Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-14 / 294. szám
Í9®5. S&cefiiB'CT 15. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 A lakosság forintjaiból Hatalmas erő a társadalmi munka Zökkenők a mezőgazdasági kisgépek kölcsönzésénél November 19-én jelent meg a Népújságban egy cikk, amely a községfejlesztés problémáival, és a társadalmi munkával foglalkozik. A cikkben gyakorlati példák voltak a szekszárdi járás területéről. Mi, decsiek egyetértünk a cikkben foglaltakkal. Valóban hatalmas erő rejlik a társadalmi munkában. Évekkel ezelőtt még mi sem tulajdonítottunk neki komoly jelentőséget és nem láttunk benne lehetőségeket. Mennyire megváltozott a véleményünk! Ez számokkal is mérhető. Községünk komoly községfejlesztési alappal rendelkezik. Éves szinten a község KÖFA alapja 1 millió és 8 ezer forint. Ehhez kell még számítani a társadalmi munkát, ami évről évre növekszik. A KÖFA a falu érdekét szolgálja — és ezt Decsen megértik. Igaz, hogy a község vezetői, tanácstagjai sokat tettek ennek érdekében. Nemcsak a tanácsüléseken foglalkozunk a társadalmi munkával, annak jelentőségével, szervezésevei, hanem a hivatalok, intézmények munkaértekezletein is — különösen a ter melőszövetkezeteknél, háziipari szövetkezetekben, földművesszövetkezet közgyűlésein. Ennek tudható be, hogy az egyes cikkeknél jelentősen emelkedett a társadalmi munka. A tervezett évi 146 300 forintos társadalmi munkát jelentősen túlteljesítettük. November 30-ig a községben 207 050 forint uo(í_ a már elvégzőit társadalmi munka. /Ez jelentősen növekszik még az év végéig, mivel kisgyűléseken megszerveztük, hogy a község : 0 000 forinttal hozzájárul a víz- 1 ezető árkok tisztításához, a osság viszont a régi, rossz i akat cserélje ki új betongyű- .. .re. A lakosság örömmel vál- . i<:.lta ezt a feladatot és az elkészült vízlevezető-árkoknál mindenki saját maga költségére elkészíti a hidakat. így lehetővé válik, hogy az állami pénzből a faiu legtöbb utcájában el tudjuk készíteni a vízlevezető-árkokat, ugyanakkor a jó hidak biztosítják a vízlevezetést, nem iszaposodnak el az árkok. De így a lakosság is jobban magáénak érzi # létesítményt és jobban vigyáz rá. Igen jelentős volt a községben folyó építkezésekhez a helyi anyaggal való hozzájárulás is. A helyi anyag értéke 65 410 forint. Még ez évben társadalmi munkával a decsi tanyavilág alföldszállási területén villanyhálózat bővítést végez a lakosság. Hosz- szú évtizedek óta nincs megoldva a tanyavilág művelődési lehetősége. A tanácsülés felvetette, hogy 20 000 forinttal hozzásegíti a tanyavilágot e probléma megoldásához. Szükséges a társadalmi munka is. Az ott lakó tanácstagok vállalták és már össze is gyűjtötték a társadalmi munkát, ami 25 000—30 000 forintot tesz ki, és így még ez évben lehetővé válik, hogy az alföldszállási iskolánál, — melyet már oktatási célra nem használnak — bevezessük a villanyt, így ez lesz majd a tanyavilág kulturális központja. Az évek óta kihasználatlan filmvetítő gépet is hasznosítani tudják. Sorolhatnánk az ez évben Decsen megvalósításra kerülő léte- - sítményeket és a hozzájuk biztosított társadalmi munkát. Mi(Hozzászólás) lyen szép színfoltja Decsnek a vasút mellett lévő úttörőstadion, ami teljes egészében társadalmi munkában készült. Vagy csak a járdázást említsük. Ebben az évben Decsen 3657 négyzetméter járdát építettünk. Szerény számítások mellett belekerült volna 350—400 000 forintba. A községi tanács ezért körülbelül a teljes összeg felét fizette ki. Megállapította a tanácsülés, hogy melyik utcákra kerüljön sor. Minden utcát a vb vezetői és a körzet tanácstagjai kerestek fel, illetve kisgyűlésre hívtak meg. A megjelenés mindenütt 100 százalékos volt. Amelyik utca lakossága vállalta