Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-23 / 302. szám

/ 1 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1965. december 24. Tegnapra virradó éjjel a szekszárdi kórházban elhunyt Joósz Ferenc nyugdíjas kőműves, a munkásmozgalom régi harcosa. Tevékeny munkáséletre tett pontot a hirtelen bekövetkezett ha­lál, Joósz Ferenc elvtárs, akit munkatársai, ismerősei, tanítványai csak Franci bácsinak hívtak, nincs többé. Több, mint fél évszázada, hogy a hozzá hasonló nincstelen tol­nai fiatalemberekkel együtt ő is kőművesinasnak ment. Már kora ifjúsága idején kapcsolatba került a munkásmozgalommal, abban a Tolna megyei faluban, amely egyik fellegvára volt a magyar építő­munkás szervezetnek. Tizenkilencben vöröskatonaként védte a pro­letárhatalmat, majd az ellenforradalom internálta. Kiszabadulása után sem rettent vissza, szaktársaival, elvtársaival együtt védte a munkások jogait, harcolt a jobb jövendőért. Megfordult külföldön is, két évet dolgozott Törökországban. A felszabadulás után azonnal bekapcsolódott az újjáépítésbe, és a mozgalmi munkába. Egyik vezetője volt évekig a tolnai szakszer­vezeti csoportnak és a pártszervezetnek. Dolgozott különböző vál­lalatoknál, intézményeknél, mindenütt becsülettel megállta a helyét. Szabad idejében pedig a mozgalomban tevékenykedett. Nyugdíja­zása előtt ipari tanulókat oktatott, nevelt a Tanácsi Építőipari Válla­latnál. Nyugdíjazása után is folytatta a mozgalmi tevékenységet. Elnö­ke volt az építőmunkás szakszervezet tolnai csoportjának, a tolnai szakmaközi bizottságnak, tagja a helybeli pártvezetőségnek, a szak- szervezet megyei bizottságának. Főleg munkásellátási és kulturális területen dolgozott. Tagja volt a községi és járási tanácsnak is. Élete utolsó éveiben nagy segítséget nyújtott a tolnai munkásmoz­galmi dokumentumok összegyűjtésénél, ezt azonban már nem fejez­hette be. Két alkalommal tüntették ki a Munka Érdeméremmel, 1959-ben pedig megkapta a Tanácsköztársasági Emlékérmet. Zavargások Dominikában Dominikában változatlanul fe­szült a helyzet s a nyugtalanság minduntalan újabb kitörésekkel fenyeget. Legutóbb Caamano ellen terveztek jobboldali körök me­rényletet. Az ezredest csak nehe­Mindkét felvételt az UPI hírügy­nökség készítette. (MTI Külföldi Képszolgálat.) Első képünk a bar- rikádokat építő dominikai férfi­lakosságot, a másik a tüntetők el­len kivezényelt amerikaközi csa­zen sikerült kimenteni az életére törő terroristák gyűrűjéből. Maga a lakosság Caamano mellett tün­tetett, s egyben elégedetlenségét fejezte ki bizonyos gazdasági in­tézkedések ellen is. Képeink ezek­ről a zavargásokról számolnak be. pategységek rohamát ábrázolja. Santo Domingo utcáin megint máglyák lobogtak s ezek azt a tényt igazolják: nincs béke és nyu­galom ott, ahol a jenki imperia­lizmus keveri a politikai kártyát. (—) Á Szakszervezetek Országos Tanácsának felhívása Magyar dolgozók! Szervezett munkások! A forradalmi munkás-paraszt kormány 1965, december 19-én nyilvánosságra hozta az 1986. évi népgazdasági terv fő célkitűzé­seit, valamint a jövő év folya­mán életbe lépő ár-és bérügyi in­tézkedéseket. Harmadik ötéves tervünk vég­leges kidolgozása még folyamat­ban van. Az 1966. évi népgazda­sági terv azonban annak szerves része. Eredményes végrehajtásá­val megalapozzuk a népgazdaság további fejlesztésének irányát és fő arányait, távolabbi céljaink elérését. 