Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-23 / 302. szám
1!)S5. december 24. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Különösebb esemény az éjszaka nem történt... — Éjszakai ellenőrzésen a rendőrséggel — Este tíz óra múlt néhány perccel... A Várközben — pont jó helyen, a rendőrség közelében — borízű hang ordibálja: „Erre gyertek, az anyátok...” A másik, kerékpárján demizsont tolva, zepgzetes nótázásba kezd... — Tíz óra elmúlt emberek — lép hozzájuk K. J. százados két rendőr és két segédrendőr társaságában — lehetne talán egy kicsit csendesebben? — A két szesz- barát erre lecsillapodik, s nagyot köszönve távozik felfelé. A csendet, rendet és főként a közbiztonságot ellenőrző kis csoport pedig indul tovább: őrködni a lakosság békés éjszakája felett. Az utcák még nem néptelenedtek el, bár nem olyan mozgalmasak, mint a bérfizetések napján, vagy közvetlen az ünnepek idején. A munkából, vagy a jól megérdemelt szórakozásból hazatérő mégis megnyugodva látja: vigyáznak rá. Á Kispipa vendéglő csendes Gyanús elemek nincsenek. Mindössze két cigányasszonnyal beszélgetünk, férjeik börtönben ülnek. — Nekünk is jogunk van egy kicsit szórakozni — mondja az egyik. Ez persze természetes, de azért a figyelmeztetés nem marad el: vigyázzanak magukra, s idejében, rendesen térjenek nyugovóra. A későbbiekből kitűnik, nem volt hiábavaló a figyelmeztetés. A vasúti vendéglő a következő megálló. A csoport feladata, hogy a rendőri felügyelet alá rendelt személyeket is ellenőrizze. Ilyenkor már otthon kell lenniök és szórakozóhelyeken nem tartózkodhatnak. Itt ilyet nem találunk, de akad Baborczái Mária büntetett előéletű személyében olyan, akinek már el kellett volna hagynia a várost. Az előállítási parancsra méltatlankodik, de nem tudja megmagyarázni, miért nem ment el a menetrendszerű vonattal. A vasúti várótermekben is találunk néhány embert, meg tudják magyarázni, miért rostokolnak itt. Lekéstek a vonatról, várják a következőket. Az egyik fiatalembernél azonban probléma adódik, iratai nincsenek. Elfelejtette magával hozni!? Szerencséjére egyik barátja igazolni tudja. S most irány a rendőri felügyeletesek ellenőrzése, túlnyomó többségben a Déli kertváros szélén, a cigánytelepen. De ami itt nemtörődömségben, hanyagságban és egészségügyi szempontból negatívan feltárul, az minden képzeletet felülmúl. Külön tanulmányt érdemel az életük, különös erőfeszítéseket követelne meg körülményeik megváltoztatása. Részükről — néhány rendes, becsületes család kivételével — a nemtörődömség a jellemző. A Pipában 10 órakor látott két asz- szony még nincs otthon, de szobájukból éktelen csecsemősírás hangzik. Akiknek a törvény szerint is otthon kellett volna lenni, legalább négyet egy másik brigád a Felsővárosban talált meg, természetesen borosüvegek társaságában. Az Alkotmány utca után — jóval elmúlik éjfél — a Béri Balogh Ádám utcára kanyarodunk. Sehol egy lélek Itt már ráérünk egy kicsit beszélgetni. Búzás István, az egyik önkéntes rendőr igen érdekes dolgokat mond: — Egyes helyeken nem szívesen veszik közreműködésünket — mondja — természetesen ott, ahol szabálytalanságok adódnak. Az egyik építkezésen például az éjjeliőr kijelentette: nincs jogunk őt ellenőrizni. Elhiszem, kellemetlen volt neki, mert kétszer egymás után alva találtuk. — így akart bennünket becsapni a kórház egyik éjjeliőre — teszi hozzá R. főtörzsőrmester. — Sőt, az igazgatóra hivatkozott, hogy azt hallotta tőle, nincs jogunk náluk ellenőrizni. Természetesen nem hittem el, hiszen az itt előforduló lopások kiderítésével is épp elég bajunk van. Kényelmesen sétálva érünk fel az Ybl Miklós utcára. Van mit látni. Építkezések mellett, padló- deszkák és más faanyagok