Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-03 / 285. szám
e tolna vrrnm ntpűjsao 1965. december 4A vezetőségválasztások rajtjához érkeztünk A sportköri vezetőségválasztó taggyűlések „rajtjához” érkeztünk. Az elméit hetekben a megye és a járási TS apparátusa előkészítette a vezetőségválasztó közgyűléseket, segített azok megszervezésében, a beszámolók elkészítésében. A közelmúlt napokban már néhány közgyűlést U tartottak megyénkben. A bonyhádi járásban a Győréi Termelőszövetkezeti Sportkörben mintegy hetvenen gyűltek össze, ahol Bodor Józsefet elnöknek választották. A gyűlésen ismertették azokat a terveket, amelyeket a sportkör szakosztályai elé tűztek a jövő évre. A bonyhádi gimnáziumban 100 küldött vett részt a vezetőségválasztó gyűlésen, ahol Deme Lászlót választották meg sportköri elnöknek. A tamási járásban az első gyűlést Ujiregen tartották, ahol jól előkészített szervezés után megjelent a termelőszövetkezet, a tanács és a helyi pártszervezet vezetősége is. A község és a tsz vezetői elmondották, hogy a jövőben milyen segítséget tudnak adni a sportkörnek, hogy még jobb, eredményesebb munkát végezhessen. A tagság Tóth Gyulát választotta elnöknek. A járás három középiskolájában, a tamási, simontomyai és a gyönki gimnáziumban is megtörtént a sportköri vezetőség választás. A dombóvári járásban vasárnaptól kezdődik a közgyűléssorozat. A járási TS teljes apparátussal dolgozott az elmúlt napokban, ennek sikeres lebonyolítása érdekében. Ugyancsak a napokban kezdődik a szekszárdi járásban is a vezetőség újjáválasztása. Az előkésztés alapján itt is bízni lehet abban, hogy zökkenőmentesen zajlanak a választások. A szekszárdi járásban „előzetesként” Várdombon már megtartották a közgyűlést, ahol Bendes Ferencet választották ismét elnökké. A tolnai gimnáziumban a küldöttek Pohál Máriát jelölték elnöknek. A paksi járásban vasárnap lesz az első közgyűlés és január közepéig valamennyi helyen megválasztják az új vezetőséget. Ökölvívó NB II Jó rajt után visszaestek csapataink a szezon végére Befejeződött az ökölvívó NB II-ben a küzdélemsorozat, melyben nyolc csapat vett részt. A nyugati csoportban szerepelt megyénk két NB Il-es csapata, a Szekszárdi Dózsa és a Bonyhádi Spartacus. Mint ismeretes, mindkét csapatunknak esélye volt a bajnoki cím megszerzésére, de a szezon végére a bonyhádi és a szekszárdi csapat egyaránt visszaesett és így a bajnoki címet a Pécsi VSK csapata nyerte és jutott az NB I. B-be. Az utolsó fordulóban a Szekszárdi Dózsa Győrben a Dózsa ellen 11:9 arányú vereséget szenvedett. Ugyanezen a napon a Bonyhádi Spartacus Budapesten a Chinoin ellen lépett szorítóba és 12:8-as vereséggel távozott. Mindkét csapat edzője a mérkőzésvezetőkre, illetve a pontozó- bírákra panaszkodott. Sajnos több mérkőzésen tapasztalhattuk, hogy az ökölvívásban nincs minden rendjén játékvezetői és pontozói szempontból. Legtöbb esetben a hazai csapat javára „tévednek” és nem ritkaság amikor még a hazai közönség is tüntet fordított ítéleteik ellen. Ennek ellenére azt kell mondani, hogy a bonyhádi és a szekszárdi csapat is képvisel olyan érőt, mint a bajnokságot nyert Pécsi Vasút. Hogy mégis Pécs nyerte a bajnokságot, sok minden közrejátszott. így több bek között az is, hogy mindkét csapatunkban tapasztaltunk fegyelemlazulást, ezt követték a sérülések és egyéb objektív körülmények. A téli hónapok minden bizonynyal alkalmasak lesznek, hogy Bonyhádon és Szekszárdon egyaránt rendezzék a felmerült problémákat, ismét egységessé kovácsolják a csapatot, hogy a jövő évi bajnokságban az ideinél eredményesebben szerepelhessenek. Az NB II. nyugati csoportjának végeredménye: 1. Pécsi VSK 14 10 2 2 184:06 22 2. Győri Dózsa 14 8 4 2 147:131 20 3. Tapolca 14 8 1 5 139:115 17 4. Sz. Dózsa 14 7 2 5 151:129 16 5. Bonyhádi Spart. 