Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-12 / 267. szám
6 TOLNA MEGYEI NEPtJSAO 1965. november 13. Bonyhád pontot vesztett a megyei ifjúsági bajnokságban fl vidék sportjának fejlődését segíti az 1966. évi országos versenynaptár A Magyar Testnevelési és Sportszövetség elnöksége legutóbbi ülésén jóváhagyta az 1968. évi hazai és nemzetközi versenynap- tárt. Az új naptár már többé- kevésbé a gyakorlatban valósítja meg azokat az elveket, amelyeket az MTS Országos Tanácsa a következő három esztendőre előírt. A versenyek és bajnokságok jövő esztendei rendje a rendszeresen sportolók számának növelésén és a szakmai színvonal általános emelésén túl fokozott lehetőségeket nyújt a sportegyesületeknek, különösen a vidék sportjának. Mindenekelőtt törekszik a versenyek számának nagymérvű fokozására. Különösen sok egyéni versenyt tervez vidékre a serdülő kortól egészen az első osztályúa- kig. Atlétikában, úszásban és tornában a megyei, a budapesti és a vidéki bajnokságok közé úgynevezett területi bajnokságokat iktat be. Asztaliteniszben, atlétikában, birkózásban, cselgáncsban. ökölvívásban, kerékpározásban és teniszben kötelezően írja elő az országos II. és III. osztályú íelnőttbajnokság megrendezését. Üjabb sportágakra terjeszti ki a vidéki bajnokságok rendezését. Ezek: öttusa, háromtusa, sakk, sportlövészet, íjászat, gyorskorcsolya és teke. Birkózásban és cselgáncsban az útánpótlás foglalkoztatására meghonosítják az úgynevezett junior-bajnokságokat. A csapatspor tágak bajnokságain 1966-ban nem lesz változás. A kiírás azonban már tartalmazza az 1967-ben bevezetésre kerülő újításokat. Ezek elsősorban a nemzeti bajnokságokban részt vevő csapatok és játékosok számát igyekeznek szaporítani. Ezzel arra törekednek, hogy sokkal több egyesület — elsősorban vidéki egyesület — kerüljön be az NB- be és kényszerüljön érdekelt szakosztályaitól magasabb színvonalú edzésmunkát megkövetelni. 1967-ben lényeges átalakuláson megy keresztül elsősorban a legnépszerűbb sportág, a labdarúgás Nemzeti Bajnoksága, Az NB I- ben 14 helyett 16 csapat kap helyet, az NB I B-ben 16 helyett 18. 1966 végén az NB I B első két helyezettje automatikusan az NB I-be kerül, az NB I B harmadik és negyedik helyezettje pedig osztályozót játszik az NB I tizenharmadik és tizennegyedik helyezettjével. Az eddigi két 18- as létszámú NB II helyett három 16-os létszámú csoport lesz, az NB Ill-as osztályok száma pedig hatról kilencre emelkedik. 1967- ben tehát országos méretekben 64 csapattal több szerepel majd az NB-ben, mint az idén. Mivel a kiírás értelmében ezeknek a csapatoknak túlnyomó többsége vidéki lesz, jól érzékelhető, hogy labdarúgásban milyen nagy leKocsola csak harmadik hetőségekhez jutnak a vidéki egyesületek. Bővül 1967-től a röplabda, a kézilabda és a vízilabda bajnoksága is. Az utóbbiban országosra terjesztik ki az eddigi ifjúsági Budapest-bajnokságot. A vidéki sport felemelését igyekszik elősegíteni az 1966. évi versenynaptár azzal is, hogy az eddiginél sokkal több jelentős nemzetközi találkozót rendeznek vidéki városokban. Mégpedig az itthon lebonyolítani tervezett 250 versenyből szá miszerint negyvenet. Ehhez járul még az a 102 nemzetközi találkozó, melyet a határmenti megyék jogosultak rendezni szomszédaikkal. 1966- ban tehát összesen 142 nemzetközi versenyre, mérkőzésre kerül sor vidéken. A jövő esztendei versenynaptár egyik legfontosabb újítása, hogy a bajnokságok és a versenyek túlnyomó többségét az MTS központi és helyi szervei bonyolítják le a sportági szakszövetségek közreműködésével. Ilyen körülmények között biztosítva van minden tervezett verseny anyagi és személyi fedezete. A versenyek megtartása pusztán azon múlik, hogy az egyesületek neveznek-e kellő számú indulót, előkészítik és pályákra léptetik-e csapataikat és versenyzőiket? Remélhetőleg így lesz. Ebben az esetben pedig az 1963. évi versenynaptár, amelyet nagy gonddal és körültekintéssel dolgoztak ki, új lendületet adhat egész sportmozgalmunk fejlődésének. Ardai Aladár A Kocsolai Tsz SK kézilabda- csapata november 6-án és 7-én játszotta utolsó osztályozó mérkőzését az NB II-be jutásért. A kocsolai csapat Szigetvár ellen mérkőzött. Az első találkozót Sziget várott 11:8 (8:2) arányban nyerte. A szigetváriak kezdeti bizonytalanságát jól használták ki a kocsolai lányok, különösen az első félidőben. A visszavágó mérkőGujás György sokoldalú sportoló. A Szekszárdi Spartacus legjobb birkózói közé tartozik (vasárnap részt vesz az Országos Vidékbajnokságon Kecskeméten). Az elmúlt vasárnap az ITSK színeit képviselte az »ovikai versenyen, ahol távoli'»"'sban második lett zésen, Kocsolán az első félidőben ismét jól játszott a kocsolai csapat, de a második félidőben mór Szigetvár bizonyult jobbnak és végeredményben Szigetvár 9:6-ra győzött. Az osztályozó végeredménye: 1. BHSC 4 4 --- 42:22 8 2 . Szigetvár 4 1 — 3 29:36 2 3. Kocsola 4 1 — 3 27:40 2 Az NB II-be a Budapesti HSC csapata jutott. SPORTHÍREK A megyei labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága Barabás Attilát (Bonyhád), Fazekas Istvánt (Kisdorog), Grádwolh Jánost (Cikó), Skuta Ferencet (Dunaföld- vár), Farkas Józsefet (Fadd), Ditt- rich Istvánt (Bátaszék) november 15-ig tiltotta el a játéktól. • A Cikó—Szekszárdi Honvéd felnőtt labdarúgó-mérkőzés félbeszakadása miatt a fegyelmi bizottság Keresztes Istvánt 1967. december 31-ig eltiltotta a cikói sporttelep látogatásától. Megjelenése óvási ok. • November 14-én, vasárnap ismét bajnoki mérkőzésre kerül sor az ökölvívó NB II-ben. Ezúttal a két Tolna megyei csapat találkozik egymással Bonvhádon, a művelődési ház nagytermében. A Bonyhádi Spartacus és a Szekszárdi Dózsa egyaránt készül a vasárnapi viadalra, melynek kimenetelétől függ a második hely megszerzése. * Vasárnap délelőtt Gyönkön négy kézilabda-mérkőzésre kerül sor. A megyei bajnokság 1—2. helyéért Dunaföldvér—Kocsola női, valamint Mözs—Kocsola férficsapata mérkőzik. A harmadik-negyedik helyért a Szekszárdi Bőrdíszmű— Simontornya női és a Szekszárdi Honvéd—Dombóvári Spartacus férfjcsapa.ta játszik. Az utánpótlás nevelése minden sportágnak az alapja. Ezen múlik, hogy az elkövetkező években milyen eredményeket tudnak a szakosztályok, a sportkörök és rajtuk keresztül megyénk felmutatni. Ezzel kapcsolatban Harsányi László, a megyei TS módszertani főelőadója a következő nyilatkozatot adta lapunknak: — A versenysport utánpótlásának tervszerű kiválasztása, nevelése, versenyeztetése, edzésen való foglalkoztatása nagy terhet ró sportvezetőinkre. — Ahhoz, hogy nevelő, felkészítő, kiválasztó munkánk tervszerű legyen, ismernünk kell a kialakulóban lévő rendszer sajátosságait. A különböző elnevezésű versenyeken, különböző korú gyermekeket, versenyzőket foglalkoztató formák tartalma, célja ugyanaz. A legfiatalabb korosztály minél szélesebb tömegeit nem egy, hanem több versenyből, mérkőzésből álló rendszer keretében, a versenyszerű sportoláson keresztül, rendszeres, heti legalább három alkalommal végzendő edzésmunkát — speciális eszközökkel — de sokoldalúan kell felkészíteni. Továbbá kiválasztani közülük azokat, akik a termelőmunkában, a tanulásban való helyes helytállás mellett kiemelkedő képességeiket úgy hasznosítják még, hogy kimagasló sporteredmények elérésére lesznek képesek. — Az elkövetkezendő évben sokkal körültekintőbben, szélesebb tömegekre támaszkodva kell megyénkben végezni e szép feladatokat. 1966-ban az „Úttörő Olimpia" versenysorozatában 1953 bán született gyermekek még részt vehetnek asztalitenisz, atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, sakk, torna sportágakban, A megyei ifjúsági bajnokság vasárnapi fordulójában ismét kevés gól született. Mindössze 28 alkalommal találtak be a csatárok a hálókba. Sok csapat maradt gólképtelen; így Tamási. Simontornya, Bogyiszló, Dunaföld- vár, Cikó, Bátaszék és a Szekszárdi Gépjavító. A forduló meglepetését Kisdorog szolgáltatta, amely pontot vett el a bajnokságért még versenyben lévő bonyhádi ifiktől. Ezzel a Szekszárdi Dózsa előnye három pontra nőtt, és mivel a szekszárdiaknak jobb a gólaránya is, már csak egyetlen pont szükséges számukra a bajnokság megnyeréséhez. A másik meglepetés az eddig jól szerepelt Szekszárdi Gépjavító nevéhez fűződik, amely pontot vesztett az eddigiek során mérsékelten szereplő Bátaszéktől. Máza-Szászvár öt gólt rúgott Tamásinak, Fornád hatot Bogyiszlónak és a Szekszárdi Petőfi Simontornyáról is hazahozta a bajnoki pontokat. Ugyancsak idegenben nyert Fadd is. A Szekszárdi Dózsa pedig csonka mérkőzésen hét gólt lőtt Cikónak. A Tolna—Paks találkozón a hazai csapat szerezte meg a győzelmet, míg a Bátaszék—Szekszárdi Gépjavító találkozó gól nélküli döntetlen eredménnyel ért véget. Részletes eredmények: MázaSzászvár—Tamási 5:0 (2:0), Simontornya—Szekszárdi Petőfi 0:1 (0:1), Fornád—Bogyiszló 6:0 (1:0). Kisdorog—Bonyhád 2:2 (1:1), Du- naföldvár—Fadd 0:1 (0:0). Cikó— Szekszárdi Dózsa 0:7 (0:5), Tolna —Paks 3:1 (2:0), Bátaszék—Szekszárdi Gépjavító 0:0. Vívás Jól sikerült házi bajnokságot rendezett a Simontornyai BTC November 7-én, vasárnap rendezte a Simontornyai BTC a vívószakosztály első házi versenyét, melyet nagy érdeklődés kísért. A szakosztály 13 fiatal versenyzője három fegyvernemben mérte össze tudását. A versenyt Varga Lajos szakosztályvezető nyitotta meg. Először a tőrözők léptek pástra. A végig színvonalas, jól rendezett versenyen a három versenyszámban a következő eredmények születtek. Női tőr vívóbaj nők: 1. Bérezi Mária, 2. Varga Aranka, 3. Németh Éva, 4. Márkus Júlia. Férfi törvívóbajnok: 1. Terebesi László, 2. Gara József, 3. Bérezi Márton, 4. Horváth Dezső, 5. Sípos Imre. Kardvívóbajnok: 1. Andráskó Pál, 2. Weisz Gyula, 3. Prónai Tamás, 4. Csősz István. A „legszebben vívó” díjat a karbantartó és krómos KISZ- alapszervezet adományozta Varga Arankának, Bérezi Mártonnak és Andráskó Pálnak. A verseny nézői elismerőleg nyilatkoztak