Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-03 / 285. szám
I 1963. december 3. TOLNA MEGYEI VEPÜ.T9AG 7 i Televízió műsora DECEMBER 7, KEDD 8.05: Iskola-tv. 17.10: Hírek. 17.15: 100 kérdés 100 leielet. 17.55: Pályaválasztási tanácsadó. 18.05: Kutatóúton Etiópiában. 18.35: A Finn Köztársaság nemzeti ünnepe. Kisfilm Finnországról. 18.45: Esti mese. 18.55: Demeter Imre színházi jegyzete. 19.05: Gorkij: Éjjeli menedékhely. Dráma 2 részben. Közvetítés a Miskolci Nemzeti Színházból. A közvetítés szünetében: Tv-híradó — 2. kiadás. Mit jelent gazdának lenni? Üjra meg újra hangoztatjuk azt az alapszabályban is rögzített, sarkalatos tételt, hogy a termelőszövetkezetek gazdái a tagok. Nem az elnöké, nem a vezetőségé, nem ezé vagy azé a hivatalé, szervé tehát a nagyüzemi társas gazdaság, hanem a benne tömörült embereké. De hát mit is jelent ez azoknak a szempontjából, akik nem viselnek tisztséget, nincsenek vezető beosztásban? Érdemes erről is beszélni, snert tapasztalható, hogy sokan egyoldalúan értelmezik a termelőszövetkezeti tagok szerepét. Gyakran találkozunk azzal a véleménnyel, hogy a tagokat semmi más nem érdekli, csak a jövedelemi Hiába próbáljuk — mondja egyik-másik termelőszövetkezeti vezető, szakiember — rávenni a tagokat, hogy törődjenek a közös ügyekkel, nem sikerül. S ha megkérdezzük tőlük, miért nem mutatnak nagyobb érdeklődést a szövetkezeti gazdálkodás fontos kérdései iránt, akkor rendszerint így felelnek: 5, azért van elnök, agronómus, főkönyvelő, vezetőség, hogy irányítsa a szövetkezetét. Az ő kötelességük gondoskodni arról, hogy rendben menjen minden, »jó legyem a részesedés, a jövedelem.” A közügyek í iránit a tsz-efcbem helyenként megmutatkozó érdektelenség, közömbösség egyik oka feltétlenül az, hogy vannak olyan tagolj, akik nem veszik figyelembe: a jogok mellett kötelezettségek is léteznek. Az ilyen emberek meglehetősen furcsán értelmezik azt, hogy ők a gazdái a szövetkezetnék. Gazdáknak tartják magukat abban az értelemben, hogy minden jövedelem az övék. Hivatkoznak gazda mivoltukra akkor is, ha több munkaegység jóváírását, nagyobb részesedést követelnek valamilyen munka elvégzéséért. S figyelemre méltó, hogy sokszor nem a leg- t! elki ismeretesebb termelőszövetkezeti tagok hangja a legerősebb. A követelőzők között elsősorban azokat találjuk, alak nem (tolonganak, ha munkáról van szó. S az ő magatartásuk károsan az egészségies légkör kibontakozását, s nem egy esetben csökkenti a jól dolgozó termelőszövetkezeti tagok aktivitását is. Mindenekelőtt a közös munkában rendszeresen résztvevőknek érdeke, hogy a tsz valmennyi tagja csakugyan gondos gazdaként vegye ki részét a munkából. Annak idején, amikor a termelőszövetkezeti tagok még egyénileg gazdálkodtak, nemcsak arra volt gondjuk, hogy minél többet kivegyenek a gazdaságból. Jól tudták, és tudják ma is, hogy a biztonságos gazdálkodáshoz nélkülözhetetlenek a kellő anyagi feltételek. A néhány holdas parasztembernek is megvoltak a maga rendszeresen visszatérő kiadásai, kellett gondoskodnia különféle eszközökről, szerszámokról, vetőmagról, növényvédő