Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-18 / 14. szám
TOLNA MEGYEIt világ proletárjai, egyesüljetek < NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA r Interjú a jégkorszakkal 4. o. A tsz-ek és jogvédelmük 5. o. XVI. évfolyam, 14. szám ARA: 60 FILLER Kedd, 1966. január 18. I Már csak a Paks— kölesdi út járhatatlan 8. o. 1 J 2850 millió forint Egy hónappal ezelőtt kerültek nyilvánosságra azok az intézkedések, amelyeket ez év elejétől vezetnek be az eddiginél jobb, a fej- t lődést inkább szolgáló ár- és bérarányok kialakítására. Az intézkedések egy része jövedelemelvonó, másik része pedig jövedelemnövelő jellegű. A dolog természetéből fakad, hogy elsősorban mindenki azt számitgatta, milyen mértékben csökkenik majd a jövedelme, mennyivel okoz majd több kiadást a hús- és tejtermék, a tüzelő árá nak felemelése, milyen jövedelem csökkenést várhat a progresszív nyugdíjjárulék bevezetésétől. Bár már akkor is nyilvánosságra hozták a béremelésekre vonatkozó intézkedéseket, azonban az akkor közölt adatok nem sokat mondtak, inkább csak arról tájékoztattak, hogy globálisan egyensúlyban lesznek a jövedelemelvonó és -növelő intézkedések. Ma már — a Szaktanács és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatójának közzététele után — százezrek készíthetik az új családi költségvetést, nagyjából tudják, hogy milyen béremelésre számíthatnak, mennyiben ellensúlyozza, sőt múlja felül számukra a jövedelemnövekedés az elvonó intézkedések következményeit. Egyes szakmákban ugyanis mindenkit érint a rendezés, vannak azonban olyan rétegek, szakmák, amelyeknél csak a dolgozók egy hányada részesül béremelésben. Kétmilliárd forint az évi kihatása a most bevezetésre kerülő bér_ és nyugdíjjellegű intézkedéseknek, melyek több, mint egymillió dolgozóra, illetve nyugdíjasra terjednek ki. A családi pótlék felemelése évi nyolcszázötvenmillió forint többletbevételt jelent az érintett családoknak, közel másfél millió gyermek után kapnak a szülők február 1-től havi ötven forinttal több családi pótlékot. Elmondhatjuk tehát, hogy a bérből és fizetésből élő családok többségénél többletbevételt eredményeznek a vasárnap közzétett intézkedések. Míg a családi pótlék és a nyugdíjak felemelése elsősorban azt szolgálja, hogy ellensúlyozza az áremeléseket, a bérintézkedéseknél ennél többről van szó. Ezek célja már elsősorban az, hogy egyes rétegeknél — a pedagógusoknál, egészségügyi dolgozóknál, a belkereskedelemben — csökkentse a bérezésben az elmaradást, más szakmákhoz képest, vagy az anyagi érdekeltség fokozásával is növelje egyes, munkaerőhiánnyal küzdő területek vonzerejét. A vasárnapi közlemény szakmák szerinti tájékoztatott arról, hogy hány dolgozót érint és milyen összeget tesz ki a béremelés. Az elkövetkezendő napokban már üzemenként, vállalatonként döntenek arról, hogyan osszák szét a kapott összegeket. Igen fontos, hogy mindenütt — de főképpen ott, ahol az előirányzatok alapján a dolgozóknak csak egy része kaphat béremelést — akár munkahelyenként, dolgozónként elemezzék, hogy hogyan lehet a legigazságosabban, a legcélszerűbben elosztani az összegeket. Itt sem lehet helye egyenlősdinek. A Munkaügyi Minisztérium és a SZOT arra hívja fel a gazdasági és szakszervezeti szerveket, hogy az egyéni teljesítményt, szakképzettséget, felelősséget, magatartást figyelembe, véve, körültekintően járjanak el! és minél előbb értesítsék az érintett; dolgozókat a béremelésről, i