Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-13 / 268. szám
1965. november 13. TOLNA MEGTE1 NEPÜJSAG 3 Yenus-rakétát bocsátottak fel a Szovjetunióban megye területén kell megépíteni. Hogy hol? Ezt ott helyszínen eldönteni nem tudták. Ezért alakítottak egy előkészítő bizottságot. Minden .iárás a tsz-ek számától függően kettő, három, négy küldöttet delegált ebbe a bizottságba. Ez a bizottság szakemberek bevonásával még ebben az évben eldönti hol épül fel a tsz- üdülő. A többség véleményére alapozva több mint valószínű, hogy a megye területén. Ezt indokolja: így' állandóan friss zöldséggel, tejjel, tojással, hússal és egyéb élelmiszerekkel tudják ellátni az üdülőt és ha a megye területén épül fel csupán a presszó üzemeltetésének jogáért a MÉSZÖV egymillió forinttal hozzá árul az építkezéshez. Megyén belül a termelőszövetkezetek is sokat tudnának segíteni például az építőanyag-szállításban és más egyébben, A reumakezelés a megyében is megoldható, akinek pedig speciális gyógyfürdőre van szüksége, ez sem ütközhet akadályba, hisz az ország más részeiből, sőt külföldről is szívesen jönnek csereüdülők Tolna megyébe. Szekszárdira, a vörös bor hazájába. Vita volt arról is, hogy mekkora legyen az üdülő. Volt aki azt mondta: legyen százágyas. A száz ágyat az elnökök egy része keveselte. Az indok: igaz, hogy egy százágyas üdülőben is a tagok tíz százalékát üdültethetnék évente, de az is igaz. hogy ma már a termelőszövetkezetekben ennél jóval több az üdülni vágyó tagok száma. Ezért nem csoda, ha az elnökök többsége a 120, sőt százötven ágyas tsz-üdü- lő mellett foglalt állást. Sőt, azt is felvetették: az üdülőben legyen orvosi rendelő is, hogy az üdülő ts?.-tagok állandó» orvosi felügyelet mellett pihenhessenek. Mennyibe kerül az üdülő? Ez is vitatéma volt. A debreceni tsz-üdülő hatmillióba került és a termelőszövetkezetek szántóegységenként 20 forinttal járultak hozzá. Ha a Tolna megyei üdülő nagyobb lesz, korszerűbb lesz, természetes, hogy többe is kerül. Ha 20 forintot fizetnek itt is a termelőszövetkezetek szántóegységenként, akkor körülbelül hat és félmillió forint jön össze. A tsz-tagok viszont nem zárkóznak el a többtől sem, különösen, ha ezt az összeget nem egy, hanem két év alatt kell befizetni. Ezt Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunióban bolygóközi állomást indítottak útnak a Venus felé. Magyar idő szerint péntek délelőtt tíz órakor a Venus—2 állomás 56 000 kilométer távolságban volt a Földtől, a fedélzetén elhelyezett műszerek normálisan működtek. A TASZSZ jelentése közli: A világűr és a naprendszer bolygóinak tanulmányozására kidolgozott programmal összhangban 1965. november 12-én a Szovjetunióban űrrakétát bocsátottak fel, amely önműködő bolygóközi állomást indított útjára a Venus felé. A rakéta utolsó fokozatát előzetesen mesterséges hold pályájára juttatták, majd erről a pályáról rajtolva a rakéta útnak indította a 963 kilós Venus—2 űrállomást a Venus-bolygó irányába. A megjelölt röppályán haladó, önműködő űrállomás mintegy három és fél hónap alatt teszi meg az utat a bolygóig. Az állomáson elhelyezett tudományos műszerekkel a Venus—2 útja közben széles körű tudományos kutatásokat végeznek a világűrben. A Venus—2 fedélzetén elhelyezett műszereket vegyi és napelemek táplálják. A távmérő, mérő- és tudományos műszerek automatikusan é a Földről kapott utasításoknak megfelelően lépnek működésbe a repülési programmal összhangban. Az űrállomás repülésének megfigyelését, röppályája adatainak mérését, a tudományos informá ció vételét a Szovjetunió területén működő különleges mérőkomplexum végzi. A Venus—2 önműködő állomás pályája csaknem azonos az előrt kidolgozott pályával. Dombóvár újabb társasházzal gazdagodik. A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat építi a kéí emeletes, tizennyolc lakásból álló korszerű lakóházat. Foto: Bakó Jenő A bábjáték új módon való alkalmazása Az orvosegészségügyi szakszervezet középkáder szakcsoportja és a megyei Vöröskereszt közös rendezésében nagycsoportos bölcsőde- vezetők’ részére megbeszélést tartottak pénteken a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa székházában. A