a társadalmi segítségadást, arra az utcára került először sor. Szinte versenyeztek az utcák egymással, hogy hol tudnak többet megtakarítani társadalmi hozzáadásukkal a község számára. Ezzel a módszerrel az utóbbi két évben 8 kilométer járda épült. Reméljük, hogy az elkövetkezendő két éven belül az egész faluban sikerül a társadalom, illetve a lakosság segítségével a teljes járdaújjáépítést megvalósítani. A felhasználás sorrendisége valóban sok gondot okoz, sok vitára ad alkalmat. De megéri a vitatkozás. Tanácstagi körzetekben vitatjuk meg kisgyűléseken, hogy mit csináljunk először, mi a fontosabb. Már évről évre várják a lakosok ezeket a tanácskozásokat, ami végső soron a község valamennyi lakójának ügyét szolgálja, életét teszi szebbé. Soha nem egyedül döntünk,' igyekszünk a lehető legkisebbre csökkenteni a tévedést, a sorrendiség meghatározásában. Igaz az, hogy sok minden kellene Decsen is, de helytelen lenne az erő és a forintok felapró- zása, mert ebből csak toldozást- foldozást végeznénk. Mi állítjuk, hogy igen nagy erő és lehetőség rejlik a társadalmi munkában. Általában kialakultak már a társadalmi munka szervezésének módszerei. Mi a módszerünket a munkák elvégzése előtti beszélgetéseket helyesnek tartjuk, így a lakosság közvetlenül a munkák elvégzése előtt értesül arról, hogy mit akarunk, amennyiben segít, annak elsősorban ők látják hasznát. A helyi adottságok, lehetőségek véleményünk szerint döntően megszabják a mit és a hogyant, amit állandóan napirenden kell tartani. Helyes, ha egy személy a tanácsapparátus közül foglalkozik a társadalmi munkával, annak nyilvántartásával. Fontos az elvégzett munka számon tartása is. Mindez elsősorban azért szükséges, hogy hiteles és megbízható adatokat kapjunk. A községek közötti verseny és vetélkedés is fontos, de semmiképpen sem lehet megengedni, hogy a versenyláz a hitelességet, a megbízhatóságot lerontsa, hiszen ily módon önmagunkat csapnánk be. Az elmúlt hónapban a megyei tanács mezőgazdasági és kereskedelmi osztálya, a MÉSZÖV, valamint az AGROKER megbeszélést tartott a háztáji gazdaságok kisgépellátásával kapcsolatban. A megbeszélésen az AGROKER képviselője tájékoztatta a résztvevőket az előző években a kisgépek ellátása terén jelentkező beszerzési nehézségekről. A vállalat által megrendelt gépeket az ipar csak részben tudta leszállítani. A Sirály morzsológépből például 1000 darabra lett volna igény, ennek ellenére csupán 400 darabra kaptak visszaigazolást. Ugyanez volt a helyzet az FV—3 típusú darálóval, a Vermorel és a Harmat permetőzővel is. Csupán a kézi daráló területén mutatkozó igényt sikerült kielégíteni. A MÉSZÖV és a Népbolt Vállalat a jövő évi igényeket már jó előre felmérte és bejelentette az AGROKER-nek. Az igénylésnél figyelembe vették, hogy felesleges raktári készlet ne keletkezzék. Ha a megrendelt árukat megkapják, a problémát még így sem tudják teljes mértékben megoldani. A háztáji gazdaságok kisgépellátását a földművesszövetkezeti bolthálózat mellett működő kölcsönzőszolgálatnak kellene ellátni. Itt általában kisebb mezőgazdasági gépeket, mint például permetező, tolókapa, stb. kölcsönöznek. A nagyobb gépekből az igényeket a kölcsönzőszolgálat nem tudja kielégíteni, azért, mert azt a lakosság általában egy időszakban igyekszik felhasználni. A megyei tanács mezőgazdasági és kereskedelmi osztálya megbeszélést folytatott a MESZÖV- vel, hogy a kisgépkölcsönzést a jövőben szélesítsék ki, és oldják meg, hogy a választék is nagyobb legyen. Ezt anyagi okok miatt nem tudja megoldani a MÉSZÖV. Így a mezőgazdasági gépek és eszközök kölcsönzését ezután is csak a jelenlegi színvonalon sikerül biztosítani. Fontosnak tartjuk a társadalmi munkáknál a műszaki munka, az irányítás