Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-22 / 18. szám
4 TOLNIA MFQYEj NÉPÚJSÁG 196G. január 22. Tudás, amelyre ne legyen szükség soha Sokan csak a vállukat rángatják, ha arról beszélnek nekik, hogy milyen fontos a polgári-védelmi oktatás. Azt mondják: minek kell tudnom nekem, hogyan lehet védekezni a tömegpusztító fegyverek hatása ellen, amikor béke van. Igazuk van, béke van, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy azért tömegpxísztttó fegyverek vannak, ha raktáron is, de léteznek. Mindenkinek az a kívánsága és ezért küzd is, hogy ezeknek a tömegpusztító fegyvereknek a bevetésére soha ne kerüljön sor. De... Igen, a kapitalisták kezében is vannak ilyen fegyverek, egy őrült is előidézhet háborút... Szóval nem árt, ha tudja az ember, mit kell ebben az esetben tenni, hogyan kell segíteni embertársán. Olyan tanfolyam ez, amely feleslegesnek tűnik most, és mindannyian azon vagyunk, hogy az itt szerzett tudás soha ne váljon élővé. Vannak helyek és szerencsére ez a többség, ahol megértették a polgári védelem jelentőségét. Az oktatás első részét jó eredménnyel zárta a dombóvári, a paksi járás és Szekszárd város. A jó eredmény nagyrészt annak köszönhető, hogy a községek polgári védelmi parancsnokságai és az MHS-szervezetek vezetői és aktivistái, a társadalmi szervek is jó munkát végeztek. Különösen kiemelkedő munkát végeztek Dunaszentgyörgyön Dunakömlődön, Dunaföldváron, Döbröközön, Dalmandon, a Tolnai Selyemgyárban, öcsény- ben és Szedresen, Szekszárdon: az OTP-nél, a nyomdában, a MESZÖV-nél. Ezeken a helyeken mind a vezetők, mind a dolgozók megértették a polgári védelem jelentőségét. Megfelelő eredményt értek el az oktatásban a : tamási és a bonyhádi járás területén, a szekszárdi járás azonban nem dicsekedhet. A tamási és bonyhádi járásban különösen jó munkát végeztek Ozorán, Nagykónyiban, Tamásiban, Nagyszokolyon, Aparhanton, Mázán, Nagymányokon. A polgári védelem erősítésének szükségességét mutatja a Minisztertanács legutóbbi határozata is. A polgári védelem során elsajátított tudás azért nem teljesen haszontalan most békeidőben sem. Az elsősegélynyújtásnak hasznát veszi mindenki most is, a tűzoltásban is hatékonyabban tud részt venni az, aki ilyen kiképzést kapott. A tűzoltók például akkor dolgoznak jól, ha nem csinálnak semmit. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tűzoltóknak nem kell tudniok: hogy kell egy tüzet eloltani, ha erre szükség van. Ilyen a polgári védelem is. Akkor dolgozunk jól, ha a megszerzett tudásunkat soha nem kell bizonyítani o gyakorlatban. Ez viszont nem jelentheti azt; ha véletlenül szükség lesz erre a tudásra, akkor ne tudjunk védekezni a veszély ellen. A veszélyre fel kell készülnünk és minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy ez a veszély soha ne következhessen be. Ha ezt mindenki megérti, akkor nem sajnálja azt a kis áldozatot, amit a polgári védelem érdekében hoznia kell. Rab Ferenc: Itíclcíé pénz Fiatalok az Egyetértésben Nem hiába bírálták az elmúlt években a kölesdi Kossuth Tsz-t. Azért kaptak bírálatot, mert hiába jelentkeztek többen a tsz- vezetőségnél, hogy vegyék fel őket tagnak, zárt ajtókat találtak. „Vagyunk