Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-03 / 285. szám

e tolna vrrnm ntpűjsao 1965. december 4­A vezetőségválasztások rajtjához érkeztünk A sportköri vezetőségválasztó taggyűlések „rajtjához” érkez­tünk. Az elméit hetekben a me­gye és a járási TS apparátusa előkészítette a vezetőségválasztó közgyűléseket, segített azok meg­szervezésében, a beszámolók el­készítésében. A közelmúlt na­pokban már néhány közgyűlést U tartottak megyénkben. A bonyhádi járásban a Győréi Termelőszövetkezeti Sportkörben mintegy hetvenen gyűltek össze, ahol Bodor Józsefet elnöknek vá­lasztották. A gyűlésen ismertették azokat a terveket, amelyeket a sportkör szakosztályai elé tűz­tek a jövő évre. A bonyhádi gim­náziumban 100 küldött vett részt a vezetőségválasztó gyűlésen, ahol Deme Lászlót választották meg sportköri elnöknek. A tamási járásban az első gyű­lést Ujiregen tartották, ahol jól előkészített szervezés után meg­jelent a termelőszövetkezet, a tanács és a helyi pártszervezet vezetősége is. A község és a tsz vezetői elmondották, hogy a jö­vőben milyen segítséget tudnak adni a sportkörnek, hogy még jobb, eredményesebb munkát vé­gezhessen. A tagság Tóth Gyulát választotta elnöknek. A járás három középiskolájában, a tamá­si, simontomyai és a gyönki gimnáziumban is megtörtént a sportköri vezetőség választás. A dombóvári járásban vasár­naptól kezdődik a közgyűléssoro­zat. A járási TS teljes apparátus­sal dolgozott az elmúlt napokban, ennek sikeres lebonyolítása ér­dekében. Ugyancsak a napokban kezdődik a szekszárdi járásban is a vezetőség újjáválasztása. Az előkésztés alapján itt is bízni lehet abban, hogy zökkenőmente­sen zajlanak a választások. A szekszárdi járásban „előzetesként” Várdombon már megtartották a közgyűlést, ahol Bendes Ferencet választották ismét elnökké. A tolnai gimnáziumban a küldöt­tek Pohál Máriát jelölték elnök­nek. A paksi járásban vasárnap lesz az első közgyűlés és január közepéig valamennyi helyen meg­választják az új vezetőséget. Ökölvívó NB II Jó rajt után visszaestek csapataink a szezon végére Befejeződött az ökölvívó NB II-ben a küzdélemsorozat, mely­ben nyolc csapat vett részt. A nyugati csoportban szerepelt me­gyénk két NB Il-es csapata, a Szekszárdi Dózsa és a Bonyhádi Spartacus. Mint ismeretes, mind­két csapatunknak esélye volt a bajnoki cím megszerzésére, de a szezon végére a bonyhádi és a szekszárdi csapat egyaránt vissza­esett és így a bajnoki címet a Pécsi VSK csapata nyerte és ju­tott az NB I. B-be. Az utolsó fordulóban a Szek­szárdi Dózsa Győrben a Dózsa ellen 11:9 arányú vereséget szen­vedett. Ugyanezen a napon a Bonyhádi Spartacus Budapesten a Chinoin ellen lépett szorítóba és 12:8-as vereséggel távozott. Mindkét csapat edzője a mérkő­zésvezetőkre, illetve a pontozó- bírákra panaszkodott. Sajnos több mérkőzésen tapasztalhattuk, hogy az ökölvívásban nincs minden rendjén játékvezetői és pontozói szempontból. Legtöbb esetben a hazai csapat javára „tévednek” és nem ritkaság amikor még a hazai közönség is tüntet fordított ítéleteik ellen. Ennek ellenére azt kell mondani, hogy a bonyhádi és a szekszárdi csapat is kép­visel olyan érőt, mint a bajnok­ságot nyert Pécsi Vasút. Hogy mégis Pécs nyerte a bajnokságot, sok minden közrejátszott. így több bek között az is, hogy mindkét csapatunkban tapasztaltunk fe­gyelemlazulást, ezt követték a sérülések és egyéb objektív kö­rülmények. A téli hónapok minden bizony­nyal alkalmasak lesznek, hogy Bonyhádon és Szekszárdon egy­aránt rendezzék a felmerült prob­lémákat, ismét egységessé ková­csolják a csapatot, hogy a jövő évi bajnokságban az ideinél ered­ményesebben szerepelhessenek. Az NB II. nyugati csoportjának végeredménye: 1. Pécsi VSK 14 10 2 2 184:06 22 2. Győri Dózsa 14 8 4 2 147:131 20 3. Tapolca 14 8 1 5 139:115 17 4. Sz. Dózsa 14 7 2 5 151:129 16 5. Bonyhádi Spart. 14 8 2 6 143:133 14 Úttörő téli olimpia December 5-én, vasárnap dél­előtt 10 órakor Bátaszéken, az 1. számú általános iskola torna­termében rendezik a megyei út­törő téli olimpiát az asztalitenisz sportágban. Ezen részt vehetnek az 1953 január 1-e után született tanulók. A megyei úttörő ' sakk- versenyre Szekszárdon kerül sor ugyancsak vasárnap délelőtt. 6. Bp. Chinoin 7. N.kanizsai D. 8. Győri V. ETO 14 5 — 9 130:130 10 4 1 2 — 9 121:159 9 12 75:197 41 Csepreghy Ágnes, a Szekszárdi Petőfi NB Il-es női kosárlabda­csapatának egyik tehetséges já­tékosa, aki az őszi fordulóban a legtöbb pontot szerezte a csapat­nak. Az idei bajnokságban húsz­szor szerepelt a csapatban és 291 pontot szerzett Kit tart Szekszárd város 1965. évi legjobb női és férfi sportolójának ? A Szekszárd Városi Testnevelési és Sportszö­vetség Elnöksége és a városi agitációs-propagan- da bizottság ebben az évben ismét megrendezi az újságolvasók bevonásával „Kit tart Szekszárd város 1965. évi legjobb női és férfi sportolójá­nak?” megválasztását. A Népújságban naponta megjelenő szavazólapok beküldése után 1965. december 22-én kerül sor az értékelésre, ahol a városi TS jutalmait átadják az 1—3. helyezett­nek. Az újságból kivágott szelvényeket Városi Testnevelési és Sportszövetség, Szekszárd, Hu­nyadi u. 5. címre kell beküldeni. Egy szavazó több szelvénnyel is részt vehet, ha azok határidőre a megadott címre beérkeznek. „Kit tart Szekszárd város 1965. évi legjobb női és férfi sportolójának?” ____________________Nők:___________________________________________Férfiak: 1 . ......................................................................................... 1.................................................................. 2. ........................................................................................................................................... 2. ................................................................................................. 3 . ......................................................................................... 3.................................................................. B eküldő neve, lakhelye: .............................................. .............................................................. B eküldési határidő: 1965. december 20. és munka Sport A sport nemcsak szórakoztat, ** hanem nevel is. Neveli a sportolókat és neveli a nézőket. Mindenekelőtt a munka meg­becsülésére és szeretetére. A sportoló és szurkolója szinte naponta tapasztalja: az edzés — a munka — miként gyümölcsözik az eredményekben. Az olimpiai és világbajnokok története is iga­zolja, hogy a siker mindig azoké, akik a hétköznapokon következe­tesebben, keményebben és többet edzettek, dolgoztak. Szólás-mon­dás a sportolók és az edzők kö­rében, hogy az „edzések veríték- cseppjei a versenyeken tizedmá- sodpercekben, centiméterekben és grammokban jelentkeznek”. A sporttörténelem azonban nemcsak ilyenformán hirdeti a munka fontosságát. Az edzésnél, a fizikai tevékenységnél talán még jobban kamatozik a sport­ban is a szellemi tevékenység. A sportvilág hősei, a megdönthetet­lennek hitt, bűvös határok meg­döntői elsősorban azok közül ke­rültek ki, akik nem nyugodtak bele az edzések szokott gyakorla­tába, hanem töprengtek a jobb módszereken és megpróbálkoztak az újítással. Az új magasugrótechnika ki­dolgozása és alkalmazása például egyszerre hétköznapivá tette az addig kiemelkedőnek számító, kétméteres eredményeket. A ka­lapácsvetés rekordja több, mint tíz métert fejlődött, mióta rájöt­tek, hogy négy forgással messzebb lehet dobni a vasgolyót, mint há­rommal. Zatopek és edzője sza­kított a Nurmi által megalapo­zott egyenletes iramfutással, he­lyette a gyakori iramváltoztatásra tért át, és erre készült fel. Kuc pedig a közép- és hosszútáv­futásban addig hagyományos „óva­tos