Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-03 / 285. szám
4 fíjm* MEGYÉI NEPÜ.TSÄG 196R. december t. SZÁNKÓVÁSÁR ,at9é. Ilii"tfÄlt A szekszárdi játékboltban már ünnep előtti hangulat van. Megérkeztek az új, ötletes játékok. A legkeresettebbek ebben az évben is a szánkók Túri felv. »TTTTTW-»»»-:»' Rab Ferenc: Jddáépénz Késett a paprikapalánta — Jogos fegyelmi — Baleset a műhelyben Tss-ügyekben döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy szövetkezet a megyei mezőgazdasági ellátó vállalatnál 1970 darab melegágyi rámát vásárolt. A rámákat paprikapalánta nevelésénél használták feL Nem sokkal később észrevették, hogy a palánták leveleinek széle sárgásfehéren elszíneződött, majd a levelek összezsugorodtak. Az elváltozást az okozta, hogy a rámák farészeit tömítő védőszer — a nedves levegő hatására — párologni kezdett és az üveg alatti zárt légtérbe klór és sósavgáz került. A szövetkezet a történtekről értesítette az ellátó vállalatot, amely a rámákat kicserélte. Ezek után a palántákat már az új rámák alatt nevelték fel. A ki párolgás okozta megbetegedésnek azonban annyi következménye maradt, hogy a növény kifejlődése két hetet késett. AZ ELLÁTÓ VÁLLALAT FELELŐSSÉGE Ilyen előzmények után a szövetkezet pert indított a megyei mezőgazdasági ellátó vállalat elfem Elpanaszolta, hogy a termés érési folyamatának eltolódása miatt — jövedelemikiesés következtében — kára keletkezett és ennek megfizetését kérte. A megyei bíróság marasztaló ítéletet hozott. Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, ahol az ellátó vállalat képviselője elmondta: a szóban forgó kereteket műszaki vállalattól vette és jennek a vállalatnak a felelősségét a Központi Döntőbizottság megállapította. Amikor pedig a hibákról értesült, a kereteket nyomban kicserélte, tehát a kár elhárítása érdekében mindent megtett és így nem felelős. A Legfelsőbb Bíróság ezt a védekezést nem fogadta el és a vállalatot 181 ezer forint megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az ellátó vállalat hibásan teljesítette szerződéses kötelezettségiét, amikor palántanevelésre alkalmatlan melegágyi kereteket adott el. Nem vitás, hogy a szövetkezetei kár érte, mert a növények fejlődésében beállott lemaradás elütötte attól, hogy primőrpapri- 1 kát értékesítsen. Az ellátó vállalat felelősségét nem menti az Ja tény, hogy a műszaki vállalat 1 hibáját a Központi Döntőbizottság ! megállapította. Az ellátó válla- ! latnak ugyanis nem sikerült bi- ! zcmyítania, hogy a keretek ren- I déltetésszerű használatra való I alkalmasságáról meggyőződött. így tehát a szövetkezetét ért teljes kár az ellátó vállalatra vezethető vissza. A BÚIG ÁD VEZETŐ PANASZA Egy tsz állattenyésztő brigádvezetőjét különböző vétségek miatt fegyelmi büntetésül írásbeli megrovásban részesítették és öt munkaegységét levonták. A határozatot a brigádvezető súlyosnak találta és a bírósághoz fordult. A járásbíróság majd — fellebbezésre — a megyei bíróság úgy találta, hogy a kifogásolt cselekmények jelentéktelenek és a fegyelmi ítéletet hatályon kívül helyezték. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az alsófokú bíróságok ítéletét megsemmisítette és a keresetet elutasította; A döntés indokolása szerint a brigádvezető két fegyelmi vétséget követett el. A takarmányelszámolásnál mulasztás terheli, ezenkívül a szövetkezet vezetőségi tagjaira sértő és a munkafegyelmet lazító kijelentéseket tett. Ez utóbbi magatartás súlyát nem lehet csekélynek minősíteni — mutatott rá nyomatékosan a Legfelsőbb Bíróság. A kihívó és a munkafegyelmet sértő viselkedés hátráltatja a szövetkezet fejlődését, megszilárdulását és a helyes szövetkezeti kollektív szellem kialakulását. A brigádvezető kijelentései alkalmasak voltak arra is, hogy a tagokban a vezetőséggel szemben bizalmatlanságot keltsenek. Ennek a fegyelmi vétségnek súlyosságára tekintettel nem lehet olyan álláspontra helyezkedni, hogy arra az írásbeli megrovás súlyos büntetés. A jelentősebb súlyú fegyelmi vétség a kiszabott fegyelmi ""büntetést indokolttá tette. A BlRŐSÁG AZ ILLETÉKES A megyei vízügyi igazgatóság ellen egy tsz pert indított. Keresetében elmondta, hogy az igazgatóság a folyóparti töltést megemelte és megerősítette. E munkálatokhoz szükséges föld egy részét a tsz partmenti birtokáról szállította el. Ennek következtében 40 katasztrális hold szántó tönkrement, ezért kárának megtérítését kérte. A járásbíróság a keresetet azzal utasította el, hogy a vonatkozó rendelet értelmében a vita eldöntése nem a bíróság, hanem a községi tanács hatáskörébe tartozik. A végzés ellen az ügyészség fellebbezési óvást jelentett be és így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely?V- a végzést hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot érdemi tárgyalásra és új határozat hozatalára utasította. A végzés indokolása szerint az a rendelet, amelyre a járásbíróság hivatkozik, az árvíz és belvíz elleni védekezésre és a megelőző feladatok végrehajtására vonatkozik. Ebben az esetben azonban a vízügyi igazgatóság nem árvíz- védelmi, hanem beruházási munkálatokat végzett. Ezek a munkák közvetlen árvízveszéllyel nem voltak összefüggésben. Ha tehát kárt okozott, azt az igazgatóság megtéríteni tartozik. A kártérítési követelés érvényesítése viszont bírói úton történhet, tehát a járásbíróságnak nem lett volna szabad a pert megszüntetnie. GONDATLANSÁG Egy asztalos szakmunkás az egyik tsz alkalmazásába lépett. Munkájához saját szerszámait használta. A műhely melletti alagsorban két gép állott, de a helyiség oly szűk volt, hogy emiatt a gépek egyszerre nem működhettek. Ennek ellenére egy nap, bár az egyik gépen a másik asztalos munkás dolgozott, a munka sürgőssége érdekében az asztalos a másik gépet is üzembe helyezte. A két gép között védőrács nem volt és így történt, hogy az első gépről egy munkadarab az asztaloshoz repült és súlyos fejsérülést okozott. A baleset miatt az asztalos a tsz ellen kártérítési pert indított. A fővárosi bíróság megállapította, hogy á' balesetet okozó gép a műszaki követelményeknek nem felelt meg, egyébként a._műhelyben a munka sem volt megfelelően megszervezve. De az asztalosnak, mint szakmunkásnak, a veszélyes helyzetet fel kellett ismernie, és nem lett volna szabad a második gépen dolgoznia, amikor az első is üzemben volt. Különösen nem akkor, amikor a két gép között nem volt védőrács felszerelve. Ezzel a gondatlanságával a baleset bekövetkezéséhez hozzájárult. Figyelembe véve azonban, hogy a munka meggyorsítása érdekében dolgozott a gépen, továbbá tekintettel a rossz munkaszervezésre, a bíróság úgy látta, a tsz hibája nagyobb és ezért az okozott kár 80 százalékának megfizetésére kötelezte. nr — 28 — Hirtelen felötlött bennem egy fogalom: „Hazaárulás”. Igen... igen...! Ezzel is tisztában kell lennem. Hazám ellen fordulok, ha... Gréti ajánlatát elfogadom. Ez a gondolat megdöbbentett de aztán abban a pillanatban már igyekeztem felsorakoztatni magamban az érveket, amelyek amellett szóltak, hogy helyesen cselekszem. Mi volt nekem a haza? Pontosabban most mit jelent számomra? Azt a maszlagot — amellyel gyermekéveimben a „haza” fogalmát magyarázták éveken át az iskolában —, megcáfolta előttem a történelem. Reménytelen jövő várt volna rám otthon, a „tömegképviselte államban”. Építés. .. jelszavak... munka... szabadság... építés ___megint munka... megint építés... és j elszavak...! Ha képletesen is, — de a munka szürke pora lassan elborította az agyamat, látásomat, hallásomat, tüdőmet, szívemet. Menekülnöm kellett a nyomorúság elől —, amely negyvenöt után rám és családomra szakadt. Itt kint más. Nyu- godtabbak az emberek, hamar kiheverték a háború ütötte sebeket, rossz emlékeket. A tömeg persze... itt is hihetetlen mélységben gyötrődik, de hozzájuk semmi közöm, fel kell kapaszkodnom ahhoz a réteghez, amely méltó családom hajdani egzisztenciájához. Pénz kell nekem, hogy megéljek, hogy ne legyenek gondjaim, s ha a pénzszerzéssel együtt még valamit tehetek is hazám — saját megfogalmazásom alatt értett — hazám érdekében, — 29 — akkor a szerencse hozta elém a Deuxieme Bureau adta lehetőségeit. • Gréti nagyon szép volt ma. Sötétkék hosszú nadrágban, krémszínű blúzban, határozottan arányos, szép alakja volt Kézenfogva vezetett be a szobába, s most ismét leültetett a franciaágy szélére, úgy, mint első találkozásunkkor. Szótlanul, némán csodáltam kibomlott, hosszú, fekete haját, világos rózsaszínű rúzzsal festett ajkait, merészen ívelő, fekete szemöldökét. Tánclépésekkel lejtett át a másik szobába, kis tálcán poharat, üveget hozott. Letette a kis asztalkára, s vigyázva csurgatta a konyakot a két pohárba. — Vártalak... Gréti... — szólaltam meg halkan, szinte akaratlanul, azt hiszem inkább csak gondolatom röppent ki véletlenül a számon. Gréti villámgyorsan megfordult és rám nézett meglepetten: — Hiányoztam? — kérdezte ellágyult hangon, de szemében láttam, hogy örül ő is a viszontlátásnak. Letette az üveget. Hozzám lépett, leereszkedett a parkettre, lábait maga alá húzta, arcát a térdemre fektette. Kezemet odahúzta az arcához, megsimogattam, halántékára egy fekete haj- tincsből kis félholdat igazítottam. — Hiányoztam? — kérdezte ismét. — Féltem, hogy többé nem látlak... — feleltem, s éreztem, hogy hangom megremeg. Gréti ekkor felnézett rám ragyogó szemeivel. Karjánál fogva magamhoz húztam és megcsókol— 30 — tam. Nem tudom hányszor, vagy inkább mennyi ideig... Azt sem tudom, hány perc telt el így. Tíz perc? Harminc perc? Csak öleltük egymást, olyan szorosan, hogy éreztem a lány szívének dobbanását. Az is lehet, hogy csak képzelődtem. Végül is Gréti kiszabadította magát a kar-. jaimból. — Eltűröd, hogy így. térdepeljek előtted... — mondta kedves szemrehányással — s felállt. Megittuk a konyakot, utána Gréti pajkosan rámkacsintott. — Most húnyd be a szemedet, s csak akkor nyisd ki, ha szólok... Átsietett a másik szobába, majd visszajött és valami furcsa zörejt hallottam. — Ne less ám... — figyelmeztetett. Eszem ágában sem volt. Belementem ebbe a gyerekes játékba, hagytam, csináljon velem, amit akar. Otthon éreztem magam ebben a lakásban, pedig csak másodszor vagyok itt. Ügy tűnt, mintha mégis, évek óta ismernénk egymást. Már megszoktam Gréti parfőmjének jellegzetes illatát, nevetését, váltakozó, szerelmesen lágy és máskor kemény, határozott hangját. — Most lehet...! Kinyitottam a szemem. Gréti térdelt a parketten és előtte egy ök- lömnyi játékmedve lépegetett előre, fejét jobbra- balra ingatva. Hangosan elnevettem magam: — Ezért kellett ez a nagy ceremónia? — Nem is örülsz neki? Neked hoztam Frankfurtból.