elegen, utasították el a kérelmezőket”. A pártszervezet erősítésénél is hasonló volt a helyzet. Évek múltak el anélkül, hogy a pártszervezet akárcsak egyetlen taggal, vagy tagjelölttel is erősödött volna. A tavalyi zárszámadás után Egyetértés néven egyesült Kölesden a két kültelki, a borjádi, a hangosi és a falusi tsz. A három kis létszámú párt- szervezet is egyesült. A pártszervezetnek jelenleg 24 tagja és 3 tagjelöltje van. Megtört a jég a tsz-ben is, a pártszervezetben is. Olyan jelentkezőket vettek fel a tsz-be, akikről azelőtt hallani sem akartak. Cigánycsaládokat. Kölesden azóta a nézetek is változtak. Tavaly szerződéses munkával foglalkoztattak néhány cigánycsaládot. Az illetők jól dolgoztak. A tsz jól járt velük, szorgalmas munkaerőt kapott. És ők is megtalálták a tsz-ben számításukat, és a biztos keresetet. Régebbi elutasításuk miatt ugyan nem mertek jelentkezni, de elsősorban a párttagoktól kaptak erre bíztatást. — Azok, akik kiállták a próbát és munkájukkal bizonyítottak, nyugodtan jelentkezzenek tsz- tagnak. Nem lesznek visszautasítva — mondták a párttagok, így tört meg a jég a tsz-tagfel- vételnél. A pártszervezetben már nehezebben ment a dolog. A tagjelöltfelvételnél nemcsak munkával, hanem magatartással, politikai meggyőződéssel és a párthoz való vonzódással is bizonyítani kellett. A pártépítést nem bízták a véletlenre a kölesdi Egyetértés Tsz-ben. A párttitkár, Kiss Ferenc elvtárs állandóan az emberek között van. A tsz-elnök nemkülönben. A párttitkár, mint anyagraktáros, közvetlen kapcsolatban áll a traktorosokkal, szerelőkkel és a töb- 5 bi dolgozókkal. Munkája közben < sokat foglalkozik a fiatalokkal, < s a beszélgetések során érdekes « megfigyeléseket, tapasztalatokat « szerez. J Észrevette, hogy egyik-másik 2 fiatal él-hal a géoért. Az ilyen « fiatal betegség, vagy egyéb esetben sem veszi szívesen, ha más ül gépére. Igv van ezzel ifjú Velő Ferenc, akinek az apja is traktoros. A fiatal — ahogy mondja — még az „öregjének” sem adná szívesen gépét, még akkor sem, ha a családban maradna. A fiatalok KISZ-gyűlésre hívták a párttitkárt Kiss elvtársat, a pártszervezet titkárát meghívták a fiatalok a KISZ-gyűlésre. A párttitkár a baleset megelőzéséről és a vagyonvédelemről tartott előadást Az előadás után a fiatalok körülvették. Az egyik traktoros- tanfolyamot végzett fiatal arról kérdezősködött, mikor kapja meg a tsfc a beígért új MTZ erőgépeket és ha megkapják, ki ül azokra? Számít rá, hogy ő lesz az egyik új gép kezelője. Ifjú Velő Ferenc traktorost más kérdés foglalkoztatta és csak akkor kezdett beszélgetni, amikor a párttitkárral kettesben maradtak. — Tanácsot kérnék Kiss elvtárstól. Szeretnék belépni a pártba, de nem tudom, hogyan kezdjem. Kiss elvtárs tanáccsal látta el a fiatalt, kit kérjen fel ajánlónak, hogyan töltse ki a belépési nyilatkozatot, stb. Velő Ferit, miután a párttagok ismerik munkáját, magatartását, a következő taggyűlésen felvették tagjelöltnek. Nemrég König Jolán állat- tenyésztő gyakornok jelentkezett tagjelölt-felvételre. A fiatal technikuslánynak nem voltak olyan aggályai, mint Ferinek. Szülei mozgalmi emberek. Apja, anyja párttag. Ismeri a