Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-30 / 307. szám

Cl TOLVA MEGYEI NÉPfíAG 1965. december 31. Ev végi sport mérleg Ha a magyar sportmozgalom idei mériegét akarjuk megvonni, akkor röviden így fogalmazhatunk: ered­ményes esztendőt zártunk. Az ered­ményesség nemcsak attól függ, hogy emelkedett-e résztvevők száma, mi­lyen határodat értek el vagy döntöt­tek meg a rekordok, javult-e a szer­vezetek munkája, hanem attól is: mennyiben segítette a társadalmi haladást. Sportmozgalmunk elsősorban azért zárt eredményes esztendőt, mert a maga eszközeivel segítette a társa­dalmi haladást, hozzájárult orszá­gunk és népünk nemzetközi tekinté­lyének emelkedéséhez. Főként mivel segítheti a sportmoz­galom a társadalmi haladást? Termé­szetesen a népegészségügy fejleszté­sével, a tanuló ifjúság és a dolgozó emberek munkakészségének fokozá­sával, az ország honvédelmi erejé­nek emelésével. És mindehhez köz­vetve jelentős támogatást, nyújtott sportmozgalmunk. 1965-ben ,körülbelül 300 ÚJ SPORTEGYESÜLET ALAKULT, s így sportegyesületeink száma az esztendő végén megközelíti az ötez­ret. A sportegyesüieti tagság létszá­ma eléri az egymilliót. A népegész­ségügy és a termelés szempontjából különösén örvendetes, hogy jelenté­kenyen emelkedett a sportban alap­fokon részt vevők száma. A falusi spartakiádokon 2200 községből majd­nem 240 000-en indultak a különböző versenyszámokban, noha a sparta- kiád versenyeinek rendezését a jár­ványos állatbetegségek és az árvíz huzamosabb időre lehetetlenné tet­te. Sokan kapcsolódtak be a termé­szetjárásba és a munkahelyi testne­velésbe. Az igazolvánnyal rendelke­ző természetjárók száma eléri a 73 000-et, a turistáskodásnak szerve­zetlenül hódolók pedig több száz­ezerre tehetők. Egyre több iskolá­ban, üzemben és vállalatnál vezetik be a munkahelyi testnevelést, mert meggyőződtek, ennek hasznáról. Ma úgyszólván 'még fel sem mérhető ennek a mozgalomnak a hatása. 1965-ben újra több százezren sportol­hatnak a rádió reggeli tornájára, pél­dátlan érdeklődés fogadta a nők, el­sősorban a háziasszonyok részére szervezett egészségügyi tornákat. Változatlanul népszerűek a csapat­sportokban rendezett iskolai, üzemi és körzeti alapfokú bajnokságok. Ezeknek hatósugarát csak a követ­kező esztendőkben lehet igazán fel­mérni, amikor minden tömegrendez­vényt csokorba szednek az Országos Sport Napok eseményei. Több ember edzette magát rend­szeresen az elmúlt évben, mint korábbi esztendőkben, s ezzel a sportmozgalom nagy segítséget adott a mozgáshiányban szenvedő mai em­ber problémáinak megoldásához. A sport népszerüsödéséhez a felté­teleken, a jó szervezőmunkán túl hozzájárult élsportunk sok szép si­kere ‘ is. Mindenekelőtt a legnépsze­rűbb sportág, a labdarúgás élvona­lának kitűnőek az eredményei. Vá­logatott csapatunk veretlenül jutott a selejtezőből a világbajnokság tizen­hatos döntőjébe. Klubcsapataink re­mekül megálltak a helyüket a nem­zetközi kupákban, a Ferencváros megnyerte a VV-t, a Vasas a KK-t, a Győr pedig a legjobb négy közé jutott a Bajnokcsapatok EK-jában. Ősszel ismét jól rajtoltak csapataink a kupákban. Mindhárom