Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-22 / 301. szám

6 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1965. december 23. Nyolc hónap után Bőlcskén Jól dolgozott a vezetőség — Reális tervek a labdarúgó- csapatnak További szakosztályok a Jövő évi tervben Lápunk 1965. április 2-i számá­ban „Csak közös összefogással” címmel cikk jelent meg a Bölcskei Sportkörről, arról, hogy a község­ben nincs sportélet, senki nem vállalja a vezetést, stb. A cikk megjelenése után a Paksi Járási TS elnökének segítségével meg­szervezték a vezetőségválasztást, a tagok Kovács Jánost választották a sportkör elnökének. A napokban Bölcskéről kaptunk levelet. Feladó: a Bölcsked Sport­kör. A levélben meghívták mun­katársunkat a közgyűlésre, ame­lyen a vezetőség beszámolt az áp­rilis óta eltelt időszak munkájáról, az elért eredményekről. A meghívó alapján ismét Bölcs­kére látogattunk. Teljesen meg­változott kép fogadott bennünket. A művelődési házban közel százan foglaltak helyet és a közgyűlésen a község, a ter­melőszövetkezet képviselői is ott voltak, A beszámolót a sportkör elnöke, Kovács János tartotta: — Az áprilisban megválasztott új vezetőség nehéz feladat előtt állt. Egy szétzilált, anyagilag meg­rokkant sportkört kellett újjászer­vezni. Az első lépés az anyagiak előteremtése volt. Hosszú évek után sikerült elérni, hogy a köz­ségi vezetők sportcélra adtak tá­mogatást és nem zárkóztak el elő­le. Megmutatkozott a segítőkész­ség a termelőszövetkezetnél is, ahol 8000 forint értékben vásárol-, tak részünkre sportfelszerelést. A községi tanács 10 000 forintot biz­tosított felújításra. Még kell azon­ban azt is mondani, hogy a gép­állomás és a földművesszövetkezet változatlanul elzárkózott a támo­gatás elől. — Az anyagiak biztosítása után megindult az élet. Labdarúgócsa­patunk veretlenül nyerte a járási bajnokságot, részt vett az osztá­lyozom ahol az első helyen vég­zett, így jogot nyert a megyei B- be jutásra. Ez nagy öröm, nem­csak a sportkör vezetőinek, ha­nem az egész községnek, mert is­mét magasabb osztályban szere­pelhetnek labdarúgóink, színvona­lasabb mérkőzéseket láthat a kö­zönség. A labdarúgással párhuza­mosan megindult a sakkszakosz­tály szervezése, melyet házi, vagy járási bajnokság követett. Sakk­csapatunk jelenleg a megyebaj­nokságban játszik és olyan csapa­tokkal, mint a Szekszárdi Petőfi és Tolna méri össze erejét — vál­takozó sikerrel. — Az említett két szakosztályon kívül foglalkoztattuk a fiatalokat atlétika, asztalitenisz és kézilabda sportágakban, a községi és járási spartakiádon. A járási TS jóvoltából Bölcs­kén került az idén megren­dezésre a spartakiád járási döntő, ahol sportolóink bizta­tó eredményeket értek el. A jövőben is azon fáradozunk, hogy az alkalomszerű sportoltatás számszerűleg még nagyobb legyen, mely magával hozza a minőségi javulást is. 1936-ban a labdarúgó-, sakk- és kézilabda-szakosztályt kí­vánjuk működtetni. A jövő évi költségvetésünk sportkörünk tör­ténetében rekordnak számít, 45 000 forinttal gazdálkodunk. A felada­tok maradéktalan teljesítése meg­követeli a szigorú gazdasági fe­gyelmet, a saját bevétel növelését is. Ennek érdekében létrehozzuk a baráti kört, de elvárjuk, hogy játékosaink is fizessék rendszere­sen a havi 3 forintos tagdíjat. Sportkörünk vezetősége a jövő­ben is nagy gondot kíván fordí­tani sportolóink fegyelmezett vi­selkedésére, életmódjára. Azt sze­retnénk, hogy két év múlva to­vábbi sikerről, eredményekről számolhassunk be tagságunknak. A részletes elnöki beszámoló után Szeder Sándor, a labdarúgó­csapat edzője ismertette az év eredményeit és azokat a célkitű­zéseket, melyet a csapat elé tűzött 1966-ra. Mint mondotta, a tervek reálisak. A megyebajnoUság B csaoorl- jáhan középcsapatként akar­nak szerepelni, de sportszer tő­ségben, fegyelem