Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-02 / 284. szám
4 WtNÄ MEGYEI NEPÜJSÄG 1965. december 3. MNGLISPIL Ä zall a hinta. Csilingel a gyerekek hangja. Csodavilág. Köröskörül sziporkázik minden. Harmincezer villanyégő, kék, piros, sárga, zöld önti a fényt. — Apu! Hadd üljek fel az óriáspókra is! Az apa pénzt ad — a gyerek fut a bódéhoz, onnan a bejárathoz. A hosszú, fényes lábakon villanyfüzér, a lábak végén kis kosár, amelyben ülni lehet. A lábak hol lent, hol fent. Es kapálóznak. Mintha haláltánc lenne. Nevetés. Az arcok torzak, a gép csattogva emeli fel, ereszti le a gyerekeket, felnőtteket, akik görcsösen kapaszkodnak. — Nagyon jó volt apu! Fent- ről nagyon szép a város! Hadd üljek fel a körhintára is! Ismét pénz, ismét futás. Dzsesszlemez pörög a lemezjátszón és gyerekek pörögnek fenn a levegőben. Az apa csak nézi őket. A levegőben kalimpáló gyerekeket nézi és magát látja. Rég volt. Az ő községükbe is eljött a körhintás, vagy ahogy akkor mondták: a ringlispiles. Hozott magával céllövöldét, meg kari- kadobálót is. Mindenki kipróbálhatta szerencséjét. A próbacsendőr tükörből lőtt: hadd lássák, ö még így sem téveszti el a célt. És forgott a hinta. A gyerekek forgatták. Lentről a tulajdonos felesége diktálta az ütemet. Két ember helyett dolgozott. Trombitát fújt és dobolt. Kezdetben lassú ütemet diktált, aztán mind gyorsabbat, Ök gyerekek nekifeszítették a vállukat a gerendáknak. Dobogtak a meztelen lábak a körbefutó padlón. Az idősebbek ráadásul felültek a gerendákra. És mosolyogtak. A kisebbek izma megfeszült. A tulajdonos nem volt bolond. Annyit engedett csak fel, amennyire szükség volt. És most a nagyobbak helyett is hajthatják a hintát. És még kétszer, mert csak három forgatás után lehet egyszer felülni. Ő már a másodiknál elfáradt. Zihált a melle, ha nem figyeltek, a gerendára kapaszkodott. — Bírni kell! Még egy forduló vissza van. A tulajdonosnő trombitája harsogott, a dob mélyeket buf- fant, a meztelen lábak alatt meghajlott a körpadló. Mint a karámba zárt paripák futottak körbe-körbe. Itt a világegyetem beszél! Moszkva (MTI) Hozin kapitány riportját közli a Szovjetszkaja Rosszija a szovjet űrhajózás kozmikus rádióközpontjából, amely alig tíz éve működik. Ebből a központból adtak rádióutasításo- kat a Földtől több mint százmillió kilométerre eltávolodott Mars —1 automatikus bolygóközi állomásnak. A fénysebességgel leadott jel válaszára több mint tíz percet kellett várni, pedig az állomás azonnal válaszolt. A riporter elmondja, ha a naprendszer szélére, például a Plútóra küldenek jeleket, akkor a válasz az óriási távolság miatt több mint egy órát várat magára, jól- jeleiből. rrrrrv-s rrj—r lehet, a jelek másodpercenként 300 000 kilométert tesznek meg. Július 29-én, amikor a Szonda —3, 2,2 millió kilométerre volt a Földtől, ez az állomás „kérte ki” tőle a Hold túlsó oldaláról készített fényképeket. Rendszeres a kapcsolat a Vénusz—2 és a Vénusz—3 állomásokkal, de folyik a CT A—102 nevű távoli rejtélyes objektum tanulmányozása is, amely közel száznapos periódusokban váltogatja sugárzási intenzitását, és ezért számos találgatás tárgya. Egyesek igen távoli civilizációk üzenetét veszik ki Rab Ferenc: J ádáópén<z Feje a gerendán, szeme a körbe-körbe száguldó lovakon. Fekete, pej. almásderes. Gyönyörű paripák. Meg hinták. Neki az almásderes tetszik. Még egy kör és akkor ő arra ül. Hogy robognak majd! A trombita elhallgatott, a hinta leállt. Újból megteltek a hinták, az almásderesre egy pufók képű szeplős gyerek ült. — Hogy fogja azt a kantárt! Nem úgy kell azt fogni. Az ilyen fogástól felágaskodik a ló. Buffant a dob, harsogva felelt neki a trombita. Forgott a hinta. Szédülni kezdett. A keze csúszott a gerendán, a talpa is izzadt. — Mór csak egy fél van vissza. Az ütem gyorsul. — Most, most nem szabad hagyni magad. Futás! A pufókképű nevet, sarkan- tyúzza a lovat. — Hát nem elég gyors neki!? Végre megáll a hinta. Bújik le a lyukon, remeg a lába a létra fokán. Rohan az almásdereshez. Most nézzék meg, hogyan kell egy ilyen szép lovat megülni, most nézzék meg, hogyan kell fogni a kantárt! Odaér a lóhoz. A pufókképű még mindig rajta ül. . — Szállj le! — Nem szállók! — Szállj le! — Nem szállók! Cibálja lefelé. — Hét, mit csinálsz ott? — — ordít a tulajdonosnő. — Nem akar leszállni! A pufók ordít, a tulajdonosnő a jegyet kéri. — Hol a jegyed? — Én fenn voltam. Hajtottam. — Hányszor? — Háromszor. — Nem igaz! És ellöki a hintától. Megszólal a csengő, buffog a dob, harsog a trombita, meztelen lábak alatt dübörög a körbefutó padló. Csak nézi, nézi a körbefutó almásderest. Sír. — Apu, hadd üljek fel a dodzsemre még egyszer. Az apa megingatja a fejét. — Elég volt mára. Elköltöttük az anyádtól kapott ötven forintot. Megfogja a gyerek kezét. Vilióznak a fények és a gyerek sír. SZALAI JÁNOS Amit a háztáji termelési kölcsönökröt tudni kell Interjú a kölcsönfolyósítás módjáról Nemrégiben került nyilvánosságra, hogy bővítették a háztáji termelési kölcsönök adásának lehetőségét. A közelmúltban kiadott rendelkezés szerint mind az OTP-fiókok, mind a takarékszövetkezetek folyósítanak háztáji termelési kölcsönt. Ezzel megszűnt az a korábbi korlátozás, hogy csak a takarékszövetkezeti tagok juthatnak ilyen kölcsönhöz. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy megyénkben is nem eléggé ismerik ezt az új rendelkezést. Éppen ezért kérdeztük meg ezzel kapcsolatban az OTP megyei fiókjának illetékeseit, ismertessék a kölcsönnel kapcsolatos tudnivalókat. — Ki veheti igénybe ezt a hitelfajtát? — Minden olyan személy, aki mezőgazdasági művelésre alkalmas területtel, tehát háztájival, szőlővel, gyümölcsössel, kerttel, udvarral, esetleg ilyen jellegű területtel rendelkezik és ezt mező- gazdasági termeléssel, vagy állattartással kívánja hasznosítani. — Lehetőség van tehát arra, hogy ilyen kölcsönt kapjanak azok is, akiknek nem főfoglalkozásuk a mezőgazdasági termelés, a termelőszövetkezeti tagok mellett az ipari munkások, vagy nyugdíjasok is. — Milyen célra kapható a hitel? — Általában minden olyan célra, amely közvetve, vagy közvetlenül elősegíti a mezőgazda- sági árutermelést. Többek között gyümölcsös- és szőlőtelepítésre, illetve felújításra és egyéb