szerről és így tovább. Nem lehet újság a parasztembernek gz sem, hogy tartalékolni kell, mégpedig minél többet, annál jobb, hisziem bekövetkezhetnek kellemetlen meglepetések, amelyek csökkentik a jövedelmet; Kézenfekvő, hogy így van ez a termelőszövetkezetben is. Ezért értelmetlen dolog, ha valaki azt követeli, hogy ne valósítsanak meg észszerű beruházásokat, ne tartalékoljanak, hanem osszanak ki mindent, nem gondolva a holnapra. A jó gazdát egyebek között arról lehetett megismerni, hogy rend és tisztaság volt az udvarán, az istállóban, idejében és gondosan elvégezte a soron következő munkákat, vigyázott a legkisebb értékre is, ahogyan annak idején mondani szokták: még egy szeget sem hagyott kárba veszni. Ez a gondosság, az akkori takarékosság feltétlenül szükséges a termelőszövetkezetekben is. Az, hogy most több ezer holdas szocialista nagyüzemek vannak a valamikori kisbirtokok helyén, semmiképpen sem jelenti, nem jelentheti ezeknek a tiszteletre méltó tulajdonságoknak a háttérbe szorítását. Gazdának, jó gazdának lenni egyebek között azt is jelenti, hogy a mindennapi munkában igyekszünk elejét venni a pazarlásnak, megszüntetjük a fegyelmezetlenséget, a közös vagyon herdálását. Nemcsak joga, hanem mindenekelőtt saját érdeszövetkezet valamennyi tagjának, hiszen jóléte, megélhetése függ attól, mennyire eredményes e gazdálkodás. S nem igaz, hogy azok, akik/ keveset vagy nem eléggé lelkiismeretesen dolgoznak, csak saját maguknak okoznak kárt. Az ő hanyagságuk, mulasztásuk miatt esetleg igen jelentékeny bevéte lektől esik el a termelőszövetkezet. Ha gazosabbak a kapásnövények, kisebb lesz a termés, ha gondozatlanok az állatok, akkor csökken a hozam, ha pazarolják a takarmányt, akkor drágább a hizlalás. Mindez károsan befolyásolja a termelőszövetkezet jövedelmét, s természetesen csökkenti a tagok között szétosztható részesedést is. Mégpedig azokét is, akik egész éven át családjukkal együtt példamutatóan, lelkiismeretesen dolgoztak. Teljesen érthető tehát, ha a szövetkezet józanul gondolkodó, a közös ügyekért felelősséget érző tagjai megkövetelik a vezetőségtől is azoknak a felelősségre vonását, akik hátráltatják a termelőszövetkezet erősödését, a tagság boldogulását. Szokták mondani, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodása ma már annyira sokrétű és bonyolult, a tsz működésének az áttekintése olyan felkészültséget igényel, hogy az iskolázatlan tagok nem is tudnak érdemlegesen beleszólni a legfontosabb kérdések eldöntésébe. Kétségtelen, hogy a főagronómus, vagy a főkönyvelő, tarthat olyan tájékoztatót, beszámolót a tagságnak, amiből nem sokat ért a hallgatóság. Valóban nem minden termelőszövetkezeti tag van tisztában azzal, hogy miképpen számítják ki a különféle takarmányok fehérje- értékét, mit jelent a halmozott bruttó termelési érték, vagy a redukált szántó. Mégsem igaz, hogy nem lehet bevonni a tagokat a nagyüzemi társas gazdálkodás legfőbb kérdéseinek a megvitatásába. Minden termelőszövetkezetben van lehetőség arra, hogy feltárják az összefüggéseket az ország, a