fejezés előtt áll a pedagógusok fizetésemelésével kapcsolatos munka. Valószínű, hogy a Művelődésügyi Közlöny február 1-i számában már részletesen ismertetik a bérezés új rendszerét, és az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Arra törekednek, hogy a pedagógusok február közepén már felemelt bért kapjanak. Hangsúlyozta, hogy a fizetésemelést az eddigi bérrendszer korszerűsítésével, továbbfejlesztésével kapcsolják össze. Ezután kitért arra, hogy a népgazdaság továbbfejlesztésére, az ésszerűbb, takarékosabb, jobb gazdálkodásra hozott határozatok végrehajtására a művelődésügyi tárca területén is megtették a szükséges intézkedéseket. A belső tartalékok feltárása, stb. lehetővé tette, hogy a tervezettnél nagyobb számban szereljenek fel iskolákat új bútorokkal, lássanak el szemléltető eszközökkel. Csökkentették a felesleges készleteket és a heverő, kihasználatlan állóeszközöket az alsó- és középfokú oktatási intézmények rendelkezésére bocsátották — fejezte be Polinszky Károly. A tájékoztatót vita követte. Államcsíny Nigériában Nigériában a hadsereg egy része puccsot szervezett, a hadsereg kormányhű főparancsnoka pedig átvette a hatalmat, hogy Jever je a lázadást — így lehet összefoglalni az elmúlt 48 óra nigériai eseményeit. A nigériai rádió vasárnap este jelentette be, hogy Ironsi tábornok, a hadsereg 41 éves főparancsnoka ideiglenes katonai kormányt alakított a szombaton hajnalban kitört lázadás felszámolására. A főparancsnokot a minisztertanács kérte fel a hatalom átvételére, miután a puccsisták elrabolták Ba- lewa miniszterelnököt, meggyilkoltak két tartományi kormányfőt, az ország északi részében, Kaduna városában megszilárdították, hatalmukat s az ország gyakorlatilag vezető nélkül maradt. A puccs kirobbanásának időpontjában Azi- kiwe elnök gyógykezelés céljából Londonban tartózkodott. Ironsi tábornok kijelentette: a hadsereg véget fog vetni a rendzavarásnak. A katonai kormány vezetője bejelentette, hogy ideiglenesen felfüggeszti az összes eddigi alkotmányos intézményeket: a miniszterelnöki és az elnöki tisztséget, a szövetségi parlamentet, a helyi kormányokat és parlamenteket az ország négy tartományában. Ezek élére katonai kormányokat neveztek ki és az eddigi kormányzók a katonai parancsnokok tanácsadói lesznek. Hétfőn a Parlament gobelin- termében dr. Gosztonyi János elnökletével ülést tartott az ország- gyűlés kulturális bizottsága. Részt vett a tanácskozáson Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke, és dr. Köpeczi Béla, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának vezetője. A Művelődésügyi Minisztérium idei költségvetésének tervezetét dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes terjesztette elő. Egyebek között elmondta, hogy az 1966. évi állami költségvetési javaslat szerint az idén csaknem tízmilliárd forintot költenek oktatási és kulturális feladatok megoldására. Beszámolt arról, hogy az idén a tavalyinál valamivel kevesebb fiatal fejezi be az általános iskola VIII. osztályát, nagyjából ^ugyanannyi növendéket vesznek fel a középiskolák első évfolyamaira, mint 1965-ben. Ezzel egyidejűleg a Munkaügyi Minisztériummal együtt — a lehetőségekhez mérten lépéseket tesznek a szakmunkástanuló-képzés növelésére, s ezen keresztül a továbbtanulás lehetőségeinek szélesítésére. Előreláthatólag még az idén megteremtik az új típusú közgazdasági szakközépiskolát. A középiskolák struktúrájának széles körű megváltoztatásához csak a várható szakember-szükséglet teljes felmérése után kezdenek hozzá. Kitért arra, hogy a tervek szerint Ebesen, Izsákon és Nyíregyházán helyi erőforrások felhasználásával és állami támogatással, általános iskolai diákotthont építenek az idén. Az új lakótelepeken elkészülő óvodákban előreláthatólag valamivel több mint másfél ezer gyereket tudnak majd elhelyezni. Ugyancsak ebben az esztendőben állami támogatással, illetve helyi erőforrásból mintegy 370 általános iskolai és 215 középiskolai tantermet fejeznek be. Ezzel egyidejűleg 200 általános iskolai és 127 középiskolai tanterem építését kezdik meg. A diákotthonok befogadóképességét 400-zal növelik az idén, s folytatják több új diákotthon munkálatait. Ezekben mintegy 800 fiatal elhelyezésére nyílik majd lehetőség. A művelődésügyi miniszter- helyettes a továbbiakban elmondta, hogy az idén négy-négy és félezerrel több fiatal érettségizik, mint tavaly. Ugyanakkor azonban a múlt évivel azonos számú fiatalt vesznek fel az egyetemekre és főiskolákra. A felsőfokú oktatási intézmények esti- és levelező tagozatainak első évfolyamain az 1966—67-es tanévben a tavalyinál kevesebb hallgatóra számítanak. A Művelődésügyi Minisztériumhoz tartozó egyetemek és főiskolák fejlesztését szolgáló beruházásokra több mint 250 millió forintot kívánnak az idén fordítani. Ebből csaknem 2,5 ezerrel növelik a kollégiumok befogadó képességét, s további kétezerhatszáz fiatal elhelyezésére kezdenek, illetve folytatnak építkezéseket. Budapesten és Debrecenben egy-egy új tanulmányi épület, Veszprémben pedig új menza munkálatainak megkezdését tervezik. Folytatják Magyar—lengyel közös nyilatkozatot írtak alá Tizennégy százalékkal nő a magyar—lengyel árucsere-forgalom ország közötti gazdasági együtt* működés továbbfejlesztése céljából a bizottság meghatározta a feladatokat a tervező, külkereskedelmi, gépipari, kohászati, vegyipari, könnyűipari, belkereskedelmi szervek együttműködése és a műszaki-tudományos együttműködés területén. A műszaki-tudományos együttműködés fejlesztése érdekében elhatározták közvetlen kapcsolatok szervezését néhány szerkesztő-* tervezőiroda és tudományos kutatóintézet között, egyes kutatási, műszaki és technológiai problémák kijelölését a két ország megfelelő intézményei által történő közös megoldás céljából. Ezenkívül a bizottság határozatot hozott saját szervei munkájának aktivizálására és tökéletesítésére, valamint a belkereskedelmi árucsere, mindenekelőtt a fogyasztási cikkek választékának gazdagítása érdekében. Magyar Népköztársaság kohó- és gépipari miniszterének és a Lengyel Népköztársaság nehézipari miniszterének, valamint a két ország külkereskedelmi miniszterének kezdeményezésére meghatározták a kooperáció terjedelmét a közúti járműipar területén. Ennek alapján 1966. január 17-én a két ország megfelelő tárcáinak képviselői aláírták a Magyar Nép- köztársaság kormánya és a Lengyel Népköztársaság kormánya között a közúti járműipari termékek 1966—1970. évi kölcsönös kooperációs szállításairól szóló egyezményt. A bizottság megállapította, hogy a két ország közötti műszaki-tudo- 1 mányos együttműködés eredményesen fejlődik. A hagyományos 1 formák mellett űj műszaki-tudo- i mányos együttműködési formákat l kezdeményeztek (munkásbrigádok i cseréje, szakértők több hónapos | szakmai gyakorlata, stb.). A két j Varsó (MTI). Varsóban hétfőn befejeződtek a magyar—lengyel állandó gazdasági együttműködési bizottság 6. ülésszakának tárgyalásai. A megbeszélésekről szóló protokollt magyar részről Apró Antal miniszterelnök-helyettes, lengyel részről Stefan Jedry- chowski, a Lengyel Állami Tervhivatal elnöke* írta alá. A tárgyalásokról a következő közös nyilatkozatot adták ki: A bizottság pozitiven értékelte a kölcsönös gazdasági kapcsolatok eddigi fejlődését. A Magyar Nép- köztársaság és a Lengyel Nép- köztársaság közötti árucsere-forgalom az 1961. és 1965. közötti időszakban kétszeresére növekedett. A bizottság megállapította, hogy a két ország külkereskedelmi miniszterei által 1965. november 23- án az 1966—1970. évekre aláírt hosszú lejáratú árucsere-forgalmi egyezmény szerint a kölcsönös áruszállítások továbbra is dinamikusan növekednek. Az egyezmény által 1970-re előirányzott kölcsönös forgalom értéke körülbelül 70 százalékkal magasabb az 1965. évi tényleges forgalom értékénél. Továbbra is viszonylag leggyorsabban — kétszeresére — a gépek és berendezések kölcsönös szállításai növekednek. A két ország ez évi gazdasági együttműködésében a következő fontosabb eredményeket érték el: megkezdődött a mindkét fél számára előnyös timföld-, alumíniumegyezmény végrehajtása. Eredményesen fejlődik a lengyel meddőhányók hasznosítása szempontjából létrehozott „Haldeh” magyar—lengyel részvénytársaság tevékenysége és a két ország kohászata közötti együttműködés. A tanácskozásokon részt vett bizottság tudomásul vette, hogy a Az országgyűlés kulturális bizottsága elfogadta a Művelődésügyi Minisztérium idei költségvetésének tervezetét a nyíregyházi tanárképző főiskola építését. Egyetemeinken és főiskoláinkon mintegy 12 000 fiatal tanul jelenleg társadalmi ösztöndíjjal. Számuk az 1966—67-es tanévben előreláthatólag ezerrel növekedik majd. A kulturális élet egyéb területeiről szólva elmondta, hogy 1966- ban nagyobb önállóságot biztosítanak a színházak és színház jellegű intézmények vezetőinek. Többek között előkészítik a Szegedi Nemzeti Színház teljes rekonstrukcióját. A tervek szerint befejezik az alsófokú oktatási reform tankönyveinek kiadását. Ezzel egyidejűleg — megfelelő ütemben — folytatják a középiskolai reform tankönyvek kiadását. Dr. Polinszky Károly beszámolt arról, hogy az idén húsz egész estét betöltő játékfilm gyártását tervezik. Közöttük az eddiginél több lesz a színes és a szélesvásznú. Ezenkívül körülbelül 160 külföldi játékfilm gazdagítja majd a budapesti és a vidéki mozik műsorát. A művelődésügyi miniszter- helyettes a továbbiakban bejelentette: a minisztériumban betükrözi a népgazdaság, az ipar fejlődésében végbement változást. Továbbra is széles körű kooperációt tart fenn a két ország kohászata a hengerelt áruk cseréjében. A magyar népgazdaság számára igen fontosak a lengyel fűtőanyag-szállítmányok. Ez évben például 900 000 tonna jó minőségű kőszenet és 280 000 tonna kokszot vásárol a magyar külkereskedelem Lengyelországból. A gyorsan fejlődő lengyel vegyipar mind több terméke jut el hazánkba. 1966-ban tovább szélesednek a magyar—lengyel gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok, s az árucsere, amely 1958 óta megháromszorozódott, a tervek szerint 14 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál. Az árucsere-forgalomban változatlanul nagy fontosságú a gépek, berendezések kölcsönös szállítása. A Lengyelországból származó magyar importnak és az oda irányuló magyar exportnak a fele gépipari gyártmány —, s ez megfelel mindkét ország érdekeinek,
