Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-04 / 286. szám
IO TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1965. december 5. c?j ■> f>«n ♦ h>t A Magyar Testnevelés és Sport r __ É rdemes Dolgosója Hogyan alakult meg a Bajai Bácska ? — A zsebpénzből vásároltak felszerelést — A Pirnitzerék nem szerették a „komolytalan“ embereket 1923-at írtak, amikor Bálind Sándor, a bajai polgári iskola tanulója osztálytársaival a város szélén lévő rétre vetődött, ahol velük egyidős gyerekek rúgták a labdát. A futball akkor is népszerű volt és így nem kellett nagy bíztatás, hogy a két gyerek is beálljon játszani. Nyár eleje volt, már hosszúak voltak a napok, de már sötét volt, mire abba tudták hagyni a játékot. Fáradtan ültek le a közelben lévő árok szélére és akkor előrukkolt Bálind Sándor a javaslattal: — Gyerekek, jó lenne máskor is játszani. Alakítsunk egy csapatot. — Jó lenne, de nincs labdánk* ez nem a mienk. — Majd veszünk, összeadjuk a zsebpénzünket és abból már vehetünk. — Helyes. — Én is odaadom a zsebpénzemet. — Nem is rossz ötlet, valósítsuk meg. Nem kellett nagy agitálás a gyerekeknek, megállapodtak, hogy két nap múlva újra találkoznak ezen a helyen. A megbeszélt időben ott voltak a gyerekek és mindegyik hozott pénzt. Ki az uzsonnapénzét, ki az alkalmi munkával keresett fillérjeit, de valamennyien hozzá akartak járulni a labdavételhez. Szombaton délelőtt megvették a labdát és délután már boldogan játszottak. Egy-egy partdobásnál szeretettel simogatták a , labdát és este egymás kezéből Vették ki, mindnyájan haza akarták Vinni. Néhány hét alatt kialakult a csapat. Bálind Sándor leveleket írt a környező községekbe, hogy szívesen mennének barátságos mérkőzésre. Egymás után érkeztek a válaszok, hívták őket vidékre. Nyár végére már felszerelésük is volt: annyi pénzt összegyűjtöttek, hogy mezt és nadrágot is tudtak venni. Az első utakat még lovas kocsival tették meg, de rövid idő alatt felfigyeltek rájuk a bajai taxisok, akik rendszeresen, díjtalanul vitték őket mérkőzésről mérkőzésre. Fokozatosan kialakult a csapat, már volt edzőjük, intézőjük és nagy táboruk. /1925. januárjában a Bajai Olvasókör közgyűlésén felszólalt Bálind Sándor édesapja és kérte, Bálind Sándor (balról) átveszi Lépő Lászlótól, a megyei TS elnökétől a kitüntetést vegyék be tagnak a fiatal gyerekeket, akiknek csak mindössze az a kérésük, hogy az egyesület nevét viselhessék, tartozhassanak valahova. — Szó sem lehet róla — mondták a%, idqgpbb-t^g-ok,, de., a fiatalok már másként vélekedtek és hosszas vita után fél vették őket tagnak. Éjtől. kezdve; jnár BQK (Bajai Olvasókör) névén szerepeltek. Nem sokkal később felvették a Bajai Bácska nevet és beneveztek a bajnokságba, mely színvonal szempontjából a mai megyei B-nek felel meg. Az első mérkőzésüket Bonyháddal játszották és 4:l-re győztek. A második mérkőzésen Bátaszéken 0:0-as döntetlennel ért véget a mérkőzés, a következő ellenfelet, a Bajai Zrínyit 8:0-ra, majd Bácsalmást 2:0-ra győzték le. Bálind Sándor 1931-ban Győrbe vonult be katonának. Itt a Győri ETO-ban kapott néhányszor helyet, de a katonaságnál nem nézték jó szemmel a sportolást, így edzésekre nem tudott járni, kimaradt a csapatból. 1933-ban Szekszárdra, a volt Pirnitzer-céghez került Bálind Sándor, mint kereskedősegéd. A szekszárdiak jól ismerték képességeit és nem is kellett nagy agitáció, hogy belegyezését adja: a TSE játékosa lesz. Az edzések látogatása itt is nagy gondot, problémát jelentett, sőt, a mérkőzések is, hiszen akkor az üzletek ^nyitva, voltak vasárnaponként. — Komoly emberek ne rohangáljanak a pályán egy labda után. Felnőtt emberek ilyet nem csinálnák — mondogatta az idős, 85 éves Pimitzer, és segédjét egyre ritkábban engedte edzésre és mérkőzésekre. Így kénytelen volt megválni a sportpályától. Hosszú időn át, csak mint szurkoló szemlélte a mérkőzéseket 1957-ben felkérték, legyen tagja a labdarúgó-szövetségnek, segítsen a megye labdarúgósportjának irányításában. Bálind Sándor örömmel vállalta a tisztséget és a fe-1 gyelmi bizottság tagja lett. Egy | éve a fegyelmi bizottság elnökének és a Tolna megyei Labdarúgó Szövetség elnökségi tagjává választották. A megyei TS elnöksége jó mpnkája elismeréséül Bálind Sándort a közelmúltban „A Magyar Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója” kitüntetésben részesítette. — Ny — Kit tart Szekszáid város 1965. évi legjobb női és férfi A Szekszárd Városi Testnevelési és Sportszövetség Elnöksége és a városi agitációs-propagan- da bizottság ebben az évben ismét megrendezi az újságolvasók bevonásával „Kit tart Szekszárd város 1965. évi legjobb női és férfi sportolójának?” megválasztását. A Népújságban naponta megjelenő szavazólapok beküldése után 1965. december 22-én kerül sor az értékelésre, ahol a városi TS jutalmait átadják az 1—3. helyezettnek. Az újságból kivágott szelvényeket Városi Testnevelési- és Sportszövetség, Szekszárd, Hunyadi u. 5. címre kell beküldeni. Egy szavazó több szelvénnyel is részt vehet, ha azok határidőre a megadott címre beérkeznek. — Állítólag nem jó a kapnak, hanem sok megyei labdarúgó-baj- esetben még szidják is nokság B csoportjában őket, sőt mi több, csa- az ifjúsági csapatok ta- ládi háború robban ki. bellája, illetve a baj- — Még ilyenre is sor nokság végeredménye. — Miért? Óvás volt? — Nem! Sajnos a hírközléssel még sok baj van és nem minden esetben lehet az eredményeket ellenőrizni. Így például kiderült, hogy a Högyész—Gyönk ifjúsági mérkőzést nem Högyész, hanem Gyönk nyerte S:1 arányban. — Ezek szerint Gyönk a második? — Igen és egy csapat szempontjából nem közömbös, hogy a második vagy a harmadik helyen végeztek. kerül? — Miért ne? Az egyik pedagógus sportvezetőnek a felesége például állandóan szidja a férjét, hogy miért nem a kultúrház vezetését vállalta el, azért havonta 600 forintot is kapna és nem kellene annyit lótni-futni, mint a sportolók ügyében, amiért még pénzt sem kap. HALLOTTA? — Tényleg hallottam és is ilyesmiről. De lei— Az ifjúsági csapa- nejc adjunk. igazat? toknál még van lelke- Mondjuk azt, hogy ez- sedés, sportszeretet, de után a sportvezetők ha- a felnőtteknél ezzel vonta 500 forint tiszte- már ritkán találkozni, letdíjat kapnak? És ha — Nekem mondja? Sajnos szomorú tapasztalataim vannak. Az őszi fordulóban láttam olyan mérkőzéseket, mikor a játékosok únot- tan léptek a pályára, és szinte undorodva rúgtak a labdába. Úgy nézett ki az egész szituáció, mintha valaki kényszerítené őket, hogy sportoljanak. Pedig egy jó magyar közmondás azt mondja: Nem erőszak a disznóezt mondanánk, miből fizetnék ki, mert ehhez pénz is kell. Ezzel szemben jelenleg a legtöbb egyesület anyagilag any- nyira rosszul áll, hogy még útiköltségre sem telik. — Nehéz ügy ez. Any- nyi bizonyos, hogy sok művelődési ház vezetője nem tevékenykedik annyit, mint egyik-másik sportvezető. A különbség csak az, hogy ő ezért pénzt kap. tor. ^ Megkezdődtek a vezetőségválasztó közgyűlések is. Kíváncsi vagyok, milyen váltó- zásokat hoz ez a sport* körök életében. — Feltétlenül jelent változást a legtöbb helyen. Persze találkozni olyan nézetekkel is, melyekre választ kellene adni, de nem tudja az ember, kinek adjon igazat. — Idővel ezek az egyenlőtlenségek meg-* szűnnekcsak ahhoz türelem kell* == De mit lehet ott tenni, ahol elfogy a türelem? Például Szék- szárdon %s oz történU mert az utolsó fordu- tókban a Honvéd mérkőzésein 10, a Gépjavi* tó mérkőzésein 30, míg a Petőfi mérkőzésein 70 néző volt kíváncsi fiaira* — Például? — Amikor a sportköri vezetők arról panaszkodnak, hogy hetenként — különösen a nyári szezonban — 10- 15 órát dolgoznak a sportkör érdekében, melyért nemhogy erkölcsi megbecsülést nem ■— Nekem pedig jó véleményem van a Honvéd labdarúgóiról. A Tolna elleni mérkőzés előtt három nappal már öten leszereltek, de Szekszár- don maradtak, hogy komplett csapattal tudják felvenni a küzdeU met. Az eredmény nem is maradt el, hiszen tudjuk, hogy a Honvéd megnyerte a mérkőzést. — Ez a sportszeretet. Csak azt lenne jó tud-* ni, a palánki kosárlab- dacsapatot ilyen szempontból hova soroljuk, mit csináljunk velük? — Miért ,,szúrta” ki pont Palánkot? — Mert láttam a költ-* ségvetésüket, melyben olyan összeget állítanak be állami támogatásként, mely hajmeresztő. — De kérdés, hogy ezzel szemben milyen szakosztályokat működ* tetnek? — Ezt is megmondom: a megyebajnokságbani a kosárlabdacsapatot, labdarúgó-csapatot a járási bajnokságban. — És hogy tervezik a jövő évre? Valamennyi mérkőzésüket lejátsszák a kosarasok, vagy csak akkor lépnek pályára* ha. éppen kedvük van* Az idén három mérkö-* zésről is távolmaradtak* — Nemcsak ez a prob-* léma. Még tisztázatlan* hogy Palánk középisko■» Iának számít, vagy sem* — Ez miért lényeges? — Mert, ha középisko•* la, nem köthetnek olyan összegű szerződést az edzővel, mint az idén* Ha viszont nem közép-* iskolai sportkör, köthet az edzővel szerződésű de az állami támogatás lényegesen kevesebb lesz, mert más keret* bői kapják. ** Ezt bízzuk az iUe■» tékesekre. — Helyes-, éppúgy* mint azt, hogy ki lesz az Héj edző Szekszárdon* — Megint edzőválság van? És árulja el, me* lyik csapatnál? ~ Nem szeretek plety* kázni, ezért az egyesü* let nevét nem mondom meg, de annyi bizonyost hogy az illető még nem tud. róla, hogy január■* bán már nem ő készíti fel a csapatot a baj* nokságra* | Az É. M. Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépésre felvesz ács, kőműves, vb-szerelő szakmunkásokat, KUBIKOSOKAT, férfi és női segédmunkásokat. Állandó féli munka! Szállás, éfkezés biztosítva! Bérezés teljesítmény alapján plusz 15 százalékos idénypótlék. Családfenntartók részére különélési díjat fizetünk. Havonta egyszer a hazautazási költséget teljes egészében megtérítjük. Munkába állás esetén az első útiköltséget fizetjük. Személyes érdeklődésre, vagy levélre bővebb felvilágosítást ad a vállalat munkaügyi osztálya, Székesfehérvár, Ady Endre u. 13. sz. (1) "S Népújságban!