megbeszélés összehívásának célja az volt, hogy a böl csődevezetők munkájához módszerben! segítséget adjanak, és megbeszéljék a bölcsődei gondozás időszerű problémáit. „A bölcsődés gyermekek óvodai előkészítése” címmel Kamarás Jó- zsefné megyei óvónő, „Korszerű módszerek a bölcsődei nevelésben” címmel Balogh Beatrix, a Népművelési Intézet munkatársa tartott előadást. Kamarás József né megyei óvónő előadásában a gyermekek játékra való neveléséhez, foglalkoztatásához adott szakszerű útmutatást. Óva intette a bölcsődevezetőket a kisgyermekek túlterhelésétől, a velük szemben támasztott túlzott követelményektől. Balogh Beatrix előadásában a korszerű módszerekkel foglalkozott. Ismertette a bábjáték új módon való alkalmazását, amelynek feladata a gyermek élménygazdagságának növelése, gyarapítása. Dr. Sümegi Andrásné megyei védőnő a bölcsőde és a szülők közötti jó kapcsolat feltételeiről, s ennek hasznosságáról beszélt. A bölcsődei szülői munka- közösség sokat tehet a bölcsődéért, segíti munkáját, ha erre megfele lő formában felkérik a szülőket. A pénteki megbeszélésen a bölcsődevezetők szakmai és módszerben! segítséget kaptak további munkájukhoz. A megbeszélés egyben elősegítette a bölcsőde és az óvoda munkájának egybehangolását, amelyet úgy fogalmaztak meg: „Boldog gyermekek nevelése csak közös munkával érhető el.” Nem tartják titokban A Bonyhádi Cipőgyár műszaki konferenciáján először a főmérnök számolt be az elmúlt háromnegyed év munkájáról és a jövő évi tervekről, a megteendő intézkedésekről. Mondanivalóját azzal fejezte be, hogy „most pedig átadom a szót Faludiné elvtársnőnek, vállalatunk főkönyvelőjének, hogy az elmúlt kilenc hónap gazdálkodását ismertesse. Jól jegyezzék meg ezeket az adatokat is, mert nem kevésbé fontosak annál, amit én elmondtam és ezekről is kell majd beszélniök a termelési tanácskozásokon”. A hallgatóságot talán már nem is kellett volna erre külön figyelmeztetni. Tudták, hogy most nemcsak a mérlegről lesz szó, nemcsak a különféle mutatók alakulásáról, hanem egy kis „plusz"-ról is. A főkönyvelő ugyanis bizonyára kiszámította, nemcsak az eddig elért nyereséget, az eredmény- terv teljesítését, hanem tájékoztat arról is, hogy mennyi az eddig elért nyereségrészesedés. Három hónappal ezelőtt még tizenegy napnál tartottak — az első félév eredményei alapján — és most az a kérdés, sikerült-e megtartani, esetleg növelni ezt a tizenegy napot. A főkönyvelő, beszámolója vége felé valóban ismertette ezeket az adatokat is. Kicsit lassabban, tagoltabban, mint a többit, hadd jegyezze fel mindenki pontosan, nehogy tévesen tájékoztassák majd a munkásokat. bizonyítja a pálfai példa is. Lakos elvtárs elmondotta: ha húsz forintot kell fizetni szántóegyss- genként, akkor a pálfaiakra 96 ezer forint jutna. A pálfaiak viszont 150 000 forintot ajánlanak fel. Mikor épül fel az üdülő? Sokan azt mondták: ha már meglenne, az volna a legjobb. Az építkezés nem megy máról holnapra. Éppen ezért a megalakított bizottságnak nagyon gyorsan kell döntenie: hol és hány ágyas üdülőt építsenek a tsz-gazdáknak. Süreet. az idő, mert a tervezés körülbelül ery évet igényel, az építkezés is legalább ennyit. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor a tsz-üdülő csak 1967. végére, 1968. elejére készülhet el. Szükség van egy ilyen üdülőre. Ezt mutatta a dunaújvárosi vita is. Hogy lesz-e: az kizárólag a tsz-tagokon, az 5 szavazatukon múlik. Hogy mikor lesz: az a megválasztott bizottság gyors és eredményes munkáién, a tervezőkön és az építőkön. Szalai János Következik: Ami szívemen, az a számon. — A vállalat, háromnegyedévre esedékes eredménytervét há- rommillió-kilencvenegyezer forinttal túlteljesítette. Már eddig, a kilenc hónap alatt egy- és háromnegyed millióval nagyobb nyereséget értünk el, mint amennyit a tervünk az egész esztendőre előirányoz. Ezek szerint a többletnyereség után, szeptember har- mincadikával tizennégy napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést tudunk fizetni. Ehhez jön még a múlt évi nyereségrészesedés húsz százaléka, ennek háromnegyed része — mivel most még csak a kilenc hónappal számolunk — 3,3 nap, és megkapjuk a tavalyelőttinek is tíz