megszervezését is. Ez elengedhetetlen, de nem megoldhatatlan. Hiszen minden faluban van szakember, aki szintén részt vesz a társadalmi munkákban, ha beszélünk velük. így biztosítható — az egyes munkákhoz — a műszaki irányítás is. Szeretnénk, ha a „lakosság forintjaiból” című cikkre valóban megindulna egy eleven vita és a vitában kialakulna egy egységes vélemény, hogyan lehet többet és jobbat a KÖFA érdekében. Várjuk a többi községek hozzászólását is a vitaindító cikkhez. Decs Községi Tanács Pénzügyi Állandó Bizottsága Ápoljuk a két nép barátságát Hétfőn este magyar—szovjet baráti találkozót rendezett Pincehelyen a Hazafias Népfront helyi szervezete, a nőtanács és a községi tanács. A községben már hagyománya van ezeknek a baráti találkozóknak, és mint az előzők, ezúttal is nagy érdeklődés, részvétel mellett folyt le. A találkozó szovjet vendégeit a délutáni órákban a termelőszövetkezet és a tanács vezetői fogadták, látták vendégül a szövetkezet székházában, beszámoltak a szövetkezet és a község életéről Ezután a mozit teljesen n:egA szekszárdi múzeumba kerültek a debreceni tágás diákok pipái töltő falubeliekkel való találkozóra került sor. Az általános i - kolások bevezető műsora után Fokhagyma Ferenc, a községi népfrontbizottság elnöke köszöntötte a szovjet vendégeket és a megjelent falubelieket. Kiss Pál, a Hazafias Népfront megyei politikai munkatársa beszélt a Szovjetunióról, kievi, harkovi, moszkvai élményeiről, tapasztalatairól. Egyik szovjet vendég még külön is beszélt szülővárosa, Kiev háború utáni újjáépítéséről, a város mos-» tani fejlődéséről, méltatta a két nép közti barátságot. A beszámolókat filmvetítés követte, ezt nagyon szépen' Ideáé szítették az általános iskolások műsorsgáipgi, táncok, énekszámok, magyar és orosz nyelven elmondott szavalatok. Kozák Éva, az Országos Műemlék-felügyelőség régésze a múlt századokbeli sok debreceni cseréppipát és töredéket talált a dunaföldvári úgynevezett „töröktorony” pincéjében folytatott ásatásokban. rézkupakos csészéjűek, a pirostojáshoz hasonlóan festették be, eredetük helyét a beléjük égetett „Debreceny” márkanév is igazolja. A szép „Debrecenyi pipákból” huszonhét darabot restaurálnak a szekszárdi Béri Balogh Adám A találkozó résztvevői befejezésül azzal az igénnyel köszöntek el egymástól, hogy máskor is, és gyakrabban is rendezzenek ilyen találkozókat, mert ezek nagyon jól szolgálják a két nép barátságának ápolását, elmélyítését, hiszen ezt a célt szolgálta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldöttségének előző napi, Tolna megyei látogatása is. A Csokonai idejében divatos, s a debreceni tógás diákok által kedvelt pipák magas, csőszerű, I múzeumban. kórház éléskamrája A megyei A MEGYEI KÓRHÁZ 190 holdas kispalánki gazdaságát méltán illeti meg ez a cím. A valóságban éléskamrája a megyei kórháznak. Harmincöt éve látja el a kórházat zöldségfélével, részben hússal és tejjel. Harmincöt évvel ezelőtt, s azóta is munkatherápiás betegek dolgoztak és dolgoznak ma is a gazdaságban, a kis létszámú gazdasági irányítás és az ápolók felügyelete mellett. A munkatherá- piások hasznos tevékenységet folytatnak, fizikailag bírják a munkát, megnyugvást találnak a munkában. Elősegítik saját maguk és más betegek gyógyulását. A gazdaságban végzett munka közben sokan találnak gyógyulást. A régebbi ápoltak közül, ha esetleg valaki visszajönne látogatóba, és a régi szekszárdi lakos szemével keresné a gazdaságot, talán rá sem ismerne, annyira megváltozott a táj, a környezet. A Budapest felé vezető régi út — annak idején a legforgalmasabb főútvonal, a topeka — a széles 6- os út egyik mellékútja. A szekszárdi Előhegy Kis-Palánltról nézve villanegyeddé alakult. A Borkombinát odébb a Műszergyár, maid az