1966. évi népgazdasági ter­vünk előirányzatai reálisan veszik számba erőforrásainkat. Helyesen állapítják meg a feladatokat, ame­lyek megvalósítása lehetőséget te­remt ahhoz, hogy a ' változó és állandóan növekvő követelménye­ket kielégítsük. Az 1966. évi népgazdasági terv célja hazánk gazdasági erejének növelése, a termelőerők további fejlesztése, az életszínvonal eme­lése, a dolgozók élet- és munka- körülményeinek javítása. Ennek feltétele a nemzeti jövedelem, az ipari és mezőgazdasági termelés előirányzat szerinti teljesítése. A Szakszervezetek Országos Tanácsa szükségesnek tartja, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1964. decem­beri határozatának megfelelően további konkrét intézkedéseiket tegyünk a termelés szerkezetének a szükségleteikkel való jobb össze­hangolására, a műszáki színvonal emelésére, a gyártás- és gyárt­mányfejlesztésre, a termékek mi­nőségének javítására, az ipar és a mezőgazdaság exportképességé­nek fokozására. Hatékony intéz­kedéseket kell tenni a gazdálko­dás rendjének, fegyelmének meg­szilárdítására. zett dolgozóval meg kell értet­nünk az intézkedések szükséges­ségét, együttesen kell vállalnunk a felelősséget szocialista hazánk jelenéért és jövőjéért. Jelenlegi helyzetünk sajátos vonása, hogy az igények gyorsan növekednek, és azok kielégítésé­re állandóan törekednünk kell. A jelenlegi ár- és értékviszonyaink azonban a hatékonyabb gazdál­kodás, a gyorsan növekvő igé­nyek kielégítésének akadályává váltak. Az intézkedések lényege, nem a népgazdasági egyensúly helyrehozása, az egyensúlyban van. Ismeretes, hogy csupán eb­ben az évben a természeti csa­pások, árvíz, korai fagy, száj- és körömfájás, mintegy 3—4 milliárd forintos kárt okoztak az ország­nak. Ennek ellenére 1965-ös ter­vünket teljesítjük és az elemi csapások súlyos következményeit nem kellett a lakosságra áthárí­tani. Hazánk gazdasági erejét bizo­nyítja, hogy 1966-ban 340 nép- gazdasógilag jelentős beruházást helyezünk üzembe. Ezek között van a Pécsi Erőmű 100 megawat­tos bővítése, a Borsodi Vegyi­kombinát kaprolaktámüzeme, a Szegedi Gumigyár, a Szegedi Textilgyár bővítése, a nagylaki pozdorjaüzem, a Szolnoki Papír­gyár bővítése, a Bajai Hűtőház, több áruház és szálloda. 1966-ban több mint 50 000 la­kást építünk fel. Fejlesztjük szo­ciális, kulturális intézményeink számát. 2000 kórházi, szociális fé­rőhely, több mint 600 iskolai tanterem, 1800 óvodai, 1200 böl­csődei hely épül. 1966-ban a dol­gozók reáljövedelme a terv sze­rint 3,5 százalékkal, a reálbére 1,6 százalékkal növekszik. Az intézkedések lényege azt a célt szolgálja, hogy gyorsítsuk a termelőerők fejlődését, növeljük hazánk népgazdasági erejét, to­vábbi feltételeket teremtsünk az életszínvonal rendszeres emelé­séhez. Jövőnk érdekében szüksé­ges és érdemes vállalni átmene­ti nehézségeket is, népünk, a szervezett dolgozók, szocialista hazánk további felvirágzása ér­dekében. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ennek tudatában felhív minden magyar dolgozót, szerve­zett munkást, hogy az 1966. évi népgazdasági terv célkitűzéseit érezze magáénak. Vegyen részt a terv teljesítését elősegítő szo­cialista munkaversenyben. Jár­janak ebben az élen a szocialista brigádok, a szocialista munka műhelye, üzeme címet elnyert kollektívák, a kiváló újítók és segítsék munkatársaikat, hogy a vállalt kötelezettségeik megvaló­sításáért a legjobb tudásukkal te­vékenykedj enek. Magyar dolgozók! Szervezett munkások! Mindannyiunk eszére, szívére, tehetségére, tudására szükség van ahhoz, hogy tovább fokozzuk ha­zánk, társadalmunk, közösségünk erőforrásait, mert így — csakis így — biztosíthatjuk nagy nem­zeti céljaink megvalósítását, munkáshatalmunk további erősí­tését, népünk jólétének gyarapí­tását. A Szakszervezetek Országos Tanácsának szilárd meggyőződé­se, hogy a magyar dolgozók, a szervezett munkások szocialista hazánk iránt érzett öntudattal és felelősséggel sikerre viszik 1966 évi tervünket is. Budapest, 1965. december 23. Szakszervezetek Országos Tanácsa Életünk mindéin területén a gazdaságossági szemlélet jobb ér­vényesítésére van szükség. Taka­rékoskodnunk kell munkaerővel, anyaggal, pénzzel, idővel. Töre­kednünk kell arra, hogy a terme­lés növelését elsősorban a terme­lékenység emelésével érjük el. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa a kormány által elhatáro­zott intézkedéseket szükségesnek tartja, azokkal egyetért. Az ár­emelések részbeni ellensúlyozásé ra a kormány a szakszervezetek­kel egyetértésiben jelentős bér- és szociálpolitikai intézkedéseket is elhatározott. A Szakszervezetek Országos Tanácsát, miként a kor­mányt, az alábbi célok vezették: — Az intézkedések hatása minimálisan érintse az ala­csony keresetű és a többgyer­mekes családokat. — A keresetek jobb arányo sításával csökkentsük a régeb­ben fennálló bérfeszültségeket. — A szociális szempontok a lehetőségekhez mérten érvénye­süljenek. — Tegyük igazságosabbá a közteherviselést. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa felhívja a szakszervezetek figyelmét, hogy ahol intézkedé­sekre kerül sor, ezeknek az el­veknek szerezzenek érvényt. Az áremelések és árcsökken­ések, valamint a bér- és szociál- olitikai intézkedések népgazda- ági szinten kiegyenlítik egymást, e hatásuk nem egyformán érin- i a dolgozókat. A bérből és fi- etésből élők egy részénél a meg- lhetési költségek növekedése az letszínvonal időleges visszaesé­st jelenti. Jelentős dolgozó ré­geknél az életszínvonal válto- atlan marad. Egyes rétegeknél iszont a bér- és szociálpolitikai ítézkedések hatására emelkedik z életszínvonal A szakszervezetek érzik a fe­lelősséget a dolgozók helyzetének alakulásáért De minden szerve­(seménpKSORQ K BÁN * * Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke és Kállai Gyula, a Miniszter­tanács elnöke a csütörtöki nap fo­lyamán búcsúlátogatáson fogadta a hazánkból véglegesen távozó G, A. Gyenyiszov szovjet nagyköve­tet. * Gromiko szovjet külügyminisz­ter csütörtökön fogadta Wima zambiai pénzügyminisztert és Mu- denda földművelésügyi minisztert, akik jószolgálati küldetésben szer­dán érkeztek Moszkvába. * Moszkvában csütörtökön hiva­talosan bejelentették, hogy a szov­jet külügyminisztérium december 20-án megküldte az angol nagy- követségnek kormányához való to­vábbítás céljából a laoszi tárgyú genfi értekezlet társelnökeinek a laoszi nemzetközi felügyelő és el­lenőrző bizottság elnökéhez inté­zendő üzenettervezetét. * Havannában csütörtökön szovjet —kubai együttműködési megálla­podást írtak alá, amelynek értel­mében bővítik a két ország kul­turális, tudományos, egészségügyi és sportegyüttműködését, fokozzák a rájdióműsorcserét. • A bólgár ipar december 20-án teljesítette 1965. évi tervelőirány­zatát. Rendkívül nagy eredmé­nyeket értek el az építőmunká­sok, akik tavalyhoz viszonyítva 11 százalékkal növelték teljesít­ményüket. Egy év leforgása alatt 23 000 lakóházat és középületet adtak át. * Komplett LD-acélművet szállít a Kínai Népköztársaságnak a lin­zi Egyesült Osztrák Vas- és Acél­művek. Az évi 650 000 tonna ka- I pacitású üzem 350 millió schilling­be kerül, a megrendelő szabadon átváltható devizában fizet. * A december 2-a óta hazánkban tartózkodó ghanai delegációval folytatott tárgyalások eredménye­ként, csütörtökön este a Pénzügy­minisztériumban aláírták a két or­szág együttműködését és az 1966. évi árucsere-forgalmat szabályozó jegyzőkönyveket, amelyek a kap­csolatok szélesítését, az áruforga­lom jelentős növelését célozzák. * Kekkemen finn köztársasági el­nök táviratot intézett Brezsnyev- hez, Podgomijhoz és Kosziginhez. A táviratokban megköszöni a szí­vélyes vendéglátást, majd rámu­tat a szovjet vezetőkkel történt találkozó hasznosságára. Kifejezi meggyőződését, hogy Finnország és a Szovjetunió barátsága tovább fejlődik és erősödik a két ország népeinek javára és a világbéke biztosítását szolgálja. * Csütörtökön hazaérkezett New Yorkból Mód Péternek, a külügy­miniszter első helyettesének veze­tésével az ENSZ 20. közgyűlésén részt vett magyar küldöttség. Fo­gadására megjelent Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jan Verbelennek, a flamand SS egykori ezredesének felmentése nagy felháborodást váltott ki mind Ausztriában, mind Belgiumban. Spaak belga külügyminiszter ma­gához kérette az osztrák nagykö­vetet, s a kormány nevében „meg­lepetésének és felháborodásának” adott kifejezést a bécsi esküdtszék felmentő ítélete miatt,

Next

/
Thumbnails
Contents