Tolna Megyei Népújság, 1965. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-12 / 293. szám

6 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG twra. december 14. Folytatódnak a sportköri vezetőségválasztó taggyűlések A terv szerinti ütemben foly­nak sportköreinkben a vezetőség­választó taggyűlések. A közel­múlt napokban megtartott ü’c- sekről az alábbiakban adunk ;s- mertetöt: BOGY1SZLÖN nagy érdeklődés kísérte a taggyűlést. Az elnöki beszámoló hű képet adott a sport­kör életéről. Ismertették a tag­sággal a labdarúgócsapat megye­bajnokságban elért sikerét, de feltárták a hibákat is. Elismerő­leg nyilatkozott a beszámoló a női kézilabdacsapatról, mely já­rási bajnokságot nyert, majd megindokolták a női röplabda­csapat megyebajnokságból tör­tént visszaléptetését. A vezetőség beszámolója elismerően nyilatko­zott arról a támogatásról, melyet a termelőszövetkezettől kaptak. A beszámolót élénk vita követte, melyben felszólalt Méhes János, a szekszárdi járási TS elnöke is. A sportkör elnöknek Sipos Jó­zsefet választotta meg. SZEDRESEN a sportkör 70 tagja közül 45-en jelentek meg, hogy megvitassák az elért ered­ményeket, értékeljék a sportkör, illetve a szakosztályok munkáját. A vezetőség leszögezte: a labda­rúgócsapat eredményével elége­dettek, annak ellenére, hogy ki­sebb sérelmek érték őket a szö­vetség részéről. Bejelentették: lG66-ban működtetik már új szak­osztályukat. az asztaliteniszt. A feladatok között felsorolták a szervezeti élet megerősítését, a fiatalok nevelését, a tömegsport­munkát. A beszámolót követő vi­tában több javaslat hangzott el, majd a tagság Herczinger Ist­vánt választotta meg ismét a sportkör elnökévé. MUCSFA: A tagság túlnyomó többsége részt vett a gyűlésen, ahol elsősorban a labdarúgó­csapat szereplésével foglalkoztak. Mint kitűnt, az eredménnyel va­lamennyien elégedettek, hiszen a bonyhádi járásban az előkelő második helyen végeztek. A ve- eetőség bejelentette; szervezés alatt áll a női kézilabdacsapat, melyet a járási bajnokságban szerepeltetnek 1966-ban. A fel­szólalók elismerőleg nyilatkoztak a termelőszövetkezetről, mely le­hetővé teszi, hogy a fiatalok sportoljanak, mert ehhez anyagi és erkölcsi segítséget egyaránt megad. A sportkör elnökéül Já­nosi Andrást választották. TENGELIC: Nagy érdeklődés előzte meg a vezetőségválasztó taggyűlést, mivel az utóbbi hóna­pokban a választott vezetőség nagy része már nem fejtett ki aktív munkát és így ez némi visszaesést hozott a sportkör éle­tében. A beszámolót Tóth József, gazdaságfelelős terjesztette a tag­ság elé. Mint mondotta, a labda­rúgócsapat eredményével elége­dettek és a jövőben is azon fá­radoznak, hogy a csapat eredmé­nyesen képviselje a község szí­neit. A kézilabdások is helyt­álltak, hiszen a járási bajnokság­ban a lányok második helyen végeztek. A jövő évi tervekben szerepel többek között, hogy fér­fi kézilabdacsapatot szerveznek, melyet 1966-ban szintén a já­rási bajnokságban indítanak. A felszólalások során olyan élénk vita alakult ki, hogy meg kellett szabni a felszólalások idejét és még így sem jutott idő, hogy mindenki részt vegyen a vitá­ban. Szóba került valamennyi szakosztály problémája, a szer vezeti élet terén található hiá­nyosság, a társadalomtulajdon védelme, stb. A megyei TS kép­viseletében Leposa Béla gazda­ságfelelős mondotta el észrevéte­leit, javaslatait. A lelkes hangú taggyűlés résztvevői Illés Antalt választották meg elnöknek. SZEKSZÁRDON, a Gépjavító Vállalat sportkörénél 55 küldött vett részt a vezetőségválasztó taggyűlésen. A beszámoló bírálta a labdarúgócsapaton belüli fe­gyelmezetlenséget, mely időnként felüti fejét és ez közrejátszott a gyenge szereplésben is. A teké- zőkről viszont a beszámoló az el­ismerés hangján szólt; megyebaj­nokságot nyertek. A sportkörnek tömegsport terén vannak ki­magasló eredményei: a vállalat 460 dolgozója vett részt rendsze­res sportolásban és 115-en szerez­ték meg az idén a Kilián Testne­velési Mozgalom valamely foko­zatát. A jól sikerült küldöttgyű­lés ismét Tamás Jánost válasz­totta meg a sportkör elnökének. Vardombi és bátaszéki úttörő képviseli megyénket az úttörő téli olimpián Az elmúlt vasárnap Bátaszéken az I-es számú általános iskolá­ban adtak találkát egymásnak a megye iskoláinak legjobb asz­taliteniszezői, hogy eldöntsék: ki képviseli megyénket az úttörők téli olimpiájának országos dön­tőjén. A megyei döntőt az iskolai baj­nokság előzte meg. Sajnos a köz­pont késői versenykiírása miatt későn érkeztek meg az iskolák­hoz a részletes tájékoztatók, melynek alapján a versenyt ren­dezni kellett, így nem mindenhol állt elég idő ennek lebonyolítá­sára. Ennek ellenére a megyében mintegy 800 úttörőnek adott sportolási lehetőséget, verseny­zést alapfokon az úttörő téli olimpia. A bátaszéki megyei döntőre már az iskolák legjobbjai jutot­tak el és így viszonylag szín­vonalas, jó mérkőzéseket látha­A fiúk versenyének három legjobbja: Középen Simon János, a me­gyei döntő győztese (Bátaszék), balról Fodor János (Dombóvár), a második helyezett, jobbról Szúnyog Mihály (Bonyhádi, a harmadik helyezett. Középen Kovács Eszter a megyei döntő győztese (Várdomb). A képen balról Vida Erzsébet (Decs), a második helyezett, jobboldalt a harmadik helyezett Lakatos Zsuzsa (Döbrököz). tott az a néhány érdeklődő, aki szakított erre időt magának. A lányok versenyéből a vár­dombi I-es számú iskola tanulója, Kovács Eszter került ki győzte­sen, a decsi Vida Erzsébet és a döbröközi Lakatos Zsuzsa előtt. Különösen az ötödik osztályos Lakatos Zsuzsától várhatunk az elkövetkező években fejlődést, jó eredményeket, bár Vida Er­zsébet játékával is elégedettek lehetünk. A fiúk közül a bátaszéki I-es számú iskola tanulója, Si­mon János szerezte meg a baj­noki címet a dombóvári Fodor János és a bonyhádi Szúnyog Mihály előtt. így a karácsony és újév között Budapesten megren­dezésre kerülő úttörő téli olimpia országos döntőjén úttörőinket Kovács Eszter és Simon János képviseli. A fáradtolaj nem hulladék! November végével általában mindenütt befejeződnek azok a munkák, amelyek mezőgazdasági erőgépeket igényel­tek. Ezekben a téli hónapokban a géppark jelentős része bevonul a műhelyekbe, nagyjavításra, olajcserére. A mű­helymunkák jó megszervezése nem csekély feladata a gép­állomásoknak, hiszen a gyors és gazdaságos munka elsődle­ges feltétel. A számtalan téli feladat közül nem érdektelen kiemelni az olajcserét és a fáradtolaj leeresztését. Több mint négy esztendeje jelent meg az a rendelkezés, mely szabályozza a fáradtolaj-gyűjtésre és felhasználásra vonatkozó tennivalókat. Eszerint azok a fogyasztók, akik olajból negyedévenként két tonnát, vagy annál többet vásá­rolnak, kötelesek fáradtolajat beszolgáltatni. A nagyfogyasz­tóktól összegyűlő fáradtolaj ugyanis ipari regenerálás, vagy­is mechanikai és vegyi úton történő felújítás után mint friss kenőolaj-alapanyag nagymértékben enyhítheti az ellá­tásban időnként jelentkező hiányokat. Ha alapul vesszük a beadási kötelezettségre vonatkozó mennyiségi normákat, és ezt összevetjük az ÁFOR éves olajforgalmával, akkor máris bizonyítva van ez a megállapítás. Az ÁFOR aki az összegyűjtést és a regenerálást koordi­nálja, igyekezett olyan kedvező feltételeket teremteni a fo­gyasztók számára, amelyek elősegítik a miniszteri rendel­kezésben foglalt célkitűzések eredményes megvalósítását. Többek között megszervezte a fáradtolaj gyűjtését a kiren­deltségeken, helyet és technikai apparátust teremtett a hor­dós tételekben érkező fáradtolajok fogadására. A fáradtolajgyűjtés azonban e kedvezmények ellenére sem éri el a kellő mértéket. 1964-ben pl. csak 18 580 tonna fáradtolaj gyűlt össze, ami az összes forgalomba hozott kenő­olaj-mennyiségnek csupán szűkös egy negyedrésze. A fáradtolaj-gazdálkodás eredményessége elsősorban a nagy közlekedési vállalatokon és a mezőgazdasági üzeme­ken múlik. Indokolt tehát a figyelmeztetés, most a műhely­munkák kezdetén. A gyakorlatban ugyanis a veszteségek nagyobb része a javítóműhelyek felelőtlenségén múlik. Sok helyen a szervizek alkalmával nem kellő gonddal végzik az olajcseréket, gyakran eleresztik a kicserélt olajat, vagy ha külön is tárolják, a fáradtolajos hordót üzemi szemetesládá­nak használják. A veszteségek pedig nemcsak a népgazdasá­got sújtják, hanem minden egyes felelőtlen felhasználót is. Ez természetes, hiszen a fáradtolaj-gyűjtésben anyagilag is érdekeltek. A fáradtolaj átvételi ára kilogrammonként 1,40 Ft és ha egy-egy nagyvállalat fáradtolaj-veszteségeit átszámítjuk forintra, akkor ez negyedévenként tetemes összegre rúg. Érdemes tehát most a téli műhelymunkák idején több gondot fordítani az olajcserékre és a fáradtolaj-gyűjtésre. (100)

Next

/
Thumbnails
Contents