mezőgazdasági termékek — zöldség, gomba, spárga, stb., — vagy gyümölcsök — málna, ribizli, dió, i mandula, barack, stb. — termesztésére. — Tág lehetőség van a kölcsön felhasználására az állattenyésztésben is. Galamb, nyúl, de nagyobb tenyész- és vágóállatok tenyésztéséhez lehet kölcsönt kérni, valamint takarmány és tápanyag beszerzésére is. — Ugyancsak lehet kölcsönt kapni a gazdasági épületek felújítására, korszerűsítésére, méh- kaptárak, ólak beszerzésére, építésére. Végül kisebb, a háztáji gazdálkodáshoz szükséges gépek beszerzésére is. — Milyen összegű hitel igényelhető? — Kisebb kezdeményezéshez általában legfeljebb 5 ezer forintig. Jelentősebb árutermeléshez, költségesebb telepítéshez a szükséghez képest, legfeljebb 15 ezer forintig. — A hitel egyéb feltételei? — A hitel után évi 8 százalékos kamatot kell fizetni. Az 5 ezer forintig terjedő hitelt legfeljebb 3, az ennél nagyobbat legfeljebb 5 év alatt kell havi, félévi, vagy évi részletekben visszafizetni. — Megyénkben milyen eredmények vannak a hitelakcióval kapcsolatban? — Dicsekvésre nincs okunk. Bizonyára nem eléggé ismerik még a hitelfolyósítás körülményeit, s annak várható népgazdasági hasznát. A beindítás óta mintegy 33 fő részére nyújtottunk, közel 300 ezer forintos ösz- szegben mezőgazdasági termelési hitelt. A kölcsönöket baromfi- állomány fejlesztésére, takarmány biztosítására, szőlő és gyümölcsös telepítésére, sertéstenyésztés és hizlalás, valamint háztáji szarvasmarha vásárlására fordították a hiteligénylők. (i—e) Kertészek kézikönyve SZERKESZTETTE: KATONA JÓZSEF A Kertészek kézikönyve alapfokon tárgyalja azt az ismeretanyagot, amelyre a jó szakembernek feltétlenül szüksége van, s egyúttal népszerű tájékoztatással is szolgál az érdeklődők széles rétegei számára. E kettőssége tette oly népszerűvé, hogy a harmadik kiadás is szükségessé vált. A könyv megtartotta az előző kiadások jól bevált felépítési módját. Az általános ismeretet tárgyaló részekben (növénytan, talajtan, stb.) említésre méltó átdolgozás nem történt. A zöldségtermesztési részben új 5 az esőszerű öntözés, a gépi palántád zás és a korszerű zöldséghajtatás ismertetése. A gyümölcstermesztés a zöldtrágyázás bevezetésének és a termesztésben bevált új koronaalakok kialakításának a taglalásával bővült. A szőlőtermesztés a Moser-féle magasművelést, a dísznövénytermesztés az egyes növények újabb szaporításmódját tárja népszerű olvasmányos stílusban az olvasó elé. wwrrwwwTyrjTWjrwwwrTwwrrrwwwwwwwm — 25 — — Semmit nem tud! Egyébként pedig az autó- kázásra majd visszatérünk... — mondotta fenyegető hangon, s Jaguár már nem mosolygott. — Kedves Rodyn — fordult hozzám most a lány. — Majd az eseményeket később megbeszéljük, ami pedig a parkban történt önnel, arról nekem tudomásom van. Ezért részben engem okolhat... De most ennek még nincs itt az ideje. Jaguár Önnel beszélni óhajt, és pontosan egy óra múlva várom a lakásomon. Ezután Jaguárhoz fordult: — Rodyn urat hozza el kérem a kocsiján. Rendben van? ... Amikor Gréti elment, egy ideig szótlanul ült mellettem az idegen férfi. Még egy konyakot rendelt nekem, de ehhez nem volt kedvem mar. Azt a kegyetlen verést nem felejtem el, s most már tudom, hogy ennek a férfinak sok köze volt hozzá. És Grétinek? — Nézze, uram — szólalt meg hirtelen az idegen. — ön tapasztalhatta, hogy nem a két szép szeméért tömjük önt pénzzel. Igaz? — Hogy értsem ezt? _ Ügy, ahogy van. Szálloda, pénz, ruha, miegymás. — És azt sem, hogy véresre vertek? — vágtam közbe dühösen. _ Arról most ne beszéljünk. Annak is meg v olt az oka. Ennél sokkal nehezebb órái is lesznek. — Szép — feleltem egykedvűen. — Csak már azt szeretném tudni, hogy ön kicsoda, s kik — 26 — rendezték meg a parkbeli verekedést, mit akarnak velem, mire jó ez a komédia? Féktelen düh fogott el, legszívesebben képen vágtam volna ezt a Jaguár névre hallgató, ismeretlen férfit. Az utóbbi hetekben idegeim teljesen kimerültek. Ebben a pillanatban Grétit is gyűlöltem, amiért nincsen egy nyugodt percem ismeretségünk első pillanatától kezdve. De miért ülök akkor itt? Miért örültem any- nyira még tíz perccel ezelőtt is Gréti jelenlétének. Nem akartam elismerni önmagam előtt sem, hogy hálóba kerültem, amelyből még csak nem is akarok kikeveredni. Egyszerűen azért nem, mert sokkal nagyobb bennem a kalandvágy, mintsem visszalépjek. Soha gyáva nem voltam, most már mindegy, hogy mi történik velem. — Rodyn. ön még ma hajnalban Francia- országba utazik... Gréti mindent megmagyaráz ma este. Ott kapja meg az útlevelét, pénzét. összeráncoltam a homlokomat és megdöbbenve néztem erre az őrültre! — Hova megyek én?! — Marseille mellé... Van ott Deuxieme Bu- reaunak egy kastélya, ahol önt szívesen várják... Amikor Jaguár beültetett a kocsijába, még akkor sem tudtam teljesen felocsúdni a meglepetéstől, Deuxieme Bureau. .. A francia titkosszolgálat. .. Most már több mindent értek. Mondhatnám azt is talán, hogy mindent. — 27 — De arra egy pillanatra sem gondoltam, hogy nem megyek... Pedig később, hónapok elmúltával Magyarországon egy néhány lépésnyi hosz- szú, szűk cellában minduntalan eszembe jutott ez a találkozás, de akkor már késő volt... Jaguár megállította a kocsit a bérház előtt, amelyben Gréti lakott. Amikor kiszálltam, búcsúzásképpen csak bólintott, s hajtott. A házmester indult a lift felé, de inkább gyalog vágtam neki az emeleteknek. Az a néhány perc — mialatt fölérek —, éppen szükséges arra, hogy' ismét átgondoljam a legújabb fejleményeket. Tehát Franciaországba megyek. Amennyiben elfogadom az ajánlatot, attól a pillanattól kezdve Deuxieme Bureau embere vagyok. Elfogadtam. Mi mást tehettem volna? Hazám, otthonom — új társadalmával — kivetett magából. Egyedül botladoztam, kóboroltam egy idegen ország fővárosában, s a nélkülözések, tengődések tetejébe még az elhagyatottság, egyedüllét is megtámadta kedélyállapotomat. Ideje, hogy sorsom rendes kerékvágásba kerüljön — azaz szűnjenek meg végre anyagi gondjaim, legyen valaki, vagy valakik, akikhez tartozom. Hogy milyen áron? — az most már nem is érdekelt. Pénz kell s ha a pénzforrást pillanatnyilag a Deuxieme Bureau jelenti —, akkor hát legyen a Deuxieme Bureau. A második emeleti lépcsősor pihenőjében megálltam.