terén viszont az élen akarnak járni. Részletesen foglalkozott az után­pótlás nevelésével ás örömmel üd­vözölte, hogy az ifjúsági csapat­nak is lesz rendszeres foglalkoz­tatása. A labdarúgóedző felszóla­lása után további hozzászólások következtek, melyek mind azt cé­lozták, hogy a munka jövőre még jobb, eredményesebb legyen annak ellenére, hogy az április óta meg­tett út és eredmény is sikeresnek mondható. Kedves jelenetre került ezután sor. Bodahelyi József, az MHS paksi járási elnöke, a járási TS elnökségének tagja serlegeket adott át a sportkör elnökének, me­lyet a labdarúgócsapat bajnoksá­gával nyert el. A vezetőségválasztás nem tar­tott sokáig. A tagság ismét azokat a lelkes sportembereket választot­ta meg, akik az elmúlt nyolc hó­nap alatt bebizonyították, alkal­masak a sportkör vezetésére, amit eredményekkel is igazolnak. Jó érzéssel távoztunk a közgyű­lésről. Bölcskén nagy változás tör­tént. Ny. A Hepüjsay Hippiéi : 1. Atalanta—Catania X 1 2. Brescia—J u ven tus X 1 3. Ca.gliari—Lanerossi 1 X 4. Fiorentina—Róma 1 1 5. Foggia—Varese 1 1 6. Internationale—Bologna 1 2 7. Lazio—Napoli 2 2 8. Spal—Samo darin 1 1 9. Torino—Milan X 2 10. Tran!—Mantova X 2 11. Padova—Venezia X 2 13. Livorno—Potenza 1 X 13. Modena—AS Reggina 1 2 + X-es 1!. AC Reggiana—Alessandria 1 X Pótmérkőzések: 15. Palermo—Pro Patria 1 2 16. Genoa—Novara X 1 A vezetőségválasz 16 laggyűSések hírei FELSÖNÁNÁN a 40 sportköri tagból harmincketten jelentek meg a közgyűlésen, ahol Fazekas Antal, sportköri elnök vázolta beszámolójában az elmúlt 2 év munkáját. Megemlítette, hogy jó a kapcsolat a termelőszövetke­zettel, a tanáccsal, ahonnan ko­moly anyagi és erkölcsi támo­gatást kapnak, de a KISZ-szel is sokat javult a kapcsolat. A tervek között megemlítette, hogy életre hívják a röplabdacsapa­tot, melynek megalakításához a KISZ is segítséget ad. A tagság ismét Fazekas Antalt válasz­totta meg elnöknek. KÉTYEN közel százan gyűl­tek össze a moziteremben, ahol Domonkos Ferenc sportköri el­nök ismertette az elnökség be­számolóját. Többek között meg­említette, hogy a spartakiádon a kétyi fiatalok jól szerepeltek, különösen Barabás Erzsébetről szólt elismerően. Örömmel je­lentette be, hogy az öltöző elké­szült melyhez építési anyagot a községi tanács biztosított, s a KISZ-esek társadalmi munkával segítettek felépíteni. A tervek között megemlítette, hogy jövőre a röplabdacsapatot benevezik a járási bajnokságba. A felszólalók többsége a szervezeti élettel és a labdarúgó-játékvezetők szerep­lésével foglalkozott. ZOM BÁN 35 sportköri tagnak Témer István sportköri elnök adott tájékoztatót az elmúlt két év munkájáról. Mint mondotta, a vezetőség az ő személyéből és a gazdaságvezetőből áll, így kol­lektív vezetésről nem számolhat be. Részletesen értékelte a lab­darúgó-szakosztály munkáját: 1963-ban a járási bajnokság ötö­dik helyezettje volt. 1964-ben járási bajnokságot nyertek, majd az idén a megyebajnokság B csoportjában a hatodik helyen végeztek. Dicsérte az ifjúsági csapatot, mely nemcsak, hogy eredményesen szerepelt, hanem az utánpótlást is biztosította a felnőtt csapatnak. Mint mon­dotta, asztalitenisz és sakk iránt volt érdeklődés, de nem volt vezető, aki a szakosztályt irá­nyítsa, versenyt rendezzen. A célok között megemlítette: ta­gokat kell szervezni, a női Kézi­labdacsapatot felkészíteni a já­rási bajnokságra és ugyancsak a téli hónapokat kell felhasz­nálni a sakk- és asztalitenisz szakosztály életre hívására. A tag­ság elnöknek Őri Jánost, az ed­digi gazdasági felelőst választotta meg. SZAKOSON a közgyűlésen a községi tanács, a termelőszövet­kezet, a községi pártalapszerve- zet, az általános iskola, valamint a többi tömegszervezet is kép­viseltette magát. A beszámoló, melyet Gulyás Ferenc sportköri elnök tartott pozitívan értékelte