Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-11 / 292. szám

íöoS. december 12. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 Négy katonafiú... lulai néni most az ebédhez zsebpénzt küldjön. Ezután már — Foglalkoztam azzal a gondo­P ' . - . . . ____ ________w______ e gy terítékkel kevesebbet megleszek a fizetésemből. De azért lattal, hogy kérek egy év halasz tesz az asztalra A legfia- sünikor visszament, csak adtam tást — mondja a Laci —, de a talabb fiú, a Laci bevonult kato- neki. Én ugyan nem tudtam, mát Gyurka bátyám lebeszélt. És tény- nának. De Pulai néni már meg- jelent katonának lenni, de az idő- leg, igaza volt. A katonaidő le- szokta a kevesebb terítéket, mert sebb fiaim tapasztalatából isme- töltése kötelessége az embernek, immár öt év óta mindig katona rém, mennyire jólesik egy kis, ha- mi értelme lenne a halasztásnak? volt valamelyik gyerek. Megkezd- zulról jött zsebpénz. Mert nemcsak te a sort 1960-ban a Jani. Egy év kiképzés, szolgálat van, hanem ki­múlva követte a Gyurka. Tavaly menő is a városba..: És miért a Jóska került sor alá... sajnálnám tőlük a pénzt? Megke­Egy családból négy katonafiú... resték a bevonulás előtt. Kevés szülő büszkélkedhet ezzel. „ . . . , . . . , . Emlékszem, a háború éveiben a fi ™n ai felpántlikázott kalappal bevonuló “a van . gondolt ajra.bogy eiejn(;e nehezek lesznek, de hamar B legények énekelték a nótát: Keservesen sírhat az az anya. Kinek mind a négy fia katona Kettő huszár, a harmadik baka, vonulás előtt az őrmester báty ellátta tanácsokkal Lacit. — Arra ügyelj, hogy az alaku­latnál már ismerik a Pulai nevet. A szakmai, gyakorlati fogások elei esetleg háborúba viszik őket? túlesik M ember a keadeti bi — De igen. Viszont jó tudni, zomytalanságon. Azon légy, hogy hogy békében élünk, és épen, mindig mindent a legjobb tudá- egészségesen jönnek haza. Mond- sód szerint végezz, mert ezzel lesz A negyedik most megy sorozatra.:, tam, én nem voltam katona, de a becsületed a parancsnokaid előtt. Pulai néni egy gyermekét sem bátyámtól tudom, mi a háború. Másként néznek az elöljárók ar- siratta meg, de azzal bocsátotta el ötször járta meg a Doberdót... ra, aki igyekszik, mint aki lazsál, őket: És tudom, hogy mi a háború, hi- Tanulni kell majd, nem is keveset, — Legyetek katonának is olya- szén itt vonult el rajtunk, a fe- letenni a tisztesi, a tiszthelyettesi, nők, mint amilyenek voltatok itt- jünk felett A Jóska gyerek akkor majd a tiszti vizsgát. A második hon ... még nem volt egyéves ... Most két év már könnyebb lesz, de felelős­Pulai bácsi ezt mondta most fiam katona, de nem akarom, hogy ségteljesebb, mert neked kell a legutóbb a Lacinak: még egy háborút megérjenek, beosztottaidat nevelni, tanítani a — Ne csak a sorban, a szorga- Töltsék le a két évet, becsületesen, szakmai ismeretekre, lomban is az elsők között légy, igyekezettel aztán folytassák a _ Azt hiszem, bennem sem szakmájukat, ahol abbahagytak. fognak csalódni — fogadkozott — Mind a négy fiúnak van sza^crn^ia' Pulaiékat mindenki ismeri _____________o................................. — Igen. Mind a négy mezőgaz- öcsényben. A családfő a földmű­jén kapott a másik két gyerek is. dasági technikuntot végzett. Fan- vesszövetkezet nyugdíjasa, Pulai A Jóska már növendék őrmester, iáttarn a mezőgazdasági nenA a termelés:zovetkezetben dől­és a sorozáson a Laci is tártaié- gozlk' Negy üut neveltek ~ »bo­k ros tiszti iskolára jelentkezett. szakmában, a technikumot, aján- gyan egy falubeli jellemezte —, Különös játéka a sorsnak — lottam mindegyiknek. olyanokká, akik embert, szülőt bár valószínű, hogy szándék is » ______________i„ „ tisztelnek. És négy katonát a ha­v olt benne — mind a négy fiú ugyanannál az alakulatnál tölti szolgalati idejét, ugyanazok a tiszr- bevonulni. Mondtam is, egy csa- ^ laktanyában ünnepélyes ke­rek nevelik őket becsületesen iádból elég lett volna három, de retek között adták át a bevonult helytálló katonává: aztán meg azt gondoltam: ha el- újoncoknak a fegyvert. Pulai Pulai bácsi mosolyogva emlé- viszijs^ a2drt: viszik el mert £p, László növendéknek a bátyja, kezik vissza: egészséges. Kell egy apának na- György adta át a géppisztolyt. Ez — Amikor a Jóskát előléptet- eeészfé- az átadás több volt, mint jelkép... ték őrmesterré, azt mondta: édes- SF°bb orom, mint négy gess __ ap ám. ezután már nem kell, hogy ges, jóravaló fiú? álld meg úgy a helyedet, mint a Jani, meg a Gyurka. Jani ugyanis szakaszvezetőkérat szerelt le, a Gyurka pedig tarta­lékos alhadnagyként. Az ő példa­— Azért nem bántam volna, ha a négy katonából három a Lacinak már nem kellett volna tiszt lesz ... BI. Még egyszer a bonyhádi úttörőházról ft§ünsztsmközt Bang-kór Cs. István felsőnyéki olvasónknak levélbeli kérésére ismertetjük e be­tegséget. A Bang-kór, brucellózis, vagy mál­tai láz, stb. elsősorban a hasított körmü állatok betegsége. Ezekről ter­jed az emberre. A kórokozók a bru- cellák csoportjába tartoznak. Azért tietek: az orsógilisztás gyermek ét­vágytalan, többször öklendezik. Hasi fájdalmai vannak. Székszorulás, vál­takozik nála hasmenéssel. Nyugtala­nul alszik. Fogát csikorgatja. Néha görcsök lépnek fel. Az arc felpuffad, az orrban csiklandozást érez. A gi­liszták a végbélen át szoktak eltá­vozni. Magas láz esetén a szájon és orron át is. Tömegükkel bélelzáró­dást is okozhatnak. Sokszor halálos hívjuk brucelláknak, mert első fel- fedezőjük Bruce nevű bakterológus veszedelembe juttatják hordozójukat, volt. A kórokozók jól tűrik a kör- Több m6x SÜiszta tartózkodhat a vé­konybélben. Ha az epe vagy has­nyálmirigy-vezetékbe kerülnek, tá­lyog lehet a következménye. A vak­bélben is gyulladást okozhatnak. Be­vándorolhatnak a tüdők hörgőibe, ahol tüdőgyulladást; ritkán fulladást is képesek létrehozni. Sokszor csa­lánkiütések, aszthma és agyi izgal­mak is előfordulnak. Megelőzés: a nyersen fogyasztható zöldségfélék gondos lemosása. A konyhakertek szennyvízzel való locsolásának és fe- káliával való trágyázásának eltiltása. A ezékletszóródás megakadályozása, zártgödrű árnyékszékek használatá­nak rendszeresítése. Ne játsszunk az állatokkal. Ne fogdossuk azok orrát, száját! Az étkezés előtti kézmosás mindenkire kötelező. A beteget azon­nal vigyük orvoshoz, aki szaktaná­csával és a megfelelő gyógyszer ren­delésével a bélférgességet megszün­teti. Tüdőasxthmáról A Népújság november 16-i számában cikk jelent meg a bonyhádi úttörőház sorsával Icap- csolatosan — Miéri húzódik a bonyhádi járási úttörőház ügye? — címmel. Már előzőleg is, de a cikk alapján ismételten a KISZ megyei vb megvizsgáltatta az úttörőház ügyét és az a láb biokat állapította meg: Mint a cikk is említette 1963-ban villany­szerelési munkák miatt felbontották az útburko­latot, mely hosszú ideig úgy állt. Közben na­gyobb mérvű esőzések következtében a gödör vízzel megtelt, és a víz beszivárgott az épüld alá. Az úttörőház igazgatósága írásban közölte a községi tanács vb-vel ezt és kérte, hogy az eb­ből következett rongálódásokat, az útburkolatot, illetve annak javítását végeztesse el. A nagyobb mennyiségű víz beszivárgása következtében az épület földszinti és emeleti helyiségei, illetve an­nak falai megrepedtek. A közlésre és a sürge­tésre a községi tanács határozatot hozott, mely­nek értelmében a vizet el kellett vezetni és az épület mögötti virágoskertet meg kellett szün­tetni, azaz csak meg kellett volna —, mert a víz elvezetése nem történt meg. 1964 nyarán az úi- törőház igazgatósága reklamációval fordult a já­rási tanács vb. építési és közlekedési csoport­jához —, melyet szóban többször sürgetett. A járási tanács a fentieket megvizsgálta, ugyan­akkor „kézbe vette’’ a megyei tanács építési osztálya is az ügyet. A megyei tanács képviselője a helyszínen elrendelte a statikai vizsgálatot, a részletek megbeszélésére értekezletet hívott össze, melyre meghívták a párt- és tanácsi szervek képviselőit is. Hiába ment a meghívó a tanácshoz, az érte­kezlet elmaradt, ugyanis képviselőjük nem. je­lent meg. Még ez év őszén a községi tanács utasítást kapott, hogy a vizsgálat érdekében bontsa fel a földet az alap mélységéig. Ugyanakkor a járási tanács vb. az épületet életveszélyesnek nyilvání­totta és elrendelte az épület lezárását. E határo­zat kézhezvétele után az úttörőház igazgatósága a KISZ MB-n keresztül a KISZ KB-hoz fordult segítségért, ahonnan ismét vizsgálat következett. A KISZ azonnali vizsgálata után 13 pombar foglalt észrevételt küldtek a tanácshoz. Ugyanekkor a községi tanács megfellebbez­te a járási vb. határozatát. Mint másodfokú ha­tóság, a megyei tanács elutasította a fellebbe­zést és kötelezte a tanácsot a javítások elkészí­tésére. A határozat kihangsúlyozza, hogy az épület állami tulajdonban van, így a szükséges javítási munkákat a községi tanács tartozik dl­végezni!1 (Az úttörőház az épületnek csak bér­lője). E haiározat után megkezdődött a vizsgá­lat előkészítése, vagyis a földmunkákat elvégez­ték, az egyéb javítási munkák tovább húzódtak, melyre az úttörőház igazgatósága reklamált és sürgette a munkák mielőbbi elvégzését. A határozatok ismeretében a megyei tanács illetékes osztálya 1965. elején a sürgető levele után a községi tanács megrendelte a tervező- irodánál a vizsgálatot. A. szakvizsgálati vélemény megállapította a 19—24 százalékos nedvességtar­talmat és azt, hogy a süllyedést, illetve a repe­dést ez idézte elő. A szakvizsgálat azonban nem terjedt ki az épület szerkezetében beállt válto­zásokra. Egyidejűleg javasolta a víz elvezetését és a teljes felújítást. A vizsgálat eredményeiről az érdekelt szerveket értesítették. A határozat kézhezvétele után az úttörőház ismételten kérte a községi tanácsot a munkák mielőbbi elvégzésére, mely részben meg