Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-15 / 295. szám
6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1965. december 16. dS>P* — <U; Ökölvívás Dunaföldvári VL—Kaposvári Dózsa vegyes 22:8 Közgyűlés a Szekszárdi Petőfinél Vasárnap délután rendezte a Dunaföldvári VL ökölvívó-szakosztálya az év utolsó mérkőzését a Kossuth művelődési házban. A vendégek a Kaposvári Dózsa versenyzői voltak. A hazai csapat ezúttal is jó teljesítményt nyújtott és biztosan győzött a a kaposvári vegyescsapat ellen. Részletes eredmények: (elöl a dunaföldvári versenyzők.) Sumicz 11.—Bodrogi. A hazai versenyző irányította a mérkőzést, de többször szabálytalankodott, amelyért a vezetőbíró figyelmeztette, így a döntetlen igazságos. 1:1. Babics—Pék. A dunaföldvári versenyző minden ütést megelőzött és balegyeneseivel mindig pontosan betalált. Pékre kétszer is számolt a mérkőzésvezető, így Babics győzelme biztos és megérdemelt. 3:1. Sumicz I.—Simon. Három meneten át kemény küzdelmet vívott egymással a két versenyző egyik sem tudott fölénybe kerülni, így a mérkőzésvezető döntetlen eredményt hirdetett. 4:2. Linger—Bukovics. A mérkőzés csak a második menet közepéig tartott, mert Linger jobbegyenesétől a kaposvári versenyző nyolcig a padlón maradt, majd amikor felállt, egy újabb ütéstől folytatta „pihenését”. Győz Linger. 6:2. Kovács—Dávid. A két jóképességű versenyző három meneten át színvonalas mérkőzést vívott egymással, Kovácsot a mérkőzésvezető megintette és így némi pontfölényét lerontotta, ezért döntetlenül ért véget a mérkőzés. 7:3. Harcsa—Lukács. A kezdő dunaföldvári versenyző nem bírta a jól rohamozó Lukács ütéseit, és az első menet végén feladta a mérkőzést. 7:5. Bálint—lla. Mindkét versenyző nagy ütésre ment és így nem alakulhatott ki szép ökölvívás. A pontozók véleménye alapján ez a mérkőzés is döntetlen eredményt hozott. 8:6. Kiszli—Zsidókovács. Szép mérkőzést látott a közönség. A dunaföldvári fiú lényegesen többet támadott és ezzel bebiztosította magának a győzelmet. 10:6. Bányai—Csokonai. A két hosz- szú karú versenyző keveset ütött, de még így is Bányai volt fölényben és ökölvívása alapján győzelmet érdemelt volna, a döntetlennel szemben. 11:7. Szőke II.—Senk. Szőke irányította a mérkőzést, ellenállhatatlanul öklözött három meneten át és nagyarányú pontozásos győzelmet aratott. 13:7. Görgics—Kovács. Már az első menetben is jobb volt a dunaföldvári versenyző, de a második menetben fölényét tovább fokozta és kiütötte Kovácsot. 15:7. Varró—Zeller. Varró ragyogóan öklözött, irányította a mérkőzést és a harmadik menetben már olyan döntő fölénybe került, hogy ellenfelét a mérkőzésvezető leléptette. Győz: Varró. 17:7. Tóth II.—Szekeres. Három meneten át irányított Tóth II., Szekeresre a mérkőzésvezető kétszer is rászámolt. A dunaföldvári versenyző döntő fölényben volt és biztosan nyerte a küzdelmet. 19:7. Szőke I.—Gulyás. A mérkőzés csak a második menet közepéig tartott. Szőke II. már az első menetben „megfogta” Gulyást, majd a második menetben kiütéssel győzött a dunaföldvári versenyző. 21:7. Közel 150 érdeklődő előtt zajlott le Szekszárdon a közalkalmazottak klubhelyiségében a Szekszárdi Petőfi vezetőségvá- Lasztó taggyűlése. Hazafi Jenő vezetőségi tag tartotta meg a beszámolót, mely elsősorban a vezetőség munkájával foglalkozott. Eredményes munkáról szólt a beszámoló a kosárlabda, az asztalitenisz, a sakk- és a teniszszakosztály működését illetően. A kosárlabdázók tovább léptek előre az NB II-ben az elmúlt két esztendő alatt, az asztaliteniszezők a megyei bajnokság megnyerése után osztá- lyozóra készülnek az NB II-be jutásért, a sakkszakosztály mind a két évben eljutott az osztályo- zóig, de nem sikerült kiharcolni A Dombóvári Járási TS és a járási atlétikai szövetség Dombóvá- rott rendezte a járási terematlétikai bajnokságot. Mivel a versenybe hétköznap került sor, azon csak a dombóvári középiskolák atlétái vettek részt, a vidékiek távolmaradtak. Eredmények: Nők: Magasugrás: I. Sárdi Magdolna (Gőgös Gimnázium) 140, 2. Linde Mária (Apáczai Gimnázium) 135, 3. Zenka Erzsébet (Gőgös Gimnázium) 130. Távolugrás: 1. Sárdi Magdolna (Gőgös Gimnázium) 204, 2. Lina feljebbjutást. Bár teniszben bajnokságot nem rendeztek, eredményesnek ítélte a beszámoló a teniszezők teljesítményét is, akik a környező városokkal vívtak párosmérkőzéseket. A labdarúgócsapat az NB III-ból történt kiesése után a megyei bajnokságban sem állta meg a helyét^ A beszámoló után termékeny vita alakult ki nemcsak a beszámoló, de a vezetőség megválasztása tekintetében is. Végül tizenegy helyett tizenhárom tagú vezetőséget választott a tagság. Elnök: Bay Endre lett, alelnök: Mátyás István és Hegedűs János. Titkár: Horváth István, gazdaságvezető pedig Korsós Lajos. um) 12,50, 2. Szűcs Klára (Apáczai Gimnázium) 11,90, 3. Horváth Gizella (Apáczai Gimnázium) 10.20. Férfiak: Magasugrás: 1. Tarr Imre (Apáczai Gimnázium) 175, 2, Gaál Zsigmond (Gőgös Gimnázium) 170, 3. Krasznai János (Apáczai Gimnázium) 155. Távolugrás: 1. Hetesi János (Gőgös Gimnázium) 245, 2. Krasznai János (Apáczai Gimnázium) 240, 3. Harta Sándor (Gőgös Gimnázium) 235. Medicinlabda-dobás: 1. HeTerematlétikai bajnokság Dombóvárott Járási sakkverseny Bonyhádon A Bonyhádi Járási Sakkszövetség vasárnap rendezte a járási serdülő és ifjúsági sakkseregszemlét. A versenyen részt vettek: Bonyhádi Gimnázium, Bonyhádi Közgazdasági Technikum, Nagvmányoki ITSK és a Lengye- li Mezőgazdasági Szakiskola ifjúsági, valamint a Bonyhádi I-es és Il-es számú iskola serdülő versenyzői. A sakkversenyen 39 ifjúsági és 19 serdülő korú versenyző szerepelt. Részletes eredmények: Közgazdasági Technikum—Lengyel 1:11, Közgazdasági Technikum—Gim názium 0:12, ITSK—Gimnázium 6,5:5,5, ITSK—Lengyel 8,5:3,5, ITSK—Közgazdasági Technikum 12:0, Gimnázium—Lengyel 8,5:3,5. Az ifjúsági versenyzőknél a végeredmény: 1. Nagymányoki ITSK 27 pont, 2. Bonyhádi Gimnázium 25, 3. Lengyel 18, 4. Közgazdasági Technikum 1 pont. A serdülő versenyzőknél a Il-es számú iskola az I-es számú Iskola ellen 9,5:2,5 arányban győzött. Tehát az első helyet a Il-es számú iskola versenyzői szerezték meg". A fokiói tíz aranyérem története Holnap tartja vezetőségválasztó közgyűlését a Dózsa A Szekszárdi Dózsa Sportkör december 17-én, pénteken 18 órakor a Fegyveres Testületek Klubjában tartja vezetőségválasztó közgyűlését. A nagy érdeklődéssel várt közgyűlés után vetítésre kerül „A tokiói 10 aranyérem története” című film. December 18-án, szombaton ugyancsak a Fegyveres Testületek Klubjában tartja a Dózsa Sportkör évadzáró sportbálját, mely szintén színes és gazdag szórakozást biztosít a résztvevőknek A Népújság totótippjei: 1. Fiorentina—Napoli 2. Lanerossi—Foggia 3. Milan—Juventus 4. Sampdoria—Inter 5. Spal—Atalanta 6. Torino—Bologna 7. Varese—Catania 8. Modena—Catanzaro 9. Novara—Potenza 10. Pisa—Genoa 11. Lille—Monaco 12. Lyon—Nantes 13. Nimes—St. Etienne + 1 14. Angers—Toulouse Pótm érkő zések: 15. Roma—Brescia 16. Cagliari—Lazio 1 1 x 1 X 2 2 X X 1 2 x 2 2 x x 1 1 1 1 x 1 2 2 x 1 x 1 1 X 1 Csodakapus McDermott, a skót United Pengyle kapusa nem a bravúrjaival vált híressé, mint ahogy arra a címről következtetni lehetne. Nem. Mint kapus, nem tündökölt éppen, de mint jós, annál inkább. McDermott minden mérkőzés előtt megálmodta, hogy milyen eredménnyel fejeződik majd be a találkozó. Az eredményt nem egy alkalommal „hiteles jegyzőkönyvbe” mondta. Es nem tévedett. De, hogy komolyabb bajok ne legyenek, több esetben nem őt tették meg kapusnak. Nehogy véletlenül ő is hozzájáruljon a nem kívánt eredményhez. A jóslata azonban így is r bevált. A legújabban semmit sem mer jósolni. Egyszerűen azt állítja, hogy semmit sem álmodott. Játékostársai ugyanis állandóan zaklatják, mert most már tudják, ha McDermott hallgat, a csapat ki fog kapni. Ilyenkor ugyanis nem meri elárulni az eredményt. Holler—Kiss. Ezen a mérkőzésen Holler kemény ellenfelet kapott és ennek ellenére ragyogóan helytállt, ezzel kiharcolta a döntetlen eredményt. 22:8. de Mária (Apáczai Gimnázium) 195, 3. Kővágó Etel (Gőgös Gimnázium) 192. Medicinlabda-dobás: 1. Mersits Ilona (Gőgös Gimnázitesi János (Gőgös Gimnázium) 11,30, 2. Krasznai János (Apáczai Gimnázium) 11,00, 3. Karászi Kálmán (Gőgös Gimnázium) 9,80. Idényzárás labdarúgásban KORÁN BEKÖSZÖNTÖTT A TÉL, véget ért az 1965. évi labdarúgó-évad, amellyel — ha voltak is kisebb-nagyobb kifogásaink — általában elégedettek lehetünk. Klubcsapataink sikerrel szerepeltek a nemzetközi tornákon. A Ferencváros megnyerte a VVK-t, a Vasas remek játékkal győzött a KK-ban, a Győr pedig a legjobb négy közé került a Bajnokcsapatok EK-jában. Utóbbi sikernél érdemes elidőzni egy pillanatra. A győriek szereplése újabb bizonyítéka a vidéki labdarúgás erősödésének. A főváros és a nagy vidéki városok között fokozatosan eltűnik a különbség, futballban fjedig a vidéki városok — ha akarják — már ma is ugyanolyan feltételeket tudnak teremteni, mint a fővárosiak. A hiba csak az, hogy egyelőre kevés helyen élnek a jó feltételekkel. A győriek már korábban bajnoki címükkel, idén pedig kiváló nemzetközi szereplésükkel és MNK- győzelmükkel mutattak utat a vidéki csapatoknak. Az NB I-ben a vidéki és a fővárosi csapatok arányában 1965- ben nem történt változás, az NB I. B-ben viszont jövőre eggyel több vidéki csapat lesz, mint az Idén volt. Sajnos az NB I-ben a vidéki csapatok az idén nem tudtak olyan jól szerepelni, mint a korábbi években. Az első négy helyet fővárosi csapat szerezte meg úgy, hogy egyik vidéki együttes sem tudta veszélyeztetni őket. Észrevehetően megtorpant a sikeres nemzetközi szereplés ellenére — vagy talán éppen ezért? a Győr, nem fejlődött eléggé a Tatabánya, a Salgótarján, a Dorog, és az Özd kezdettől csak a kiesés ellen küzdött, a Komló és Szeged pedig kiesett. Talán csak a Pécs szerepelt a várakozásnak megfelelően és mutatott némi fejlődést. Különösen sajnálatos, hogy olyan nagy városok, mint Szeged, Debrecen, Miskolc, Szombathely, Szolnok nem tudnak tartósan helyet foglalni az élvonalban. Pedig, mint a győriek példája is bizonyítja: ezekben a városokban kellene és lehetne megteremteni a legkedvezőbb feltételeket a fővárosi élcsapatokkal is rivalizálni képes együttesek alakítására. A labdarúgó-idény egyébként határozottan sikeres volt, amit bizonyít a nézők érdeklődése is. Az NB I-ben, NB I. B-ben és az NB II-ben közel 4 millió nézője volt a bajnoki találkozóknak. Tekintélyes nézőszám ez különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a tv elsősorban a kisebb csapatok közönségét „tizedelte meg”. A mérkőzések többsége tetszett a közönségnek, mert láthatott gólokat Az NB I-ben 2,7 gól esett egy mérkőzésre, az alsóbb osztályokban természetesen egy két tizeddel kevesebb. SOKAT FEJLŐDTEK a csapatok — országos méretekben is — erőnlétileg. A felkészítés új módszerei, amelyeket néhány éve az élvonalban honosítottak meg, eljutottak már a megyei bajnokságokig. Ma már alig van csapat az országban, ahol ne alapoznának, s hetenként egy-két edzést ne tartanának. A szervezettebb felkészülés javította a játék szin- vonalát. Taktikailag már kevesebb a fejlődés. A legtöbb csapat kitart a hagyományos WM rendszer mellett, s ennek különböző változatait játssza. Az élvonalbeli csapatok közül egyre több próbálkozott az úgynevezett 4—2—4-es felállással. Ez azonban a legtöbb esetben csalt felállás maradt, s a játékban nem érvényesült ennek az újszerű taktikának a sok erénye. örvendetesen javult a klubok többségében az ifjúsággal, az utánpótlással való foglalkozás. Egyelőre azonban még ebben is az élvonalbeli klubok vezetnek. A nagy vidéki kluboknak is fel kellene ismerniük, hogy az ifjúsággal az eddiginél sokkal szervezettebben és nagyobb arányokban kell foglalkozniok, mert ez a legbiztosabb utánpótlási bázis. Ebben a tekintetben a kis falusi és vállalati egyesületeknek sokkal kisebb a lehetőségük. Sem feltételekkel, sem szakemberekkel nem rendelkeznek olyan mértékben* mint a nagy egyesületek. Az 1965. évi volt a felszabadulás utáni 22. labdarúgó-bajnokság (az őszi-tavaszi kezdéstől való kétszeri eltérés miatt) amely híven bizonyította ennek a sportágnak a nagy népszerűségét. Sok új csapat alakult és különösen a körzeti bajnokságok bevezetése adott új lehetőségeket a kezdő falusi csapatoknak. Bár elég gyakran előfordultak sportszerűtlenségek, sőt például a Diósgyőr pályáját a közönség súlyos sportszerűtlensége miatt több mérkőzésre be kellett tiltani, általában ebben a tekintetben is javulás volt tapasztalható. A játékvezetők többsége kielégítően látta el feladatát, s több játékvezetőnk a nemzetközi porondokon is megállta a helyét. „ TOVÁBB BŐVÜLT a Magyar Népköztársasági Kupában részt • vevő csapatok száma és ez a küzdelemsorozat is a vidéki csapatok sikerét hozta. Sajnos változatlanul gyengesége a kupaküzdelemnek, hogy egyes csapatok másodrendűnek tekintik a kupát a bajnokság mellett, s ez alaposan meg is látszik a szereplésükön. Mindenesetre az 1965-ös egyike volt a sportág legsikeresebb labdarúgó-idényének, s arra a reményre jogosít, hogy labdarúgósportunk az elkövetkező években sok örömöt hoz híveinek. A. A.
