Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-05 / 287. szám

1S63. december 1 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 ífrsg|| VEZETES SZÖVETKEZETI VEZETŐK A termelőszövetkezeti mozgalom és a községi tanácsok XIII. A községi tanácsok másfél év­tizedes működésének számos ered­ménye közül, vitathatatlanul az a legjelentékenyebb, hogy elisme­résre méltóan hozzájárultak a mezőgazdaság szocialista átszer­vezéséhez. Nagy részük volt a termelőszövetkezetek megalakítá­sában, sokat segítettek abban, hogy a fiatal nagyüzemi társas gazdaságok minél előbb úrrá le­gyenek a kezdeti nehézségeken. Igen fontos tennivalók várnak a községi tanácsokra most és ez­után is, amikor a szövetkezetek megszilárdítása a legfőbb fel­adat a mezőgazdaságban. Termé­szetes azonban, hogy ezeknek a céloknak a sikeres szolgálata más módszereket kíván, mint amilye­neket az átszervezés idején lehe­tett és kellett alkalmazni. Követ­kezik ez egyebek között abból is, hogy a termelőszövetkezetek tá­mogatásának rendszerében nem m községi, hanem a járási taná­csok az állami irányításnak azok a szervei, amelyek ebben a vo­natkozásban közvetlen és állan­dó kapcsolatot tartanak a tsz-ek- kel. A tervezés, a beruházás, a gé­pesítés, a hitelellátás, a vetőmag- tjuttatás, a műtrágyaelosztás — de sorolhatnánk tovább is — mind olyan tényezője a termelő­szövetkezeti gazdálkodásnak, amelyről a községi tanács csak véleményt mondhat, de nem in­tézkedhet. Persze a szakszerű vé­lemény, a hozzáértésről tanúsko­dó javaslat is hasznos. Ma azon­ban már meglehetősen kicsi azok­nak a tsz-eknek a száma, ahol nincs szakképzettebb, a nagyüze­mi gazdálkodásban gyakorlottabb Az ÉM. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat központi fűtéshez kazánfűtőt felvesz Jelentkezés a vállalat gépé- ) szeti osztályán. (Szekszárd. Hunyadi u. 4—6. (54) A Baranya megyei Villamosipari és Gépjavító Ktsz Pécs, Felsőmalom u. 11. | Baranya, Tolna, Somogy, Za­la megye, Pécs és Baja város ; területén a bolgár gyártmá- | nyú villamos futómacskák ! karbantartási; garanciális és garancián túli munkálatait, illetve javításait ; végzi. Kérjük az érdekelt vállala­tokat és intézményeket, hogy a fenti hirdetés alapján, szó- j vetkezetünket ez irányba' megkeresni szíveskedjenek. vezető, szakember, mint amilye­nek a községi tanácsnál vannak. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a községi tanács semmit sem tehet a tsz-ek érde­kében. Arra viszont figyelmeztet, hogy célszerűbben, hasznosabban lehet összpontosítani a községi ta­nácsok erejét, mint ahogyan több helyen teszik. Nem sok értelme van például annak, hogy ugyan­azt a napirendet megtárgyalja a termelőszövetkezet vezetősége, majd a közgyűlése, azután a me­zőgazdasági állandó bizottság, ezt követően pedig a községi tanács végrehajtó bizottsága. Az előadó rendszerint ugyanaz az ember, s az esetek túlnyomó többségében a tanácskozás résztvevői sem má­sok. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy milyen mértékű a községi tanács, illetve a tanácselnök és helyettesének felelőssége a ter­melőszövetkezet gazdálkodásáért. A tanács vajmi keveset tehet azért, hogy a tsz idejében szánt­son, vessen, betakarítsa a termé­nyeket. Vagy mire van módja a községi tanácselnöknek, — ha például — nincs a tsz-ben ele­gendő gép, alkatrész, műtrágya, növényvédőszer, keveréktakar­mány vagy elhúzódik az istálló építése, nem tudnak előleget fi­zetni? Minderre felhívhatja a já­rási tanács és a többi illetékes hivatal figyelmét még akkor is, ha ezt maga a tsz is megteszi. Annak, hogy a tanács felelős­ségét olyankor is hangoztatják, amikor nem indokolt és nem igaz­ságos, több káros következménye van. A leggyakoribb az, hogy ha­tásköri viták támadnak a tanács és a tsz vezetői között. De hát végül is mit csinálhat a községi tanács, ha tőle