tagjelöltséggel, a párttagsággal járó jogokat, kötelezettségeket. Nála fiatal kora miatt emelhettek volna kifogást az elvtársak, de nem tették. Komoly, megbízható és határozott fiatalnak ismerik Jolit. Tudták róla, hogy annak idején, amikor elvégezte Palánkon a Mezőgazdasági Technikumot, elhatározta, hogy a tsz-be megy gyakorlati Szívbillentyű Dr. Juri Kriwcsikov, kievi sebész műanyagból készített szív- billentyűt. Az alapot ehhez a modern kémia legújabb vívmányai nyújtották, azáltal, hogy alkalmas, különleges műanyagot tudtak előállítani. Dr. Kriwcsikov az első — Évfolyamtársaim közül 34 lány végzett akikor, amikor én. Tudomásom szerint ketten kerültünk közvetlenül a termelésbe. Egyik évfolyamtársam Iregszem- csén dolgozik a .Kísérleti Intézetben, én pedig visszajöttem Kölesére. Többi évfolyamtársunk vagy íróasztal mellé került, vagy továbbtanult — mondja, és látszik rajta, hogy szereti munkakörét. Lány létére nem fél az istállószagtól. Joli határozott egyéniség, emellett szól az is, hogy nem ment abba a tsz-be, ahol édesapja állattenyésztési brigádvezető. Nem akarja, hogy bárki is azt mondhassa róla, „könnyű neki, apja révén előnyöket élvez”. Apja, König Zsigmond a Petőfi Tsz-ben állattenyésztési brigád vezető, Joli pedig az Egyetértésben dolgozik, mint gyakornok. A fiatal lány nem szereti a félmunkát. Jövőjét illetően határozott tervei vannak. Az állattenyésztési gyakorlat után átmegy a növénytermesztésbe, majd folytatja tanulmányait, és beiratkozik a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumba. A tag jelöltséget is komolyan veszi. A'pártszervezettel egyetértésben megkapta a neki legjobban megfelelő pártmunkát. A tsz- sportkörben, mint kézilabdázó és asztaliteniszező sportol, és társadalmi munkában elvállalta a gazdaságfelelősi teendőket. Pezsgőbb, elevenebb lett a pártélet a kölesdi Egyetértés Tsz párt- szervezetében. A tsz-tagok közül mind többen figyelik a párttagok politikai és termelő munkáját, egyéni magatartását. Egy sor jó példát láttak a tsz pártszervezetében. így tört meg a jég. A néhány éves egy helyen állás után három tagjelölttel, mégpedig két traktorossal és egy gyakornokkal erősödött az Egyetértés Tsz párt- szervezete. Mind a hárman fiatalok. Pozsonyi Ignácné ————■—————— Hl»-« műanyagból műtétet — a bal szívpitvarkamra billentyűjének helyettesítését műanyaggal, 1963-ban — a 14 éves Galja Jatinán végezte: Azóta a. klinikáján több ilyen műtétet hajtott végre sikerrel. ftfTfTmmTíTfTffTTmTmnmfi "wnrnnrnfffyn f ifimyrnw *? munkára. — 148 — Most már csak le kell tartóztatnia Sóst. Igen, de hol? Sós nem valószínű, hogy ma ismét — szokásához híven — besétál az étterembe. Lehet, hogy már meg is szökött. Szegedi az órájára pillantott. Három óra... — Figyelj csak rám... — szólt Neményihez, de ebben a pillanatban csengett a telefon. — Szegedi főhadnagy? — Jelentkezem, őrnagy elvtárs... — Tegye, félre azt az ügyet és jöjjön be hozzám azonnal, Neményivel együtt... Szegedi csodálkozva tette le a kagylót. Hagyjam abba? .Most, amikor már a kezem között van Sós? ♦ Nagyszerűen mentek a dolgok. Koroknay által hozott üzenet, ha első percekben meg is döbbentett — amiért ma nem találkozhatom az ösz- szekötővel —, később mégis csak megnyugtatott. Ügyes fickó lehet az összekötő, jóllehet túl óvatos, s ez nem is baj. Elvégre nem azért találkoztam vele, hogy csupán együtt ebédeljünk, hanem a két táskát ki kell cserélnem. Az én táskámban utasításokat viszek — egyetlen feljegyzés csak, új összekötők névsorával, új feladatok meghatározásával —, az összekötő táskája pedig fotókópiákat tartalmaz, különböző objektumokról. Mr. Carry nagyon sokat vár ettől a találkozástól. Aggodalomra szerintem nincs ok. Ma korábban tértem be az étterembe. A — 149 — „piktor” már az asztalnál ült, amikor megérkeztem. Szokatlan jókedvvel fogadott. — No látja, elhiszi-e, hogy éppen magára vártam? — Hiányoztam talán, kedves piktorom? — Persze! — felelte a „piktor”. — Nem szeretem egyedül kitölteni a totószelvényt. Minden egyes csapat esélyeit jó, ha az ember latolgatja, vitatkozik rajta, tudja, hogy megy ez... A „piktor” elővette a töltőtollát és az irattárcáját. A tárcából kihúzta a szelvényt, s kirántott vele egy fényképet. A fénykép Juditot ábrázolta. Úgy éreztem, hogy szívverésem eláll. Remegő kézzel emeltem fel a képet. Valóban Judit... Mosolygott, bájosan, csillogó, fehér fogsor. .., finom arca, ragyogó szemei... A „piktor” rámpillantott, majd mosolygott. — A képet nézi? Régi, nagyon régi ismerősöm. Együtt voltunk egy társaságban és csak úgy bolondságból elcsentem tőle egy képet... . — Erről jut eszembe, fel kellene hívnom telefonon, mert már rég beszéltem vele... A „piktor” nem vette észre rajtam, hogy a fénykép láttán hirtelen milyen idegesség fogott el. Próbáltam kedélyes hangot megütni: — No, nézzük csak azt a totót! Felezünk a nyereményen? — Miért ne? Tehát: Magyarország—Ausztria... Mit tippel? Nem válaszoltam mindjárt. Most már a véletlen is gúnyt űz belőlem? Előbb ez a fénykép — 150 — és most a tippelés... Én már régebben Ausztriát választottam, anélkül, hogy a totószelvényre ráírnám a kettes számot. Már régen! És ha van ígéretföldje, — akkor jelen pillanatban számomra Ausztria lehet. Még két nap! És egy időre nyugodtan élhetek, nem kell tartanom attól, hogy melyik pillanatban csapják rám a bilincset, vagy eresztenek belém egy golyót —, amely egyszer és mindenkorra megoldana minden problémát. És lassan elfeledem Judit emlékét is, de még az arcát is, amelyet annyira eltorzított a méreg okozta fájdalom. — Nézze — szólalt meg a „piktor” —, ne gondolkozzék annyit. Ennek a mérkőzésnek a kimenetele szerintem világos: egyszerűen megverjük az osztrákokat...! A „piktor” kutató pillantást vetett rám. Várta #a választ. Szívtam a cigarettát és könnyed fölénnyel válaszoltam: — Nem szabad az ellenfelet lebecsülni, kedves piktorom... Kínos csend szakadt közénk. A festő szórakozottan játszott az öngyújtójával. Felgyújtotta, lecsapta a tetejét, megint szikrát csiholt és ezt megismételte néhányszor. Aztán egyszerre csak hirtelen felderült az arca: — Mit szólna hozzá, barátom, ha a holnap délutánt együtt töltenénk? Mondjuk... szokott-e mérkőzésekre járni? Ha igen, akkor holnap megnézhetnénk együtt az osztrákokat. Nekem van egy felesleges jegyem, az egyik barátomé, de tegnap hirtelen elutazott vidékre, a szüleihez...
