Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-24 / 303. szám

- ■ - SzpkszárcL /.,! Eünyvcái? %g -Saapesy u*2 • fcTJügy«, ;<i*í • ^3. VtUUS raOlETXBrt). EGYESÜHETEí NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TÁNACS LAPJA XV. évfolyam, 304. szám ÁRA: 1 FORINT Szombat, 196& december 25. ű Évszázadok óta a béke, a szeretet jelképévé vált a karácsony, s az örökzöld fenyő is, amely­nek ágain gyertyát gyújtunk ezekben a napok­ban, a jószándékú emberek békességbe vetett reményét hirdeti. Mindenki megajándékozza .szeretteit, egybegyűlnek a távolban lakó csa­ládtagok, s a karácsony ünnepét a szeretet és az öröm teszi fényessé. A béke örök vágya az emberiségnek. Gon­dolkodók, politikusok sora töprengett azon, hogy miként valósítható meg a béke a földön. Ámde minden szép szó, amely mögül hiányzik a tisz­ta szándék és tettrekész akarat, félrevezető, üres frázis csupán, s egy lépéssel sem viszi előbbre a béke igaz ügyét. A keresztény legenda sze­rint is, midőn az angyalok megvitték az öröm­hírt a szegény pásztoroknak, csak a jószándékú emberek számára hirdettek békét, s ebben már kimondatlanul is ott volt, hogy rossz szándékok­kal is szembe kell néznünk, olyanokkal, akik békétlenséget hirdetnek, s háborút szítanak:. Az idei karácsony békességet kívánó örö-' mét, szerte a világon, az ellenségeskédések, há­borúk tüze festi pirosra, s a karácsony nem egy országra szenvedéssel, pusztulással köszönt be.. harcát az idegen ?k égy része az miatt kénytelen fehér * telepesek t. hangulatot, a szeg< gazdi háború Vietnam népe évek be tolakodókkal, új gyarmatosítók fegyvert fogni, (önkénye teremtél világ más részei] kényszerült han S ahol nem lol föld nem egy remtettek olya veszik a békét, pában, nem met háborús tani az atomfi ténelem legg Hitler nyomdol iángba a világo A képp nem lágháború listákbi ború imperi; államok há- övetségesre. Is- amely atomfegy- ?tország részére, s lelyzetet teremtene ' jól tudja, mit jelent nely hatalmi vágyában borította lángba a vilá- minden erőnkkel támogatjuk békepolitikát, amely következetesen harcol' azért, hogy Európa szívében megszűnjék egy új háború kirobbantásának veszélye. Amikor a második világháború befejező­dött, az emberiség joggal remélhette, hogy fel­virradt a tartós béke napja, az emberiség hosz- szú időre megszabadult a háború borzalmaitól. Alig hallgattak azonban el a fegyverek, ismét akcióba léptek az imperializmus sötét erői . amelyek nem akartak belenyugodni abba, hegy a világ hatalmas változáson ment át, kialakult a szocialista világrendszer, s évszázados gyar­mati elnyomás után a szabadság, függetlenség útjára léptek az elnyomott milliók. Nem a háborús kalandorokon múlott, hogy az újra és újra kiéleződő világpolitikai hely­zetben sikerült megmenteni a világot a nukleá­ris háború iszonyatától. A béke vágya amely végigkíséri az emberiség történelmét, elemi erő­vel tört ki a népek százmillióiból, akik hűséges, megbízható szövetségesre találtak a Szovjetunió­ban, amely létrejötte óta következetesen küzd az emberi haladásért, a fejlődésért, a békéért. Több mint 'két évtizeddel a háború után mégsem mondhatjuk, hogy az emberiség feje fölül elhárult minden veszély, s nem lennénk őszinték, ha ezzel a keserű valósággal nem néz­nénk szembe az idei karácsonyon. Mert amíg népünk hittel és szorgalommal gazdagítja életét, építi jövőjét, a világ nem egy részén bombák döntik romba a családi otthonokat, iskolák, kór­házak esnek az esztelen pusztítás áldozatául. S akkor sem lennénk őszinték, ha nem vennénk tudomásul, hogy nem messze határainktól ugyan­olyan elvetemültséggel készítik elő egy új há­ború pusztításait. Éppen ezért a béke ünnepe egyben figyelmeztetés is, intelem \arra, hogy szembe kell néznünk a valósággal, nem elég a békét hangoztatni, ünnepelni, hanem erőnk, tu­dásunk szerint • tenni is kell érte. A jól végzett munka, a becsületes helytállás az élet minden területén, békénket is erősíti, s ezzel jövőnket is szolgálja. \ A szeretet, amelyből hiányzik a tett, amely képtelen az áldozatra, üres érzelgősség. Amikor ezekben a napokban megajándékozzuk szeret­teinket, az ajándékban — bármily értékű is legyen — ez a. cselekvő ragaszkodás jut kifeje­zésre. De a karácsonyi gyertyák fényében arra is kell gondolnunk, hogy milliók és milliók van­nak szerte a világon, akiknek nem hozta meg az idei karácsony a szeretet melegét, akik az esztelen háború áldozataiként életükért, szabad­ságukért harcolnak az agresszorokkal szemben. . A, vietnami emberek elsősorban azoktól várják az együttérzést és segítséget, akiket hasonló eszmék, célok vezetnek. Segítenünk kell hát őket, minden erőnkkel, ezt diktálja népünk lel­kiismerete, de_j££t diktálja interaaeioi^lista kö­_ _____ ~ a ; hap5j*ta,:neTi^bombé- ’ ' * feteé" városok dől* leró, a technikai T nép újabb és újabb végül meghátrálásra kény- orokat. A szabadságért vívott ■iben ott van a mi népünk és minr gszerető nép erkölcsi és anyagi se-, nepeljük, de ez az ünnep több- lésra, a megfeszített szor- SjtÄennünket. A béke nem ' ^"'tól függ, hogy mennyit -kívánjuk. Ezt is ki kell munkánktól, szorgal- séSfflgRtől függ, hogy milyen utatni. A Miniszterta- ápré\yet a napokban hoztak legközvetlenebb feladatainkat szabja meg. Ami az első pillanatban mindenki­nek szemébe tűnik: nyílt, egyenes, őszinte be­széd ez, amely nem hallgatja el az elért ered­ményeket, de nehézségeinket sem takargatja. Amit ez a közvetlen program megszab, töret­len folytatása annak a két évtizedes építőmun­kának, ami országunkban folyik, s aminek bé­kés eredményeit valamennyien élvezzük. De ten­nivaló van még bőven, s további eredményt csak akkor várhatunk, ha mindenki becsülettel, legjobb tudása szerint végzi munkáját. Ered­ményeink büszke tudatában, bátran szembenéz­hetünk nehézségeinkkel, mert azt is tudjuk, hogy minden jól végzett munka nemcsak saját jö­vőnket építi, hanem a békét, az emberiség leg­nagyobb kincsét is szolgálja. Népünk szorgalma az elmúlt húsz év alatt meghozta eredményeit. Iskolák, kórházak, ott­honok épültek, megszüntettük a munkanélküli­séget, amely a leggazdagabb kapitalista orszá­gok munkásait is állandóan fenyegeti. Népünk biztosan, eredményei tudatában, a szorgalmas munka hitével nézhet a jövőbe, amelyről tud­juk, hogy helytállásunk, becsületes munkánk által válik szebbé, gazdagabbá. Karácsony békéje, a szeretet melege teszi meghitté az ünnepet. A fenyők örökzöldje a reménységet hirdeti, a jóakaratú emberek bi­zodalmát, a karácsonyfák gyertyalángja bevilá­gítja a téli éjszakát. Ünnepelünk, a békét, az emberi megértést ünnepeljük, s tudjuk azt is, hogy a békeszerető milliók és százmilliók szive együtt dobog a miénkkel. De csak az ünnepel­het igazán, aki a szavakat tetté váltja, egy pil­lanatra sem feledkezik meg kötelességéről, aki­ben őszinte felelősségtudat él valamennyiünk jelenéért és jövőjéért, e: nács határozat; nyilvánosságra, Boldog karácsonyt ! Foto: Bakó Jenők

Next

/
Thumbnails
Contents