is kez­dődött. A megyei tanács kötelezte a községi ta­nácsot az állagmegóvási munkák elvégzésére, mely határozat ellen a községi tanács vb. felleb­bezéssel élt. Annyit viszont megtett, hogy a fel­újítási munkák elvégzéséhez szükséges terv­dokumentációt a tervezőirodánál megrendelte. Tudomásunk van arról, hogy a megyei ta­nács 1966-ban keretet biztosít a teljes felújítás­hoz, azonban az az érzésünk, ha a községi ta­nács vb. továbbra is így kezeli ezen ügyet, az útlörőház állapotában nemigen várható változás. Megerősítjük a cikknek azon állítását — és súlyos problémaként vetjük fel mi is —, hogy egyelőre nehézségeket okoz az eddig működő, 12 szakkör foglalkoztatása. A KISZ megyei vb. az illetékes szervekkel a tárgyalásokat és sürgeté­seket továbbra is folytatja, az úttörőház mi­előbbi megnyitása érdekében. KISZ MEGYEI VB nyezet kedvezőtlen behatásait. Víz­ben és talajban két és fél hőnapig életben maradnak. Tehéntejben két- három napig. A kecskéknél előfordu­ló brucellafaj, 9 napig is életben marad a kecsketejben. Vajban és friss sajtban 15—10 napig is kimutat­ható. Fertőzött juhtejből készült túróban 70 nap múlva is életben ma­radtak. A fagyasztással konzervált húsokban mintegy 14 napig éltek. A használatban levő fertőtlenítő szerek, a szokásos töménységükben 3—5 perc alatt végeznek velük. fiappangási idő 8—30 nap között szokott lenni, de előfordulhat háromhónapos időszak is. A betegség hastífuszhoz hasonlóan lassan kezdődik. Fejfájás, gyengeség, erős izzadás, Ízület- és izomfájdalmak lépnek fel. Jellemző a lázmenet. A lázas állapotot 2—3 napig tartó láz- talan állapot követi. A betegség át­lagos időtartama, S—1 hónap szokott lenni, de hat hónapnál is tovább tarthat. Hazánkban az utóbbi évek­ben a betegség halálozást nem oko­zott, tehát nem sorolható a veszélyes betegségek közé. A halálozás 2 szá­zalék körül mozog. A fertőzés for­rása a beteg állat. Emberről, ember­re nem szokott terjedni. Az ember legtöbbször a beteg állat tejével fer­tőzi magát, leginkább akkor, amikor a tejet nyersen fogyasztja. A fertőzött állatokkal történő fog­lalkozás közben a kórokozók az ép és sérült bőrön keresztül is bejut­hatnak a szervezetbe. Ilyen módon főképpen az állatorvosok és az állat­ápolók fertőződnek. Az állatokkal foglalkozók a fertőzés ellen úgy vé­dekezhetnek, hogy a beteg állatok- értjük, amelyeknek egyik fajtája a kai történő foglalkozáskor gumi- tüdőaszthma. A típusos aszthmás ro- kesztyüt viselnek és mindannyiszor ham igen jeUegzetes. Váratlanul ro­,,A négyszemköztben évek óta ol­vasok sok hasznos dolgot, amely sok ember egészségére vilik, ha a kapott tanácsot betartják. í:n is szeretném megtudni tulajdonképpen milyen betegség a tüdőaszthma? Továbbá szeretném azt is tudni, hogy egy ilyen beteg milyen étele­ket ehet, illetve milyeneket nem. fogyaszthat? Szíveskedjen válaszát a Négyszemköztben közölni. Kiváló tisztelettel: Egy tüdőaszthmás be­teg olvasójuk”. Aszthma alatt általában a rohamok­ban jelentkező légzési nehézségeket kezet mosnak, valahányszor az áUa- tokhoz nyúltak, vagy az állat vizelete, széklete, méhváladéka a kezükre ke­rült. A betegség megelőzése nagyrészt állategészségügyi feladat. Ügyeljünk arra, hogy ismeretlen eredetű tejet hamszerűen fellépő és gyorsan foko­zódó légszomj. Roham alatt a tüdő Jelentékenyen tágul. A kilégzés rend­kívül megnyúlt és hangos. Roham alatt a beteg gyakran köhög, de vá­ladékot csak a roham végével szo­kott üríteni. Az ilyenkor ürülő kö­és tejterméket forralás és pasztőrö- ^ rendkívül szívós, tapadóé, üveg­zés nélkül ne fogyasszunk Orsóférgesség Egy olvasónk azt írja: „Az orsó­féregről a legrosszabbat hallottam, hegyen szives megírni, gyermekek­re halálos veszélyt jelent a beteg­ség?" A választ bánatos asszony jeligére kérem. Az orsóférgesség okozója az orsó- giliszta és a kutyában és macskában élő toxakara. A földi gilisztához ha- honló, kerekded, halvány rózsaszínű állatok, amelyek az ember, leginkább a gyermekek beiében élősködnek, s a megemésztett tápanyagokkal táplál­koznak. A fertőzés forrása, a szék­lettel kiürült pete, ha az megfelelő hőmérsékletű, nedves talajba kerül. A kiürített pete közvetlenül nem fertőz, csak miután a külvilágban párheti érési folyamaton ment át. A A nőstény giliszta naponta kétszáz­ezer petét is termel, tehát kevés fé­reg esetén is nagy a széklet fertő- zöttsége. Terjedési módok: Az ürülékkel fer­tőzött zöldségfélék (saláta, földieper, zöldpaprika, stb.) fogyasztásával, a kutyával, macskával foglalkozó és a porban játszó gyermek kezéről a bélbe kerülő peték útján terjed a betegség. Ételeink fertőzésénél a le­gyek is nagy szerepet játszanak. A petéből kibúvó lárva, a bél falán át, véráram útján a tüdőkbe és bizo­szerü és kiamennyiségü. Az ilyen kö­pet ürítésével a roham rendszerint befejeződik. Az aszthmás roham órá­kig szokott tartani, de súlyos eset­ben napokig állandósulhat. A roha­mot akárhányszor náthás érzés tüsz- szentés, néhány köhögés vezeti be, amely a beteget rohamára előre fi­gyelmezteti. A roham lezajlásával, az összes tünetek hamarosan vissza­fejlődnek és a beteg rohammentes szakba kerül. A betegség létrejötté­hez szükséges a veleszületett hajlam. (Allergia). Gyakran kezdődik fiatal korban, serdülés idején, de különö­sen a női klimaxban (változás kora) idősebb egyéneken is jelentkezhet. Az aszthmás roham kiváltásában, gyakran Van szerepe az időjárás vál­tozásának, nagyobb izgalmaknak ti- vornyázásoknak. Ritkán táplálék is lehetnek, különféle fehérjék (tej, to­jás) vagy eper, szeder, málna vagy a rohamot kiválthatja az állati szőr és bizonyos virágok belélegzett pora. Kerülni kell a meghűlést, mert az minden esetben rontja a beteg álla­potát. Nem szabad fogyasztani puf­fasztó ételeket, italokat (bab, borsó, lencse, kőttes tészták, fánk, stb.) A sör és szódavíz fogyasztása tilos. Ta­nácsos a vacsoráról való lemondás. Bár előfordulnak teljes gyógyulások, de a veleszületett hajiam miatt, gya­kori a betegség állandósulása. A beteg­séghez később tüdőtágulás társul. A belgyógyászati kezelésen kívül külön­böző műtéti eljárásokkal foglalkoz­nak. (Idegátmetszés, bardaeltávolitás, nyos fejlődés után a vékonybélbe jut. idegenanyag-átültetés, stb.) több Lappanpési idő: a peték lenyelése kevesebb eredménnyel. Teljesen biz- után a szervezetben két hónap alatt tos sebészeti eljárás, a betegség győ- fejlődnek ki az ivarérett férgek Tü- gyitására még nincsen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents