Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-01 / 283. szám
4 tGlVÁ MEGYEI WT.PŰJSAG I9G5. december %. Kísérlet, tapasztalatgyűjtés, új tantárgyak Az Országos Pedagógiai Intézet munkájáról Jegyzet: a paksi járás költségvetéséről Budapesten, a Gorkij-fasor egyik nagy épületében — 1962- ben — ú.i intézmény kezdte meg működését: az Országos Pedagógiai Intézet, közismert nevén: OPI. Az Országos Pedagógiai Intézet azért született meg, hogy az oktatási reform gyakorlati megvalósítását szolgálja: kidolgozza az új tanterveket és nevelési terveket, irányítsa a pedagógusok továbbképzését, bábáskodjék a reformtankönyvek világrajöttén, tudományos kutatómunkát folytasson, figyelemmel kísérjen minden bélés külföldi pedagógiai újdonságot, érdekes kísérletet. — Nagy örömömre szolgál, hogy az intézet munkájáról beszélhetek ... — mondta Bodó László, igazgatóhelyettes. — A pedagógusok országszerte általában tudnak létezésünkről, de nincsenek kellőképpen tisztában azzal. hogy mivel is foglalkozunk, s miben kérjük támogatásukat, segítségüket... Intézetünk tanszéki rendszerben dolgozik. Tizenhét tanszékünk van: marxizmus—leninizmus, pedagógiai, felnőttoktatási, munkaoktatási, didaktikai, alsótagozatos, s ezeken az alaptanszékeken kívül a szaktanszékek, amelyek felölelik az iskolákban tanított szaktárgyak összességét... Nincsen olyan hét, hogy külföldi vendég vagy vendégcsoport ne érkezne hozzánk, s valamennyien elmondják, hogy hazájukban milyen nagyra értékelik a magyar pedagógia eredményeit. Ezzel párhuzamosan munkatársaink is járják a nagyvilágot, s gyűjtik a nálunk is hasznosítható tapasztalatokat. Az intézetben két évvel ezelőtt. készült el az általános iskolai, tavaly pedig a középiskolai tanterv és utasítás. Kidolgozták már az általános iskola és a középiskola nevelési tervét. Előkészületben van az általános iskolai felnőttoktatás tanterve is. Ez utóbbi előrelátható megjelenési ideje a következő év. »VVTV*»V»***VWTTTVTTTVTTTTTT»TTT Rab Ferenc: — Bár a szakszervezettel és a minisztériummal közösen gyakran rendezünk pályázatokat, s ezeken szép számban vesznek részt a pedagógusok, mégis kevés közöttünk a „párbeszédes” kapcsolat. Szeretnénk, ha minél többen elküldenék véleményüket az új tantervekről, nevelési tervekről, tankönyvekről. Szeretnénk, ha a viták hangja a tanári szobák és az igazgatói irodák négy fala közül gyakrabban jutna el hozzánk is! Körülbelül úgy, ahogyan nagy és jó visszhangot váltott ki a középiskolai osztály- főnöki kézikönyv megjelenése, vagy ahogyan tavaly a jánoshalmi általános iskola tantestülete bőséges anyagot küldött a közösségi nevelés helyi tapasztalatairól ... Érdemes bepillantani az egyes tanszékek munkájába ... A pedagógiai tanszék a közösségi nevelés problematikájával foglalkozik, s a nevelési tervekhez -kidolgozza a módszertant is. A didaktikai tanszék munkatársai a tanulói aktivitást elősegítő, korszerű módszerek — nálunk is megvalósítható — útját keresik. A programozott oktatás, az egyszerűbb és bonyolultabb oktatógépek és vizsgiáztat ógépek területén végeznek felmérő és tájékozódó jellegű kísérleti munkát. — Mi az iskolában folyó több és jobb tanulásért dolgozunk, s azért, hogy minden egyes diákot fel lehessen emelni saját teljesítményének csúcsáig! — fogalmazta meg röviden dr. Kiss Árpád. — A programozott oktatás iránt érdeklődők száma napról' napra emelkedik, de ez a helyeslés nem mindig jár együtt a kísérletező kedvvel, vállalkozó szellemmel. Több segítséget várnánk ezen a téren a pedagógustársadalom egészétől! . A magyar nyelv és irodalom szaktanszék irányítja a filmesztétikai oktatás országszerte folyó kísérleteit. Több mint negyven osztályban — Budapesten, Szegeden, Pécsett, Kecskeméten és másutt — iskolai tananyagként ismerkednek a diákok a filmművészet érdekes kifejező eszközeivel, s válnak tudatos filmértő közönséggé! A filmesztétikai oktatás iránt óriási az érdeklődés. A gazrvVTTYTYVTYYYYVTTTYYYVTfTTYTTVYVY j dagon illusztrált tankönyvet szinte szétkapkodták! Ezeknek az óráknak szemléltető anyagáról a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatósága gondoskodik: részlet a görög „Elektra”, a szov- . jet „Szállnak a darvak”, a magyar „A tizedes meg a többiek” és más ismert filmalkotásokból... A marxizmus—leninizmus tanszék is egy új tantárgy bevezetésén fáradozik; ez a ,>Világnézetünk alapjai“ Elkészült a kísérleti tanköny, s megindult a kísérleti oktatás: Pécsett, Egerben, Szombathelyen, Szentendrén és Budapesten: a „Szinyei Merse Pál” 12 évfolyamos iskolában, a „Fazekas Mihály”, a „Berzsenyi Dániel” és a „Petőfi Sándor” gimnáziumban. A tanszéken elmondták: a „Világnézetünk alapjai” az oktatási reform által életre hívott tantárgy. A gimnázium IV. osztályában — heti három órában — tanítják s a tervek szerint az 1968/69-es tanévben válik általánossá. Addig azonban még nagyon sok a tennivaló, hiszen ez a tantárgy még teljesen járatlan út előtt áll. Uj módszereket kíván a megkövesedett régi helyett... önállóságot igényel: tanártól és diáktól egyaránt... Alapja: az egészséges és elemző vita ... Kötődnie kell a hagyományos iskolai tantárgyakhoz és a napi élet aktualitásaihoz ... Uj osztályozási normát kíván... Az óra középpontjában nem az anyagot leadó pedagógus, hanem a problémákat vitató, feladatokkal birkózó osztály közössége áll, amelyet a tanár nem csupán tanít, hanem szervez, ösztönöz, irányít, segít és bírál is ..; Az Országos Pedagógiai Intézetre most új feladatok várnak. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakának napirendjén az oktatási reformtörvény továbbfejlesztésével kapcsolatos problémák szerepeltek. Az új feladatok gyakorlati megvalósításán az Országos Pedagógiai Intézet tanszékei is munkálkodnak majd. Somos Ágnes i-imiiiiiiiiiiiiiiiiiimmimiimiimi’ HIRDESSEN Júdáópén<z a TOLNA MEGYEI Népújságban Ebben az évben jól gazdálkodott a paksi járási tanács, 40 millió forintos költségvetésével. A jó gazdálkodás egyik oka, hogy idén a községek a szükséges mértékben év közben is végezhettek átcsoportosításokat. Így ritkább, hogy bizonyos mennyiségű pénz az év végére marad, vagy kénytelenek a következő évre átvinni. A községek költségvetésére 20 millió forintot biztosítottak, amelyből közös megbeszélés után 308 ezer forintot a járásnál tartalékoltak. A költségvetésben a felújítási hitelkeretek felhasználásánál azonban az év folyamán nem mén; minden simán. Nem a tanács, hanem az építőipari vállalatok, illetve ktsz-ek voltak a hibásak. A bikácsi és a kajdacsi tanácsház felújítására például 637 ezer forintot szántak, de a Paksi Építőipari Ktsz csak néhány héttel ezelőtt kezdett hozzá a munkák elvégzéséhez. Ugyanitt a pedagóguslakás építésével is ez a helyzet. A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalattal sincsenek megelégedve a járási tanácsnál. A györkönyi általános iskola egy részét felépítették, majd később le kellett bontani, mert megsüllyedt a talaj. A költségvetés maradéktalan végrehajtását tehát az építőipar akadályozta. A bajokat látva, úgy határozott a tanács vezetősége, hogy a munkák oroszlánrészét ezután minden községben házibrigádokkal oldja meg. A példák azt mutatták, hogy a brigádok alkalmazása helyes. A bölcskei művelődési házat, a dunaföldvári új óvodát, valamint az iskola felújítását tanácsi házibrigádok építették, a legnagyobb megelégedésre. A dunaszentgyörgyi művelődési ház is így épül. A következő évben úgy tervezik, hogy a járás többi községeiben is megalakítják majd a brigádokat és a szükséges építkezéseket elsősorban az ő segítségükkel valósítják meg. A járásnál már a jövő évi költségvetésen dolgoznak. Az idén 1 millióval lesz több a felújításra szánt összeg. A tervezést a községek már nem csupán az 1966-os évre, hanem 1967-re előre elkészítik. Így jobban megalapozzák a tervezést és a kivitelezést is. A járási tanács a Szegedi Tervező Ktsz-szel felvette a kapcsolatot. A ktsz szakemberei már lejárták azokat a községeket, ahol valamiféle beruházást, vagy nagyobb arányú felújítást terveznek. Pár hét múlva, határidőre szállítják a szükséges terveket. Azt mondják a járás vezetői, hogy most már csak az hiányzik, olyan jó kivitelezőt is találjanak, mint amilyen a tervező. Megjelent a Béke és Szocializmus novemberi száma A foly őirat bevezető cikkét A. F er- | rarl (Argentína) és M. Fortuny (Guatemala) írta Az amerikai imperializmus hadat üzen a latin-amerikai népeknek címmel. Viktor Grisin a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke A gazdálkodás iskolája a dolgozók szamára című cikkében ismerteti azokat a rendkívül fontos és szerte ágazó feladatokat, melyek a gazdasági tervezés és irányítás rendszerének tökéletesítése kapcsán a szovjet szak- szervezetekre várnak. Közli a lap N. Popov bolgár közgazdásznak A gazdasági törvények objektív jellege a szocializmusban, és e törvényeit kölcsönhatása című tanulmányát. A folyóirat Nyugat-Európa: a modem kapitalizmus tendenciái címszó alatt öt neves marxista szerző tollából közöl aktuális és fontos cikkeket. M. Dobb angol közgazdász vázolja az európai kapitalizmus néhány mai vonásét. F. Nicolon francia közgazdász megvilágítja a nyugat-európai integráció dinamikáját és ellentmondásait. E. Peggio az Olasz KP Központi Bizottságának tagja ismerteti a gazdasági élet nemzetközivé válásának objektív tendenciáját és | kifejti, hogy a szocialista és demokratikus erőknek az a feladatuk, hogy a jelenlegi monopólista integrációval szemben biztosítsák a nemzetközi gazdasági integráció antimonooolista jellegét. J. P. Deltlez francia közgazdász összefoglalja az államkaoitaliz- mus jellemző vonásait és ellentmondásait. L. Urban csehszlovák közgazdász áttekintést ad a kapitalizmus gazdasági szerkezetében a háború utáni időszakban bekövetkezett változásokról. Az Időszerű kérdések fóruma rovat közli O. MiUas (Chile) cikkét: A ke- reszténydemokrácia reformizmusa — a chilei kísérlet címmel. A lap sokoldalú tájékoztatást ad több testvérpárt életéről. Továbbá „Veletek vagyunk, vietnami testvéreink” címszó alatt számos közleményt idéz a nemzetközi sajtóból, amelyek arról a segítségről szólnak, melyet a szocialista országok nyújtanak a harcoló vietnami népnek. A lap gazdag tartalmából kiemeljük még A tőkés gazdaság helyzete a 60-as évek küszöbén című értékes összefoglalót, valamint A munkásosztály helyzete Nyugat-Németországben című tanulmányt. rrr VlflWft — 22 — Ezek szerint Gréti már tegnap megérkezett, gondolta, nem jövök be mindennap az üzenetért. Tehát este ismét itt lesz. Most fél hat van, félóra múlva találkozunk. Elrohantam a bisztróba. .. .