Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-19 / 15. szám

TOLNA MEGYEIg VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK i NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA r —) ? I XVI. évfolyam, 15. szám ARA: 60 FILLER Szerda, 1966. január 19. Miért kezdenek embereket 2—3. o. Abszurdum Képes riport az 5. oldalon. Kijelölték a szekszárdi tsz-üdiilő helyét S. o. szárdi ét Csaknem valamennyi út járhatatlan a megyében Hétfőn este megfeszített mun­kával járhatóvá tették Tolna me­gye útjait a közúti üzemi válla­lat munkásai. A gépkezelők, az útőrök, műszaki irányítók a hét elején újabb erőpróba előtt álla­nak: keddre virradóra ugyanis megyeszerte hatalmas hóvihar ke­rekedett és befútta az utakat. Jár­hatatlanná vált minden út. A kora reggeli órákban csak a hóekék után tudtak menni az autóbuszok, így is késve érkeztek Szekszárdra. A nap folyamán a hóesés nem enyhült, a viharos erejű szél to­vább hordta a havat, így a déli órákban már a megye valamennyi útja ismét járhatatlanná vált. Egyedül a hatos úton tudták a forgalmat fenntartani, állandó kotrás révén, de csak tehergépko­csik tudtak a megtisztított utakon közlekedni. Motoros hóekék a hatos úton A közúti vállalat hóügyeletétől kapott információ szerint Tolna megye útjain a közlekedés szinte megbénult. Csak a hatos úton tud­tak az esti órákban — jelentésünk idején — közlekedni. Járhatatlan volt Dombóvár környékén is szá­mos út. Sár ebben a térségben a szél erőssége nem érte el a szek­szárdiét mégis méteres torlaszok képződtek. Járhatatlanná vált, illetve he­lyenként csak egy nyomon közle­kedhető számos fontos út. Duna- szentgyörgy—Szekszárd, Nagyszo- koly—Magyarkeszi, Paks—Kölesd, Kocsola—Igái, Gyönk—Hőgyész, Pak&—Nagydorog, Szekszárd—Si­mont» rnya között az utak járha­tatlanok. A megye valamennyi be­kötő- és mellékdíján a forgalom megszűnt. A hóviharban is dolgoz­tak a főközlekedési utakon a hó­ekék, marógépek, de legfőképpen csak a hófúvásban rekedt jármű­vek kiszabadítását végezték, ugyanis a nyomvonal-szélesítés, valamint a hóekézés nem sok ha­szonnal járt. Csak néhány autóbuszt tudtak indítani A szekszárdi autóbusz-pályaud­varon rendkívüli helyzet uralko­dik. Tegnap a munkából haza­igyekvők részére nem tudtak min­den járaton kocsit adni. Számos autóbusz el sem indult, ugyanis a jelentések szerint a hófútta uta­kon nem tanácsos közlekedni. A késő délutáni órákban a rendkí­vüli útviszonvok ellenére is elin­dítottak néhány autóbuszt, mint erről Piegl Ferenc igazgató lapunk munkatársát tájékoztatta. Paks, Bonyhád, Pécs és Hőgyész felé az autóbuszok elmentek. Gerjen, Fadd. Szálka és Tevel térségébe azonban nem tudták a járatot el­indítani. A délutáni órákban az autóbusz­pályaudvaron felszólították az utazóközönséget, hogy vegyék igénybe a vasutat, mert a kocsik elindítása ugyan lehetséges, de nem lehet tudni, odaér-e céljához, így például a harci busz sem, csak a Diófási csárdáig jutott el, a Faddról jövő busz pedig nem a régi hatoson, hanem a Fácánkert felé vivő úton jött Szekszárd felé. Faddra este nem tudtak autóbuszt indítani. Szekszárdon rekedt az Ózsák- és József-pusztai diákok egy csoport­ja is. Az autóbusz reggel még be tudta őket hozni az iskolába, de este már nem tudott visszamenni. Ezért az AKÖV vezetője úgy in­tézkedett, hogy a Garay Tsz szán­kóival