Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-28 / 23. szám
1966. Januar zs. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG s A vásárlók érdekeinek védelmezői Közel másfél ezer bolt, vendéglő, üzemi konyha, szaknyelven „kereskedelmi egység” működik a megyében. Van köztük egy eladóval működő falusi földművesszövetkezeti üzlet, és havi többmilliós forgalmat lebonyolító nagykereskedelmi fióktelep. Maszek-bolt és áruház. Ha jól, kifogástalanul működnek, szinte észre se vesszük, annál több bosszúságot okoz, ha a boltban nem kapható a kért áru, ha rosz- szul mérnek, számolnak. Szekszárdon, a Széchenyi utcában van az irodája a megyei kereskedelmi felügyelőségnek, amelynek feladata éppen az, hogy ellenőrizze a boltokat, őrködjék a fogyasztók, a társadalom érdekei fölött. A felügyelőség vezetője, Halász István régi ember a szakmában, kezdettől — tehát 1952- től — fogva tölti be ezt a munkakört. Ritkán lehet itt-találni, mint ahogy a felügyelők is többnyire a városban, vagy vidéken vannak. Csak éppen az adminisztrációt végzik el az irodában és a tapasztalatokat, tennivalókat beszélik meg. Az pedig — van mindig elég. — Tevékenységünk kétirányú — mondja Halász elvtárs. — Az egyik a fogyasztók érdekeinek védelme, a másik pedig a társadalmi tulajdon védelme. Az első közvetlenül érinti a vásárlókat, hiszen itt arról van szó, hogy megakadályozzuk a fogyasztók becsapását, elősegítsük a jobb áruellátást, azonban nem kevésbé fontos a másik feladatkör sem. Közvetve ugyanis a társadalmi tulajdon megkárosítása is a lakosság érdekeibe ütközik, akadályozza a gazdasági fejlődést, az életszínvonal emelését... Bármelyik boltban meg lehet találni a felügyelőség címét, telefonszámát. Ha valakinek panasza van, a felügyelőséget is értesítheti, és minden esetben választ is kap a vizsgálat eredményéről. Azonban nemcsak lakossági bejelentéseket vizsgálnak ki, hanem központilag meghatározott és saját kezdeményezésű vizsgálatokat is végeznek. Tavaly például többek között — központi utasításra, országosan indított vizsgálat keretében — a vásárlók minőségi kifogásainak intézését vizsgálták. Ellenőrizték a termelő cukrászműhelyek nyersanyag-felhasználását. Ezt a Pécsi Minőségvizsgáló Intézettel közösen végezték. Állandó és rendszeresen viszatérő „téma” a szezonra való felkészülés vizsgálata. Most többek között a tavaszi előkészületeket ellenőrzik, ugyancsak fontos feladatuk a február 1-én életbe lépő árváltozásokkal kapcsolatos előkészületek vizsgálata. A felügyelők figyelme kiterjed a raktárkészletekre is. Ellenőrzik, hogy például az alapvető élelmiszerekből megvan-e a kötelező, 21 napi készlet, megfelelő-e a választék a különféle iparcikkekből, ha nincs, akkor a nagykereskedelemnél is keresik a hiány okát. És ha a hibát felfedezték, intézkednek. Néha csak jegyzőkönyvben figyelmeztetik az érdekeiteket, súlyosabb esetben — főleg, ha szándékosság tételezhető fel, birságolnak, tudatos kártevés egyes eseteinél pedig már a bűnvádi feljelentés sem maradhat el. — Tavaly 359 vizsgálatot végeztünk — mondja a felügyelőség vezetője —. és az esetek 28 százalékánál kellett felelősségre • vonást alkalmaznunk. Ez elég sok, annak ellenére, hogy az utóbbi években javult a kereskedelem munkája, csökkent a visz- szaélések száma. Még mindig vannak azonban notórius árdrágítók, vagy súlycsonk'ítók. Persze, előfordul az . is, hogy egy- egy csőm ágellenőrzésnél felfedezett fogyasztó-megkárosításnál csak tévedés történt, az esetek többségében azonban szándékosságról van szó. A kereskedelmi felügyelőség vizsgálata alapján került sor a Sió-csárda első garnitúrájának leváltására. Kiderült ugyanis, hogy a megrendelt ételek normális adagjának csak 30—50 százalékát szolgálták fel. A cukrász- termékeknél nem lehet egészen pontosan kidekázni az alapanyagokat, előfordulhat, hogy valamilyen süteményből száz darabra vételezik ki az anyagot, és 105 vagy 110 darab lesz belőle. Ez még „legálisan” is megtörténhet. Csak az a különös, hogy egy-egy darabnál többletet nem igen talál az ellenőrzés. Ami akkor fordulna elő, amikor mondjuk, kilencven darab torta, krémes, vagy mignon lesz a száz darabnak szánt keverékből. Azonban a vizsgálat még olyan eseteket is felderített, hogy néhány „felhasz nált” és természetesen az árba is belekalkulált anyagból hónapok óta nem is volt raktárkészlete az üzemnek, tehát nem is szerezte azt be. Nem ritka a társadalmi tulaj dón olyan megkárosítása sem, hogy a boltkezelő saját termelésű, vagy idegen árut forgalmaz az üzletben. Két földművesszövetkezetnél is előfordult, hogy a főkönyvelő saját „nevelésű” karácsonyfákat adott át a boltoknak árusításra, a megengedettnél magasabb áron. Ebből még súlyo sabb baj nem származhat a vásárlóra, noha szabálytalan. De ha a húsboltba kerül házi feldolgo zású, egészségügyi vizsgálatnak alá nem vetett áru, — ami egyébként nem ritka eset — mérgezést okozhat. Persze, ettől függetlenül is büntetendő cselekmény, hiszen ez megkárosítja a vállalatot, szövetkezetét. I! A szűk mérés Népművelési munka a szekszárdi járásban A szekszárdi járásban egyre jobban halad a falusi népművelési munka. A járási tanács végrehajtó bizottsága nagy figyelmet fordít a járási művelődési ház módszertani és tematikai munkájára. A járási TIT-szervezet és a művelődési oszitály törekvései arra irányulnak, hogy a TIT-előadá- sokhoz minél több, képzettebb előadót biztosítsanak. Az összefogás eredményeként helyi TIT-csopor- tot alakítottak Tolnán, Decsem és Faddon. Ezen a téren jó eredmények mutatkoznak a kisebb községekben is, Bogyiszlón, Bá- tán és Szedresen. Itt a pedagógusokon kívül agronómusok, orvosok, termelőszövetkezeti vezetők is segítik a munkát. A községi tanácsok ezenkívül figyelemmel kísérik az egyéb népművelési és oktatási intézmények működését is. Üléseken számoltatják be a mozik valamint a könyvtárak vezetőit és megvitatják munkájukat. A kultúrotthon felszereléssel való ellátottsága az elmúlt években sokat javult. A művelődési házak általában elfogadható helyiséggel rendelkeznek, berende zésük is megfelelő. A községi tanácsok községfejlesztési alapjukból gyakran hozzájárulnak az egyes berendezési tárgyak beszerzéséhez. A családi és társadalmi ünnepek szervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtását az elmúlt időszakban, de a jövőben is központi kérdésként kezeli a járási tanács. Az ünnepségek színvonalának emeléséhez azonban még nem rendelkeznek megfelelő anyagi, technikai felszereléssel. Ennek érdekében a járási művelődési ház műsorjavaslatokat dolgozott ki, magnetofon-felvételeket készített és igénylés esetén helyszíni segítségeit ad egy-egy ünnepség Lebonyolításához. főleg az italboltokban fordul elő. Persze, aki egyszer-kétszer már „megégette a kezét”, bírságot fi zetett a szabálytalanságért, vigyáz, azonban vannak, akik nem tanulnak. A kakasdi italbolt vezetőjét rajtakapták, hogy horpadt edénnyel méri a bort. A felügyelő jegyzőkönyvezett, figyelmeztetett, elrendelte a mérőedény „kivonását a forgalomból”. Pár óra múlva ismét visszatért és csodák csodája, az újonnan elővett mérce is már behorpadt. Ezt is jegyzőkönyvezték. A csapos mást már biztos lehetett a dolgában, hogy egyjó időré megszabadult az ellenőröktől ha kifizeti is a bírságot, a haszon kárpótolja érte — a harmadik mércét is behorpasztotta. Ezen aztán végleg rajtavesztett, leváltották. Az iparcikkeknél már a minő ségi hibák, vagy az ár-,tévedések" a gyakoribbak. Nemrég történt, hogy valaki be hozott egy orkánkabátot. A kabát selejtes volt, első pillanatban meg lehetett ezt állapítani. Egyszerűen, lyukas volt. Olyan helyen fúrták — a szabás megkönnyítésére — a lyukakat, ahol hibátlannak kellett lennie az anyagnak. Azonnal kimentek a boltba, átvizsgálták a még meglévő orkánkészletet és kiderült, hogy az egész tétel selejtes. Kiderült, hogy a nagykereskedelmi vállalat minőségi vizsgálat nélkül vette át az egész tételt, sőt egyenesen a gyártó vállalattól — a Tolna megyei Textilfeldolgozó Vállalat szekszárdi üzeméből — diszponálta a boltokba, anélkül, hogy látta volna a kabátokat. A vállalatnál pedig tudták, hogy hibásak a kabátok, a kereskedelem ébertelenségében reménykedtek, mint kiderült, nem alaptalanul. A kereskedelmi felügyelőség azonnal leállíttatta a további eladásokat a többi boltokban is, amelyek ebből az áruból kaptak, majd a KERMI vizsgálata után engedélyezte csak a forgalomba- hozatalt, osztályos áron. Nem könnyű a kereskedelmi felügyelők munkája. És nem mindenki tartja népszerű embereknek őket. A becsületes kereskedelmi dolgozók azonban — és ők vannak túlnyomó többségben — nem félnek a megjelenésüktől. Aki viszont nem jár egyenes úton; hadd féljen. J. J. Ülést tartott a JVEB Csütörtök délelőtt a megyei tanács termében ülést tartott a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Első napirendi pontként dr. Ettig Elemérnek, a NEB elnökének beszámolóját vitatta meg a bizottság. Ezután került sor a bizottság által az elmúlt év november—december hónapjában végzett munka ismertetésére. Első ízben vizsgálták felül Szekszárd városban és a megye 15 községében a a községek távlati fejlesztési terveit, valamint azt a kérdést, hogy ezek a tervek a gazdaságosság szempontjainak figyelembevételével készültek-e és hogyan szolgálják a helyi és a népgazdasági érdekek összhangját. A hozzászólásokra Erdélyi Tibor, a vizsgálat vezetője és Imre József, a megyei tanács építés- és közlekedési osztályának vezetője válaszolt. Részt vett az ülésen Császár József, a városi tanács vb-elnöke, aki megemlítette, hogy a nyár folyamán makettekből és rajzokból álló kiállítást rendeznek, amely bemutatja Szekszárd város már felépült létesítményeit és a távlati fejlesztési terveket. A bolti munka megszervezésével kapcsolatos vizsgálatot Em- bersits László vezette és a beszámolót követő vitán a kérdésekre Korsós István elvtárs, a kereskedelmi osztály vezetője adta meg a válaszokat. Selmeci Lajos, az Országos Munkabizottság vezetője és Horváth Imre, aki a Belkereskedelmi Minisztérium részéről jelent meg az ülésen tanulságosnak és hasznosnak ítélték a vizsgálat eredményeit. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság küldötteként Péteri Imre hozzászólásában javaslatokkal egészítette ki az elmondottakat. A vizsgálatok eredményeinek ismertetésére még visszatérünk. Bevált kezdeményezés Ankét a társadalmi utógondozásról Két évvel ezelőtt országos kezdeményezésként társadalmi utó- gondozási bizottságok alakultak Tolna megyében a járási tanácsok végrehajtó bizottságai mellett. A tapasztalatok összegezésére csütörtökön délelőtt ankétot tartottak Szekszárdon, a vármegyeháza kistermében, amelyen mintegy 30 érdekelt állami és társadalmi szerv képviselői vettek részt. Az anké- ton dr. Szilcz Ákos megyei főügyész, illetve dr. Farkas László, a megyei bíróság elnökhelyettese elnökölt és dr. Bertha József megyei főügyész-helyettes tartott vitaindító előadást. • Dr. Bertha József egyebek között hangsúlyozta, hogy a visszaeső bűnözők számaránya meglehetősen magas Tolna megyében. Márpedig az a cél, hogy aki kiállta büntetését, visszatérjen az életbe, s rendszeres munkával megteremtse magának a tisztes megélhetés feltételeit. A járási (városi) tanácsok végrehajtó bizottsága mellett alakult utógondozási bizottságoknak az a feladata, hogy segítsék a cél elérését. Ha csak hivatalos bűnüldöző szervek foglalkoznának velük, az nem vezetne kellő eredményre, ugyanis itt a társadalomba való visszatérésről, a társadalomba való beilleszkedésről van szó, ehhez pedig a legkülönfélébb társadalmi szervek összefogása, összehangolt munkája szükséges. Ezt az általános prevenció szempontjából is nagyon jelentős tevékenységet ma már megfelelő országos rendelkezések is szabályozzák. E rendelkezések azt célozzák, hogy a 'korábbi leszűkített gyakorlat társadalmi összefogássá és hatékony intézkedéssé váljék^ A segítő összefogásnak mutatkoznak már az első eredményei is, mert ez idő alatt a visszaeső Február 1-gyel hentes szak- képzettséggel rendelkező konyha- vesetőt felveszünk. Fizetés megállapodás szerint. Jelentkezés személyesen a gazdaság köz- | pontjában Középhídvégen; (124) bűnözésnél bizonyos csökkenés figyelhető meg. Legtöbb helyen megértették, hogy milyen társadalmi jelentősége van a segítésnek, s maguk területén meg is teszik, ami szükséges. Igen jó példa erre Dombóvár, ahol például az üzemekben a szocialista brigád cím elnyerésénél egy szempont az is, hogy a környezetükben levő büntetett előéletűt hogyan segítették visszatérni a rendes életmódhoz. A felszólalások során is nagyon sok hasznos tapasztalat merült fel. Dr. Németh József dombóvári járási főügyész elmondotta, hogy akivel ilyen társadalmi alapon , foglalkoztak, azzal szemben legtöbb esetben nem kellett ismét bűnvádi eljárást indítani. Példákkal illusztrálta, hogy a járás területén hogyan fejlődik az utógondozás társadalmi bázisa; Dr. Molnár István paksi járásbíró a prevencióval kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat elemezte. Beda József, a paksi járási tanács vb nevében elmondotta, hogy a paksi járásban az egyes konkrét esetekben kijelölik, hogy mit kell tenniök a különböző szerveknek, amelyek részt vesznek az utó- gondozási bizottság munkájában. Sülé József alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság képviseletében egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy a segítést nem szabad félreérteni: segíteni kell, hogy a társadalom törvényei szerint éljen, de ha nem él a lehetőségekkel, nincs helye a szánakozásnak, csak az erélyes fellépésnek. Kárász József a büntetésvégrehajtó szerv képviseletében szólalt fel. A tapasztalatok alapján ugyancsak a társadalmi összefogás további kiszélesítését sürgette. A tanácskozás dr. Bertha József zárszavával ért véget Magánosok, közületek most javíttassák személygépj rövid határidőre vállalja a | Tamási Vegyesipari Ktsz. (126)