százalékát, ez 0,8 nap. A exporttervek teljesítéséért exportérdekeltségi részesedést kapunk. Ez 3,7 napot tesz ki. összesen tehát — a háromnegyed év lezárásával — 21,8 napi fizetésnek megfelelő nyereség- részesedést értünk el. Ha jól dolgozunk a negyedik negyedben, nemcsak ezt tudjuk megtartani, hanem elérjük a maximumot, az egy hónapot is ... — Pár évvel ezelőtt még mi is titokban tartottuk ezeket az adatokat — mondja Dobler István igazgató. — Legalábbis évközben. Kizárólag „belső használatra” kiszámítottuk, azonban nyilvánosság előtt nem beszéltünk róla, mert hát ki tudja, hátha a következő negyedév rosszul sikerül, vagy az év végén a mérlegfelülvizsgálatkor nem kapunk korrekciót, esetleg felülről korrigálják, csökkentik az eredményt és akkor nem tudunk mit mondani az embereknek. Most azonban, egykét év óta már évközben is beszélünk a nyereségrészesedésről. — Ennyire biztosak benne? — Amit most, a műszaki konferencián mondtunk el — és elmondanak a művezetők is a termelési tanácskozásokon — azért vállaljuk a felelősséget. Hiszen a kimutatott eredmény nem könyvelési manipulációkból született, ezt valóban elértük, megdolgoztunk érte. És abból csak jó születhet, ha tudnak a munkások is róla. Mert a régi érvet meg is lehet fordítani: Rajtunk múlik, hogy megtartjuk-e az eddig elért eredményt, mi leszünk az okai, ha ez az év végére csökkenik, vagy elvész ez a huszonkét nap. Zentai József főmérnök éppen az aljaüzemben járt, ahonnét reggel jelentették, hogy az egyik munkahelyen akadozik az elrendelt átszervezés, ésszerűsítés. Az egyik érdekelt nem akarta vállalni a neki kiadott új műveletet. Megmagyarázták neki, hogy ha jól gazdálkodik a munkaidejével, el tudja végezni, de itt nemcsak erről van szó, hanem a nyereség- részesedésről is. Mert a huszonkét napi. vagy a teljes hónapi pluszfizetés ilyen apróságokból tevődik össze. Oldalakat töltene meg a lista, ha összesíteni akarnánk, miből született meg kilenc hónap alatt a több, mint hárommilliós többlet-nyereség. Ésszerű munka- szervezés, takarékoskodás az anyagokkal, a munkaórákkal, sőt a percekkel is, a helyes programozás, olyan modellek gyártása, amely önköltsége kedvező és egyben kelendőek is a piacon. Az év elején elhatározott és a kilenc hónap alatt megvalósított műszaki, gazdasági intézkedések egymillió-kétszázezer forintot „hoztak.” Egyik legnagyobb tétel a felsőrészeknél a közbélés részbeni elhagyása, ez egyedül 337 ezer forint megtakarítást hozott. A felsőrészeknél — fejnél és szárrésznél — ha a bőr erősen nyúlik, közbélést kell felragasztani, hogy ez megakadályozza a nyúlást. Azonban, ha az anyagot körültekintőbben szabják ki és a nyúlós részeket nyelvnek, vagy más alkatrésznek használják fel, akkor nincs szükség közbélésre. . A szabászat ezenfelül még 122 ezer forint értékű felsőbőrt takarított meg. Vannak azonban pár ezer forintos tételek is. Korábban a felsőrészt spárgával fűzték össze. Amikor elkészült a cipő, kifűzték — vagy ha erősen volt csomózva, elvágták — a spárgát és befűzték a végleges cipőfűzőt. Most már a tüzödében a végleges fűzőt húzzák be, tehát az alja, illetve a kikészítő szalag végén feleslegessé válik egy művelet. Az exportcipők nagy részét — és most már a beifödre készülők egy hányadát is — kétféle bőségben készítik. A korábbi gyakorlat szerint az ilyen gyártást úgy ütemezték, hogy például egy tízezres szériánál előbb legyártották a négyezer pár 6-os, majd utána a hatezer pár 7-es bőségű cipőt. Elszállítani azonban csak egyszerre lehetett, mert a vevő meghatározott összetételben igényelte az áru csomagolását. Be kellett tehát várni mind a tízezer párat. Most együtt „fut” a kétféle bőségméret, együtt kerül kiszabásra, tűzésre, majd az aljá- zóba. Tehát akár naponta is lehet szállítani. Nem terheli meg az amúgy is szűk raktárkapacitást, nem köti annyira le a vállalat forgóalapját. A Bonyhádi Cipőgyárban nemcsak általában beszélnek a nyereségrészesedésről, hanem megmondják, minden termelési tanácskozáson, hogy mennyit ért el eddig az üzem, mit kell tenni, hogy az eddig elért összeg tovább növekedjék. És a jó eredményekben tagadhatatlanul nagy szerepe van ennek az őszinteségnek. .7. J.