szállítsák el a diákokat, a tsz-nek azonban nem volt szánkó­ja, s így egy MTZ-traktort, pony­vás pótkocsival küldtek az a tó- busz-pályaudvarra a harminc gye­rekért. A teherautó-fuvarozásban is fennakadások vannak. Kedd reg­gel még tudtak közlekedni az élel­miszert szállító gépkocsik, a szer­ződéses kocsikat kiküldték a fuva­roztatókhoz, azonban legtöbbet nem fogadták. így például Dombó­várról csak két FÜSZÉKT-áruval rakott kocsit tudtak elindítani, kettőt nem. Még kedd este elrendelték a tehergépkocsik kerekeinek lánco­lását, szerdán reggel már így mennek fuvarba, így szállítják majd az élelmiszert. Az autóbusz-pályaudvar irodái, a pihenőszoba, de a folyosók is most várótermekké váltak, ugyan­is az autóbuszra váró utasokat be­engedték a forgalmi épületbe. Az esti órákban egyébként úgy in­dították a kocsikat, ahogy jelentést kaptak az utak állapotáról. A vasúton rengeteget késnek a vonatok. Szekszárdon a délutáni órákban két vonat helyett csak egy volt. Ugyanis a korábbi 11-es annyit késett, hogy a két vonat utasai az elsővel tudtak elmenni. A zsúfoltság óriási volt. A vona­tok késnek, az állomásokon a gya­logos közlekedés is nehéz. A vasutak tisztításához köz­munkaerőt is igénybe akartak ven­ni, azonban Bátaszéken 120 sze­mély helyett mindössze 12 jelent meg, Szekszárdon katonák segítet­tek az állomás területének tisztítá­sánál. A szekszárdi pályafenntartási főnökség négyszáz embere dolgo­zott tegnap egész nap a vasúti pályákon, mint erről Balogh Lajos tanácsos tájékoztatott bennünket. A vasúton a vonatok tudnak köz­lekedni. Az éjszakai órákban már a motorvonatokat is el tudták in­dítani. A MÁV Pécsi Igazgatósága te­rületén Bátaszék—Nagydorog kö­zött késnek a legtöbbet a vonatok. Mint a szakemberek mondják, itt „verik el” nemcsak az itt közleke­dő, hanem a csatlakozó vonatokat is. — Pj — Szünet nélkül havazott kedden A fővárosban és a ország leg­nagyobb részén kedden hajnaltól szinte pillanatnyi szünet nélkül havazott. A MÁV menetirányító szolgá­lat tájékoztatása szerint kedden este még az egész országban köz­lekedtek a vonatok, azonban egyre több helyről érkezett je­lentés hóakadályokról. Egyes pá­lyákat 100—200 méter hosszban ötven-hetven centiméter magasan fedte a hó. Ezeket még a hóeké­vel felszerelt mozdonyok áttör­ték, azonban — különösen, ha a szél erősödik — számolni kell a vasúti forgalomban is fenn­akadásokkal. A MÁV egész éj­szaka a veszélyeztetett pályákon nagy hóekékkel dolgozott. A KPM autóközlekedési vezér- igazgatóság személyforgalmi fő­osztályára kedden délután szinte percenként érkeztek jelentések járatleállásokról. Mivel az útviszonyok szinte óráról órára változnak, a KPM autóközlekedési vezérigazgatósá­ga felkéri az utasokat, közvetle­nül az utazás előtt érdeklődjenek indulnak-e a járatok? A vízügyi szolgálat tájékozta­tása szerint fokozódott a zajlás a Dunán. Esztergom felett, Er­csi és Adony között, továbbá a gemenci erdőnél kedden már tel­jes szélességében zajlott, a többi szakaszon pedig általában a víz­tükör 70—80 százalékát takarta a jég. A magyar—jugoszláv ha­tártól délre mintegy hatvan ki­lométerre, Délya községnél már olyan erős volt a zajlás, hogy több kilométeres szakaszon meg­állt a jég. Az apatini készenléti állomáshelyre vezényelt két ma­gyar jégtörő hajó kedden meg­kezdte a jégmező bontását. A dél-magyarországi Duna-szaka- szon hét nagy és egy kisebb, há­romszáz lóerős jégtörő hajó dol­gozik. Apró Antal és Stefan Jedrychowski a magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok fejlődéséről Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese és Stefan Jed­rychowski, a Lengyel Tervhivatal elnöke, a magyar—lengyel állan­dó gazdasági együttműködési bi­zottság tárgyalásának befejezté­vel nyilatkozott a sajtónak. Apró Antal kiemelte, a varsói tárgyalások egyik fő feladata volt, hogy ellenőrizze a két ország 1964. évi őszi párt- és kormány- küldöttségének tárgyalásán, vala­mint a bizottság V. ülésszakán meghatározott feladatok végre­hajtását. — A tárgyalások során sok új megállapodás született és meg­vizsgáltuk, milyen mértékben le­hetséges a további együttműkö­dés elmélyítése, mindenekelőtt a vasúti járműipar, az elektronika, híradástechnika, szerszámgépek valamint a vegyipar területén — mondotta Apró Antal. — Helyes­nek találtuk a közhasználatú iparcikkek cseréje fokozásának kérdésével foglalkozó két állandó munkacsoport létrehozását. Az egyik a könnyűipar, a másik pedig az úgynevezett belső piac fölös árucikkei cseréjének foko­zottabb lehetőségét kutatná. A varsói tárgyalásokat össze­gezve Apró Antal megállapította: az ülésszak komoly munkát vég­zett -a magyar-lengyel gazdasági együttműködés továbbfejlesztésé­ben. Stefon Jedrychowski hangoz­tatta, hogy a tárgyalások igen jó, őszinte és szívélyes légkörben folytak. Ez a légkör jellemzi az állandó gazdasági együttműködési bizottság munkáját létrejötte, 1953 óta. A két ország továbbfejlődése a nemzetközi gazdasági kapcsolatok elmélyítését követeli. Egymás­közti kapcsolataink — amelyek­nek fejlesztésén állandóan tevé­kenykedünk —, a kölcsönös ha­szon és segítség szocialista alap­ján állnak. A legfontosabb és egyben leg­nehezebb feladat még előttünk áll. És ez a kétoldalú specializá- lási, kooperálási megállapodások megvalósítása a gépipar, a kohá­szat, a vegyészet és könnyűipar területén. Eddig közös szakosítási megállapodásaink az elektrotech­nika, mérőműszer, távközlési be­rendezések, gyógyszeripar, nö­vényvédőszer-, stb. gyártás terén kiállták az élet próbáját. Pozitív irányban halad a timföld—alumí­nium-egyezmény realizálása is. A járműipari kooperációs szál­lításokról szóló egyezmény a két ország ipari együttműködése to­vábbfejlesztésének jelentős állo­mása. 1970-ig ez 200 millió de- vizazloty értékű árucserét jelent és reméljük, hogy mindkét fél érdekét szolgálja majd tovább­folytatása és fejlesztése 1970 után. — Amint látható — a bizottság jelenlegi ülésszakán egész sor új kérdést sikerült megoldani. Ilyen­nek tartom a vasúti gördülő­anyag, elektronika, híradástech­nika és a hajógyártás, különösen pedig a folyami hajógyártó ipar közötti szakosítás és munka- megosztás, gyártáskooperáció to­vábbfejlesztését, a műszaki tudo­mányos kapcsolat kiszélesítését. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az eddigi gyümölcsöző magyar—len­gyel gazdasági kapcsolatok a jö­vőben még magasabb gazdasági, műszaki színvonalat érjenek el — mondotta befejezésül Jedry­chowski. • • Ülést tartott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága Az Igazságügyminisztérium és a Legfőbb Ügyészség idei költ­ségvetési tervezetéről tanácsko­zott keddi ülésén dr. Pongrácz Kálmán elnökletével, az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottsága. Dr. Nezvál Fe­renc igazságügyminiszter és dr. A hadsereg ellenőrzi a helyzetet Nigériában Nigériában a nyugati hírügy­nökségek kedd reggeli jelentései szerint a hadsereg ellenőrzi a helyzetet — a legutóbbi napok eseményeinek háttere azonban mindeddig nem tisztázódott. Ironsi tábornok, a vasárnap megalakult katonai kormány ve­zetője hétfőn sajtóértekezletén nem volt hajlandó közölni, med­dig szándékozik az ország élén maradni. Az új kormányfő ki­jelentette, hogy eltökélt szándéka véget vetni a zavargásoknak Nyu- gat-Nigériában és felszámolni az ellentéteket Észak-Nigériában, majd hozzáfűzte, hogy szükség esetén kész elrendelni a statá­riumot. Noha Ironsi a miniszter- tanács kérésére vette át a hatal­mat, mélyebb jellegű változás­ra utal az, hogy közölte: szándé­kában áll egy új alkotmány ki­dolgozása. Az .első két nap eseményeit összegezve az AFP francia-hír­ügynökség lagosi tudósítója azt a feltevést kockáztatja meg hétfőn reggel írott, de csak később to­vábbított kommentárjában, hogy a nigériai események fő rendező­je maga Ironsi tábornok volt, s a hadsereg alacsonyabb rangú tisztjeinek lázadása csupán a jól előkészített ürügyet jelentette a hatalomátvételre. A terv szerint le kellett szá­molni a szövetségi kormánnyal is, amely Akintola és Bello befolyá­sa alatt állt, de ugyanakkor el kellett kerülni a vérontást és a pánikot. Ezért rabolták el — ír­ja az AFP tudósítója — Balewa miniszterelnököt és Eboh pénz­ügyminisztert. Az utóbbi megpró­bált ellenállni és megbízható for­rások szerint úgy összeverték, hogy sérüléseibe valószínűleg belehalt. A hadsereg tehát kezébe vette a hatalmat — kérdés, milyen mó­don kíván élni vele. — Lehetsé­ges, hogy szabadon bocsátja a ko­rábban bebörtönzött ellenzéki vezetőket, s ezek előreláthatólag nagyobb szerephez jutnak a poli­tikában. A nigériai események megfigyelői között mindenesetre az a vélemény alakult ki, hogy a parlamenti demokrácia, miután egyszer eltűnt, aligha tér vissza régi formájában — írja a fran­cia tudósító. Katona Zoltán, a legfőbb ügyész első helyettese tájékoztatta a kép­viselőket az 1965-ös esztendő munkájáról és az idei feladatok­ról. A beszámolókból kitűnt, hogy 1965-ben kedvezően alakult ha­zánkban a közrend, a közbizton­ság és a törvényesség, s bár még végleges adatok a múlt évről nem állnak rendelkezésre, annyi máris megállapítható, hogy a bűnesetek száma összességében az 1964-es színvonalon mozgott, s néhány fontos területen csökkent. Figyelmeztető azonban, hogy a bűnesetek, kihágások, szabály- sértések között változatlanul elő­kelő helyen szerepelnek a közle­kedési bűnesetek, s 1965-ben nőtt a deviza-bűncselekmények száma is. N Az idén mind az Igazságügy- rninisztérium, mind a Legfőbb Ügyészség elsőrendű feladatának tekinti a törvényesség további biztosítását, az ügyintézés egy­szerűbbé, gyorsabbá tételét. Foko­zottan előtérbe kerül a prevenció, a bűncselekmények megelőzése. Ebbe a munkába az eddiginél is hathatósabban kívánnak támasz­kodni a tömegszervezetekre, a tár­sadalom segítségére. Az ülésen ezután dr. Marót! János, a Minisztertanács tanács­szervek osztályának helyettes ve­zetője ismertette a tanácsok 1966 évi költségvetési tervezetét. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents