Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-13 / 268. szám

1965. november 13. TOLNA MEGTE1 NEPÜJSAG 3 Yenus-rakétát bocsátottak fel a Szovjetunióban megye területén kell megépíteni. Hogy hol? Ezt ott helyszínen eldönteni nem tudták. Ezért ala­kítottak egy előkészítő bizottsá­got. Minden .iárás a tsz-ek szá­mától függően kettő, három, négy küldöttet delegált ebbe a bizott­ságba. Ez a bizottság szakembe­rek bevonásával még ebben az évben eldönti hol épül fel a tsz- üdülő. A többség véleményére alapoz­va több mint valószínű, hogy a megye területén. Ezt indokolja: így' állandóan friss zöldséggel, tejjel, tojással, hússal és egyéb élelmiszerekkel tudják ellátni az üdülőt és ha a megye területén épül fel csupán a presszó üze­meltetésének jogáért a MÉSZÖV egymillió forinttal hozzá árul az építkezéshez. Megyén belül a ter­melőszövetkezetek is sokat tud­nának segíteni például az építő­anyag-szállításban és más egyéb­ben, A reumakezelés a megyé­ben is megoldható, akinek pedig speciális gyógyfürdőre van szük­sége, ez sem ütközhet akadályba, hisz az ország más részeiből, sőt külföldről is szívesen jönnek cse­reüdülők Tolna megyébe. Szek­szárdira, a vörös bor hazájába. Vita volt arról is, hogy mek­kora legyen az üdülő. Volt aki azt mondta: legyen százágyas. A száz ágyat az elnökök egy része keveselte. Az indok: igaz, hogy egy százágyas üdülőben is a ta­gok tíz százalékát üdültethetnék évente, de az is igaz. hogy ma már a termelőszövetkezetekben ennél jóval több az üdülni vá­gyó tagok száma. Ezért nem csoda, ha az elnökök többsége a 120, sőt százötven ágyas tsz-üdü- lő mellett foglalt állást. Sőt, azt is felvetették: az üdülőben le­gyen orvosi rendelő is, hogy az üdülő ts?.-tagok állandó» orvosi felügyelet mellett pihenhessenek. Mennyibe kerül az üdülő? Ez is vitatéma volt. A debre­ceni tsz-üdülő hatmillióba ke­rült és a termelőszövetkezetek szántóegységenként 20 forinttal járultak hozzá. Ha a Tolna megyei üdülő na­gyobb lesz, korszerűbb lesz, ter­mészetes, hogy többe is kerül. Ha 20 forintot fizetnek itt is a termelőszövetkezetek szántóegy­ségenként, akkor körülbelül hat és félmillió forint jön össze. A tsz-tagok viszont nem zárkóznak el a többtől sem, különösen, ha ezt az összeget nem egy, hanem két év alatt kell befizetni. Ezt Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unióban bolygóközi állomást in­dítottak útnak a Venus felé. Ma­gyar idő szerint péntek délelőtt tíz órakor a Venus—2 állomás 56 000 kilométer távolságban volt a Földtől, a fedélzetén elhelyezett műszerek normálisan működtek. A TASZSZ jelentése közli: A világűr és a naprendszer bolygóinak tanulmányozására ki­dolgozott programmal összhang­ban 1965. november 12-én a Szov­jetunióban űrrakétát bocsátottak fel, amely önműködő bolygóközi állomást indított útjára a Venus felé. A rakéta utolsó fokozatát elő­zetesen mesterséges hold pályá­jára juttatták, majd erről a pá­lyáról rajtolva a rakéta útnak in­dította a 963 kilós Venus—2 űr­állomást a Venus-bolygó irányába. A megjelölt röppályán ha­ladó, önműködő űrállomás mint­egy három és fél hónap alatt teszi meg az utat a bolygóig. Az állomáson elhelyezett tudo­mányos műszerekkel a Venus—2 útja közben széles körű tudomá­nyos kutatásokat végeznek a vi­lágűrben. A Venus—2 fedélzetén elhelye­zett műszereket vegyi és napele­mek táplálják. A távmérő, mérő- és tudomá­nyos műszerek automatikusan é a Földről kapott utasításoknak megfelelően lépnek működésbe a repülési programmal összhangban. Az űrállomás repülésének meg­figyelését, röppályája adatainak mérését, a tudományos informá ció vételét a Szovjetunió terüle­tén működő különleges mérő­komplexum végzi. A Venus—2 önműködő állomás pályája csaknem azonos az előrt kidolgozott pályával. Dombóvár újabb társasházzal gazdagodik. A Tolna megyei Taná­csi Építőipari Vállalat építi a kéí emeletes, tizennyolc lakásból álló korszerű lakóházat. Foto: Bakó Jenő A bábjáték új módon való alkalmazása Az orvosegészségügyi szakszer­vezet középkáder szakcsoportja és a megyei Vöröskereszt közös ren­dezésében nagycsoportos bölcsőde- vezetők’ részére megbeszélést tar­tottak pénteken a Szakszerveze­tek Tolna megyei Tanácsa szék­házában. A megbeszélés összehí­vásának célja az volt, hogy a böl csődevezetők munkájához mód­szerben! segítséget adjanak, és megbeszéljék a bölcsődei gondo­zás időszerű problémáit. „A bölcsődés gyermekek óvodai előkészítése” címmel Kamarás Jó- zsefné megyei óvónő, „Korszerű módszerek a bölcsődei nevelés­ben” címmel Balogh Beatrix, a Népművelési Intézet munkatársa tartott előadást. Kamarás József né megyei óvónő előadásában a gyermekek játékra való nevelésé­hez, foglalkoztatásához adott szak­szerű útmutatást. Óva intette a bölcsődevezetőket a kisgyermekek túlterhelésétől, a velük szemben támasztott túlzott követelmények­től. Balogh Beatrix előadásában a korszerű módszerekkel foglalko­zott. Ismertette a bábjáték új módon való alkalmazását, amely­nek feladata a gyermek élmény­gazdagságának növelése, gyarapí­tása. Dr. Sümegi Andrásné me­gyei védőnő a bölcsőde és a szü­lők közötti jó kapcsolat feltéte­leiről, s ennek hasznosságáról be­szélt. A bölcsődei szülői munka- közösség sokat tehet a bölcsődéért, segíti munkáját, ha erre megfele lő formában felkérik a szülőket. A pénteki megbeszélésen a böl­csődevezetők szakmai és módszer­ben! segítséget kaptak további munkájukhoz. A megbeszélés egy­ben elősegítette a bölcsőde és az óvoda munkájának egybehango­lását, amelyet úgy fogalmaztak meg: „Boldog gyermekek nevelé­se csak közös munkával érhető el.” Nem tartják titokban A Bonyhádi Cipőgyár műszaki konferenciáján először a főmérnök számolt be az elmúlt háromne­gyed év munkájáról és a jövő évi tervekről, a megteendő in­tézkedésekről. Mondanivalóját az­zal fejezte be, hogy „most pe­dig átadom a szót Faludiné elv­társnőnek, vállalatunk főkönyve­lőjének, hogy az elmúlt kilenc hónap gazdálkodását ismertesse. Jól jegyezzék meg ezeket az ada­tokat is, mert nem kevésbé fon­tosak annál, amit én elmondtam és ezekről is kell majd beszélniök a termelési tanácskozásokon”. A hallgatóságot talán már nem is kellett volna erre külön fi­gyelmeztetni. Tudták, hogy most nemcsak a mérlegről lesz szó, nemcsak a különféle mutatók alakulásáról, hanem egy kis „plusz"-ról is. A főkönyvelő ugyanis bizonyára kiszámította, nemcsak az eddig elért nyereséget, az eredmény- terv teljesítését, hanem tájékoz­tat arról is, hogy mennyi az ed­dig elért nyereségrészesedés. Há­rom hónappal ezelőtt még tizen­egy napnál tartottak — az első félév eredményei alapján — és most az a kérdés, sikerült-e meg­tartani, esetleg növelni ezt a ti­zenegy napot. A főkönyvelő, beszámolója vé­ge felé valóban ismertette ezeket az adatokat is. Kicsit lassabban, tagoltabban, mint a többit, hadd jegyezze fel mindenki pontosan, nehogy tévesen tájékoztassák majd a munkásokat. bizonyítja a pálfai példa is. La­kos elvtárs elmondotta: ha húsz forintot kell fizetni szántóegyss- genként, akkor a pálfaiakra 96 ezer forint jutna. A pálfaiak vi­szont 150 000 forintot ajánlanak fel. Mikor épül fel az üdülő? Sokan azt mondták: ha már meglenne, az volna a legjobb. Az építkezés nem megy máról holnapra. Éppen ezért a meg­alakított bizottságnak nagyon gyorsan kell döntenie: hol és hány ágyas üdülőt építsenek a tsz-gazdáknak. Süreet. az idő, mert a tervezés körülbelül ery évet igényel, az építkezés is leg­alább ennyit. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor a tsz-üdülő csak 1967. vé­gére, 1968. elejére készülhet el. Szükség van egy ilyen üdülő­re. Ezt mutatta a dunaújvárosi vita is. Hogy lesz-e: az kizárólag a tsz-tagokon, az 5 szavazatukon múlik. Hogy mikor lesz: az a megválasztott bizottság gyors és eredményes munkáién, a terve­zőkön és az építőkön. Szalai János Következik: Ami szívemen, az a számon. — A vállalat, háromnegyed­évre esedékes eredménytervét há- rommillió-kilencvenegyezer fo­rinttal túlteljesítette. Már eddig, a kilenc hónap alatt egy- és há­romnegyed millióval nagyobb nye­reséget értünk el, mint amennyit a tervünk az egész esztendőre előirányoz. Ezek szerint a több­letnyereség után, szeptember har- mincadikával tizennégy napi bér­nek megfelelő nyereségrészesedést tudunk fizetni. Ehhez jön még a múlt évi nyereségrészesedés húsz százaléka, ennek háromne­gyed része — mivel most még csak a kilenc hónappal számo­lunk — 3,3 nap, és megkapjuk a tavalyelőttinek is tíz százalékát, ez 0,8 nap. A exporttervek telje­sítéséért exportérdekeltségi része­sedést kapunk. Ez 3,7 napot tesz ki. összesen tehát — a három­negyed év lezárásával — 21,8 na­pi fizetésnek megfelelő nyereség- részesedést értünk el. Ha jól dol­gozunk a negyedik negyedben, nemcsak ezt tudjuk megtartani, hanem elérjük a maximumot, az egy hónapot is ... — Pár évvel ezelőtt még mi is titokban tartottuk ezeket az ada­tokat — mondja Dobler István igazgató. — Legalábbis évközben. Kizárólag „belső használatra” ki­számítottuk, azonban nyilvános­ság előtt nem beszéltünk róla, mert hát ki tudja, hátha a kö­vetkező negyedév rosszul sikerül, vagy az év végén a mérlegfelül­vizsgálatkor nem kapunk korrek­ciót, esetleg felülről korrigálják, csökkentik az eredményt és ak­kor nem tudunk mit mondani az embereknek. Most azonban, egy­két év óta már évközben is be­szélünk a nyereségrészesedésről. — Ennyire biztosak benne? — Amit most, a műszaki kon­ferencián mondtunk el — és el­mondanak a művezetők is a ter­melési tanácskozásokon — azért vállaljuk a felelősséget. Hiszen a kimutatott eredmény nem köny­velési manipulációkból született, ezt valóban elértük, megdolgoztunk érte. És abból csak jó születhet, ha tudnak a munkások is róla. Mert a régi érvet meg is lehet fordí­tani: Rajtunk múlik, hogy meg­tartjuk-e az eddig elért ered­ményt, mi leszünk az okai, ha ez az év végére csökkenik, vagy elvész ez a huszonkét nap. Zentai József főmérnök éppen az aljaüzemben járt, ahonnét reg­gel jelentették, hogy az egyik munkahelyen akadozik az elren­delt átszervezés, ésszerűsítés. Az egyik érdekelt nem akarta vállal­ni a neki kiadott új műveletet. Megmagyarázták neki, hogy ha jól gazdálkodik a munkaidejével, el tudja végezni, de itt nemcsak erről van szó, hanem a nyereség- részesedésről is. Mert a huszonkét napi. vagy a teljes hónapi plusz­fizetés ilyen apróságokból tevő­dik össze. Oldalakat töltene meg a lista, ha összesíteni akarnánk, miből született meg kilenc hónap alatt a több, mint hárommilliós több­let-nyereség. Ésszerű munka- szervezés, takarékoskodás az anyagokkal, a munkaórákkal, sőt a percekkel is, a helyes progra­mozás, olyan modellek gyártása, amely önköltsége kedvező és egy­ben kelendőek is a piacon. Az év elején elhatározott és a kilenc hónap alatt megvalósított mű­szaki, gazdasági intézkedések egymillió-kétszázezer forintot „hoztak.” Egyik legnagyobb té­tel a felsőrészeknél a közbélés részbeni elhagyása, ez egyedül 337 ezer forint megtakarítást ho­zott. A felsőrészeknél — fejnél és szárrésznél — ha a bőr erősen nyúlik, közbélést kell felragasz­tani, hogy ez megakadályozza a nyúlást. Azonban, ha az anyagot körültekintőbben szabják ki és a nyúlós részeket nyelvnek, vagy más alkatrésznek használják fel, akkor nincs szükség közbélésre. . A szabászat ezenfelül még 122 ezer forint értékű felsőbőrt ta­karított meg. Vannak azonban pár ezer forin­tos tételek is. Korábban a fel­sőrészt spárgával fűzték össze. Amikor elkészült a cipő, kifűz­ték — vagy ha erősen volt cso­mózva, elvágták — a spárgát és befűzték a végleges cipőfűzőt. Most már a tüzödében a végle­ges fűzőt húzzák be, tehát az al­ja, illetve a kikészítő szalag vé­gén feleslegessé válik egy műve­let. Az exportcipők nagy részét — és most már a beifödre készü­lők egy hányadát is — kétféle bő­ségben készítik. A korábbi gya­korlat szerint az ilyen gyártást úgy ütemezték, hogy például egy tízezres szériánál előbb legyártot­ták a négyezer pár 6-os, majd utána a hatezer pár 7-es bőségű cipőt. Elszállítani azonban csak egyszerre lehetett, mert a vevő meghatározott összetételben igé­nyelte az áru csomagolását. Be kellett tehát várni mind a tízezer párat. Most együtt „fut” a kétfé­le bőségméret, együtt kerül ki­szabásra, tűzésre, majd az aljá- zóba. Tehát akár naponta is le­het szállítani. Nem terheli meg az amúgy is szűk raktárkapacitást, nem köti annyira le a vállalat forgóalapját. A Bonyhádi Cipőgyárban nemcsak általában beszélnek a nyereségrészesedés­ről, hanem megmondják, minden termelési tanácskozáson, hogy mennyit ért el eddig az üzem, mit kell tenni, hogy az eddig el­ért összeg tovább növekedjék. És a jó eredményekben tagadhatat­lanul nagy szerepe van ennek az őszinteségnek. .7. J.

Next

/
Thumbnails
Contents