14 8 2 6 143:133 14 Úttörő téli olimpia December 5-én, vasárnap délelőtt 10 órakor Bátaszéken, az 1. számú általános iskola tornatermében rendezik a megyei úttörő téli olimpiát az asztalitenisz sportágban. Ezen részt vehetnek az 1953 január 1-e után született tanulók. A megyei úttörő ' sakk- versenyre Szekszárdon kerül sor ugyancsak vasárnap délelőtt. 6. Bp. Chinoin 7. N.kanizsai D. 8. Győri V. ETO 14 5 — 9 130:130 10 4 1 2 — 9 121:159 9 12 75:197 41 Csepreghy Ágnes, a Szekszárdi Petőfi NB Il-es női kosárlabdacsapatának egyik tehetséges játékosa, aki az őszi fordulóban a legtöbb pontot szerezte a csapatnak. Az idei bajnokságban húszszor szerepelt a csapatban és 291 pontot szerzett Kit tart Szekszárd város 1965. évi legjobb női és férfi sportolójának ? A Szekszárd Városi Testnevelési és Sportszövetség Elnöksége és a városi agitációs-propagan- da bizottság ebben az évben ismét megrendezi az újságolvasók bevonásával „Kit tart Szekszárd város 1965. évi legjobb női és férfi sportolójának?” megválasztását. A Népújságban naponta megjelenő szavazólapok beküldése után 1965. december 22-én kerül sor az értékelésre, ahol a városi TS jutalmait átadják az 1—3. helyezettnek. Az újságból kivágott szelvényeket Városi Testnevelési és Sportszövetség, Szekszárd, Hunyadi u. 5. címre kell beküldeni. Egy szavazó több szelvénnyel is részt vehet, ha azok határidőre a megadott címre beérkeznek. „Kit tart Szekszárd város 1965. évi legjobb női és férfi sportolójának?” ____________________Nők:___________________________________________Férfiak: 1 . ......................................................................................... 1.................................................................. 2. ........................................................................................................................................... 2. ................................................................................................. 3 . ......................................................................................... 3.................................................................. B eküldő neve, lakhelye: .............................................. .............................................................. B eküldési határidő: 1965. december 20. és munka Sport A sport nemcsak szórakoztat, ** hanem nevel is. Neveli a sportolókat és neveli a nézőket. Mindenekelőtt a munka megbecsülésére és szeretetére. A sportoló és szurkolója szinte naponta tapasztalja: az edzés — a munka — miként gyümölcsözik az eredményekben. Az olimpiai és világbajnokok története is igazolja, hogy a siker mindig azoké, akik a hétköznapokon következetesebben, keményebben és többet edzettek, dolgoztak. Szólás-mondás a sportolók és az edzők körében, hogy az „edzések veríték- cseppjei a versenyeken tizedmá- sodpercekben, centiméterekben és grammokban jelentkeznek”. A sporttörténelem azonban nemcsak ilyenformán hirdeti a munka fontosságát. Az edzésnél, a fizikai tevékenységnél talán még jobban kamatozik a sportban is a szellemi tevékenység. A sportvilág hősei, a megdönthetetlennek hitt, bűvös határok megdöntői elsősorban azok közül kerültek ki, akik nem nyugodtak bele az edzések szokott gyakorlatába, hanem töprengtek a jobb módszereken és megpróbálkoztak az újítással. Az új magasugrótechnika kidolgozása és alkalmazása például egyszerre hétköznapivá tette az addig kiemelkedőnek számító, kétméteres eredményeket. A kalapácsvetés rekordja több, mint tíz métert fejlődött, mióta rájöttek, hogy négy forgással messzebb lehet dobni a vasgolyót, mint hárommal. Zatopek és edzője szakított a Nurmi által megalapozott egyenletes iramfutással, helyette a gyakori iramváltoztatásra tért át, és erre készült fel. Kuc pedig a közép- és hosszútávfutásban addig hagyományos „óvatos kezdésnek” mondott nemet és igazolta, hogy bátor kezdéssel is lehet, sőt csak így lehet nagy eredményt elérni. Az új technikák, az új versenyzési és edzésmódszerek alkalmazóinak természetesen nemcsak másképpen, hanem mindig többet is kellett edzeniük, mint elődjeiknek. Érdekes ellentmondás, hogy míg maga a sport szinte naponta okít a rendszeres és következetes munka fontosságára, addig napjaink sportéletében ismételten felvetődik a sport és a termelő- munka összeegyeztethetőségének a problémája. Tanulhat-e, dolgozhat-e másokkal azonos színvonalon, aki rendszeresen sportol? — így teszik fel a kérdést, annak ellenére, hogy élsportban és tömegsportban ezernyi példa bizonyítja: a sport és a termelő munka, a sport és a tanulás igenis összeegyeztethető. |/étségtelen, hogy az élsport mai világszínvonala a tehetségen kívül azt is megköveteli a csúcsokat ostromló versenyzőktől, hogy bizonyos alapvető feltételekkel is rendelkezzenek. Álljon rendelkezésükre megfelelő idő, kellő színvonalú pálya és felszerelés, jó oktató és a fejlődést serkentő versenytárs, vagy legalább is a rendszeres nemzetközi versenyzés lehetősége. Szocialista államban mindezeket a feltételeket az állam, a társadalom biztosítja a sportolóknak, különböző mértékben, aszerint, hogy milyen színvonalon sportolnak. A legjobbaknak, akiktől várjuk, hogy a nemzetközi sportéletben eredményesen képviseljék hazánkat még munkaidőkedvezményt is adunk. Ezzel nincs is baj. A probléma ott kezdődik, hogy nem elég következetes az ellenőrzés: Vajon az élsportban mindig, következtésen a sportbeli fejlődés érdekében használják-e fel a munkaidő-kedvezményt? Az élsportolók — de csakis ők — azért kapják ezt, hogy legyen idejük az edzésekre, a versenyekre. Ha nem edzenek, vagy nem versenyeznek, nem jár, nekik is éppen annyit kell dolgozniuk, mint másoknak. Szokás mondani, hogy az élsport sikerei a sport népszerűsödésé- nek a leghatásosabb eszközei. Az élsport hatósugara széles, — és középfokon, de még alapfokon is követésre talál. Sok tekintetben ez helyes is. Nem helyes azonban, ha az alapfokon sportolók ugyanolyan feltételeket követelnek maguknak, mint amilyeneket az élvonalbeliek — kapnak. A sport ugyan nálunk közügy, fontosnak tartjuk, hogy minél többen sportoljanak rendszeresen, de ugyanakkor magánügy is, ami azt jelenti, hogy ki-ki önmagának teszi a legnagyobb szolgálatot, ha életét a sport örömeivel gazdagítja. Ebből következik: a sportolás feltételeinek megteremtéséből is részt kell vállalnia mindenkinek, az alap- és középfokon sportolóknak elsősorban azzal, hogy szabad idejükben sportolnak. Cajnos, megtörténik, hogy ^ néhány gólért és néhány pontért alap- és középfokon is — törvénytelenül — olyan engedményeket tesznek, amelyek csak az élenjáróknak, s azoknak is csak bizonyos körülmények között járnak. Sportszervezeteink legfontosabb feladata, hogy tagjaikból becsületes, dolgos, munka- és hazaszerető embereket neveljenek. Ezt pedig az egyesületi és szakosztályi, rendszeres oktató és nevelő munkán túl csak azáltal lehet elérni, ha a szorgalmas tanulást, a termelőmunkát minden tagjuktól megkövetelik, és ebben a tekintetben engedményt nem tesznek. Ardai Aladár Az É. M. Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépésre felvesz ács, kőműves, vb-szerelő szakmunkásokat, KUBIKOSOKAT, férfi és női segédmunkásokat. r * Állandó léli munka! j Szállás, étkezés biztosítva! í Bérezés teljesítmény alapján plusz 15 százalékos idénypótlék. Családfenntartók részére különélési díjat fizetünk. Havonta egyszer a hazautazási költséget teljes egészében megtérítjük. Munkába állás esetén az első útiköltséget fizetjük. Személyes érdeklődésre, vagy levélre bővebb felvilágosítást ad a vállalat munkaügyi osztálya, Székesfehérvár, Ady í Endre u. 13. sz. (1)