együtte­sünk ott van a legjobb tizenhat kö­zött. Bár 1965. úgynevezett átmeneti esz­tendőnek tekinthető, hiszen az olim­pia után a legtöbb sportágban nérpi lazítás következett, mégis a világ- versenyeken legjobbjaink figyelemre- méltóan szerepeltek és ÖREGBÍTETTEK ORSZÁGUNK HÍRNEVET. Nyolc világbajnoki aranyérmet sze­reztek és az Európa-bajnokságokon hatszor bizonyultak a legjobbnak. Kiemelkedő sikert értek el az öttu­sázók. akik minden lehetséges győ­zelmet megszereztek. Szépen gyara­podott rekordjaink gyűjteménye is. Négy új világ- és három Europä­ern cs, nyolcvankét országos rekord fémjelzi sportolóink fejlődését. A ,,legszorgalmasabbak” az atléták vol­tak, hiszen 28 alkalommal írták át Szokszórd ökölvívósportja az utánpótlástól függ Leposa Ferenc a Szekszárdi Dózsa NB Il-es ökölvívócsapatának edzője 1966. január l-től ismét az ifjúsági csapat edzését veszi át. Ezzel kapcso­latban munkatársunknak a következő nyilatkozatot adta: — A jövőben csak az ifjúsággal, az utánpótlással kívánok foglalkozni és ennek érdekében —, hogy munkám eredményes legyen — tudásom maxi­mumát szeretném nyújtani. Tisztában vagyok azzal hogy Szekszárd ökölví­vósportja azon. áll, vagy bukik, mi­lyen az utánpótlás. Éppen ezért az ifjúságiakat olyan szintre szeretném hozni, hogy ismét utánpótlást kapjon az NB IT-es csapat. E? magával hoz­za, hogy a létszámot is kell emelni. Ezért tagtoborzást tartunk, s januái 4-én és 6-án fél hat* órai kezdettel je­lentkezhetnek azok a fiatalok, akik tehetséget éreznek az ökölvíváshoz Ebből a szempontból 13—18 éves korig jöhetnek számításba a jelentkezők. Ki­kötésünk azonban van: legalább köze­pes tanulmányi eredményt kell elérni a jelöltnek, melyhez a szülői beleegye­zést is kell hozni. A jelentkezők egyé­ni felszerelést (tornacipő, nadrág, mez) hozzanak magukkal. Tehát szívesen lá­tunk minden fiatalt, 4-én és 6-án a Tarcsay Vilmos utca 1 szám alatti ed­zőtermünkben. a csúcslistát és az esztendő legfel­tűnőbb sportsikerét is atléta aratta Zsivótzky Gyula káprázatos világ' csúcsot állított fel a kalapácsvetés ben. Ha már a sportágaknál tartunk különösen örvendetes az atléták ha­ladása, mert 1966-ban Budapesten kerül megrendezésre az atlétikai EB, amely remélhetőleg e szép sportág további fellendülését hozza. Újra megindultak felfelé a kajakozók és kenusok és felzárkóztak a nemzet közi élvonalhoz a kézilabdázók. A mérleghez azonban hozzátartoz­nak a ..passzívák” is. Sajnos 1965 ben sem haladtunk a régi sikeres sportágainkba^: az asztaliteniszben az úszásban, az ökölvívásban, a ko sárlabdában. És "ugyanott vagyunk, ahol eddig — messze a nemzetközi élvonaltól — a téli sportokban is. p sportágak ügye csak hosszabb távon oldható meg. Reményt elsősorban az utánpótlás nevelésére létrehozott új rendszer adhat, amely összefüggé­seiben és távlataiban — ha követ kezetesen kitartunk mellette — leg­több problémánkon segíthet. Már 1965-ben kezdett kibontakozni az év Járatonként rendezett seregszemlék nagyszerű hatása. Ugv tűnik, hogy a tehetségek kiválasztásának korsze­rű és új útjára léptünk. Bíztatónak 'számítanak AZ ÜTTÖRÖ-OLIMPIA SIKEREI. hiszen a hevenyészett verseny több mint 30 000 tehetséges úttörőt moz­gósított. A kiválasztás új módszerei páro­sulva a továbbkéozés — napközik, táborok, sooptiskolák. szakosztályok — szervezett formáival azt ígérik, hogy néhány esztendőn belül egé­szen űi alapokra helyezhetjük él­sportunkat. Az eredményesen zárt 1965-ös esz­tendő lehetővé teszi, hogy 1966-ban további komoly és tervszerű munká­val a magvar sport még naevobb lé­péseket tegven a feilődés útién és a maga eszközeivel még hatékonyab­ban e’ősegítse országunkban a tár­sadalmi haladást. ARDAI ALADÁR A Megyei Kórház felvételre gépkocsi - előadói munkakör betöltésére alkal­mas személyt. Feltétel: autószerelői szakképesítés valamint hivatásos gépkocsi- vezetői jogosítvány. Jelent­kezés a kórház személyzeti irodáján. (153) 2.' ..................... 1. , Férfiak: 3. . ......... Atlétika Gyenge eredmények a női középtáv- futásban és a gátfutásban A megfelelő kemény edzések Itt eredmények dominálnak. A/ fiatalok hiányoztak a legjobban,, így aztán nem simára 600 méteren rendeztek ver- . ,, , .. senyéket, ezért a szövetség a 800 mé­meglepo, hogy a 800 méteres síkfutás- teres rangUsta mellett elkészftette a bán például a három percen felüli eoo méteres ranglistát is. 600 m: 1. Bárdos, Szekszárdi Dózsa 1:50,4 2. Simon, Paksi Gimnázium 1:53,4 3. Treiszl, Paksi Gimnázium 1:59,6 4. Micskai, Gyönki Gimnázium 1:59,8 5. Stafankó, Bátaszéki VSK 2:03,0 6. Mészáros, Bátaszéki VSK 2:03.4 800 m: 1. Cseke, Szekszárdi Dózsa 2:44.8 2. Fazekas, Bátaszéki VSK 3:00.8 3. Stafankó, Bátaszéki VSK 3:04.6 4. Schüller, Szekszárdi Dózsa 3:08.2 5. Papp, Szekszárdi Dózsa 3:09.4 6. Béla, Bátaszéki VSK 3:10.6 7. Mészáros, Bátaszéki VSK 3:13.0 Az egyetlen három percen belüli eredményt a sokoldalú, de mégis csak rövidtávfutónak számító Cseke érte el. Ez is mutatja, hogy az elmúlt évben a megyének egyetlen középtávfutója sem volt. Ezért nem meglepő, hogy közép­távfutásban a sok évi átlagnál gyen­Kit tart megyénk 1965. évi legloMi sportolójának? A Tolna megyei TS mellett működő agit.-prop. bizottság — lapunkkal közösen — megrendezi a megye legjobb női és férfi sportolóinak megválasztását. A lapunkban megjelenő szavazólapok beküldése 1966. január 8-án kerül értékelésre. A szelvényeket a megyei T3-hez (Szekszárd, Hunyadi u. 5.) kell beküldeni. Egy szavazó több szelvénnyel is részt vehet. A legtöbb szavazatot elérő sportolók értékes tiszteletdíj. bán részesülnek. Az első hírom-három helyezett értékes tárgyjutalomban részesül. Kit tart megyénk 1963. évi legjobb sportolójának? Nők: Beküldő neve. lakhelye: Beküldési határidő: 1966. január 7. géb eredmények születtek. 80 m gátfutás: 1. Cseke, Szekszárdi Dózsa 14.0 2. Kóródi, Bátaszéki VSK 14,2 3. Szakri, Szekszárdi Dózsa 15.0 4. Heronyányi, Bátaszéki VSK 16.8 Megfelelő tömegbázis nélkül itt sepi születhettek érdemleges eredmények. Mindössze a bátaszéki Kórődi faragott le 0.6 mp-et eddigi legjobb eredmé­nyéből. A listavezető Cseke is ala­posan visszaesett. (Folytatjuk) Puff ontsuk .. alamikor a harmincas évek. Végén a művésznyomor legszűkebb esztendejében az az éhségmegváltó ötlete tá­madt