kezdésnek” mondott nemet és igazolta, hogy bátor kezdéssel is lehet, sőt csak így lehet nagy eredményt elérni. Az új technikák, az új verseny­zési és edzésmódszerek alkalma­zóinak természetesen nemcsak másképpen, hanem mindig töb­bet is kellett edzeniük, mint elődjeiknek. Érdekes ellentmondás, hogy míg maga a sport szinte naponta okít a rendszeres és következe­tes munka fontosságára, addig napjaink sportéletében ismételten felvetődik a sport és a termelő- munka összeegyeztethetőségének a problémája. Tanulhat-e, dolgoz­hat-e másokkal azonos színvona­lon, aki rendszeresen sportol? — így teszik fel a kérdést, annak ellenére, hogy élsportban és tö­megsportban ezernyi példa bizo­nyítja: a sport és a termelő mun­ka, a sport és a tanulás igenis összeegyeztethető. |/étségtelen, hogy az élsport mai világszínvonala a te­hetségen kívül azt is megköveteli a csúcsokat ostromló versenyzők­től, hogy bizonyos alapvető fel­tételekkel is rendelkezzenek. Álljon rendelkezésükre megfelelő idő, kellő színvonalú pálya és felszerelés, jó oktató és a fejlő­dést serkentő versenytárs, vagy legalább is a rendszeres nemzet­közi versenyzés lehetősége. Szo­cialista államban mindezeket a feltételeket az állam, a társada­lom biztosítja a sportolóknak, különböző mértékben, aszerint, hogy milyen színvonalon spor­tolnak. A legjobbaknak, akiktől vár­juk, hogy a nemzetközi sport­életben eredményesen képvisel­jék hazánkat még munkaidő­kedvezményt is adunk. Ezzel nincs is baj. A probléma ott kez­dődik, hogy nem elég következe­tes az ellenőrzés: Vajon az él­sportban mindig, következtésen a sportbeli fejlődés érdekében hasz­nálják-e fel a munkaidő-kedvez­ményt? Az élsportolók — de csakis ők — azért kapják ezt, hogy legyen idejük az edzésekre, a versenyekre. Ha nem edzenek, vagy nem versenyeznek, nem jár, nekik is éppen annyit kell dol­gozniuk, mint másoknak. Szokás mondani, hogy az élsport sikerei a sport népszerűsödésé- nek a leghatásosabb eszközei. Az élsport hatósugara széles, — és középfokon, de még alapfokon is követésre talál. Sok tekintetben ez helyes is. Nem helyes azon­ban, ha az alapfokon sportolók ugyanolyan feltételeket követel­nek maguknak, mint amilyeneket az élvonalbeliek — kapnak. A sport ugyan nálunk közügy, fontosnak tartjuk, hogy minél többen sportoljanak rendszeresen, de ugyanakkor magánügy is, ami azt jelenti, hogy ki-ki önmagá­nak teszi a legnagyobb szolgála­tot, ha életét a sport örömeivel gazdagítja. Ebből következik: a sportolás feltételeinek megterem­téséből is részt kell vállalnia mindenkinek, az alap- és közép­fokon sportolóknak elsősorban azzal, hogy szabad idejükben sportolnak. Cajnos, megtörténik, hogy ^ néhány gólért és néhány pontért alap- és középfokon is — törvénytelenül — olyan enged­ményeket tesznek, amelyek csak az élenjáróknak, s azoknak is csak bizonyos körülmények kö­zött járnak. Sportszervezeteink legfonto­sabb feladata, hogy tagjaikból becsületes, dolgos, munka- és hazaszerető embereket nevelje­nek. Ezt pedig az egyesületi és szakosztályi, rendszeres oktató és nevelő munkán túl csak azáltal lehet elérni, ha a szorgalmas ta­nulást, a termelőmunkát minden tagjuktól megkövetelik, és ebben a tekintetben engedményt nem tesznek. Ardai Aladár Az É. M. Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépésre felvesz ács, kőműves, vb-szerelő szak­munkásokat, KUBIKOSOKAT, férfi és női segédmunkáso­kat. r * Állandó léli munka! j Szállás, étkezés biztosítva! í Bérezés teljesítmény alapján plusz 15 százalékos idénypótlék. Családfenntartók részére különélési díjat fizetünk. Havonta egyszer a hazautazási költséget teljes egészében megtérítjük. Munkába állás esetén az első útiköltséget fizetjük. Személyes érdeklődésre, vagy levélre bővebb felvilágosítást ad a vállalat munkaügyi osztálya, Székesfehérvár, Ady í Endre u. 13. sz. (1)

Next

/
Thumbnails
Contents