Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-20 / 16. szám
Í9S6. január 20. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Az első zárszámadási eredmények a megyében Kilakoltatták az ipari tanulókat! Különleges törvénysértés ? — Mit mondanak az illetékesek ? A közeljövőben megkezdődnek a termelőszövetkezeti zárszámadások, közgyűlések. Az első eredményről a megyei tanács mező- gazdasági osztálya értesítette szerkesztőségünket. Eszerint a döbrö- közi Zöld Mező Tsz-ben a tervezettnél sokkal jobbak az eredmények, a tagok részesedése 8 millió 65 ezer forinttal szemben 10 millió 524 ezer lesz. Ez azt jelenti, hogy az egy dolgozó tagra jutó részesedés 20 ezer 123 forint, 3286 forinttal több, mint amennyit terveztek. A döbröközi szövetkezet évek óta kiválóan gazdálkodik, s ezt a mostani számok is bizonyítják. Az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény 1965-ben Döbröközön 3673 forint. A zárszámadást kedden jóváhagyta a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a közgyűlést 26-án tartják meg a döbrököziek. Ugyancsak szép eredménnyel zárták 1965-öt a tamási Vörös Szikra Tsz-ben. A növénytermesztés hozamtervét 133 százalékra teljesítette a szövetkezet, és az állattenyésztésben is elérte a tervezett bevételt, bár a száj- és körömfájáson átment az egész jószágállomány. A tagok tervezett béralapja 6 millió forint, s ez 500 ezer forinttal több lesz. Érdemes megemlíteni néhány termésátlagot: búzából 16,25 mázsás átlagtermést takarított be a Vörös Szikra Tsz, ami 159 százalékos tervteljesítést jelent, árpából 16,57 mázsát (132 százalék), cukorrépából 181 mázsát (117 százalék), kukoricából májusi morzsoltban számítva 21,5 mázsát (148 százaiéit), olajlenből 8,3 mázsát (138 százalék), repcéből 8,5 mázsát egy-egy holdról, ami tíz százalékos túlteljesítést jelent a tervhez képest. A legnagyobb eredményt a kertészetben érték el: 165 százalékra teljesítették a forinttervet. (Nem munkaegységre számolnak, hanem pénzfizetés van ebben a tsz-ben.) Az 54 hold kertészet egymillió 305 ezer forint bevételt adott. Az előző években nem volt nyereséges a kertészeti munka, de most ki tudták szolgálni gépekkel, a szükséges anyagokkal, mindent megadtak a kertészetnek — úgy mondja Ungvári Miklós fő- agronómus. Az előző zárszámadáskor kevesebbet tudott osztani a Vörös Szikra Tsz, mint amennyi a tervben szerepelt, mert a szőlőiskola fejlettsége nem tette lehetővé, hogy 1964-ben abból is megfelelő bevételre tegyenek szert. Az elmúlt évben viszont annál jobban sikerült ez a nagy vállalkozás, és így a szőlőiskola egymillió 900 ezer forintot hozott a szövetkezetnek. A gazdálkodásra jellemző, hogy bár a tejhozamban nagy volt a kiesése a száj- és körömfájás miatt, kiegyenlítették ezt a veszteséget azzal, hogy több hízott sertést és szarvasmarhát adtak el. A 64-es zárszámadásban nagyon megérezték a pocokkárt is, de 1965-ben mindent kigazdálkodtak, szorgalmas munkával és okos gazdaságszervezéssel. Az országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának ülése A tavalyinál csaknem 250 millió forinttal magasabb költségvetésből, több mint 6 milliárd 270 millió forintból gazdálkodik az idén az Egészségügyi Minisztérium, — jelentették be az országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának szerdai ülésén. A tanácskozáson, amelyen részt vett dr. Be- resztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke is, dr. Pesta László elnöki megnyitója után dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter és Cserba László, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője tájékoztatta a képviselőket az egészségügyi és szociális ellátás helyzetéről és a tervekről. A beszámolóból egyebek közt kiderült, hogy a második ötéves terv időszakában mintegy nyolcezerrel növelték a kórházi ágyak számát, csaknem 220 új általános orvosi és nyolcszáz gyermekorvosi körzetet szerveztek. I fejezi ki tökéletesen. Viszont az előbbi gondolatmenetnél maradva, van azért itt még egy lényeges kérdés: az' érzelmi tartományok kétfélesége. Szedres esetében is például a járás főleg azon az alapon bírálja el a Petőfi Tsz vezetőit, hogy milyenek a gazdasági eredmények, s a tsz-vezetők miként viszonyulnak a járáshoz. A tagok viszont úgy bírálják el a tsz vezetőit, ahogyan a vezetés viszonyul a gazdákhoz. Azt már sajnos ritkábban nézik, hogy miként viszonyulnak a gazdák a vezetéshez. Mindenesetre a viszonyulási formák között nagy lehet a különbség, s ezt semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni, amikor Szedresen kikezdik a vezetőket. A jövőben még inkább tudomásul kell venni, hogy a termelőszövetkezet a tagoké, ők viselik tehát az ódiumát a meggondolatlan vezetőcserének is, de elsősorban nekik van joguk azt is eldönteni, hogy egy-egy posztra kit tartanak alkalmasnak, vagy alkalmatlannak. Kiss Antal elvtárs attól tart, hogy ráfizetnek a cserélgetésre. Ha ráfizetnek, nem okolhatnak mást, csak magukat és utána jobban meggondolják, hogy kire hallgassanak. Itt nyomban felmerül a riasztó gondolat: ha ez így van, akkor , a jövőben a tsz- vezetőket bárki, bármikor „megfúrhatja”? Ebből nem lehet más, csak anarchia, hiszen néhány hangadó a kellő lélektani pillanatot kihasználva, minden további .nélkül képes a vezetők ellen hangulatot teremteni, mert hiszen a tagok zömét frázisokkal, demagóg szólamokkal viszonylag könnyű befolyásolni. A tagok egy része valóban befolyásolható Szedresen is. De a sorsdöntő határozatok meghozatalánál azért ma már nagyon meggondolják az emberek, hogy mikor szavazzanak igennel és mikor nemmel. Ilyen sorsdöntő helyzetben lesz majd a Petőfi Tsz tagsága a zárszámadó közgyűlésen, ahol kellő érettséggel és megfontoltsággal nekik kell vagy megvédeni vezetőiket, vagy bizalmatlanságot szavazni. A választás az ő dolguk, kizárólag rájuk tartozik, másra nem. ök tudják legjobban, hogy a hangadók közül kinek a véleményére érdemes adni és kik azok az emberek, akik csupán azért szónokoljak, hogy pozícióhoz jussanak. Kívülállóknak ezt eldönteni nagyon bajos. Furcsa kilakoltatási ceremóniára került sor tegnap Szek- szárdon. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat ács, vízvezetékszerelő és bádogos ipari tanulóinak műhelyéből, a Béke utca 5. számú házból, hatósági emberek kihordtak minden mozgatható dolgot. Délután két órakor, a vállalat egyik dolgozójának hívására szemlét tettünk a kilakoltatás színhelyén. A ház szobáiban — valamikor lakóház volt —, rendezték be a tanulók műhelyét, itt állították fel a satupadokat, öltözőszekrényeket. A szomszédos helyiségből kaptak ipari áramot, hogy a villamos gépeket használni is tudják. Most minden szerszám, felszerelés, satupad, a 45 gyerek munkaruhája, kész és félkész munkadarabok, minták, és még minden, ami három szakma tanműhelyében összegyűlik — az udvaron szanaszét hever. Lepi a hó a drága szerszámokat, értékeket. Az ajtón hatalmas lakat. A kilakoltatok lezárták az üres szobákat és meghagyták a szomszédos műhelyben dolgozó iparosoknak, hogy senkit ne engedjenek oda. A kilakoltatást a városi és a megyei tanács egy-eey dolgozója, rendőri felügyelettel és két — eredetileg hómunkás — segítségével végezte. Alapos munkát végeztek. Ezzel kapcsolatban néhány további, gondolkodásra késztető gondolat ébredt bennünk. Hogyan lehetséges, hogy állami szerv üzemrészlegét — mert lényegében arról van szó —, kidobják az utcára? Mit vétett vajon ez a szerv? Kinek volt útjában? Ki téríti meg a tanműhely felszerelésében keletkezett kárt? Ki magyarázza majd meg a 45 tanulónak, hogy tulajdonképpen ők nem károsodtak, munkaruhájuk ugyan kicsit havas lett, meg ha el is veszett egy-egy holmijuk, azt csak a hó takarta be! Vagy kinek használ, hogy ennek a negyvenöt gyereknek ilyen példát mutat egy szocialista szektor? Olyan kérdések ezek, amelyekre felelni nem tudtunk. Ezért az illetékesekhez fordultunk. Mert olyan gyanú ébredt bennünk, hogy az építőipari vállalat csak ideiglenesen kapta meg a helyiséget műhely céljára, és az idő lejárt, mennie kell. Az semmi esetre sem biztos, hogy a kilakoltatás után az épület bontásához Szedresen jelenleg azt lehet megfigyelni, hogy a tsz-ben létrejött és elkülönült egy nyolctíz főből álló csoport. Tagjai ösz- szejárnak, a leváltás módozatait tárgyalják, de az az igazság, hogy a jövőre vonatkozóan semmiféle határozott elképzelésük nincs. Egyszerűen csak azt hangoztatják, hogy ilyen adottságok birtokában többet kellene adni a tagoknak. Ágálnak a jelenlegi vezetés ellen, bár az is igaz, hogy számos kérdésben, ha ösztönösen is, de a kor követelményeit juttatják kifejezésre, s ezért helyenként a jószándék keveredik a rosszindulattal. A hangadók bizonyos vonatkozásban a passzív tagok helyett pozitív ráhatást gyakorolnak a vezetésre, és egészséges nyugtalanságot teremtenek, amikor például hangoztatják; a határ és a közös gazdaság adottságait képzettebb, iskolázottabb brigádvezetőkkel lehetne még jobban kiaknázni. Ez tulajdonképpen igazság, de csak részigazság, s éppen e kérdésekről beszélgettünk, a Hidja-pusztai magtár irodájában, nyolc-tíz tsz-tag- gal. (Folytatása következik) Szekulity Péter azonnal hozzáfognak. Mert ugyanennek a háznak a másik részében a városgazdálkodás kovácsműhelye körülbelül a tavaszig még működni fog. .. Halljuk az ügyben egy-két érdekelt véleményét: Varga Mihály, az építővállaiat személyzeti vezetője: — Nem ismerem az ügyet, a Bitter János rendezi. Azonnal intézkedem. Császár József, a városi tanács elnöke: — Ismerem az ügyet. Sajnos nem egyedüli. Lassan már szokássá vált városunkban, hogy egy szanált házból kétszer kellett a lakoltatást elvégezni. Mert amikor a házból — a szóban forgó Béke utca 5-ből is — a lakót a szanálás szabályai szerint elhelyeztük, az É. M. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat minden engedély és kiutalás nélkül beköltözött ide, tanműhelyt rendezett be. Holott az épületet a Tolna megyei Beruházási Iroda rendelkezésére bocsátotta a rneve. Az iroda saját céljára akarta az épületet igénybe venni. Mi időközben háromszor felszólítottuk a törvénytelen módon beköltözött építővállalatot a kiköltözésre, de semmi nem történt. Így a tegnapi napon, miután öt nappal ezelőtt ismét felszólítottuk az építővállalatot, közöltük az esetleges kiköltöztetés dátumát, sőt még január 18-án reggel telefonon is értesítést adtunk, hozzáfogtunk a törvényes kilakoltatás- hoz.\ Nagyon sajnáljuk, hogy ide 'kellett az ügynek fajulni. De a törvény, az törvény. A legnagyobb sajnálat a dologban az, hogy a vállalat a tegnapi nap folyamán a kilakoltatáshoz nem küldte el a képviselőit. És így a holmik az udvarra kerültek, ahol azokat a hó most lepi. Nagyfokú felelőtlenség a vállalat részéről, hogy beköltözött, és bennünket a kilakoltatás eszközéhez kényszen- tett. De ezt megtesszük a jövőben másokkal, magánszemélyekkel és közületekkel is, amennyiben szanált házat foglalnak el engedély, kiutalás nélkül. Bitter János az ipari tanulók vezetője: — Az épületet a mi vállalatunk bontja el, de majd csak a tavasz- szal, úgy gondoltuk, hogy itt rendezzük be a tanműhelyt, az épület télen át miért álljon üresen, amikor műhelygondunk volt. Engedélyt kértünk az elfoglalásra, nem kaptunk. Mégis költöztünk Úgy érzem ezt kellett tennünk. December közepén kaptuk az első felszólítást, akkor dr. Vigh Dezső elv társsal beszéltem, ő azt mondotta, maradjunk nyugodtan nem lesz az ügyből semmi. Hogy megkaptuk a mostani kilakoltatási értesítést, ismét azt a megnyugtató választ kaptuk Vigh elvtárstól, nem lesz az ügyből semmi. És másnap reggel telefonon értesítenek, hogy a kilakoltatást megkezdték. Úgy érzem, mi jóhiszeműen jártunk el. Kedden az üggyel kapcsolatban kerestük dr. Vigh Dezső elvtál- sat, hogy megtudjuk az ő véleményét. Sajnos sürgős ügyben, a hajnali órákban Budapestre kellett utaznia. Időközben a furcsa kilakoltatás hullámai a megyei pártbizottságig értek. Itt Somi Benjámin elvtárs vette kezébe aa ügyet. De csali szerdán reggel tudott tájékozódni dr. Vigh Dezső elvtárs elmondása alapján. Aki közölte a megyei titkárral, hogy a kilakoltatás előtti napon őt az ügy ilyen állásáról Bitter János a késő esti órákban értesítette, amikor már intézkedni, a kilakoltatás megakadályozására, nem tudott. Kedden, Vigh elvtárs távollétében, a tervosztály vezetője intézkedett, és a kilakoltatást elvégezték. Szerdán reggel Vigh elvtárs azonnal lezárta az ügyet. A kilakoltatásban intézkedő és szereplő vezetőiket összehívta, módszerüket illetően „elbeszélgetett velük”, és a megoldást megtalálták A Béke utcai ház padlózatára sürgősen szükség van. Ezért rendelték el a kilakoltatást, de közben már az ügy kezdetén is adott volt a megoldás. A volt Pimitzer-házban, ahol az építő vállalat üzletátalakító munkát végez, van hely a tanulók műne- lyének berendezésére. Tehát, ha úgy közelítik meg a kérdést, hogy helyet adnak a tanműhelynek, mert végeredményben a város ügye, hogy minél több szakembert képezzenek ki, nem fajulnak eddig a dolgok, s nem kell a megyei ' táinács elnökhelyettesének ilyen kis jelentőségű ügyben eljárást indítani. Tanulságképpen mindenesetre érdemes levonni a következtetéseket: Semmiképpen sem helyes, ha egy szerv önkényesen elfoglal saját céljaira egy korábban már kiürített, szanált házat. Ezt mindenkor a törvényes kilakoltatás követi. Viszont az üggyel kapcsolatban barátságosabban is lehetett volna intézkedni. A kilakoltatás mindenképpen olyan benyomást keltett a most lábadozó vállalat vezetőiben, hogy ezzel is akadályozzák munkájukat; az ipari tanulók és a közvélemény pedig nyilván iiem éppen dicsérő módon emlékezik a két szerv csetepatéjáról, amelyet, s ennek kellemetlenségeit elkerülhette volna az ügyben szereplő minden szerv és személy. Pálkováes Jenő Magyar hetek előkészületei Athénben és Párizsban Athén legelőkelőbb szállodájában, a Hilton Hotelben március 14-én kezdődnek a magyar hetek. Érdekes lesz a Magyar Testnevelési és Sporttanács kiállítási anyaga, amely magyar szempontból dolgozta fel az olimpiák történetét. Ezenkívül megnyílik a Kulturális Kapcsolatok Intézetének gazdag grafikai, kisplasztikái és kerámiakiállítása, továbbá a népművészeti és a kempingkiállítás. A Hilton-szálloda éttermét erre az időre, magyar vendéglővé alakítják át. Az athéni magyar hetek programjához tartozik az a gyógyszeripari kongresszus és szakbemutató, amelyet a tervek szerint a MEDlMPEX rendez. A programban továbbá hangverseny és különböző magyar filmek bemutatása is szerepel. Párizs legnagyobb áruházában, a Printemps-ben, „Magyar ízlés” címmel kerül sor gazdag árubemutatóra. A francia fővárosban a május 5-én kezdődő magyar hetek időpontja egybeesik a párizsi nemzetközi vásárral. A nagyáruházban — amelyet naponta átlagosan kétszázezer vásárló keres fel —, a franciák által kedvelt magyar szőnyegek, Herendi- porcelánok, ötvösmunkák, modern kerámiák, parasztcserepek, szőttesek, hímzések széles választékából nyílik kiállítás.