telhetőén elő akar­ja mozdítani a termelőszövetke­zet fejlődését? Receptszerűen al­kalmazható módszerek nincsenek, és nem is kívánatos, hiszen az adottságok, a körülmények nem egyformák. A legutóbbi évek ta­pasztalatai azonban módot adnak néhány általános érvényű tanul­ság levonására. Amellett, hogy a községi tanács ellátja a hatáskörébe tartozó igazgatási feladatokat, megtartja és a tsz-szel is megtartatja a szo­cialista törvényesség szabályait, ezentúl is számottevően hozzájá­rulhat ä termelőszövetkezet fej­lődéséhez. Gazdasági téren leg­főképpen azzal, hogy széles körű szervezőmunkát végez a szerző­déses árutermelés és értékesítés érdekében. Sokat tehet azért is, hogy rendeltetésüknek megfelelő­en működjenek a háztáji bizott­ságok. A közös és a háztáji gaz­daság ésszerű és a lehetőségek­hez igazodó arányainak kialakítá­sa is olyan rendkívül lényeges feladat, amelynek jó megoldása a ,községi tanácstól is függ. Nem kevésbé annak a helyes szemlé­letnek és az ebből fakadó gya­korlatnak érvényesítése, hogy a közös és a háztáji gazdaság szer­vesen összefügg egymással, és nem szabad kihasználatlanul hagyni semmilyen lehetőséget a termelés fokozására. Kevés községben gondoltak eddig arra, hogy milyen értékes támogatást jelent a tsz-nek, ha a tanács rendszeresen felhívja a gazdaság vezetőinek figyelmét a termelőszövetkezeteket érintő új jogszabályokra, intézkedésekre. Igen sok ilyen rendelet, utasítás lát napvilágot és főként a gyen­gébb tsz-ekben fordul elő, hogy nem szereznek róluk tudomást. Egyre erősebb a községi taná­csok működésében is a törekvés arra, hogy a lakosság tevékenyen részt vegyen a közügyek inté­zésében, tegyen javaslatokat, kezdeményezzen, éljen alkotmá­nyos jogaival. Erre van szükség a termelőszövetkezetekben is. A cél, a törekvés tehát azonos, még­is gyakran tapasztalható, hogy bár sokféle bizottság létezik a tanács kebelében és a tsz-ekben egyaránt, a demokratizmus nem érvényesül még hiánytalanul. Elég sokan fordulnak tanácskérő és panaszos levelekkel a járás­hoz, a megyéhez vagy országos hatáskörű intézményekhez olyan ügyekben, amelyeket a tsz, vagy a községi tanács rendezhetne. Jó volna, ha minden községi tanács és termelőszövetkezet számba venné az efféle gondokat, problémákat. Közös megoldásuk számottevően hozzájárulná a la­kosság, a tanács és a termelő- szövetkezet kapcsolatainak továb­bi javulásához. Ez pedig feltét­lenül érezteti kedvező hatását a tsz-gazdálkodásban is, hiszen jobb kedvvel dolgoznak az emberek, ha azt tapasztalják, hogy minden ügyes-bajos dolgukkal bízvást fordulhatnak vezetőikhez. GULYÁS PÁL 400 db 15—20 kg súlyú Kom- vall fehér hússertés keresz­tezés! süldő állami felvásár­lási áron eladó ,.0j Élet” Mg. Tsz. Decs. (44) Apróhirdetések Kis háztartásba, önállóan 'öző ház­vezetőnőt keresek. Perhács Lászlóné. Baranyajenő. (34) Szoba-konyhás ház eladó. 1*4 öl te­lekkel, 300 öl szőlővel. Lukács Jó­zsef. Szekszárd. Öosényhegy (Görög­szó). (4®) Szekszárdon. Pollák u. 14. szám alatti ház eladó. (Ulrich Aladár). (49) 3 szoba, konyhás ház mellékhelyi­ségekkel eladó. Szekszárd. Alkotmány u 32. <«» Köszönetét mondunk a Garay gimnázium tantestületének és I diákjainak, valamint mind­azoknak, akik szeretett fér- | jem, édesapám, testvérünk. Makk Andrást váratlan el- [ hunytéval utolsó útjára elki- "rték, vagy részvétsoraikkal - Malmunkat enyhítették. özv. Makk Andrásné, és a gyászoló család. (48) imíKsühüI Magyar sikerek a gombás bőrbetegségek gyógyításában Világviszonylatban egyre na­gyobb az érdeklődés a gombás bőrbetegségek iránt. Ennek okai­ról és a gyógyítás lehetőségeiről érdeklődtünk az egyik kiváló ma­gyar szakembernél, dr. Fejér Endre főorvosnál, az orvostudo­mányok kandidátusánál, aki év­tizedek óta végez eredményes ku­tatásokat: e területen. — A gombás bőrbetegségek iránti érdeklődés oka — mondja dr. Fejér Endre —, egyes gombás bőrbetegségek, mint például a láb- és körömgombásodások, vi­lágszerte történt elterjedésében keresendő. Ezenkívül mindinkább kétségtelen, hogy a gombás bőr­betegségeknek jelentős szerepük van allergiás betegségek, ekcémás folyamatok előidézésében is — A gombásodás fertőző jelle­gű. s ily módon sok embert érinthet. Főleg a kéz- és láb- gombásodás súlyosabb formát is ölthet és átmeneti munkaképte­lenséget okozhat. — Hazánkbon a bőr- és nemi- beteggondoző intézetek kiterjedt hálózata foglalkozik a bőrbeteg­ségek és a gombás bőrfertőzések gyógyításával és megelőzésével. Az egész világon újabb gyógy­szerekkel és gyógymódokkal kí­sérleteznek. Az utóbbi években komoly eredményeket éj-lünk el az újabb gombaellenes hatású antibiotikumokkal és egyéb gyógy­szerekkel. Hangsúlyozni kell: a magyar egészségügyi kormány­zat. lehetővé teszi, hogy a bete­gek a legújabb, leghatásosabb gyógyszereket is megkaphassák. A megfélelő rendszabályok pedig — ha azokat betartják —, a beteg­ségek megelőzését biztosítják. — A gombás bőrbetegségek ku­tatásának és azok gyógyításának csaknem fél évszázados múltja van hazánkban. A magyar ku­tatók jelenleg is intenzíven vesz­nek részt e betegségek okainak, gyógyításának tanulmányozásá­ban. eredményes kutatásában Az erre vonatkozó magyar publiká­ciókat, eredményeket számon- tartja és átveszi a nemzetközi szakirodalom is. 1957-ben. a Ma­gyar Tudományos Akadémia meg­bízásából megjelent a nagyszabá­sú (csaknem ezer oldalas!) Ma­gyar Orvosi Mykológia, melyet négy szerzőtársammal együtt ír­tunk és amely — a nemzetközi érdeklődés eredményeképpen — újonnan átdolgozva éppen a kö­zeljövőben jelenik meg, orosz és német kiadásban is. Reméljük, hogy e mű nemzetközi viszony­latban is hozzájárul majd e tudo­mányág fejlődéséhez és egyes, még vitatott kérdések tisztázá­sához — fejezte be nyilatkoza­tát dr. Fejér Endre, áz orvos­tudományok kandidátusa. Halácsi Dezső December 10-én. péntek este fél 8 órakor: Zempléni Kornél Liszt-díjas zongor aestj e Az T965—66. évi ’ s^ékszárdíuju­bileumi hangversenyévad negye­dik hangversenyére Fischer Annié olaszországi ‘ hangversehykőrútjá­nak meghosszabbítása miatt csak dec. 10-én, pénteken este fél 8 órai kezdettel a régi megyeháza nagytermében kerül sor, ahol Zempléni Kornél Liszt-díjas zon­goraművészünk ad önálló zongo­raestet. Zempléni Kornél neve összeforrt a szekszárdi hangvereenyévad fel­éledésével. 1957 tavaszán az ő Liszt-estjével kerül leleplezésre a volt Augusz-kastély falán hely­reállított és a megyeháza nagyter­mében Konrád Sándor, szekszárdi származású szobrászművész által alkotott emléktábla, amely a nagy mester 1946. akt. 18-i hangverse­nyének 110. évfordulójára készült. Zempléni Kornél 1959-ben is szerepelt Szekszárdon. Akkor hangversenye a zeneiskola nagy­termébeivdcerült sorra. Ö tehát a tízéves jubileum egyetlen olyan művésze, aki harmadik alkalom­mal fordul még városunkban. Zempléni Kornél nagy külföldi és hazai sikerekkel rendelkező művész, aki közvetlenül a Fischer Annié után kialakult élvonalban foglal helyet és ezért méltán előzi meg hangversenyét nagy érdek­lődés. Műsorán mindösze három mű szerepel. Az első Bach B-dúr par­titája, a második Beethoven D- dúr szonátája és szünet után Schumann grandiózus művét hallhatjuk, amelyet Fischer Annié játszott első szekszárdi hangver­senye alkalmával: a Karnevált. A Zeneiskola ezúton is kéri a Zenebaráti Kör tagjait, hogy a II. negyedévi tagdíjat rendezzék. Ugyanott néhány egyes jegy is el­adásra vár naponta délután fél 6 óráig. UJ EXPORTCIKK Uj exporttermék mintadarabjai készültek el a Kövendy Sándor Tolna megyei Cipész Ktsz-nél. A szövetkezet már meg is kapta a rendelést az új termékre, a női filccsizmára. A jövő évben húsz­ezer párat készítenek szovjet exportra

Next

/
Thumbnails
Contents