valakinek, hogy népi mo- tivumú tombola-levelezőlapokat hoz forgalomba. A levelezőlapo­kon különböző népi szokások ke­rültek tollhegyre az esztendő egyes hónapjaival kapcsolatban. A levelezőlapok perforált másod- példányát valami országos címre kellett elküldeni és ez részt vett volna egy tombolajátékban, ami ugyan soha sem került kihúzás­ra. 1945. szilveszter-várás izgal­maiban akadt a kezembe egy: „Puffantsuk le az ó-évet”. Ép­pen ez a levelezőlap foglalkoz­tatta gondolataimat, amikor Iván, a nálunk lakó tiszt tovaris csics- kása kopogtatott. „A palkovnyilc kéret, ha valami szépet óhajtok látni.” Körbeültük az asztalt, koccintottunk, ittunk egy pohár­kával a győzelemre, aztán egy­más egészségére, majd boldo­gabb új esztendőre. Kint szál­lingázott a hó, beszélgettünk azon az internacionális hadinyel­ven, amit mindannyian olyan jól értettünk akkor már. Volt közöttük magyar, orosz, német, francia, szerb szó is, de megér­tettük egymást. Tőmondatokban gondolkodtunk, de a tőmondatok olyan sok mindent takartak az érzelmi skálának és a gondolko­dási ritmusnak, hogy elég volt például kiejteni egy sóhajtás kí­séretében ezt a szót, hogy „mir” és az asztal túlsó végén valaki már felelt is rá „paix”, majd meghomályosodtak a szemek és mindenki egy távoli pontra te­kintve elmerengett, hogy utána összecsendüljenek a poharak és felhangozzék egy „zsivijo” sói egy „vivát” is, majd bánatot és bút elhessegető kacaj, hogy a szemekben újra kigyulladjon va­lami lobogó harci tűz, ami jó kedvre derítette és egybeková­csolta újra az egész társaságot, hogy továbbsodorjon mindany- nyiunkat valami mámorosán el­szánt lázba. Hirtelen felpattant az ajtó és két fiatal tiszt, egy öreg bala- lajkással „gördül” be a szobába. Katonásan jelentkeznek. A ven­dégek felugrálnak, félrehúzzák az asztalt a tágas szobában, én a fal és az asztal közé szorulok. Koccintás, kacagás a fiatal tisztek ledobják pufajkáikat, az egyik kapitány zsebéből szájhar­monika kerül elő és valahonnan két görbe kard. Felzendül a zene, arcok kipi­rulnak, a tenyerek tapsra verőd­nek és életem egyik legnagy­szerűbb táncélménye már csil­logott, villogott, kavargóit a szo­ba padlóján. Mindenkit magával ragadott a tánc ritmusa, heve. A harci alakulat harci tánca. Nem, tudom meddig tartott, azt hiszem sokáig. A tánc legizgalmasabb extázisában telefoncsengetés, fu­tó lábak ritmikus zöreje tört be. „Riadó”... Pillanatok alatt kiürült a szo­ba és én ottmaradtam csalá­dommal egyedül. Minden elvi- harzott, elporzott körülöttem. Tá­volról ágyúdörgés hallatszott. Visszamentünk szobánkba. 4- asztalon ott hevert még a leve­lezőlap. „Puffantsuk le az ó- évet”. Puffantsuk le, hogy soha többé ne legyen háború. T. N. A Televízió műsora JANUAR 4, KEDD 9.10: Szünidei matiné. 1. Mindent tudni akarok. Szovjet kisfilm. 2. Rajzfilmek. 3. Iskola-tv. 4. Rákóczi hadnagya. Magyar film. 17.33: Hírek. 17.40: Pályaválasztási tanácsadó. 17.55: Vándordinnyések. Ri­portfilm. 18.10: Első díjak, első díjasok. A XIII. Országos Amatőr- film Fesztivál legjobb filmjei. 18.50: Esti mese. 18.55: Demeter Imre színházi jegyzete. 19.05: Miller: Salemi boszorkányok. Dráma 4 fel­vonásban. (14 éven felülieknek). Az I. szünetben: Tv-híradó. A II. és III. szünetben: Kisfilm. 22.50: Tv-híradó — 2. kiadás. JANUAR 5, SZERDA 9.30: Szünidei matiné. 1. Mindent tudni akarok. Szovjet kisfilm. 2. Rajzfilmek. 3. Iskola-tv. 4. Timur és csapata. Szovjet film. 17.53: Hírek. 18.00: Ünnep a meseerdőben. Magyarul beszélő német báb­film. 18.30: A Magyar Hirdető műsora. 18.40: Vers és dal. Schubert korának művészete. 10.05: A hét könyvei. 19.10: A világ térképe előtt. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Leclerc felügyelő. Ma­gyarul beszélő francia rövidfilm. 20.15: Van kedve táncolni? 20.55: Kisfilmek és alkotóik. Beszélgetés Szemes Mariann dokumentumfilm­rendezővel. 22.25: Tv-híradó — 2. kiadás. JANUAR 6, CSÜTÖRTÖK 9.23: Szünidei matiné. 1. Mindent tudni akarok. Szovjet kisfilm. 2. Toldi Tihanyban. Tv-játék gyerekeknek. 10.10: A tizedes, meg a többiek. Magyar film. 11.50: Vándordinnyések. Riportfilm. 14.30: Pedagógus-tapasztalatcsere: Magyar irodalom. 15.15: Történelem. 17.30: Hírek. 17.35: Mezőgazdasági szakfilmsorozat. Szántóföldi ro­varkártevők. 18.00: Csak egy kicsivel jobban... 18.30: Kislilm. 10.40: Mai vendégünk. . . 19.00: Esti mese. 19.10: TÍV-híradó. 19.30: Labdarúgó VB 1966. 20.00: Tudni illik, hogy hii illik. . . Villamoson, autóbuszon. 20.30: Dickens: Szép remények. Magyarul beszélő angol film. 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás. JANUAR 7, PÉNTEK 9.30: Szép remények. Magyarul beszélő angol film. 11.00: Szün­idei matiné. 1. Mindent tudni akarok. Szovjet kisfilm. 2. A tör­hetetlen autó. Bábjáték. 11.50: Telesport. 14.30: Pedagógus-tapaszta­latcsere. Élővilág. 15.15: Földrajz. 19.00: Téli falusi esték. JANUAR 6, SZOMBAT 9.40: Szünidei matiné. 1. Mindent tudni akarok. Szovjet kisfilm. 2. Rajzfilmek. 3. Iskola-tv. 4. Sombrero. Szovjet film. 13.30: Mar- sak. Tizenkét hónap. 16.20: Ifjú tehetségek találkozója. Az Inter- vízió műsora. 16.40: Kisfilmek. 17.25: Hírek. 17.30: Mindenki szá­mára valami kedveset. 18.15: A tv jelenti. 18.55: Esti mese. 19.05: Leo Fall: Sztambul rózsái. Operett 3 felvonásban. Az I. szünetben: Tv-híradó. 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás. JANUAR 9, VASÁRNAP 9.30: Hétmérföldes kamera. 9.45: Kis paletta. Fehér Klára: Ti­tokzatos üzenet. Kisfilm. 10.00: Üttörő téli olimpia. 10.30: Egy népdal útja. Közvetítés a Zeneakadémiáról. 15.40: Mezőgazdasági szakfilm- sorozat. Szántóföldi rovarkártevők. 16.15: Látogatás az Európa Könyv­kiadónál. 17.00: A ravasz lány. Magyarul beszélő francia kisjáték- film. 17.25: Sikeres év után. 17.55: Az ember felfedezése. A test megismerése. Előadás. 18.15: Nyomorultak. Magyarul beszélő olasz film. Vili. rész. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Sporthírek. 20.00: Nótaszó. 20.25: A nyomok a hetedik mennyországba vezetnek. Magyarul beszélő NDK bűnügyi film. I. rész. 21.20: Az érem har­madik oldala. Komlós János műsora. 21.30: Figyelmükbe ajánljuk! 21.50: Tv-híradó — 2. kiadás. A Magyar Televízió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

Next

/
Thumbnails
Contents