Ádám Gyula és Ádám Gyuláné szakszerű irányításáról, mely biztosíték arra, hogy a szakosztály tovább fejlődik, még sok szép versenyt láthatnak tőlük. Minél hamarabb meg kell kezdeni az utánpótlás nevelését Harsányi László nyilalkozata az elkövetkező évek programjáról a házi, járási, megyei, országos szintű feljutásos versenyeken. — A szép, nyugodt, a felemelő, pozitív érzéseket ébresztő rendezéssel, a résztvétellel a jó eredmények erkölcsi megbecsülésével sok 10—13 éves sportolót nyerhetünk meg a mozgalom számára. A rendszer következő lépcsőjében az 1951—52-ben született 14—15 éves sportolók közül házi, járási, megyei (több mérkőzés, legalább két verseny) vetélkedőkön elért eredmények alapján választjuk ki azokat a legjobb képességű, legjobban felkészített tanulókat, akiket a nyáron a tatai edzőtáborban három hétig, illetve a megyei TS által szervezett edzőtáborban két héten át foglalkoztatunk további fejlődésük érdekében. — Erre már ebben az évben meg kell kezdeni a felkészülést. El kell érnünk azt, hogy 1966- ban a kiválasztás a tanulók értelmi, erkölcsi, pszichikai, fizikai képességeinek messzemenő figyelembevételével történjék és így atlétika, kézilabda, kosárlabda, torna, ökölvívás sportágakban a legmegfelelőbb 14—15 éves sportolók vegyenek részt a megyei edzőtáborban. — A kiválasztással, táboroztatással nem ér véget még e munkánk, mert e versenyzők számára az egyesületben történő egészségügyi, technikai, fizikai fejlődés ellenőrzésén túl megyei ellenőrző versenyt rendezünk. A tatai edzőtáborban részt vett versenyzők fejlődését a havi edzői jelentések és országos ellenőrző versenyek adatai alapján az egyes sportágak országos szövetségei végzik. — A 16—17—18 évesek felkutatását, foglalkoztatását a „seregszemle” versenyek hivatottak megoldani, úgy, hogy évfolyamonként külön versenyeztetve, járási, megyei, országos bajnok, ságot rendezünk számukra. Az országos döntőn legeredményesebben szereplőket közülük is a tatai edzőtábor látja vendégül a nyár folyamán, ellenőrző versenyen vehetnek részt, bizonyítják felkészültségüket, rátermettségüket. — A vázolt rendszer változhat, alakulhat, módosulhat, de az eredmény nem maradhat el. Annak a sportmozgalom több területén kell, hogy realizálódjon: 1. A magasabb fokú versenyeket megelőzően iskola, sportegyesületi színvonalon a háziversenyek megrendezésével több ezer gyermeket, serdülőt, ifjút késztet feljutásos rendszer alapján a mind magasabb fokú edzésmunka végzésére, versenyzésre, növekszik az alapszinten sportolók száma. _2. Egyre erősödik a középmezőny az alapszintű versenyek résztvevői közül kiugró tehetségek kiemelése folytán, ami nívó- sabb szórakozást a szabad idő kulturáltabb eltöltését jelenti a sportszeretők számára. 3. Szélesedik azok köre, akik közül az élsport számára utánpótlást biztosíthatnak, szocialista testnevelési rendszerünk fejlettségét, a népek barátságát biztosító, a békét szimbolizáló világ- versenyek és főleg az olimpia résztvevői számára. így juttatja érvényre az utánpótlás-nevelés egységes rendszere, ezért minden sportolónak, sportvezetőnek feladata a sportmozgalom e fontos részének segítése, előrevitele azzal az elvi tisztánlátással, mely a sportot nem célnak, hanem a nevelés eszközének tekinti — fejezte be nyilatkozatát Harsányi László.