És ettem ... Prágai sonkát, virslit, tejet, kaszinótojást, s amikor mindezt bekebeleztem, majdnem sírva fakadtam a gyönyörtől. Hogy mit jelent éhezni, azt csak az tudja, akinek már egyszer összeszorult a gyomra, elfátyolosodott a szeme, iszonyatos fejgörcsök bántották, — az éhségtől... Először csak egyszerűen éhes vagy. De ez a kellemetlen érzés hatványozódva jelentkezik benned, amint rádöbbensz, hogy evésre még csak kilátásod sincs. Mert ez egészen- más fajta éhség, amikor valaki egy hivatalban ledolgozza a nyolc óráját és mire megéhezik, rohan haza, hogy megebédeljen. Tudja, hogy van ennivalója, tehát nem esik kétségbe az elkövetkezendő napokat illetően. De nekem reményem sem volt arra, hogy mit eszek este, aztán holnap egész nap és tovább... Az éhség már kihatott az idegeimre, ölni tudtam volna dühömben, amikor rágondoltam az éjszakai kocsikázásra. Ha nem ülök be a kocsiba, akkor nem vernek félholtra, nem következik a felmondásom, és még a többi kellemetlen apróság, ami történt velem. De vajon másképp történt volna-e minden? Ez sem biztos. Mégiscsak felülkerekedett bennem egy olyan gyanú, hogy a verekedés, aztán az állásomból való kirúgásom, nyomorom, — — 23 — amely ezután következett — egyszerűen csak egy megrendezett komédia volt. Éreztem, hogy ma végére járok e sok kérdőjelnek, amelyek valóságos erdőt alkottak gondolataim és létem elé, az utóbbi hetekben. Grétit pillantottam meg először az asztalnál és egy középtermetű, intelligens arcú, idősebb férfit. — Rodyn — mutatott be Gréti, az idegen is mondott valami nevet, de azt hiszem, szándékosan érthetetlenül. — Jó ismerősöm is kíváncsi volt önre, Rodyn úr. Gondoltam elhozom magammal... — mondta Gréti, s az asztal alatt térdével alig észrevehetően* megnyomta a lábamat? Figyelmeztetésnek szánta, csak ha tudnám, mire? Valószínű nem szabad visszategeznem őt, s jobb lesz talán ha arra felelek, amit ők ketten kérdeznek tőlem és én pedig semmi beszélgetést nem kezdeményezek ___ K onyakot kértek számomra, egy decit, nem is felet. Gréti kérte, s láttam, finoman mosolyog. Nagyon jólesett ez a kis figyelmesség. Gréti tudta, hogy kedvenc italom a konyak, s a viszontlátás örömére rendelte. Soha nem örültem annyira Gréti közelségének, mint most, hogy hosszú hetek után végre találkoztunk. Arcán átsuhanó bájos mosolyából ítélve, ő is várta már a viszontlátást. Most először — mióta ismerjük egymást — most éreztem valami őszintébb vonzalmat a lány iránt. Nemcsak azért, mert e hányatott néhány hetem után csakis tőle várhatok kézzelfogható anyagi segít— 24 — séget, hanem a szó legszorosabb értelmében vágyódtam utána. Vágyakozásomban azonban — s ezt most őszintén bevallom — a szexuális kívánalmak nyoma sem volt. Azt hiszem, beleszerettem ebbe a titokzatos körülmények között élő nőbe . .. Mindez pillanatok alatt futott át bennem, mert hiszen itt ült közöttünk az idegen férfi, aki miután Grétivel váltott néhány szót, hozzám fordult: — Ön mikor kapta meg Krohmanntól a felmondást? Csodálkozva néztem rá, aztán Grétire. — Talán három hete... De honnét tudja? Bólintott. — Tudofri... Gréti most komolyan nézett rám, aztán megkérdezte: — Ment érted valamikor is egy csontszínű személykocsi? Még jobban meglepődtem. — Igen. El is vittek és egy park mellett kitettek a kocsiból, és ... rámrohantak ... és... Gréti intett a kezével: — Megmondtam Önnek Jaguár, hogy várják meg, míg hazajövök, nem?! — Keményen nézett a férfi szeme közé. Jaguár pedig zavartan elmosolyodott: — Nem tudtam, hogy ön és Rodyn úr között... Gréti összeszorította száját, s szinte sziszegve préselte ki a szavakat:
