis Lajosnak. Öcsényben jelenleg nincs védőnő, aki az orvos munkáját köny- nyíthetné. A járási védőnő jár ki hetenként egyszer helyettesíteni. Még jó, hogy Ódor Júlia körzeti ápolónő bedolgozta magát munkakörébe. Mire a körzeti rendelőből elfogynak a betegek Júlia nővér előkészíti a tanácsadásra jelentkezett fiatalasszonyokat: vért vesz, vérnyomást mér