az elmúlt két év munkáját. A gyűlésen részt vett és felszólalt többek között Harsányi László, a megyei TS főelőadója, Vaszkó Szilveszter, a Dombóvári Járási Tanács VB elnökhelyettese, So­mogyi György, járási TS-elnök. A tagság ismét Gulyás Ferencet választotta elnöknek, míg elnök- helyettesnek Varga Imrét és Ber­ta Jánost választották. A SZEKSZÁRDI ÉPlTÖK is megtartotta év végi közgyűlését. A közgyűlésen részt vett Leposa Béla, az MTS Tolna megyei Ta­nácsának képviseletében és Eber- ling István, a megyei természet- járó szakszövetség titkára. László István, az építőipari vállalat igazgatója, a sportkör elnöke megnyitójában többek között el­mondotta, hogy a túristaszakosz- tály taglétszáma az egy év előtti 28-ról 42-re emelkedett. Az idén jelentős társadalmi munkával befejezték a rékavári turistaház kialakítását. A sportkör elnöke arra kérte a tagokat, hogy az el­telt három év alatt százezer fo­rint áldozattal helyreállított tu­ristaházat becsüljék meg, kímél­jék, csinosítsák, hogy az vala- mennyiőjük második otthona le­gyen. A költségvetés elfogadását követően Debulay Antal vázolta az új évi terveket, melyek sze­rint a szakmai képzés és az után­pótlás érdekében további tago­kat küldenek alap- és közép­fokú túravezetői tanfolyamra. Részt vesznek az országos bala­toni táborozáson és a megyei ta­lálkozón, valamint országos és nemzetközi, külföldi túrázásokon is. A közgyűlésen végül megvá­lasztották az új vezetőséget. Eredményes év volt Dunaföldváron Takács Gyula edző ’ ja a csapat kiegyensúlyozottságát, és négy éve dolgozik, fáradozik az ütő­képes ökölvívócsapat kialakításán. ■ Szorgalmas munkájának gyümölcse beérőben van. Az idén 14 mérkőzést vívott a dunaföldvári csapat, mely­ből 12 győzelem, egy döntetlen és egy vereség az eredmény. Ez mutat­nem utolsó sorban az edző jó mun­káját. A babérokon azonban nem pi­hennek.. Két hét .szünet utáp, Ismét hozzáfognak a munkához, készülnek az egyéni bajnokságra, ott ismét bizonyítani .szeretnének. Kit tart megyénk 1965. évi legfőbb sportolójának? A Tolna megyei TS mellett működő agit,-prop. bizottság — lapunkkal közösen — megrendezi a megye legjobb női és férfi sportolóinak megválasztását. A lapunkban megjelenő szavazólapok beküldése 1963. január 8-án kerül értékelésre. A szelvényeket a megyei TS-hez (Szekszárd, Hunyadi u. 5.) kell beküldeni. Egy szavazó több szelvénnyel is részt vehet. A legtöbb szavazatot elérő sportolók értékes tiszteletdíj­ban részesülnek. Az első liirom-három helyezett értékes tárgyjutalomban részesül. Kit tart megyénk 1963. évi legjobb sportolójának? Nők: 1 .................................................................................................................. 2..................................................................................................................................................... 3 ..................................................................................................... Fér fiak: 1. .................................................................................................................................. 2 . ...<!........................................................................................................... 3 . ........................................................................................ ........................................... B eküldő neve, lakhelye: Beküldési batáridő: 1966. január 7. _ Tiíravezeiők avatása, új turistafilmek bemtiíatéja SZEKSZÄRDON, a TIT klub­termében új túravezetők avató­ünnepségét. rendezte meg az MTS megyei természetjáró szakszövet­sége szombaton délután. Az avatón részt vett Lépő László, az MTS Tolna megyei Tanácsának "elnöke, megjelentek az országos természetbarát-szövetség képvise­lői is. Debulay Antalnak, a megyei szakszövetség elnökének megnyi­tóját követően Thuróczy Lajos, a Magyar Természetbarát Szövetség titkára és Leposa Béla, az MTS megyei gazdasági vezetője tizen­három új túravezetőnek adta át a túravezetői bronz jel vényt és a Társadalmi Erdei Szolgálat tölgy­leveles szép emblémáját, Thuróczy Lajos, az’ országos szövetség titkára beszédében utalt aira, hogy a szervezett természet- járók önként vállalják az erdők védelmét és az erdészek munká­jának segítését. A természet: az erdők, a hegyek, a völgyek a ter­mészetjárók sportpályái”, s or­szágszerte hetvenezer isazolvá- nyos természetbarát, s legalább még százezer egyesületen kívüli turista járja az erdőket, éppen ezért nagyon jelentős bekapcsoló­dásuk természeti értékeink védel­mébe, a Társadalmi Erdei Szol­gálat keretében. Feladatuk, első­sorban a nem szervezett turisták, a kirándulók nevelése, felvilágo­sítása, s az, hogy megakadályoz­zák mindenféle létesítmény ron­Szekszánlon gálását, pusztítását, az átjelzések­től kezdve a facsemetékig és vadlesekig, védjék az erdő mada­rait, vadjait, ügyeljenek arra, nehogy a gondatlanság tüzet okoz­zon. Ugyanakkor segíteniük kell az erdei tűzesetek okozóinak ki­derítésében, elsősegélyt nyújtani a rászorulóknak. Figyelmeztetik a fegyelmezetlen kirándulókat az erdővédelmi rendelkezések be­tartására. Szükség esetén igénybe vehetik az erdészeti és rendésze­ti közegek segítségét a rendbon­tók, vagy kártevők megfékezésé­re. AZ ORSZÁGOS SZÖVETSÉG titkára a megyebeli turisták több kérdésére válaszolt. Többek közt, Kiss Margitnak, a simontornyai szakosztály vezetőjének elmondta, hogy az úttörőknek 300 kilomé­ternyi országjáró utat kell meg­tenniük a Kék-túra mozgalomban, s akkor megkapják az igen szép Úttörő Kék-túra jelvényt, azon­kívül még nyolc, szintén nagyon tetszetős jelvényre tehetnek szert, ha bizonyos kijelölt vidékeken, az egyes hegységekben 70—70 kilo­méternyi túrát tesznek. E túrákat csalt közösen, őrssel, rajjal, vagy csapattal lehet megtenni, s aki vezeti, szintén jogosult a jelvé­nyek viselésére, attól függetlenül hogy tagja-e a természetjáró-szö­vetségnek. Berger Mihály, a Szek­szárdi Spartacus természetjáró- szakosztályának vezetője szóvá tette j»?t az aránytalanságot, mely szerint a fővárosi turistáknak könnyebb az ezüstfokozatú minő­sítést megszerezniük, mint a Tol­na megyeieknek a bronzot. Thu­róczy Lajos tanácsára ezt az ész­revételt a megyei szakszövetség megtárgyalásra felterjeszti majd az országos szövetséghez, s javas­latot egyes minősítő túrák útvona­lának módosítására, ami más megyék turistáinak is érdekét szolgálja. A részvevőknek este bemutat­ták a legújabb természetbarát híradó- és riportfilmeket. Szeg­vári Gusztáv, a Budapesti Termé­szetbarát Szövetség egyik vezető­je, a neves turistaoperatőr leve­títette a november 7-én a Pilis­nyeregben tartott emléktúráról és ünnepségről, valamint a bala­toni országos nyári táborozás eseményeiről készített filmeket. A filmek sikerét fokozta, hogy Tolna megye turistacsoportjai elég bőven szerepelnek a filmkocká­kon, az operatőr nyomon kísérte például a simontornyaiak motor- kerékpáros balatoni túráját, a Tolna megyeiek halsütését a nem­zetközi táborban, s megyei tit­káruk koszorúzását az emlékmű­veknél, s útközbeni jeleneteket. KÜLÖN ÉLMÉNY VOLT Szeg­vári Gusztávnak, a Nagy Fátrá- ról és az Alacsony Tátráról fel­vett riportfilmje, amelyet vidé­ken, Szekszárdon mutattak be először. A magyar turistákat ed­dig Csehszlovákiában főleg a Ma­gas Tátra vonzotta, de ez a kitű­nő amatőrfilm ráirányítja a fi­gyelmet a vadregényes erdőrenge­tegekben, bővizű patakokban, for­rásokban, vízesésekben, csodálatos völgyekben gazdag hegyvidékre, amely természetjáró-szemmel néz­ve, talán még a Magas Tátránál is érdekesebb szépségeket rejt. \

Next

/
Thumbnails
Contents