Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

6

TOLVA MEGYEI NÉPÜJSAG

1965. december 21.

A Szekszárdi Dózsában a nevelést tekintik a legfőbb feladatnak

Egészséges bíráló hang a Dózsa vezetőségválasztó közgyűlésén

Pénteken este a BM-klubban több mint száz érdeklődő előtt tartotta a Szekszárdi Dózsa vezetőségválasztó közgyűlését. Az elnökségben Pál László ismertette a tagság előtt a vezetőség beszámolóját. A beszámoló pozitívan értékelte a sportkör elmúlt évi munkáját. Ezzel kapcsolatban utalt a sportkörnek a tömegsportban és az utánpótlás nevelésében elért eredményeire. Bírálta a vezetésben megmutatkozott hiányosságokat, egyes vezetőségi tagok passzivitását, majd a szakosztályok teljesítményének értékelésére tért át.

Az atlétikai szakosztály működését eredményesnek ítélte, de megállapította, hogy a férfiutánpótlás tekintetében nagyfokú elmaradás mutatkozik.

Kielégítőnek értékelte a beszámoló az ökölvívó-szakosztály munkáját is, annak ellenére, hogy nem sikerült az NB I B-be jutás.

A labdarúgó-szakosztály ténykedését bírálva meleg szavakkal emlékezett meg az ifjúsági bajnokságot nyert fiatalokról és bírálta az NB III-ban a kiesést éppen csak hogy elkerült labdarúgókat. Pál László meleg szavakkal köszöntötte a bajnokságot nyert DVSE csapatát és sok sikert kívánt a megye reprezentáns labdarúgó-szakosztályának az NB II-beli szerepléséhez.

A céllövőszakosztály szép helyezései mellett felhívta a beszámoló a figyelmet arra, hogy a szakosztályban kevesen vannak képviselve a BM dolgozói.

A vadászszakosztályról úgy beszélt a beszámoló, amely az elmúlt hónapban alakult és új színfoltja lesz a Dózsa Sportkör működésének.

Hogyan tovább? kérdésre adott válaszában a sportköri fegvelem megszilárdítását, az edzői tevékenység színvonalának emelését, a sportolók eszmei-politikai nevelését, a baráti kör megszervezését jelölte meg a legfontosabb feladatként.

A beszámoló után élénk vita alakult ki, amelyben Berta János, Vajda János, dr. Solymosi Mihály, Lakos István, Rácz Károly, Lépő László, dr. Péter Szigfrid és Krajczár Sándor vett részt. Különösen nagy figyelmet keltett dr. Solymosi Mihály felszólalása, aki részletesen elemezte a sportkör vezetésében mutatkozó hiányosságokat, a szakosztályok eredményeit, hibáit, és azok okait. Azt kell elérni, hogy Szekszárd sportot szerető társadalma a Dózsa Sportkört a magáénak tekintse.

Lépő László a labdarúgó-szakosztályban végbement sűrű edzőváltozást tette szóvá. Javasolta, hogy a sportkör több éves szerződést kössön. Elismeréssel szólt a Dózsa Sportkör nevelőmunkájáról, és bejelentette, hogy a január I-gyel megalakítandó sportiskola lényegesen könnyebbséget jelent majd az utánpótlás nevelésében.

Végül dr. Solymosi Mihály foglalta össze a vita tanulságait és kérte a tagságot, adja meg a felmentvényt a lelépő vezetőségnek. Beható eszmecsere után 17 tagú vezetőséget választott a tagság, majd a vezetőség Pál László alezredest választotta meg elnökéül, Brebán Jánost és Gál Antalt elnökhelyettesül, dr. Fenyves Jenőt titkárul. A megválasztott elnökség nevében ezután Pál László reményét fejezte ki, hogy sikerül a Dózsa Sportkörben végzett sportmunkát olyan színvonalra emelni, amely azt eredményezi, hogy Szekszárd város sporttársadalma egy emberként áll majd a sportkör mellé.

Szervezetlenség jellemezte az úttörők megyei sakkelöntőjét

A Tolna megyei Úttörő Szövetség Szekszárdion, a 3. számú általános iskolában rendezte Tolna megye úttörő egyéni és csapat sakkbajnokságát. A járások három fős csapattal képviseltették magukat, akik egyben az egyéni bajnokságban is részt vettek. Az egyéni bajnokságot Rittmann László (Medina) nyerte, míg a csapatban a bonyhádi járás végzett az első helyen.

A járási úttörőelnökök véleménye a megyei döntőről meg- oszló. Többségük azt reklamálja — panaszolja —, hogy a verseny nem viselte magán az úttörő jelleget, mert elmaradt a pajtások üdvözlése, az ünnepélyes megnyitás, nem követelték meg a versenyzőktől az úttörőnyakkendő viselését.

Fenyvesi József, dombóvári járási úttörőtitkár szerint, ha sürgősen nem történik változás, és színvonaljavulás az úttörőversenyen, úgy a dombóvári járás nem vesz részt a jövőben a megyei versenyen. A bonyhádi járásiak viszont azt kifogásolják, hogy a verseny szervezetlen volt, a verseny- bíróságnál az egyéni érdek jutott kifejezésre. A gyerekek előtt vitákra került sor, ami egyáltalán nem emeli a versenyrendezőség tekintélyét.

Az egyéni és csapatbajnokság végeredménye: Csapatverseny: 1. Bonyhádi járás 16 pont

2. Szekszárd város I. csapata J3,5, 3. Tamási járás 12,5, 4—5.

Dombóvári járás 12, 4—5. Szekszárdi járás 12, 6. Szekszárd

ni versenyben: 1. Rittmann

város 11. csapata 8 pont. Egyé- László (Medina) 4 pont, 2. Iva- nizs Lajos (Decs) 4, 3. Kerepesi Zoltán (Bonyhád) 4, 4. Vesz Imre (Tamási) 3, 5. Bölcsföldi Árpád (Tengelic) 3, 6. Dern Pál (Gyulaj) 3.

Zsarolás

Az argentin labdarúgó-válogatott tagjai joggal elégedetlenek: győztek a saját csoportjukban (a 3. dél-amerikai csoportban,), de a győzelemért járó prémiumot nem fizették ki nekik.

Várták a kedvező pillanatot. Ezt pedig akkor látták elkövet- kezettnek, amikor Osvaldo Zu- beldia, az új edző kijelölte a válogatott keretet, amely majd a szovjet csapat ellen veszi fel a küzdelmet.

És közvetlenül a mérkőzés elkezdése előtt kijelentették, hogy közülük bizony senki sem fut ki a pályára, ha az esedékes prémiumot nem fizeti ki a szövetség.

Mit tehetett az argentin labdarúgó-szövetség ?

Kifizette a prémiumokat.

Totóeredmények

1.

Fiorentina—Napoli

0:0

X

2.

Lanerossi—Foggia

0:0

X

3.

Milan—Juventus

2:1

1

4.

Sampdoria—Intern.

0:5

2

5.

Spal—Atalanta

3:1

1

6.

Torino—Bologna

2:4

o

7.

V arese—Catania

1:2

2

8.

Modena—Catanzaro

2:2

X

9.

Novara—Potenza

3:0

1

10.

Pisa—Genoa

1:1

X

11.

Lille—Monaco

2:1

1

12.

Lyon—Nantes

0:2

2

13.

Nimes—St. Etienne

1:1

X

Kit tart megyénk 1965. évi legjobb sportolójának?

A Tolna megyei TS mellett működő agit.-prop. bizottság — lapunkkal közösen — megrendezi a megye legjobb női és férfi sportolóinak megválasztását. A lapunkban megjelenő szavazólapok beküldése 1963. január 8-án kerül értékelésre. A szelvényeket a megyei TS-hez (Szekszárd, Hunyadi u. 5.) kell beküldeni. Egy szavazó több szelvénnyel is részt vehet.

A legtöbb szavazatot elérő sportolók értékes tiszteletdíjban részesülnek. Az első három-három helyezett értékes tárgyjutalomban részesül.

Kit tart megyénk 1965. évi legjobb sportolójának?

Nők:

1. ...........................................................................................................

2.................................................................................................................

1

. .................................................................

2

.....................................................................................:.

3

. ................................................................

B

eküldő neve, lakhelye:

Beküldési határidő; 1966. január 7.

+1

14. Angers—Toulouse 2:1) 1

Úttörő téli olimpia, KISZ-rcndczvények, kirándulások

Felkészültek a vakációra az ifjúsági szervezetek

A vakáció öröm az iskolás gyerekeknek, de gond a szülőiének. Sok dolgozó szülő szeretné, ha gyermeke biztos helyen, hasznos szórakozással töltené a több mint kéthetes téli szünidőt. Az ifjúsági szervezetek ezért igyekeznek a karácsonyi szünidőt jól kihasználni.

A szünidő jelentős eseménye a parlamenti fenyőfaünnep lesz, ahová minden megyéből 30—50 gyerek érkezik. Valamennyi úttörőcsapat rendez fenyőfaünnepséget. Nem kevésbé izgalmas szórakozás az ajándékcsomagok elkészítése sem, amelyekkel az úttörők mindenütt meglepik majd kisebb pajtásaikat. Sok csapat rendez karácsonyi vásárt, ahol cserebere alapon lelnek új gazdára az elolvasott könyvek, vagy régi játékok. Az „Úttörők a hazáért” mozgalom keretén belül is több eseményre kerül sor: az őrsök tovább folytatják a hasznos, nemes tettek végrehajtását, például segítenek a felnőtteknek a síkos utak salakozásában, vagy magányos, idős embereket látogatnak meg, ellátják a ház körüli munkát. Sport- versenyeket is rendeznek a csapatok, őrsi „Ki mit tud”-vetélkedő- kön versengenek, közösen készülnek a rajbemutatókra, megnéznek egy-egv filmet a moziban, műsort a tv-ben, majd vitát rendeznek a látottakról. Meghívnak egy- egy KISZ-tagot, vagy felnőttet, esetleg őrsük tiszteletbeli tagját baráti beszélgetésre, vagy hogy az őrsöt üzemi, termelőszövetkezeti, színházlátogatásra, kirándulásra vigye. Az általános iskolások arra is felhasználják a karácsonyi szünidőt, hogy az úttörőmozgalom 20. évfordulóiéra készülődjenek. Az elnökségek, az úttörőházak összehívják a tisztségviselőket, hogy megbeszéljék a feladatokat.

Az úttörő téli olimpia is jó szórakozást nyújt majd a legifjabb sportolóknak. Csillebércen december 27—30 és Sátoraljaújhelyen január 3—6. között rendezik meg a nagy téli sporteseményt. A síés szánkóversenyre a sátoraljaújhelyi szabad pályán kerül sor, a teremsportokat pedig a budapesti Úttörő Sporttelepen rendezik. Csillebércen lesz a korcsolya- és jégkorongmérkőzés.

A középiskolások és ipari tanulók központi és megyei téli vezetőképző tanfolyamait a szünidőben rendezi meg a KISZ. A három-öt napig tartó tanfolyamokon mintegy kétezer KISZ-vezető vesz részt. Mindenütt, de különösen a hegyes, erdős tájakon sok kirándulást rendeznek. A diákklubok gazdag programmal készülődnek országszerte a téli vakációra. Kulturális bemutatókat, sportversenyeket rendeznek, közös mozi-, színházlátogatást terveznek, utána vitával.

Az országban 56 úttörőház és 150 diákklub működik, ahova a vakációzó gyerekeknek csupán kis része fér. A közös programok megvalósítását sok helyen akadályozza a helyhiány, a szünidőre bezárt, fűtetlen iskolák, másutt az üras helyiségekkel rendelkező művelődési házak vezetőinek merevsége, vagy a falusi ifjúsági szervezetek elzárkózása az iskolákhoz tartozó KISZ-tagok közeledésétől. Pedig biztosan sok gyerek vállalná iskolájában a takarítást, kályhás helyiségekben a fűtést is, ha megengednék, hogy ott készüljenek a kulturális rendezvényekre, a versenyekre, vetélkedőkre. Ha a művelődési házak vezetői nem kérnek megfizethetetlenül magas bérleti díjakat egy-égy üres helyiség kölcsönadásáért, ha néhány tömegszervezet is befogadja a szünidő alatt a gyermekeket, és ha a falusi ifjúsági szervezetek hajlandók igénybe venni a szünidőre hazatérő, más városban tanuló diákok segítségét, egyszóval, ha mindenütt jó szívvel fogadják a vakációzó gyerekeket, a dolgozó szülők gondja is csökken és a gyerekek is jó kedvvel, hasznosan tölthetik a szünidőt.

V. A.

Mivel díszítették a pueblo indiánok agyagedényeiket ?

Arizonában, Globe város mellett — amely jelentős rézbányáiról ismeretes — vannak Kinisba romjai. Ezek a romok a pueblo indiánok telepei voltak. A városnév maga apacs indián szó, jelentése: barna ház. 1931-ben indultak meg itt az első ásatások, s már akkor kiderült, hogy a valamikori város igen jelentős, 1500— 2000 lakosú település volt. Az újabb kutatások igen érdekes eredményeket hozlak, nagyon sok lakásban megtalálták a festékes edényeket, amelyek némelyikébert még a festékek maradványai is megvoltak. A vörös és barna földfestékeket általában saját testük színezésére használták, ezekkel ékítették magukat s festették fel hadiszíneiket. Agyag' tárgyaik díszítésére elsősorban fémfestékeket használtak. A vas- oxid, elsősorban a haematit elpusztíthatatlan vöröset adott, a porrá tört limonittal sárga mintákat festettek edényeikre. Zöldessárga árnyalatot valamilyen urán tartalmú ásványból nyertek. Erős zöld színt adott a malachit, a kaolin segítségével nyerték a fehéret. Mangán tartalmú ásványok segítségével koromfekete festéket készítettek. A maga idejében Kinisba minden valószínűség szerint jelentős kereskedelmi központ volt, mert festékeik alapanyagának jelentős részét messze vidékről hozták.

K. J.

\

Helycsere (A Stern karikatúrája.)