termelőszövetkezet és a tsz-tag érdekei között. Ha még nem értik meg korábban idézett és a hozzájuk hasonló szakkifejezéseket, fogalmakat, akkor azok nélkül magyarázzák meg a vezetők, hogy véleményük szerint miért, és mit kellene hat a közösségi szellemre: gátolja kében való kötelessége is ez a tenni az eredményesebb gazdálkodás érdekeben. S ne csak ezt mondják el, hanem kérjenek véleményt a tagoktól is. Lehet, hogy ezek a vélemények nem újsze- rűek, nem nagy horderejűek, sőt az is előfordulhat, hogy nem helyesek. Ez sem ok azonban arra, hogy az elnök, vagy a szakemberek a tagok megkérdezése nélkül döntsenek, határozzanak. Ha így tennének, akkor ők maguk hátráltatnák azt a folyamatot, amelynek eredményeként a tagok felelősségteljesen gondolkodó, jó gazdáivá lesznek a szövetkezetnek. Olyan emberekké, akik egyaránt fontosnak tartják a jogokat és a kötelességeket, s minden tehetségükkel, erejükkel a szövetkezet felvirágoztatásán fáradoznak Gulyás Pál uiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiimmm* HIRDESSEN a TOLNA MEGYEI Népújságban ESŐSEN. SÁRBAN EGÉSZSÉGET VÉDI IÁ WELLINGTON GUMICSIZMA DECEMBER 8, SZERDA 17.28: Hírek. 17.35: Titokzatos üzenet. Kisfilm. 17.50: Paletta. 18.20: A Magyar Hirdető műsora. 18.30: Vándor dinnyések. 18.50 : 25 éves a Budapesti Kórus. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: A nők kongresszusa előtt. 20.00: Éjszakára hajnal. Magyar film. 21.40: A Veszely-bendzsózenekar műsorából. 21.55: Tv-híradó — 2, kiadás. DECEMBER 9, CSÜTÖRTÖK 8.05: iskola-tv. 10.1«: Éjszakára hajnal. Magyar dokumentumfilm. (Ism.) 13.25: Környezetismeret — olvasás (Ism.) 14.35: Élővilág (Ism.) 15.25: Magyar irodalom1 (Ism.) 17.48: Hírek. 17.55: Falusi dolgokról. 18.00: Az udegei vadász. Szovjet kisfilm. 18.15: A Magyar Hirdető műsora. 18.25: Mezőgazdasági szakfilmsorozat. Korszerű takarmányozási módszerek. 18.45: Akkor születtek. Magyar kisfilm. 18.55: Telesport.. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Napló. 19.55: Matróz a rakétában. Angol film. 21.35: Egy kis jazz. 21.55: Tv-híradó. — 2. kiadás. DECEMBER 10, PÉNTEK 8.20: Iskoia-tv. Angol nyelv (Középisk. II. oszt.) Walter a kórházban (ism.) 9.05: Élővilág (ált. jsk. 5. oszt.) 9.30: Matróz a rakétában. Angol film (ism.) 11.10: Vándordinnyések (ism.) 11.30; Telesport. (ism.) 14.30: Élővilág (ált. isk. 5. oszt., ism.) 17.10: Fizika (középisk. n. oszt.) 17.50: Angol nyelv (ism.) 18.10: Az iskola-tv postája. 19.00: Télt falusi esték. DECEMBER «, SZOMBAT 18.48: Játsszunk bábszínházát, I. 17.30: Hírek. 17.55: 500 ifjúsági klubot. Beszélgetés a klub életéről fiatalokkal 18.05: A hét könyvei. 18.10: Kibernetika V. 18.40s A Tv jelenti. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó. 19.50: Edgar Wallace: Az önzetlen nyomozó. Magyarul beszélő angol bűnügyi filmsorozat. 20.50: Zenés séta Pozsonyban. 21.40: Emlékezés Humphrey Bogat-ra 22.05: Tv-hlradó — 2. kiadás. 22.25: vámosi János énekel. DECEMBER. 12, VASÁRNAP 8.45: A világ múzeumai. Közvetítés a leningrádi Állatni Orosz Múzeumból. 9.15: Iskola-tv. Kémia (középisk. I. oszt.) 9.40: Hétmérföl- des kamera. 10.15: Foxi Maxi kalandjai. Magyarul beszélő amerikai rajzfilmsorozat. 10.40: Sibelius hangverseny. 14.45: Mezőgazdasági szakfilmsorozat. Korszerű takarmányozási módszerek, (ism.) 15.05: Kék fény. 16.15: A Magyar Hirdető műsora. 16.25: Bp. Honvéd— Slavia Praha. Kosárlabda-mérkőzés. 18-00: Kisfilm. 18.15: Nyomorultak. Magyarul beszélő olasz film. V. rész. 19.10: Esti mese. 19.20: Tv-híradó. 19,40: Pirostövű nád. Tv-játék. 20.45: Téli táj. Zenés műsor Bukarestből. 21.15: Magazin. A Tv-híradó melléklete. 21.35: Sporthírek. 21.45: Költészet. „Oly korban éltem én e földön*’. Radnóti Miklós verseiből. 22.25: Tv-hiradó — 2. kiadás. 1970: 70 millió tonna műtrágya A műtrágyagyártás a szocialista országokban ugrásszerűen fejlődik, A Szovjetunióban például 1958-han a termelés 12,4 millió tonna volt. 1965-re 35 millióra, és a távlati tervek szerint 5 év múlva 70 millió tonnára fog emelkedni. A Német Demokratikus Köztársaságban az egy főre eső nitrogénműtrágya-termelés már 1962-ben meghaladta az Egyesült Államokét és Japánét. A fejlesztés érdekében további fontos feladatokat kell megoldani. Például nagy hatásfokú káli- foszfát-trágyák előállítását, valamint a szállító-, tároló- és, szóróképesség javítását. Ehhez elsősorban a szemcsézés és kristályosítás folyamatainak behatóbb tanulmányozása szükséges. A gyártás feladatai és eljárásai a különféle országokban a meglévő nyersanyag-forrásoktól függően igen eltérőek. A Szovátpróhirdeté sek A Tolna megyei Növényvédő Állomás, Fácánkert, Diesel-motor szerelőket és autóvillamossági szerelőket azonnal alkalmaz. Hegesztői vizsgával rendelkezők előnyben. Jelentkezés az állomás igazgatójánál. Fácánkerten _________________________<173) J áwa Ideál, kitűnő állapotban eladó. Tolna, Ady E. 46. (19) Vennék fürdőszobakályhát, hengerrel és káddal. Ajánlatokat: Csuprik Pál, Pusztahencse címre. (20) 250 köbcentis Triumph motorkerékpár olcsón eladó. Szekszárd, Árpád u. 38. (21) jetun ióbart pl. a mészégetők száUóporát kívánják felhasználni a klórmentes kálitrágya gyártására. Elsősorban dohány-, szőlő- és citromültetvények alá. Indiában eljárást dolgoztak ki a foszforsav gyártásakor melléktermékként keletkező gipsz felhasználására. Ezt korábban hulladékként kezelték, de a benne lévő szulfátgyök Indiában értéket jelent, mert külföldről behozott kénből nyerik. Ezért legújabban a gipszet am- móniurruszulfáttá alakítják és azt hasznosítják. Egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az (ammón:umfoszfát gyártása. Ez a vagyület tiszta hatóanyagokból áll és így a ballaszt anyagok szállításának költségei nem terhelik. Felhasználható magában és ugyanakkor más hatóanyagokkal is keverhető. Eddig a legnagyobb problémát a szárítás és szemcsézés költségei jelentették, azonban az utóbbi időben ezt is megoldották. Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat felhívja vevőit TÜZÉP- és fmsz-téglautalványokkal rendelkezőket is, hogy folyó év december 31- ig a gyárakból feltétlenül szállítsák el a kiutalt, illetve megvásárolt téglát. <125)