egyre bővülő mezőgazdáiéi technikum megváltoztatta a képet. Az egykori kis erdőt ter- je'szkedésével a Palánki Téglagyár teljesen elhódította. A bokros, fás vadon helyén munkásházak és iskola épült. Megváltozott a környezet és megváltozott a gazdaság képe. Nemrég fejezték be a gazdaság teljes villamosítását. Uj gazdasági épületeket emeltek, és most van folyamatban a vízvezeték- szerelés. A kis-palánki gazdaság be lesz kapcsolva a városi vízellátásba. A gazdaságnak ma is, mint a fennállása alatt eltelt 35 év alatt, az a feladata, hogy megtöltse a megyei kórház éléskamráját. Megfelel ennek a feladatnak. Az ott dolgozók — kezdve a gazdaságvezetőtől az ápolóig és az ápoltig, napról napra végzik a maguk dolgát. Csendben dolgoznak, annyira csendben, hogy eddig az írás sem szólt róluk. A KÖZÜLETEKET, közétkeztetési vállalatokat, sőt a háziasszonyokat is gyakran foglalkoztatja a kérdés: milyen lesz a téli zöldségellátás? Lesz-e elegendő hagyma, zöldség, savanyúság. Országos probléma, s gyakran foglalkoztatja a közvéleményt tájékoztató szerveket, a sajtót, a tv-t, a rádiót is. Ez adta az ötletet, hogy megnézzük városunk egyik legnagyobb élelmiszerfogyasztóját, a megyei kórház „éléskamráját”. A gazdaság 180 holdon folytat intenzív gazdálkodást. A munkaszervezést, a gazdaság irányítását, beleértve az agronómiái feladatokat is, másodmagával, Császár János elvtárs, a gazdaság vezetője végzi, a kórházigazgatóság és a tanács részéről kapott segítséggel, támogatással. Munkájuk eredményes. Évente 300, egyenként 130 kilós hízott sertést adnak a kórház húsellátásához. A 45 ezer kiló sertéshús — bár kis hányada a kórház húsigényének — komoly segítséget és pótlást ad a diétás konyhának. Van a gazdaságnak tuberkulózismentes tehénállomá- nyá, s a 22 tehén évente 27 ezer liter tejet ad. A csecsemő- és a gyermekosztály részére egész évben biztosítják a tejet. Az állatok takarmányozásához szükséges takarmányt is a gazdaság termeli meg. Tavaly 55 mázsa csöves kukorica termett holdanként. Az idén néhány mázsával csökkent a termésátlag. A 190 holdas gazdaságot sem kímélte meg a víz. A taplósi holt Duna-ág melletti földeket vízkár érte, emiatt csökkent a kukorica termésátlaga. A KERTÉSZET 15 holdas, esőz- tető öntöző berendezéssel van felszerelve. Vezetője Márton Imre, aki szakszerűen, minden kis területet kihasználva termel. Ezt bizonyítják az eredmények: a 15 holdas kertészet 70—80 százalékban biztosítja a kórház friss és tartósított zöldséggel való ellátását. Évente az egyéb zöldségfélék, saláta, tök, karalábé stb. mellett 250 mázsa káposztát, 150 mázsa paprikát, 170 mázsa paradicsomot termelnek. Ezek részben friss állapotban kerülnek felhasználásra, részben tartósítva. Tavaly savanyító üzemet létesítettek a kórház savanyúság'igényének kielégítésére. A kertész felesége, Márton Im- réné végzi a tartósítást, nagy felelősséggel és gonddal. Eddig 170 hektó kész savanyúság van raktáron. Káposzta, paprika, vegyes savanyúság. Petrezselyemgyökérrel és sárgarépával is el lesz látva a konyha. Száz mázsa petrezselyem és 250 mázsa sárgarépa van elvermelve. A hajtatóház állandó használatban van. Most paprikapalántával van elültetve. A palántáik már bimbósak, s januárban friss zöldpaprikát adnak a diétás konyhának. ÍME NÉHÁNY SZÁMADAT a gazdaság munkájáról, amelyről a kívülállók eddig nem sokat tudtak, mert az ott dolgozók nem is hallattak magukról. A vezetők szervezték a munkát, az ápolók felügyelete mellett a munkatherápi- ásck. elősegítve a mag”k gyógyulását, dolgoztak. A néhány soros írás róluk szól. a megyei kórház gazdaságának dolgozóiról, akik megérdemlik az elismerést, azért a munkáért, amit végeznek. Közvetett formában segítik a betegek gyógyulását, felépülését. P. M.