egymásra hányva. Csak az nem viszi, aki otthon alszik Az útfélen egy betonkeverő, rajta jónéhány méter kábel, drága dolog. Bárki elviheti. — Ilyet vittek el nemrég a Sió Csárda közeléből is — mondja másik rendőrkísérőnk. — Nem győzi az ember a különböző szabálytalanságok jelentését. Sajnos — teszi hozzá — nem sok eredménnyel. És valóban, egy kis túlzással a Csáky szalmája Wertheim kasz- szában őrzött drágakincsnek tűnhet a további tapasztalatok fényében. Tegyük hozzá, hogy csak egy utcát veszünk figyelembe. Béri Balogh Ádám utca 7. szám. A pince jó nagy ablakai az utcára tárva-nyitva néznek. Az egyik oldalon az ablakig sóder van felhalmozva. A másik oldal szénnel tele. Egy szál gyufa, vagy néhány zsák, válogatni lehet a kártétel formájában. A folytatás a Bezerédj utcában találjuk. Az óvoda kapuját be sem lehet hajtani. Közszemlére — lopásra — kitéve látszik hathét szál padlódeszka és kisébb- nagyobb bútorok. Az egész évi szén egy tárva-nyitva álló kamrában hever. Csak hüledezünk: hát ilyen is van? De egyes magánosok sem különbek a Deákné vásznánál A Bezerédj 1. számú ház kapuja is tárva-nyitva. A kapualjban két autó. Az egyik nincs lezárva. Pokróc, könyvek, egészségügyi doboz, de az egész autó szabad prédája minden nem jószándékú embernek. Csak az ajtót kell kinyitni, s a CA 62—89-es kocsi, mint az árnyék, surran le a kórházig. De akár darabokban is elviheti, aki akarja. Tovább menve ismét a közösségi tulajdon kerül előtérbe A Munkácsy utca bejárata közelében, mintha vízesés hangjai kísértenének. — Áh, megszokott dolog ez éjjelente — mondják a kísérők. — Éjjel a vízfogyasztás csökkenésével a Bartina medence megtelik, s mivel az automatikus elzárót nem tudják megjavítani, zuhog a víz az elnyelőbe egész éjszaka. — A nyáron is így ment ez elvtárs — mondja Búzás István. — Már többször szóltam érte. Harminc esztendővel ezelőtt meg tudták Cslrtálni, most nem? — teszi hozzá kesernyésen. Sehol egy lélek, hajnali három elmúlt, csak a „vízesés” jelzi, hogy mások is alusznak, nemcsak a lakosság. Hogy melyik a megérdemelt, annak a takarékosság és a nyári, nappali vízhiány a tudója. Vagy más is?... Még találunk a Garay téren egy gazdátlan női kerékpárt — táblán a cím: Angyal Jánosné, Szekszárd, Kossuth Lajos utca 53. szám — s elmúlik négy óra. Itt- ott szállingóznak már a munkába induló emberek. Vége az éjszakának. Csoportunk jelentheti: különösebb esemény az éjjel nem történt. A jelentés azonban tartalmaz olyan megállapítást, amit reméljük, az illetékesek figyelembe vesznek. Szalai Endre Új kiállítás Szekszárdion Vasárnap megnyílt a Balogh Ádám Múzeumban Varga Győző grafikusművész útirajz-kiállítása. A hirdetőoszlopokon egyszerű plakát adta tudtul Szekszárd lakóinak az eseményt. A plakátokon erőteljes, odavetett vonások, semmi sallang. Erőteljes és odavetettnek látszó vonalak, A plakát tervezője jól érzékelte a művész egyéniségét: lendületes, könnyed grafikusi sejtetett. A kiállítást járva kellemes élmény marad a szemlélőben. Emlékmozaikokat kap, soha nem látott városokat érez közeli ismerősnek. Megcsodálja Olaszország napsütötte tereit, elidőzik a művész egy-egy díszesen formált kúlfigurájánál, szűk sikátorok, ódon utcák hangulata inti csendre „Marcel Marceau pantomino- zik”. Ez az egyik kép címe. Néhány ecsetvonás, a sejtelmes kék háttérből eleven figura mozdul, és a finom, tompa árnyalatok ellenére csupa dinamika, összetett mozgás minden. Némelyik tájkép hovatartozását cím sem jelzi. A látogató mégis teljes biztonsággal merné mondani: Ez francia táj. Varga Győző nem tájképet fest, miliőt ad vissza, nem kötik stílusbeli előítéletek, a városok portréja izgatja alkotó kedvét. Témái kifejezésénél kedveli a bátor, markáns vonalakat, ecsetvonásai finomak és határozottak egyben. Szereli a napfényt. Fényben fürödnek a terek, melyeken a hatalmas oszlopok alig nyújtanak árnyékot, és pezsgő élet telíti a táncosnők könnyed kavargását is a „Riomaggiore 11.” című képén. „Szélvihar"-ja sokáig marad élmény megtekintöjének. Lankás tájon fák kavarognak, kuszáit lombjuk szinte könyörög a vihar utáni csendért. Érzékletesen, egyéni látásmóddal fest. Képei összességében modern, mértéktartó emberről árulkodnak, akinek művészi ízlése úgy adja vissza a látott élményeket, hogy a szemlélő megérzi a táj szépségén belül a művész belső rezdüléseit is. Valamennyi képről elmondhatjuk, hogy modern és hagyományos berendezésű otthonoknak is értékes díszei volnának, hiszen könnyen érthetőek, hangulatosak. Fiatal grafikus Varga Győző, alig több, mint tíz éve fejezte be tanulmányait a Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika tanszékén. Eddigi külföldi útjai során bejárta már Francia- és Olaszországot, az idén pedig beutazta Szicíliát. Üj élményeit már megkezdte feldolgozni, s talán a következő években ismét gazdagabbak leszünk alkotásaival. Első önálló kiállítását ez év áprilisában rendezte meg, a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, országos kiállításokon rendszeresen részt vesz. Szeptemberben egy grafikájával aranyérmet nyert Edinburghban a nemzetközi könyvművészeti fesztiválon, amelyet 150 nyugati kiadó részvételével rendeztek meg. Városunk lakóihoz biztosan megtalálja az utat a kiállítás, és remélhetőleg a művész szívesen rendez máskor is Szekszárdon tárlatot,' a következő évek terméséből. — Moldbván — Lengyelek Dalmandon A napokban kedves vendégek érkeztek a Dalmandi Állami Gazdaságba Lengyelországból. A lengyel mezőgazdasági igazgatók megtekintették a gazdaságot. Meglátogatták a gazdaság sütvényi méntelepét, és őszinte elismerésüket fejezték ki a gyönyörű állomány láttán. * Közgyűlést tartott a gazdaság önkéntes tűzoltótestülete. A vezetőség beszámolt az 1965. évben végzett tűzrendészeti munkáról. Határozatot hoztak az 1966. évre szóló tűzrendészeti feladatokról. A közgyűlésen megjelent és felszólalt a megyei tűzrendészeti parancsnok és a megyei igazgatóság tűzrendészeti előadója is. Vass István, a gazdaság igazgatója nyújtotta át a legjobb eredményt elért csapatnak a vándorzászlót és a kitűzött díjakat, okleveleket, jutalmakat 4600 forint összegben. Ezután a tűzrendészeti hatóságtól a csapat egyes tagjai előléptetéseket, oklevelet és szolgálati érmet kaptak. Szabó Mátyás Máza tegnap és ma Máza község fejlődését híven tükrözi a sok modem új ház, ami már a falu végétől kíséri az arra- iárót. A község fejlődésével párhuzamosan fejlődtek kulturális és oktatási intézményei is. Négytantermes új iskola épült. A művelődési ház utcai részének korszerűsítésére. ötszázezer forintot fordítottak. ezenkívül 113 ezer forint értékű társadalmi munkával épült az év elején. A lakosság ivóvízellátottsága nem volt megfelelő, ezért ebben az évben 5 közkutat létesítettek 35 ezer forintos költséggel, melyből egyet az új iskola területén, négyet pedig a község különböző pontjain helyeztek el. Uj autóbusz-várótermet építettek, 12 500 forintért. A bányaüzem vezetősége mintegy 10 ezer forint értékben segítette szakmunkáival a létesítmény építését. Az általános iskola úi gyakorlókertjének a bekerítése 7500 forint volt, de az úttörők részére televíziót is vásároltak 6100 forintért. A Balaton mellett épülő úttörőtábor létesítésor. Az alapszervezeti versenyben legjobban szerepelt versenyző került a februárban megrendezendő vállalati döntőbe. Hazafi József Téli esték A tél beköszöntésével közel húsz fiatal részvételével megkezdődtek a színjátszó csoport próbái Kétyen. A tavaly sok sikert elért együttes néhány új taggal is bővült. A Zsebek és emberek című egyfelvoná- sos színdarabot tanulják, mellette azonban néhány kisebb műsorszámmal is készülnek. A próbákat Kovács László, a művelődési otthon igazgatója vezeti. Előreláthatóan január közepén mutatkoznak be a kétyi és a környező községek lakóinak, Andorka Sándor Buga László előadása Egészségügyi előadást tartott Szekszárdon, a Garay Gimnázium harmadik osztályos tanulóinak dr. Buga László orvos. Először a dohányzás káros hatásairól beszélt, majd az alkoholról, annak káros hatásairól tájékoztatta a hallgatóságot. Beszélt a tisztálkodásról is; kiemelte Hollandiát, első helyen állnak a szappan- fogyasztában. Egy személyre évente másfél kilogramm szappan jut átlagosan. Mi évente fél kiló szappannal is beérjük és negyed tubus fogkrémet fogyasztunk. Búcsúzóul elmondta, hogy havonta 2—3000 tanácskérő levele érkezik, és szívesen válaszol minden kérdésre. Fazekas Jolán Lengyeli örömök — bosszúságok öregek napját rendeztek vasárnap Lengyelben. A Vöröskereszt és a Nőtanács fáradozása meghozta gyümölcsét. A kultúrműsort az óvodások és az általános iskolások adták. Az ünnepi beszédet Karika András tanár mondta. Az ünnepség befejezéseként vendégül látták az idős néniket, bácsikat, akiknek végül filmelőadással kedveskedtek. « séhez szintén 10 ezer forintot ajánlottak fel. 310 méter betonjárdát építettek 33 ezer forintért, és 6 ezer forintos társadalmi munka hozzájárulással. Emellett az Ady Endre utca lakói 690 méteres szakaszon szilárd, burkolt salakút építését végezték el társadalmi munkával, ami mintegy 30 ezer forintot ér. A községi könyvtárat 5 ezer forinttal támogatták; Marad feladat jövőre is. Az új bányatelepen egészségtelen, nyitott szennyvízcsatorna húzódik. Lefedésére 63 ezer forintot áldoznak, 43 ezer forintos társadalmi munka hozzájárulás mellett. Tizenhatezer forintot még a járási tüdőgondozó intézet létesítéséhez A Lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkásképző iskolában még ősszel megkezdték egy csővázas gépszín építését. A szerződés szerint az átadási határidő december 15-én lejárt. A betonoszlopos csőfalat felállították ugyan, de a tetőt nem. Most mindennap várható a zordabb tél beköszöntése. A gépek fedél nélkül vannak, ami káros, de a tanulók is fedél nélkül végzik rajtuk tanulmányaikat, ami szintén nem áldásos. Minden anyag a helyszínen hever, csak fel kellene szedni, 4—5 ember 3 nap alatt végezne a munkákkal. Nem lehetne kis igyekezettel befejezni a vállalást? Legalább a gépésztanulók oktatására való tekintettel ... Varga Lajos ajánlottak fel. _ „ Lucska András Fenydfaunnepségen Alapszervezeti KlSZ-gyülés a müszergyárban Az egyes számú KlSZ-alap- szervezet az elmúlt napokban tartotta az első önálló gyűlését. Az utóbbi időben a KISZ-tagok száma nagymértékben növekedett és ez szükségessé tette 5 alapszervezet megalakítását. Kutny Gábor alap- szervezeti titkár megnyitója után a csúcsvezetőségi titkár Ideológiai irányelveink címmel tartott beszámolót, majd az egyik vezetőségi tag a vietnami helyzetről beszélt. Ezután szellemi vetélkedőre került Szombaton fenyőfaünnepségen vettem részt. A kisdobosok és az úttörők igen jó műsort állítottak össze. A kisdobosok műsorából legsikeresebb a negyedikesek Pásztorok című játéka és a másodikosok fenyőfatánca volt. Az úttörők műsorából kiemelkedett a hatodikosok Hófehérke és a hét törpe című mesejátéka. A program bővelkedett még szavalatokban és táncokban. Említést érdemel az úttörőzenekar is jó játékával. A jelenlévő szülők és gyerekek vastapssal köszöntötték a fenyőfaünnepségen részt vevő szereplőket. Túrós József Nagymányok
