Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-07 / 288. szám
1865. december 8. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 AZ O/ZOO, ILY ÉN KO. Öhl HÁT A T£JÉS... CW ÚGY. ^ÉÉOEZ TE FCL A HOLLAÍr? AYEMUE Tt&etj... fij£ Gy 1 MArJA aa.1 verré-f^ &^A a te jer. qy^\ A/c/J* VOLT.^mk Vállalatok és a szövetkezetek XIV. egyáltalán nem jelenti története- gyobb felelősséget is éreznek a A termelés irányításában a tér- sen azt, hogy a tanácsok mező- megkötött szerződésekért, mint vezési rendszer különösen fontos gazdasági osztályai, a különböző korábban. Már pedig az a szer- helyet foglal el. Itt az egyik alap- kísérleti intézetek és termeltető ződés, az a terv, amelyet a szö- vető' követelmény: a népgazdaság vállalatok szakemberei ne tudná- vetkezeti vezetőség és a tagság érdekeinek és az üzem érdekei- nak a szövetkezet helyzetének is- nem vall magáénak, csak kévének összehangolása. A népgazda- méretében hasznos tanácsokat set ér. Ha magáénak érzi, akkor sági érdekek egyrészt azt kíván- adni. Tudnak és sok eset bizo- mindent megtesz annak teljesí- ják, hogy a mezőgazdasági üze- nyitja: a szövetkezetek szívesen téséért. Hiszen a tervkészítés előtt mek olyan terményeket, terméke- veszik a kellő hozzáértéssel és számolt, s most úgy tartja — a két állítsanak elő amelyekre a felelősséggel adott jól értékesít- megkötött szerződés birtokában belső ellátásnak és az exportnak hető tanácsot, segítséget. —, hogy ha azt nem teljesíti, maszüksége van. Persze nemcsak a A tervkészítés mostani rendjé- ga latja a kárát, számításai felválaszték a fontos, hanem a hen — amely jobban alkalmaz- borulnak, s ez a köznek csakúgy, mennyiség is. Ne legyen tehát kodik a kialakult helyzethez, a mint a szövetkezeti gazdaságnak bizonyos cikkekből lényegesen szervezetileg, gazdaságilag sokat egyaránt hátrányos, több, vagy kevesebb, mintameny- .erősödött szövetkezetek adottsá- A vánaiatok is nagyobb fele- nyi itthon, vagy külföldön értéke- faihoz --mód és lehetőség van lösségtudattal kötik meg a szer- síthető. Egy másik népgazdasági fokozottabban figyelembe venni ződést A szövetkezet egyenran- követelmény: a 'terményeket, tér- a termelésfejlesztes gazdasági be- ^ számukra — s ez az egyen- mékeket gazdaságosan állítsák foiyásolásának eszközeit. A kü- rangúság nemcsak szavakban,' ha- elő az üzemek, s a minőségük is lonbozo termeltető es felvásárló. nem tettekben is fokozottabban megfelelő legyen. vállalatok a szerződéseket koz- meglátszik most. Kedvező a válA gazdaságos termelésnek a jó Xeí termeloszovetkezetek- lalatok számára, hogy a szövetminőségű áru előállításának sok , *°. .. ' A szerzofjé*k°te" kezetekkel megkötött szerződéseik teltétele van. Egy-egy gazdaság tulajdonkeppen meghatároz- biztonságosabbak: a szövetkezet technikai színvonala," az embe- zak. a “Zte?del, , termelés mindent igyekszik megtenni azok rek hozzáértése, a szakvezetés. szel'kezetet így a tervkészítésnek teljesítéséért. Az ilyen szerződésszínvonala mind-mind belejátszik azAegy^ aa?|at Jelen|', ____ . kötések tehát alkalmat adnak ara bba, hogy a különböző növényeAz igaz, hogy a vállalatok és ra, hogy a gazdálkodás helyi két milyen sikerrel, milyen ered- ternoejoszovetkezetek korábban is adottságait fokozottabban kihasz- ménnyel termelik, az egyes állat- megkötötték a szerződést. Azon- n^iják mindenütt, így a termelés tenyésztési ágakat milyen gazda- b.a" ezt megelőzte az úgynevezett eredmérmyesebbé, gazdaságosabbá ságosan fejlesztik. De nemcsak elotervek megbeszélése a járási váijon. Az összhangot — ezt is ezek a tényezők jönnek számi- tam»S - mezőgazdasági osztályán. mutatják a tapasztalatok — meg tásba. A mezőgazdasági termelés Tekt s válWat aMbn teu t lehet teremteni a népgazdasági sikerét sok mindenben befolyá- kapcsolatba a termelőszövetkezet- szükségietek és a termelőszövetsolják a természeti tényezők. A ííVm!utan a tárác kezetek elképzelései között. Egé■ talaj, az éghajlat, a csapadék- torterlí 8 megállapodás. A járás szében véve a termeltető és felviszonyok, a melegmennyiség stb. —vásárló vállalatok, valamint a egy-egy termőtájon, gazdaságban Segitsegew a szövetkezetek szorosabb, barátibb más-más termékek előállítását kapcsolata, jobb együttműködése gatás volt. már. teszi a szövetkezetnek és a népgazdaságnak előnyössé. Tehát a helyi adottságok gondos felmérése, a hozzájuk történő alkalmazkodás fontos szerepet tölt be a termelés gazdaságosságában, az előállított termékek minőségének alakulásában. A termelőszövetkezetek vezetői, bizonytalankodást lehetett tapasztalni — mindenekelőtt a vállalatok körében. Az azóta szerzett tapasztalatok viszont azt mutatják: vezetőségei — immár több esz- helyes volt bizonyos kisebb mó- tendő nagyüzemi gazdálkodású- dosításokat eszközölni. Mind a nak a tapasztalatai segítségével termelőszövetkezetekben, mind a — általában meg tudják állapi- mezőgazdaság járási, megyei irá- tani, milyen módon termelhetnek nyitó posztjain, mind pedig a a legésszerűbben, a legeredmé- vállalatok körében kialakult a nyesebben és leggazdaságosabban, vélemény: jobb így. Kevésbé szorulnak rá a bábásko- Az első tapasztalatok azt mu- dásra, mint esztendőkkel ezelőtt, tátják, hogy a szövetkezetek sok- Az utóbbi időben mind gyakrab- kai nagyobb felelősségtudattal bán elhangzik egy alapigazság: mérlegelik lehetőségeiket, adottgazdálkodni a termelőszövetke-, ságajkat, mint korábban. Rend- zetben lehet. Való igaz, hogy azt szerint ugyanazokra a termé- a sokfelé ágazó tevékenységet, nyekre, s ugyanolyan volumenek- amelyet egy-egy nagyüzemben a re kötik meg a szerződést, mint termelés jelent, csak a helyi ve- tavaly. Erre mondhatnák azt, zetés, az üzem közvetlen irányi- hogy akkor nem változott semmi, tói tudják összefogni. Senki nem Mégsem ez az igazság. Míg ko- tudja — ha mégoly nagyszerű rábban, akár kimondva, akár kiképességekkel rendelkezik is — mondatlanul élt a szövetkezeti kívülről szervezni, irányítani az emberekben az a gondolat, hogy egyes munkafolyamatokat, a tér- „nem egészen a saját belátásunk melés menetét a szövetkezeti élet szerint szerződünk”, most ez meg- mindennapos eseményeit. Ez szűnt. S ezzel együtt jóval naTudományos információk automatizálása sok kedvező vonást tartalmaz, s Amikor ismeretessé vált, hogy már az első jelek is mütatják. az idén a tervkészítés előkészülé- hogy helyes ezt az utat járni, tei korszerűbben zajlanak, mint az előző években, több helyütt Állathíslalás — műtétiéi ALMÁSI ISTVÁN Meglepő sokszor, hogy az ember tudományos tevékenysége milyen gyakorlati eredményt hoz magával. Az esetleg elvonatkoz- tatettnak látszó élettani kutatások például a gyakorlat által felvetett fontos problémákhoz kapcsolódnak. Az idegműködés megismerése tette szükségessé az agyvelő egyes részeinek „feltérképezését”. Ezt úgy hajtják Végre, hogy úgynevezett sztereotaxikus készülék segítségével saétromcsolják az agyvelő piciny területeit és megfigyelik, milyen elváltozást okoz ez az állat életműködésében és viselkedésében. Így jutottak el az agyvelőnek hipothalamusz-nak nevezett (magyarul „látótelep alatti rész”) részéhez. A kutatók itt azt a megállapítást tették, hogy bizonyos kisebb területek szét roncsolása után a kísérleti állatoknál úgynevezett farkasétvágy alakul ki. M.ás agyrészletek szétroncsolá- sa után viszont az állatok nem vesznek fel táplálékot és a teli etetőtál mellett formálisan éhen pusztulnak. A táplálékfelvétel az „éhség” és a „jóllakottság” érzéséhez kötött, így ezek a kísérletek azt bizonyították, hogy e két érzés az agy meghatározott területeihez kapcsolódik. Nem azért vagyunk tehát mi sem éhesek, mert üres a gyomrunk, hanem azért, mert agy velőnk, egy bizonyos területe izgalmi állapotba kerül. Es .megfordítva is igaz: üres gyomorral sem érzünk éhséget, ha a hipothalamusz egy speciális központja nem ér el meghatározott ingerületi szintet. Ma már biztosan tudjuk, hogy a hipothalamusz egyik részién van a jóllakottsági, másik részén pedig az éhségközpont. Ha a jóUakottsági központot kísérleti beavatkozással elroncsoljuk, akkor az éhségközpont válik egyeduralkodóvá, és állandó, kínzó éhségérzet lép fel. Az állat 2—3-szor többet és kétszer óljain gyorsan eszik, mint a nem operált. A' ha'gytrtértf!yiségú táplálék- felvétel következtében a test erősen és gyorsan elhízik, tehát zsír- tartaléka nagymértékben felszaporodik. Ezt a kísérleti elhízást eddig egéren, patkányon, macskán, kutyán és majmon figyelték meg. Fentiek megállapítása nyomán jogjos a kérdés, nem lehetne-e valamilyen módon hasznosítani a mezőgazdaság gyakorlatában a a táplálkozási központokkrd kapcsolatos beavatkozást? Házi állataink közül hizlalással a libát, kacsát és a sertést hasznosítjuk. A liba és kacsa esetében a hizlalás feladata a tömés gépesítésével megoldódott. Töméssel,, a nagy kalória értékű takarmány mesterséges bevitelével tulajdonképpen a jóllakottsági központ elroncsolása után létrejövő farkasétvágy modelljét hozzuk létre. Sertés esetében a táplálék mesterséges bevitele megoldhatatlan probléma, bár ennek nagy jelentősége lenne. Megoldaná a kérdést, ha a műtétes módszerre] lehetne nagyobb táplálékfelvételre kényszeríteni a sertést. Ez nagymértékben csökkentené a hizlalást időt, ami viszont sok, létfenntartó takarmány megtakarítását eredményezné, ezenkívül kevesebb munkaerőt, jobb férőhely-kihasználást és kisebb megbetegedési kockázatot jelentene. Szovjet és magyar kutatók most foglalkoznak a kérdéssel. H. J. Az ÉM. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat központi fűtéshez kazánfűtőt felvesz Jelentkezés a vállalat gépészeti osztályán. (Szekszárd, hunyadi u. 4—6. , (54) ViWAWWWAWZAW.SWMOWVVWIWÍIMWH/H/ZÍ'WÍW'JV/ÍWnnAAWVAA'yWAV/JVJ A periodikusan megjelenő tudományos publikációk nagy tömegé- 3 való tekintettel a tudósok ma már alig képesek áttekinteni a ^akterületüket érintő valamennyi megjelent munkát. Megnehezíti az odalom feldolgozását annak a éha túlságos „ballasztnak” a téridőimé is, amelyet egy-egy fon- ms szakterület iránti keresés közén át kell nézni. Az adatfeldolgozó berendezések ehetővé teszik a tudós tehermon- esítését és egyben biztosítják az llátás teljességét és megbízhat )- ágát az őt érdeklő szakanyagokkal kapcsolatban. Az amerikaiak olyan elektronikus számológépeket szerkesztettek, amelyek az egyes munkatársak „érdeklődési profilját” lyukkártyákon rögzítik és azokat a beérkező publikációkkal és információkkal összehasonlítják. Az összehasonlítás alapján rendszerezik, illetve összegezik a témákat az egfes tudományos munkatársiak számára. Ilyen módon az összefoglalások lehetővé teszik az érdekes munkák azonnali megrendelését anélkül, rogy sok időt rabló kereső eljárásra lenne szükség, 3UPAH
