Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-20 / 16. szám

1936. január 29. TOliNS MEGftí WfiPÜJSÄG 5 Vadászat — puska nélkül Most nem lövik a nyulat, hanem hálóval fogják. Az élőnyúl ugyanis többet ér, mint a lőtt, jobban jár vele a vadásztársaság is, az ország is. A magyar vadnyúl keresett cikk kül­földön, a nyugati országokban szívesen vásárol­ják, vérfelfrissítésre, vadasításra. Talán nem is túlzás azt mondani, hogy egyike a leggazdasá­gosabb exportcikknek. Százharminc ember — vadász és hajtó — ke­rekedett fel ezen a januári reggelen, hogy há­lóba hajtsa a gyanútlan tapsifüleseket Ezen a területen — a Csámpa melletti Városréten — legalább egy éve nem dördült el puska, már egy éve jelölték ki ezt a részt élővad-befogásra, ezért kímélték a vadászok. Így hát most akad bőven zsákmány. Alig több, mint félófla kellett az egy kilométer hosszú háló kifeszítéséhez, ezután elindultak kétoldalt a hajtők. Üjabb félóra és már be is van zárva a két-három négyzetkilométeres kör. A háló előtt húsz-harminc méterre kukoricaszár- kupacok. Ezek mögött rejtőznek a „zsákosok”. Csak akkor állnak fel, ha a nyúl már a hálónál van, különben elijesztenék. Ahogy a kör szűkül, egyre több nyuszi riad fel. Futnak, „mint a nyúl”, azonban pár pillanat múlva irányt változtatnak, mert szembetalálkoz­nak a hajtókkal. Csák egy irányba szabad az út, a háló felé. A hálóból pedig nincs menekvés, csak a zsákba. t Percről percre szaporodik a zsákmány. Es nemcsak nyúl van a körben, hanem két őz is. A hajtők „kaput nyitnak”, az őzikék meg is ta­lálják az utat, de negyedóra múlva már újabb két őz riad fel és ők már a hálóban „kötnek ki”. Most azonban nem őzvadászat van, így hát eze­ket is elengedik. A kör már egészen összeszűkült, újabb és újabb tapsifüles gabalyodik a hálóba. Egy-kettő­nek sikerül áttörni a körön, szerencséjük van. Vagy ki tudja? Lehet, hogy egy hét múlva puskacső elé kerülnek, befogott társaik meg ta­lán a jövő telet is szabadon töltik, valanol Franciaországban. Míg a háló másik oldalán kialakul az új kör, itt a vadásztársaság elnöke, a vadászmester és a vadőr a zsákmányt veszik számba. Negyven­ötven zsák mozog a háló mellett, mindegyikben van egy-vagy két nyúl. Egyenként vizsgálják meg őket, súlyra megütik-e a mértéket, egész­ségesek-e, milyen neműek. Mert a szállításnál szigorúan megkövetelik az ivararányt. Mind­egyik kap néhány szemcseppet, egy-egy fül­gombot és egy „magánlakosztályt”, rekeszt a lá­dában. A rekeszben két cső kukorica és két répa, útravalónak. Mire mindegyik nyuszi megkapja a „teljes ellátást”, már be is zárult a következő kör. v Esteledik, mire a negyedik körrel is végeztek. Most már előkerül néhány puska is, hiszen csak meg kell lőni a vacsorára valót. Amelyik nyúl nem a hálót válassza, hanem a vadászok, hajtők között találta meg a „kaput”, sörétet kap az oldalába. Háromszázötven darab élőnyúl a szekszárdi Béri Balogh Ádám Vadásztársaság ez évi ex­port-előirányzata. A három nap alatt három­százhetvenhármat raktak ládába és indítottak útnak Sopronba. A további útirányt már ott szabják meg. (J) Hangulatos est a pusztában A hó már délután szállingózott, s az autó kerekei bizony néhol jól belesüppedtek a fehér sző­nyegbe. Kacskaringós utakon, üres présházak mellett, kopasz di­dergő bokrok kijött döcögősen gurult a kocsi, de a bennülők, a kis csoport tagjai énekeltek. Sok idő sajnos nem volt a műsor pró­bálgatására, mert mind elfoglalt emberek. Munka után siettek a művelődési házba, hogy mire ha­tot üt az óra, kiérjenek. Mert úgy szokott az lenni, hogy előbb jön a színesítő rövid műsor — s utána a filmvetítés. A paksi járási művelődési ház kis létszámú kultúrcsoportja már másodszor indult ki András- pusztára, hogy a művelődési autó filmje előtt színes műsorral ked­veskedjen az andráspusztaiafenak. Sokan összegyűltek. Nagyon szép ez az andráspusztai iskola, úgy emelkedik ki a dimbes-dombos tájból, mint egy kis kastély. Hát még belül. Sok iskolában jártak már, de ilyen sok virágot, kézi­munkát, képet még nem igen lát­tak tantermekben, mint itt. Szor­gos asszonykezek munkája lehet, a szülői munkaközösségé, vagy a tanító nénié. A padokban minden korosztály képviselte magát. Hátul öreg, nagy bajuszos bácsik, majd fej­kendős nénik, s elől a. gyerekek. Figyeltek a komoly versekre ép­pen úgy, mint ahogyan a vidám számokra. K. A. Aktivisták kérdezték — válaszolunk címmel füzetsorozat kiadását kezd­te meg a SZOT kulturális, agitá- ciós és propagandaosztáíya. A sorozat első kiadványa az 1966-os népgazdasági tervről, az ár- és bérintézkedésekről és időszerű szociális kérdésekről tájékoztat­ja a szakszervezeti tisztségviselő­ket. Ismerteti a SZOT felhívását, tájékoztat arról, hogy mélyek a fő tennivalók az 1966-os népgaz­dasági tervvel kapcsolatban és ezek teljesítése mit eredményez­het a dolgozók számára, részlete­sen indokolja a mezőgazdasági felvásárlási árak felemelését és az ezzel kapcsolatos fogyasztói ár- intézkedéseket. Ismerteti az ed­digi sajtóközleményeknél sokkal részletesebben a február elsejével bevezetésre kerülő bérintézkedése­ket is. A szakszervezeti aktivisták a füzet gondos áttanulmányozásá­val és a füzet anyagának a saját üzemük életéből adódó tényekkel, feladatokkal való kiegészítésével részletes választ tudnak adni a dolgozók által felvetett különféle kérdésekre. röshagymát, valamint savanyú­ságot, továbbá gyümölcsöket su­gároznak be különböző mérték­ben. Aztán megfigyelik, hogy mi­lyen sugáradagok hatására álla­nak el legtovább a zöldségfélék és a gyümölcsök. Az eddigi megfigyelések szerint az egyes gyümölcsök, sőt a szőlő fajtái között is különféleképpen hatnak a besugárzások. Az őszi­baracknál például kedvezőnek mutatkoznak a kísérletek, de a szilva 1 sugárzásra még érzéke­nyebb lett, erősebben romlott, hajlamosabbá vált gombás fertő- , zésekre. Ezek a kísérletek csak elég kis sugáradagokban történtek és még sokszor meg kell ismételni — amint arról Horváth László, a laboratórium vezetője tájékozta­tott bennünket. Csupán előkísér- letek a tartósítás korszerűbb le­hetőségeinek a kutatására. (B. L.) Figyelő A% ellenőrző bizottság beszámolója Kicsit az ötvenes évek felkészített felszólalóira emlé­keztetnek a zárszámadó közgyűléseken azok az ellenőrző bizottsági elnökök, akiknek mások készítik el a beszámolót. Ez legtöbb esetben persze jó szándékú közreműködés, ám sajnos, az ilyen természetű közreműködés a közgyűlés színe előtt minden esetben kínos és nevetséges helyzetbe hozza az ellenőrző bizottság elnökét. Egy évvel ezelőtt is több zár­számadó közgyűlésen meg lehetett figyelni, hogy a szóban forgó beszámolót előre leírt, túlontúl precízen megfogalma­zott szövegből olvasta fel döcögve, akadozva az ellenőrző bizottság elnöke. S miután nem a saját gondolatait és szavait használta, kínlódva, verejtékezve, összezavarodva számolt be az esz­tendő egyik legfontosabb tevékenységéről, a tagok mind­egyikét érintő és érdeklő ellenőrzésről. Legyen bármilyen formás a mások által elkészített beszámoló, legyen az akár­mennyire minden tekintetben precíz, mégis nagyon rossz az ilyen gyakorlat, mert a lényeg komolytalanná válik és nem egyszer nevetséges lesz. A tagok mosolyognak, bosszankod­nak és rendszerint nem értenek meg a beszámolóból sem­mit. A közösségi élet Íratlan törvényeit sértik tehát meg azok, akik kinevettetik az ellenőrző bizottsági elnököt, azon a címen, hogy ő segítség nélkül nem képes elmondani mon- dókáját. Tévedés. Igenis képes elmondani, s az semmiképpen sem nevezhető szépséghibának, ha egyszerűen és mindenki által jól érthető szavakkal mondja el. Inkább fejezze ki tehát magát az ellenőrzési bizottság elnöke egyszerű szavakkal, hétköznapi nyelven, de érthetően, mintsem, hogy dadogjon és kínlódjon a tőle idegen, ismeretlen, nyakatekert, hiva­talnokszöveggel. — ir — Gyümölcstartósítási kísérletek hesuuárzással Ireaszemcsén lregszemcsen, a Delkelet-dunan- túli Mezőgazdasági Kísérleti Inté­zet izotóplaboratóriumában zöld­ségfélék és gyümölcsök tartósítá­sára folytatnak előkísérleteket ra­dioaktív kobalt 60 forrásból gam­masugárzással. Korábban burgonyával történ­tek hasonló kísérletek. Megfigyel­ték: a fajtától függően, besugá­rozhatnak olyan dózist, hogy a csírázás mértéke lényegesen csök­kenjen. Ugyanakkor azt is ta­pasztalták, hogy a sugárzás ellen­tétes hatást is kiváltott, az így kezelt burgonya regenerálódó ké­pessége csökkent, így például a lapátolás közben megsérült gu­móknál az ütődések helyén köny- nyebben megindult rothadási fo­lyamat, vagy nehezebben heged­tek be; ezzel szemben a sugárzás­sal nem kezelt burgonya ellen- állóbb, kiheveri a sérüléseket. Az újabb kísérletekben a MÉK által rendelkezésre bocsátott kony- h a ltot•/ zöldségféléket köztük vö-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents