Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-04 / 286. szám

liiöil. december TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Sí Mi van a sorok mögött ? Ä közelmúlta ságban megjelent egy cikk azzal a címmel, hogy „Miért élnek szo­rításban?” a regölyi vezetők. Eb­ben az írásban arról volt szó, hogy miután elég nyomott a köz­ség vezetőinek a hangulata, cél­szerű lenne a vélt, vagy a valódi sérelmeket a járás illetékeseivel nyílt színen tisztázni. Az írás­ban utalás történt arra is, hogy a termelőszövetkezetben levő problémák megoldásánál első­sorban a tagokra kellene tá­maszkodni és hogy a bajokat ne mindig Budapesten akarják or­vosolni, mert a tóvárosi összeköt­tetések átmenetileg ugyan eny­híthetik, de végérvényesen nem szüntethetik meg a gondokat. Szóval megjelent ez a cikk és utána a következők történtek: A községi tanács elnöke a szemé­lyére vonatkozó bírálat miatt — jogtalannak tartva azt — két na­pig bosszankodott, de mielőtt a dolog felett napirendre tért vol­na, ismét Budapesten járt, s ott valakinek megmutatta a cikket, ahol az írást lemosolyogták (?!) és közölték vele, hogy ne vegye túlzottan a szívére a dolgot. Ko- lozs István elv-társ, a járási ta­nács mezőgazdasági osztályveze­tője a cikk megjelenése utón hivatali vizsgálatot kért maga el­len, mert a Miért élnek szorítás­ban? című cikkből egyértelműen azt olvasta ki — egy valóban sze­rencsétlenül megfogalmazott mondat miatt —, hogy őt, mint osztályvezetőt úgy érte vád, hogy hivatali esküjét megszegi. Ezek­ben a napokban a községben járt a Szekszárdi Állami Gazdaság párttitkára, akinek viszont a tsz- tagok elmondták, hogy olvasták az újságot és az írás mondani­valójával egyetértenek. Mindezek után Vajda István­nak, a megyei tanács vb. mező- gazdasági osztályvezető-helyette­sének a jelenlétében sor került az érdekeltek részvételével a cikkben foglaltak tisztázására. Az osztályvezető szobájában lefoly­tatott több órás eszmecsere során az érvek és az ellenérvek sodrá­ban a szokottnál is élesebben rajzolódtak ki a problémakörhöz kapcsolódó ellentmondások. El­sősorban az, hogy a közélet po­rondján szereplő emberek nin­csenek még úgy hozzáedződve a nyilvános szerepléshez, aho­gyan ez a közéleti tevékenység természetes velejárója. Feltehe­tően ebből erednek azok a vélt aggályok, amiknek Koiozs Ist­ván ugyanúgy hangot adott, mint a regölyi tsz elnöke. A mező- gazdasági osztályvezető elmond­ta, mindig, minden helyzetben arra törekszik, hegy az állami és a termelőszövetkezett érdeke­ket szem előtt tartva, elfogultság és részrehajlás nélkül szerezzen érvényt a rendeleteknek, a tör­vényeknek. A Miért élnek szorí­tásban? című cikk viszont azit a látszatot kelti, hogy ő, a mező- gazdasági osztály vezetője részre­hajló, munkáját rokonszenv és ellenszenv alapján végzi. „Ha ez így van, ha ez így igaz, akkor kérem a fegyelmit, és kérem a leváltásomat” — mondta Koiozs elvtárs és sajnos sok oka van arra, hogy ilyen drámai vég­letekben lássa a dolgokat. Sok oka van rá, mert jónéhány év eltelt az ötvenes esztendők óta, de . még mindig vannak emberek, akik nem azt olvassák az újság­ból, ami le van írva, hanem azt találgatják, hogy mi van a sorok között. Főleg ezért vált ki túl heves reakciót még az olyan saj­tócikk is, amely nem tesz sem többet, sem kevesebbet, csupán jelzést ad. E jelzést adó át a szóban forgó újságcikket is, akkor, amikor rög­zített egy meglevő, létező feszült­séget. Olyat, ami nem azért van, mert írtunk róla, hanem azért írtunk róla, mert van. Ebből vi­szont semmiképpen nem szabad sem Szakálvban, sem Gyünkön, vagy Iregszemcsén, Ozorán, Pin­cehelyen olyan végkövetkeztetés­re jutni, hogy a tamási járási mezőgazdasági osztály rosszul látja el a dolgát. Erről szó sincs. Vajda István elvtárs elmondta, hogy elemzés, előrenézés, felelős­ségtudat $tb. szempontjából ez az osztály a legjobbak közé sorolan­dó. De hát ki vitatja ezt? Kizáró­lag arról van szó, hogy a regölyi vezetés úgy érzi, a járástól nem kapja meg az óhajtott támoga­tást, mert az elnök személye a járásinak nem tetszik. A beszél­getés során bebizonyosodott, hogy erről szó sincs. Ebből viszont ér­telemszerűen következik, hogy már csak azért is jobb hallgatás helyett a nyilvánosság, mert a nyilvánosság közbeiktatásával biztosabb a tisztánlátás. Á regölyi isz elnöke aggódva mondta: „Félő, hogy a várható mérleghiányt a tsz-tagok majd azzal magyarázzák, hogy ennek a vezetők háborúskodása az oka.”' Tart ettől a mezőgazdasági osz­tály vezetője is, akinek a zár- számadó közgyűlésen oda kell majd állnia a tagok elé. Szóval néhányan úgy gondolják, hogy a regölyi tsz-tagok azt olvasták Iá a szóban forgó újságcikkből, hogy azért zár a gazdaság az idén is rosszul, mert nincs egyetértés a község ée a járás között. Akik minden kudarcot ide vezetnek vissza, azok rossz nyomon jár­nak. Amikor ugyanis a várható eredményekről, avagy eredmény­telenségekről van szó, akkor nem árt, sőt egyenesen használ, ha a tagok saját hibájukat, mulasz­tásukat is mérlegre teszik. Az viszont kétségbevonhatatlan tény, hogy a vélt sérelmek sokasága mindenképpen rontotta a regölyi tsz vezetőinek a közérzetét és ez a gazdálkodásra óhatatlanul rá­nyomta a bélyegét. 11 SZÍR6II Va'° tisztázás során a regölyi tanácselnök újból elmondta, hogj' több esetben az volt az érzése, a járás nem könnyíti, inkább nehe­zíti a tsz Helyzetét1. 'Véle együtt a tsz-elnök is arra hivatkozott, ami évközben történt. Elmond­ták, hogy tavaly aratás idején a gépelosztás úgy történt, hogy a regölyi tsz kizárólag a közismer­ten rosszul dolgozó Balaton kom­bájnokat kapta. Az idén úgy tör­tént a gépelosztás, hogy a regölyi tsz-nek kizárólag ismét Balaton- kombájn jutott. Ezt így „kiszú­rásnak” tekintették, a járás rossz- indulatának minősítették. Ez az egyik dolog. A másik az, hogy tervükben jóvá lett hagyva a szovjet bálázó gépek megszer­zése. Ebből nem lett semmi. A tsz-elnök telefonon beszélt az AGROTRÖSZT-tel, majd a me­gyei AGROKER-rel, ahol közöl­ték vele, hogy Tolna megye a szovjet bálázókat megkapta. Eb­ből az elnök újból csak arra a következtetésre jutott, hogy mel­lőzik, be akarják bizonyítani hoz­zá nem értését és az elnöki poszt­ra való alkalmatlanságát. Amikor az eszmecsere során a tsz-elnök érveit hallgattam, ak­kor azt éreztem, hogy igaza van. Sok lényegbe vágó intézkedés egyszerűen figyelmen kívül hagy­ja Regöly község sajátosságait. Hallgattam az elnököt, de azt is kénytelen voltam észrevenni, hogy ez az ember nem az a harc­ban edzett vezetőtípus. Rokon­szenves, tenniakaró, viszont ide- gesítően idegen a dolgokhoz va­ló hozzáállása. Elképzelései a gazdaság vonatkozásában hatá­rozottan jók. Az is elvitathatatlan viszont, hogy az úgynevezett kö­zépszintű szervekhez olyan a vi­szonya, mintha ezek a szervek a parasztság ellenségei lennének. Afféle idejétmúlt ellenzéki gesz­tus például az is, hogy amikor ez év nyarán a gépelosztás volt, akkor ellenzését úgy juttatta ki­fejezésre, hogy a szünetben a ta­nácskozásról kivonult. nek rá keretet, de nem kapnak Továbbá: több száz hold föld a regölyi határban szántónak van minősítve, holott nem szántó. Vi­szont a szántónak minősített föld­terület arányában kell elvetni a búzát. Ez a körülmény súlyosan érinti a termelőszövetkezetet, ne­hezíti a gazdaság megszilárdulá­sát. „Hát kitől várjak ilyen eset­ben segítséget, ha nem a járás­tól” — tette fel a kérdést, és itt ismét szóba került, hogy mennyi a járás joga, mennyi is a hatás­köre. Sajnos nem mindig annyi, amennyire a termelőszövetkezetek gondolnak. Létező valóság az a képtelen helyzet, hogy gyakran a járási mezőgazdasági osztály­nak semmi köze nincs ahhoz, hogy jól működik-e egy-egy gazdaság avagy rosszul. S itt kell hangot adni annak, amit a Miért élnek szorításban? című cikkel kapcso­latban Koiozs István elvtárs el­mondott. Kijelentette: ő is nagyon jól tudja, hogy a regölyi határban körülbelül 200 holdnyi földterü­let mindennek minősíthető, csak éppen szántónak nem. Ö azon­ban semmit nem tehet. De miért nem? Ki tud vajon erre a kérdés­re megfelelni? Szóba került a Népszabadságból ismert cikk, amely a regölyi istálló-építkezés­sel foglalkozott. Igazság szerint éppen a járási mezőgazdasági osztálynak lett volna elsőrendű kötelessége tiltakozni a födém­megoldás miatt. De a hivatali mechanizmus nem teszi lehető­vé ezt a fajta tiltakozást, illető­leg a járási mezőgazdasági osz­tály embere egyszerűen nem lép­het úgy fel ilyen esetben, mint ahogyan rákényszerül erre a tsz elnöke. így van, és nem jól van. Egyebek között azért nincs jól, mert ilyen helyzetben a tsz-ek vezetői úgy érzik, nem azt a se­gítséget kapják a járástól, amit joggal elvárnának és Regöly ese­tében is úgy érzik, a támogatás elrparadása egyet jelent valami­féle lejáratással. Pedig erről va­lójában .nincs szó. Koiozs Isiván is elmondotta adalékul, hogy tavaly a zárszám­adás idején a felsőbb szervek­től azt az utasítást kapta, hogy szigorúan tartsa magát az előírá­sodhoz, a rendelkezésekhez. S elgondolkodtató, hogy mi történt. A közös gazdaságok a járást meg­kerülve, a különböző felsőbb szer­vektől számtalan olyan enged­ményt kaptak, amilyet a járás nemhogy nem adhatott meg, ha­nem szigorúan kötelezve volt a kérlelhetetlenségre. Az ilyen és az ehhez hasonló jelenségek ösz- szessége végül is odáig fajulhat, hogy egy-egy községben a veze­tők tételeket állítanak fel, a ‘ma­guk módján megmagyarázni pró­bálják az okokat, s végül feszült­ség keletkezik, mint ahogyan ezt a regölyi példa bizonyítja. Az osztályvezető szobájában le­folytatott vita tehát nemcsak arra volt jó, hogy a konkrét kérdése­ket tisztázza, hanem arra is. hogy rávilágítson néhány úgynevezett termelőszövetkezeti mozgalmat kísérő gyermekbetegségre. SZEKULITY PÉTER Az égés A lakásfűtéssel kapcsolatban az égés folyamatát is ismertetnem kell, mert aki ezzel nincsen tisztában, az helyesen és gazdaságosan nem tud tüzelni, illetőleg fűteni. A tüzelőanya­gok kellő hőmérsékletre meggyullad­nak és a levegő oxigénjét elfogyaszt­va, elégnek. Igen fontos, hogy a tü­zelőanyagok éghető része teljesen el­égjen. Ha az nem történik meg a tüzelőanyagok fűtőértékét nem hasz­náljuk fel teljesen, s ezenkívül mér­gező hatású szénraonoxld, s a leve­gőt szennyező korom keletkezik. A tökéletes égéshez mlnűenekfelett az szüksége, hogy a tüzelőtérbe kellő mennyiségű levegő hatoljon be, járja át a tüzelőanyagot, az égésnél kelet­kező füstgázokat a tüzelőtérre ha»ó léghuzat eltávolítsa. A huzatot a ké­mények megfelelő építése és átjár­hatósága biztosítja. A huzatot csök­kenti, ha a füstcsatornák egymással szemben torkollnak a kéménybe és ha a kéménybe nagyszámú füstcsa­torna van bekapcsolva. Az égéskor keletkező meleget, a hővezető közeg veszi át és adja le a fűtőtestnek. Hő­vezető közeg lehet az égésnél kelet­kező füstgáz, víz, gőz, vagy levegő. Á fűtőtest közvetlen vezetéssel, a fel­melegített levegő áramlásával, vagyis hőszállltással és sugárzással adja át a meleget a környezetnek. A fűtőtest felszínének hőmérséklete legfeljebb 80 C fok lehet. Ennél nagyobb hőmér­sékletnél a rárakódott por pörkölő- rtik és kellemetlen szagot áraszt. A fűtés l Heiyi fűtésnél a tüzelőanyag elége- | tése a fűtőtest belsejében, a fütendő 1 iielyiségben történik. Mivel az égés­hez, a f ütendő helyiség levegőjét használja fel, elősegíti a helyiség szellőzését, ugyanakkor azonban por­ral, égési gázokkal szennyezheti a le- (,vegc>J, Csakis íatüzelésré használhat^ Ott is igazat ahol kifogásolja az erő- és munkagépek állapotét erősen befolyásoló gépszínhiányt. Építeni szeretnének gépszínt, kér­ÉM. Budapesti Betonáru- gyár Bp. XXI. (Csepel) Rá­kóczi F. u. 289 azonnali be­lépéssel alkalmaz kezdő és gyakorlattal rendelkező gép­lakatost, villanyszerelő, autó- villanyszerelő, valamint víz­vezetékszerelő szakmunkáso­kat, azonkívül rakodáshoz férfi, mozaiklap és beton- elemgvártó munkára férfi és női segédmunkásokat, vizs­gázott és segédfűtőket. Fel­vételhez munkakönyv, Mii lap, SZTK kiskönyv és ta­nácsi igazolás szükséges. Munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés a fenti cím mun­kaügyi csoportjánál <.36) a kandalló, a rostély nélküli kályha j ős a búbos kemence. Mindhárom j fűtőberendezésnél a levegő a tüzelő- nyfléson keresztül jut a tüzelőtérbe. A kandalló tüzelőnyílása nyitott, a szoba levegője állandóan szennyeződ­het. A tüzelőtérbe beáramló, nagy­mennyiségű levegő, a meleg nagy részét a kéményen keresztül kiviszi. A rostély nélküli kályháknál a tü- zelőnyílásra elzárható lyukakkal ren- . delkező ajtót szerelnek és így sza- j bályozhatják a levegő beáramlását. ) A búbos kemencék fűtése kívülről történik, tehát nem szennyezik a helyiség levegőjét. Előnyük még az, i téglából, vályogból készült vastag fa- . luk jól tartja a meleget. Szellőztető tevékenységük azonban nincsen. A I legegyszerűbb széntüzelésű kályhák a i bélés nélküli, egyaknás (vas) kályhák, , gyorsan átmelegednek, porégést okoz- j nak, gyorsan ki is hülnek. A kályha felszínének áttüzesedése és gyors kl- ! hülése megakadályozható, ha a kály­hákat samottal kibélellk (ir kályha). Az egyaknás kályha tüzelőtérből áll, amelynek alját rostély képezi. Ezen keresztül jön a levegő a tüzelőtérbe. A begyújtást a szén fölé rakott apró­fával végezzük (gyertyatüzelés). Az egyaknás kályháknak az a hátrá­nyuk, hogy a füstgázok könnyen Jut­nak a kéménybe és gyorsan kiviszik a meleget, továbbá gyakran kell rá­rakni. Egyszeri rárakással is tartós meleget adnak a kétaknás kályhák. A tüzelő a töltőaknába kerül, a be­gyújtás alulról történik. A tüzelő alsó része elgázosodik és a töltőaknától elválasztott légaknában ég el. Az el­égett tüzelő a töltőaknából állandóan pótlódik. A vaskályhák viszonylagos kis felületük miatt kevés levegővel érintkeznek és így kevés levegőt is melegítenek fel. A köpenyes Meidin- ger-kályhánál a köpeny és a fűtő­test közötti levegő erősen felmeleg­szik, s levegőáramlást előidézve elő­segíti a hőszállítást. A cserépkályhék jó hőtároló anyagból épülnek, ezért sokáig tartják a meleget. Belsejük­ben téglából szerkesztett járatok van­nak, amelyek lelassítják a füstgá­zoknak a kéménybe jutását. Ezért a cserépkályhék a vaskályháknál gaz­daságosabbak. Viszont több helyet foglalnak el és időszakos tisztítást igényelnek. A cserépkályhák tüzelési módja is lehet felsőégésü, mint az egyaknás vaskályháké, és alsóégésű. mint a kétaknás kályháké. Az olajkályha, jól bevált szerkezei. Diesel-olajat kell használni, a gyár utasítása szerint. Egy kilogramm olajjal körülbelül annyi meleget lehet fejleszteni, mint öt kilogramm ház­tartást szénnel. Előnyei még: a szo­bát gyorsan felmelegíti (15—30 perc). Nem sugároz meleget, mert a szoba levegőjét kényszermozgásba hozza és érintkezéssel melegít. Kevés helyet igényel (40x67 centiméter). Hátránya: üzemeltetése drága. A kéz- és lábfagyásról Kaptuk az alábbi sorokat: T. Négyszemközt! Legyen szíves meg­írni, hogy mitől fagy meg olyan könnyen az ember keze, lába. Gyer­mekeimnek is és jómagámnak is a hideg idő beálltával piros lesz a lá- bunk-kezünk és sokat szenvedünk az erős viszketéstől és fájdalomtól. Hogyan lehet elkerülni, hogy olyan emberek, akiknek a hidegben kell dolgozniok, végtagjaik ne fagyja­nak el? Kedves Olvasónk! A fagyásnak há­rom alakja van. Első fokú fagyásra jellemző a bőr feltűnő halványsága, a másodfokúra a savóval telt hólyagok, a harmadikra a nedves vagy száraz elhalás. A megfagyott terület kezdet­be a halotthalvány színen kívül ér- zéstelen, majd az erek bénulása kö­vetkeztében, szederjessé válik, a hám alatt hólyagok támadnak, majd a vérkeringés teljes megszűnésével be­következik az elhalás (gangraena). A fagydaganat megismétlődő enyhe fa­gyás következménye, különösen az ujjak feszítői felszínén viszkető, sze­derjes beszűrődést okoz, ami kifeké- lyesedhet. Gyakran fordulnak elő a fagyások a lábak és kezek, különö­sen az ujjak hátán és oldalán is. Az elhalt szövetrészek lassan lelökődnek és helyüket igen nehezen gyógyuló fekélyek foglalják el. Aki bő kesz­tyűt és lábbelit hord, annak keze. lába nem fagy meg, mert az erei nincsenek leszorítva, s a végtagok, s az ujjak vérellátása biztosítva van. A már beállott fagyás orvosi keze­lést igényel. (Kenőcsök, besugárzások, esetleg sebészeti beavatkozási. Bronz-kór (Morbus Addisoni) Cs. István, felsőnyéki olvasónknál: üzenjük. Hosszú levelében három be­tegséget említ. Az első a bronzkór. Ezt most, a másik kettőt a későb­biekben ismertetjük. A betegség a mellékvesék sorvadása (tbc, fertőző bajok, testi-lelki megrázkódtatások, érelzáródás, stb.) folytán állhat elő. Negyven év körül szokott megjelenni, de ritkán előfordul fiataloknál is. Férfiaknál gyakoribb. Legfeltűnőbb jele; sötétbarna elszíneződés a bőrön és a nyálkahártyákon (bronz!). Az el­színeződés kezdetben csak a fényérte helyeken feltűnő. Később fokozato­san kifejlődik más területeken is (bimbóudvar, has hosszanti vonalán, ajkak, nyelv, garat, körömágy, vég- bél, hüvely, stb). Egyéb klinikai tü­netek: erős lesoványodás, korai el­öregedés, alacsony vérnyomás, ét­vágytalanság, hasgörcsök, hányás, hasmenés, levertség, fejfájás, szédü­lés, epilepsziára emlékeztető görcsök, a nők havlvérzése elmarad, a férfiak impotensekké . válnak, a nemi szer­vek sorvadnak, apróbb lázak lépnek fel. Végstádiumban egy felébreszthe- tetlen, mély álom (roma) vet véget az életnek. Kíváncsiságának okát nem tudom. Ma már a gyógykezelés térért, igen szép eredményekről számolnak be. A Tolna megyei Állatfor- sralmi Vállalat paksi kiren- ! tleltségéhez I hajtórahndót vesz fel. Jelentkezni lehet a válla- i lat központjában, a személy- ; zeti előadónál, vagy Pakson, i a kirendeltségen. Fizetés a í bérszabályzat, szerint. i (37) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents