Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-05 / 287. szám

1965. december 7. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Nyilatkozik a Mezőgazdasápi Tervező Vállalat igazgatója a mezőgazdasági típustervekről A tervek hibásak, vagy a kivitelezés ? (Budapesti tudósítónktól.) Az or­szág legkülönbözőbb vidékein vita folyik afelett, hogy helyesek-e, ésszerűek-e a mezőgazdasági beru­házások. Jók-e a típustervek, s ennek megfelelően a kivitelezések. Hol a terveket készítő AGRO- TERV-et, néhol pedig a tervező intézettől teljesen független kivi­telező vállalatokat hibáztatják. Egy tény: sok helyen helytelenül végzik a mezőgazdasági beruházá­sokat, ami miatt vagy nem ké­szülnek el a mezőgazdasági épü­Tolnában még két nagyobb szabású tervet készítünk. Dal- mandon három major belső út­hálózatát és egy gazdasági vas­útvonalat. Mindkettő összesen majd nyolcmillió forintot igé­nyel. A megyében egyébként márki­adtuk az 1966-os beruházási ter­veket. Eszerint 21 szarvasmarha- tartási és két juhtartási épületet, A hí ha renH^zerint az Vincrv 39 sertéstartási létesítményt ’JlJF terveztünk. Ezen felül 28 nagyobb raktárhoz készítették el a terv­tonboglári 60 ezer mázsás szőlő- feldolgozó, a szentesi 15 ezer négyzetméteres hajtatóház, vagy a békési Mezőgazdasági Ellátó Vállalat hatalmas raktártelepe. — Mi a magyarázata, hogy az utóbbi időkben nemcsak a me­zőgazdaságban, hanem a sajtó­ban is hangzanak el panaszok a tervező vállalat ellen? — kér­dezzük. a tervek kivitelezésénél a mező­ietek. vagy ha elkészülnek, hibá- gazdaság nem tartja magát a do- dokumentációt1 san. Ilyenkor mit tehet az újság- kumentációkhoz és megváltozta; aoKU író? Megnézi, hogy készülnek a tott formában építik fel létesítmé­Még egyszer hangsúlyozom — fejezte be nyilatkozatát az AGRO- TÉRV igazgatója —, bennünket csak a tervekért lehet felelős­Zsolnai László tervek, s ennek folyamán mik a nyeiket. A nagyobb és egyedi tér- panaszok a kivitelezéseknél? veknél ez ellen úgy védekezünk Elsősorban az AGROTERV-nek — mondotta az AGROTERV igaz- , . , .. nevezett intézményt keressük fel, gatója —, hogy szakembereinkkel se§re vonni, a tervektől eltero amely a mezőgazdaság tervező in- ellenőriztetjük menet közben a ki- kivitelezésekért nem. tézete. Budapesten találjuk a vitelezéseket. Sajnos a típustervek Duna-parton, Bem rakpart 28. százainál ezt nem tehetjük és szám alatt. Ódon, legalább száz- ezért fordulhatnak elő olyan hi- ötven éves épületben találjuk meg bák, ami miatt bennünket okol- a Mezőgazdasági Tervező Vállala- nak. Néha az is előfordul, hogy tot, az AGROTERV-et. olyan anyagok felhasználását is előírjuk a típustervekben, amik Jakus Vendel igazgatóval be- pillanatnyilag a kivitelezés idején szélgetünk, s elmondjuk a pa- nem kaphatók. Ilyen esetekben, naszokat. — Sokfelé kifogásol- ahelyett, hogy pótlásra bennünket ják az intézet munkáját. Mi az megkérdeznének, olyan anyagokat Gépalkatrészek — felújítva A csehszlovákiai Bmoban kiállítás keretében mutatták be a használt gépalkatrészek felújításának különféle eljárá­sait. A képen: Dr. Kocsis József kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes — balról a harmadik — megtekinti a be­mutatót. (Telefoto MTI Külföldi Képszolgálat.) használnak fel, amik a célra nem alkalmasak. Ha azután ezek nem válnak be, megint bennünket okolnak. Mi a terveinkért mindenkor helytállunk, de csak az esetben, ha szigorúan azok szellemében kiviteleznek. megkérdeztük hogy milyen Tolna megye beruházásaira, következőket igazság? — kérdezzük. — A Mezőgazdasági Tervező Vállalat az ország egyetlen tervező intézete — mondotta Jakus igaz­gató —, amely a mezőgazdasági tervezések öszes vállfájával fog­lalkozik. A vállalatnak van ma­gas-, mély-, út-, vasút- és egyéb beruházásokat tervező részlege. Ennek megfelelően szakembered is. Szinte fel sem lehet sorolni azokat a típusokat, amellyel a vállalat foglalkozik. Hajtatóházak, állattartó épületek, raktárak, mag­tárak, mezőgazdasági vasútak, be­kötőutak. mezőgazdasági kombi­nátok, keltetőházak, tyúkfarmok, tejkombinátok, borjúnevelők és még jónéhány, amelyekkel inté­zetünk foglalkozik. Terveket ké­szítünk egyéni és különleges cé­lokra, de tervezünk típusterv-do­kumentációkat is, amelyek orszá­gosan beváltak, s amik megfele­lőek a magyar mezőgazdaság szá­mára. Csak ebben az esztendő­ben — folytatja az igazgató — 27 ezer teljes tervdokumentációt ad­tunk ki 125 féle épületre. A tervek férőhelyes tojótelepet létesít. A kivitelezési értéke 2,5 milliárd fo- beruházást ez év elején kezdték rint volt. Még az év végéig 76 féle el és jövőre be is fejezik. Ez 25 dokumentációval látjuk el a me- milliós létesítmény. Hogy a ki- zőgazdasagot, hogy még a télen, vitelezés a mi dokumentációnk amikor a mezőgazdasági munkála- szellemében készüljön, az AGRO- tok amúgy is panganak, fel lehes- terv ellenőrzési szakértőt küld ki sen azokat használni. Ezek között állandóan, nehogy eltérjenek a olyanok is vannak, mint a bala- dokumentációtól. — Végezetül Jakus igazgatót, tervek készültek mezőgazdasági Az igazgató a mondotta: — A legfontosabb beruházások egyike Tolna megyében a 10 ezer mázsás szőlőfeldolgozó telep, ami a dunaföldvári tsz-ek közös vál­lalkozása. Ez körülbelül 8—9 mil­lióba kerül. A tamási Vörös Szikra Tsz már megkapta az 5 ezer mázsás szőlő- feldolgozó telep tervdokumentá­cióját, így semmi akadálya, hogy már tavasszal megkezdhessék a 6 milliós beruházásukat. A bátai November 7 Tsz 40 ezer SKODÁSOK 5 zél borzolja a Dunát. Va­lahol Karászi fok alatt konvoj tnászik felfelé, innen, a dombori parttól úgy tűnik, mint­ha egyhelyben állna. A csárda, ahol minden nap, a nap minden órájában található vendég, pihe­nő tsz-tag, kishalász, vagy komp­ra váró utas szopogatja savanyú fröccsét, most itt is csend van. Hosszú kötélen hófehér ruhákat ringat a december eleji csípős szél. A csárda alatt, a Duna partján, sóderhegy tövében pirosra mázolt forgórakodó dagasztja a sarat. A sár alatt megy előre. Csoda, hogy a nagy gép ebben a sártengerben így tud haladni... Meg is áll. Négy kereke forogni kezd, a gép áll egyhelyben. A vezető lekap­csolja a motort, kihajol a fülké­ből vizslatja, most merre húzza a volánt, hogyan adja az újabb erőt, hogy a sártengerből kikec­meregjen. Nagy huppanással sárba locs- csantja a gép markoló kanalát. Mint elefánt ormányával, úgy tá­maszkodik meg a gép a sárban, azután a motor hörgését halljuk, a gép elejét megemeli a támasztó gém, pörögnek a kerekek és a nagy alkotmány ismét elindul... Így, keserves, kínosan jut el a sóderhegy elé. Ezt a hegyet, — ötezer köbmé­ter sódernél több, — kell elhor­dani a Tolna megyei építkezések­re. Már jönnek is a fuvarosok. A Skoda-motorok nehéz dörgő hang­ja tölti meg az ideiglenes kikö­tőt, a kutyák veszettül csaholnak a tanyánál. Megáll az egyik gép, utána kis vártáivá még három... Mjre a _nagy. bámészkodásból fel­ocsúdom, már hát kocsi áll, és várja a rakodást. Az első kocsiból borostás arcú nyúlánk ember ugrik le. Kezé­ben, kopott söprűt lóbál, és a be- hemót jószág nevét teszi sza­baddá. Olvasom a rendszámot: YB 68—29. Bemutatkozom a pi­lótának, — Győré József vagyok — mondja és nyújtja hatalmas, erős tenyerét. — A birgád vezetője? — Nem, az osztagvezető most bent maradt, javításon. Valami baja van a kocsinak, aztán majd később jön. . — És a többiek, mind a brigád tagjai? — Nincs nálunk brigád, ma­gunk módján, egyénileg dolgo­Égy félfordítás az inditókulcson. azután remegni kezd alattunk százhatvan lóerő. — Na most merre indul? — Még magam sem tudom. — Elindítja a gépet, meredek part­szakasz van előttünk, az alatt meg tengelyig érő iszap. Bele- lottyanik valósággal az iszapten­gerbe. Most hogyan tovább? Győré kinéz az ablakon, de­rékig hajlik ki a fülkéből, csak így lát a hátsó kerekek alá. A négy nagy hátsó kerék lassú for­gással gyúrja maga alá az isza­pot, azután megmozdulunk előre, majd hátra és végül is odaérünk a rakodógéphez. Tizenhárom puttony sódert zu- hint a forgórakodó a Skodára. öt perc sem telik el, indulunk máris kifelé. Könnyen, szinte si­mán jutunk ki a majd három­száz méter hosszú tengelyen fe­lül érő iszapból. — Nyolcvan mázsa nyomja a hátsó részét, ilyenkor kapaszko­dik úgy, mint egy elefánt... Kint a kövesúton megállunk, én leszállók, Győré reggelizni kezd, a többiek meg egymás után „úsznak” a forgó-rakodóhoz. Szabján István, utána Halász István, a Skodások legfiatalabbja. Váncsa János még kint áll kocsi­jával az úton, falatozik. Komóto­san, kényelmesen, mint ahogy Qlli oakíieió Immár hagyományos, hogy a sziorszépről és a pacsirtáról. elfáradt embernek lenni” címmel téli iskolai szünetben sokoldalú, A szünidő alatt a gyerekek meg- Medvegyev elbeszéléséből Bukta — kicsinyeknek és a felnőtt if- hallgathatják Benjamin Britten Ferenc írt rádiójátékot, jóságnak egyaránt szóló — sürí- operáját: A kis kéményseprőt. . műwwfvk™ in­tett műsorprogramot készít az Ránky György szerezte a „Muzsi- * a szünMó alaTt a sve^keV Ifjúsági- és Gyermekrádió. Ez kus Peter új kalandjai”-nak és a 1f„ufV,aP,, ,atj a • évben is napi két nagy műsor „Győztes ismeretlen” című gyér- Csak nétfá^^clmet^nüít^é- ^I^ segíti a vakációzó diákok szóra- mekoperáknak a zenéjét. Fésűs , ,, ” S kozását, hasznos időtöltését. Me- Éva szövegére pedig Gulyás l ® sejátékok, gyermekoperák, rádió- László írt zenét a gyermekek szá- t / beérkezett kSobb Pművek' játékok és összetett szórakoztató mára „Szeplőcske” címen. rara oeerkezett legjonp müvek műsorok között válogathatnak az Több rádiójátékot is bemutat- ifjú hallgatók. Mindenki megta- nak a szünidő alatt a gyermekek- lálhatja a maga szórakozását. nek. Bálint Ágnes írta az egyi­Alexander Puskin verses mesé- két, „Ünnepi ebéd Szeleburdiék- Parj3™®l'ui iZf a rár-rAi Ri,;™- P,inái” rímnél .win a ünnepélyről közvetített eloadas­ből összeállított műsor. „Miska bácsi lemezesládája”, „Gyerekek a fenyőfa körül” lesz a címe a hagyományos parlamenti fenyőfa jét a Szaltán cárról Bajor Gizi nál” címmel. Josip Kriskovic, „A mondja el a gyermekeknek. A csíkos pizsamás kisfiú”-val ismer­1 Ol X A\_ J. / *1-4- f ' csodálatos bambuszfácskáról Ba- teti meg a hallgatókat. Vidor „ lassy László, Snukiról és Móká- Miklós műve: A hátvéd halála és ról Pápa Relly, a Mókusról, Pa- feltámadása. Kántor Zsuzsa re­lacsintáról és a Pintyőkéről pedig gényét már bizonyára sokan ol­orosz népmese nyomán Mánya vasták. Gál István írta belőle és Anna írt mesejátékot. Népmesé- rendezte „Az új lány”-ról ké­ből írt rádiójátékot „Hogyan ke- szült rádiójátékot. Tóth Eszter resett társat a kutya” címmel „Angyal a HÉV-en” címmel és ben is érdekes és meghallgatásra Mánya Anna. Ács Kató. pedig An- kínai eredetiből Rádi Judit „Csiao érdemes programmal kívánja szó_ dersen-mese nyomán írt mesejá- nagyságos úr”-ról írt vígjátékot a rakoztatni a gyerekeket a téli tékot Sulyok Imre zenéjére Száz- gyermekek számára. „Barakin. aki szünidő idején. nak. „Harsan a kürtszó!” „Rejt- „Rollerezőknek — menet közben”, „Gyermekkuckó”, „Kíváncsiak klubja” — hogy csak néhányat említsünk a téli szün­időben sorrakerülő gyermekműso­rok közül. A Magyar Rádió ebben az év­zunk, szállítási osztagban. Ha kell csaj. aiyan emt>erefc képesek er­egész nap, mikor a munka kíván­ja, úgy. Most sietni kell. Egyelő­re a hídépítőknek, azután meg az építőknek visszük a sódert. mmellénk jönnek a többiek is. AH skodások valamennyien. Százhatvanöt lóerő parancsolói. A gép, amelyen nyolc tonna tér­ré, akik szívesen csinálják mun­kájukat, akik tudják, mit miért, és legfőképpen hogyan kell azt a munkát csinálni. Most is, amint látja, hogy Halász elindul nagy füstöt engedő gépével, a rakodó­tól, gyapotba törli kezét, az ele­mózsiát a hátsó ülésre teszi és hét szállítanak, oldalán magasí- ejindul. Amíg a gép rakodik, is­tást kapott. — És a megterhelés mindig sok? Bírja, ember meg a gép? A válasz egyöntetű, bírja az ember meg a gép is. Sokszor a gép előbb dől ki, mint az ember, pedig a gép kitűnő. Milyenek az emberek? — Alsónyéken lakom, onnan járok be mindennap dolgozni. Szerencsémre, elég jó a vonat­közlekedés, így nemigen káro­sodok, ha később fejezem be a munkát. Családos ember vagyok, ötvennyolcban ültem Skodára. Ebben a gépben már 79 ezer ki­lométer van. mét eszeget, csak akkor hagyja abba, amikor a forgórakodós kür­tői: kész a rakomány, mehet a Skoda. fuorogi Sándor rakodógép- ** kezelő a kocsik tiporta, most már eléggé tűrhető úton jön fel a kövesútra. Szusszanás- nyi ideje van, mert a többi négy kocsi még nem jött. Ö mondja azután, hogy a Skodások micsoda belevaló gyerekek. Úgy mennek, néha száguldanak is, mint a meg­szállottak. Szereti a szakmát na­gyon, pedig a pénz amit a munka , után kap, nem veti fel. De a A gép úgy ragyog, mintha uj ___, . , , . , „ , , munka, az igen, azt szeretni kell. lenne. Amikor felmászom a ve- fcedí3l)el kell csinálnj min( zetofülkebe, ott is olyan a rend, AKÖy skodásai a tisztaság, mint egy erőmű ve­I sértő pultján. PÁLKOVÁCS JENŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents