Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-12 / 267. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPEJSAO 1965. november 13. Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás a 1. oldalról) képeseit az adott területen többirányú tevékenységre és alkalmasak továbbképzésre, sőt átképzésre is. Harmadszor: a szakminisztériumok újabb vizsgálatai azt mutatják, hogy nincs szükség a termelés minden ágában felsőfokon képzett úgynevezett szaktechnikusokra Mindezt figyelembe véve a következő elhatározások érlelődtek meg: 1. A szakmunkásképzés bázisa továbbra is a régi szakmunkás- képző iskola marad. Ezt számszerűleg jelentősen fejleszteni, tartalmában pedig korszerűsíteni kell. A Munkaügyi Minisztérium most az újabb határozatokkal jogot és ösztönzést kapott arra, hogy közreműködésünkkel új tanterveket dolgozzon ki. 2. A szakközépiskola képzési célját és tartalmát tehát megvál toztatjuk. A jövőben nem egyetlen szakmára fog képezni, hanem a rokon szakmák 1—1 csoportjára, s célul tűzi ki, hogy végzett tanulói — a termelőmunkától a rész- folyamatok irányításáig — sokféle feladat megoldásához kapjanak alapot. Az idevonatkozó terv pontos kidolgozása még előttünk álló feladat. Az azonban változatlan, hogy érettségit nyújtó, a továbbtanulás szempontjából teljes jogú középiskola lesz. S még valamit: a végzettek nagyobb része munkába fog állni. A jelenleg működő .szakmát adó középiskolák, valamint több gimnázium is az 1966, 67. tanévtől kezdve fokozatosan a mondottaknak megfelelően átalakul. 3. A középfokú technikusokat a jövőben nem az iskolákban, hanem az üzemekben képezik majd ki a szaktárcák irányításával — a gyakorlati termelőmunka mellett és arra alapozva. Szakközépiskolai céljaink megvalósításához igen jelentős tartalmi és szervezési munkát kell elvégeznünk. Ezt hivatott elősegíteni a kormánynak az a döntése, hogy felállítja az Országos Oktatási Tanácsot. A megyei tanács végrehajtó bizottságok mellett is létrejönnek oktatási tanácsok. Szeretnénk, ha ezek összhangot teremtenének a területükön lévő valamennyi alsó- és középfokú oktatási intézményt, szakmunkásképző iskolát érintő kérdésben. Ilku Pál a felsőoktatásról szólva elmondotta, hogy elkészültek az új tan tervek és programok s írják az új jegyzeteket, tankönyveket is. A munkálatok központi témája az volt, hogyan képezzünk magas szakmai tudású szocialista szellemű szakembereket. A hallgatókra már a szakmai képzés során úgy kell hatni, hogy kommunista szakemberekké váljanak, hogy ne csak ismerjék hanem el is fogadják a marxizmus—leninizmus tudományos világnézetét, s így a szocialista ember politikai magatartásával és életfelfogásával kezdjék meg gyakorlati, társadalmi tevékenységüket. A marxizmus—leninizmus tanszékek előtt álló legközvetlenebb feladat, hogy biztosítsák a tudományos, az oktató és a nevelő munka közötti egységet, az eddigieknél még következetesebben valósítsák meg az oktatás életközelségét, hiszen világnézetünk fejlődésének kiapadhatatlan forrása maga az élet. Ebből a forrásból- kell táplálkoznia a marxizmus—-leninizmus oktatásának. 61 III-as törvény létesítette új intézmények a felsőfokú technikumok is. Feladatuk, hogy érettségi és megfejelő üzemi gyakorlat után, két-háróm év alatt az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság, a kereskedelem és az egészségügy egyes szakterületei számára elméleti és gyakorlati felkészültségű szaktechnikusokat képezzenek. Ma a középfokú technikumi képzés fogyatékosságai, gyengéi következtében az egyetemet végzett mérnökök jelentős része olyan másodszintű munkakörben dolgozik, amelynek jó ellátása nem igényel ötéves — és ennek megfelelően drága — egyetemi képzést. Az üzemek azonban arra kényszerülnek, hogy mérnökeik egy részét olyan munkakörökbe állítsák be, amelyeket gyakorlati tapasztalatokban gazdag és elméletileg jól felkészült szaktechnikusok is elláthatnának. Ennek az állapotnak a megszüntetésére szerveztük a felsőfokú technikumokat. A törvény meghozatala óta 48 ilyen felsőfokú technikumunk alakult, s ezekben 55 szakon képeznek technikusokat. Az elmúlt tanévben az intézmények nappali, esti és levelező tagozatán több mint 17 000 hallgató tanult. 1963-ban vezettük be az új egyetemi és főiskolai felvételi rendszert. Társadalmi fejlődésünk nemcsak lehetővé tette, hanem meg is követelte, hogy megszüntessük a származás szerinti megkülönböztetést. Ma már megállapíthatjuk, hogy ez a felvételi rendszer kiállta a próbát: találkozott az emberek igazságérzetével és bebizonyosodott, hogy a teljesen nyílt versenyben is megállják helyüket a fizikai dolgozók gyermekei. Ennek egyik bizonysága, hogy számuk az egyetemeken és főiskolákon tovább emelkedett. Ilku Pál kiemelte: a jövőben jóval nagyobb szerepet kell kapnia a felvételek eldöntésében a magatartásnak, jobban mérlegre kell tennünk a felvételizők erkölcsi jellemvonásait, melyeknek alapvető eleme a népünkhöz, hazánkhoz való hűségük. Ilku Pál az esti és levelező hallgatók munkájáról ezeket mondotta: helyesnek és igazságosnak tartanánk a fluktuáció tervszerű megszervezését a nappali, valamint az esti és levelező tagozatok között, olymódon, hogy azokat a fiatalokat, akik a nappali tagozaton mások helyét elfoglalják, de magatartásukkal rossz példát mutatnak, tanulmányaikat elhanyagolják és a vizsgáikon megbuknak, az esti tagozatra irányítjuk, az esti tagozatról pedig a legjobbakat — ha ezt maguk is kívánják — a nappali tagozatra visszük. A szónok a továbbiakban elismeréssel szólt a pedagógusok munkájáról. Pedagógusaink nagy többsége munkával nagyon is túlterhelt. Sok erőfeszítést tettünk, hogy a pedagógusokat megszabadítsuk a túlterhelésüket még fokozó adminisztrációtól. Oktatásügyünk és a pedagógusok helyzetének javításában mindenekelőtt pedagóguslakásokra van szükségünk. Ezt átérezve a tanácsok az elmúlt 5 esztendőben nagy erőfeszítéseket tettek a pedagógusok lakáshelyzetének javítására. A különféle erők összefogásából 3135 nevelői- lakás készült el. A kormány gazdasági bizottsága az elmúlt napokban tárgyalta a peda- góguslakás-építések és vásárlások ügyét, s olyan határozatot hozott, amelynek megvalósításával jelentősen javítani tudunk a helyzeten. Pedagógusaink életkörülményei megjavításának van még egy kérdése, s ennek megoldására méltán rászolgálnak nevelőink — a pedagógusok fizetésének rendezése. Ezt a dolgozók is régóta támogatják, a kormány is mindig elismerte jogosságát, de gazdasági helyzetünk alakulásától kellett függővé tennie a megoldást. Reméljük, az 1966. évben mód nyílik a fizetésrendezésre, s ezzel segítjük pedagógusainkat, hogy tevékenységüket még inkább az iskolai munkának szenteljék. A pedagógusokon kívül eredményeink elérésében sokat segítettek a megyei tanácsok művelődésügyi apparátusai, a szülői munkaközösségek és az iskoláinkban működő ifjúsági szervezetek. Szeretném ezt is megköszönni és egyben kérni további támogatásukat. — mondotta Szünet után az első felszólaló dr. Fekszi István Szabolcs-Szat- már megyei képviselő volt, majd Veres József munkaügyi miniszter szólalt fel. « Hangsúlyozta: művelődéspolitikánk végrehajtása során kettős feladatot kell megoldanunk: emelnünk kell az általános műveltség színvonalát és gondoskodnunk kell a népgazdaság szakember-szükségletének biztosításáról. A miniszter kiemelte, hogy munkaerőgazdálkodás szempontjából a beiskolázások hiányosságokat mutatnak, mert míg az egyik oldalon túlképzésről beszélhetünk, a másik oldalon jelentős az elmaradás. Az arányok eltolódása következtében a népgazdaság egyes ágazataiban, így a mezőgazdaságban is, szakmunkás-hiánnyal küzdünk, a másik oldalon gondot okoz a gimnáziumból kikerült szakképzetlen fiatalok egy részének munkába állítása. Ezután a szakmunkástanuló képzés eredményeiről, gondjairól beszélt. A miniszter rámutatott, hogy a szakmunkásképzés a munkaerőszükséglet összhangjának megteremtését jelentékenyen segíti majd az oktatási tanácsok tervezett felállítása. A tanácsok hatáskörének bővítésével lehetővé kell tenni, hogy az államhatalom helyi szerveinek beleszólásuk legyen a különböző iskolatípusok hálózatának területi kialakításába. A tanácsoknak kell gazdálkodniuk az egyes megyékben lévő általános, közép- és szakiskolák tantermeivel, a tanácsokra kell bízni a gazdálkodást a rendelkezésre álló pedagógus-létszámmal is. A következő esztendőkben ugyanis a tanácsokra hárul az a feladat, hoev az országos irányelvek szem előtt tartásával megszüntessék a különböző iskolatípusoknál mutatkozó helyi pedagógusfelesleget, illetve hiányt. A továbbiakban a miniszter részletesen szólt a szakmunkás- képzés tartalmi színvonalának emelésével kapcsolatos feladatokról. Ezután Simon István Veszprém megyei, Ben ke Lajcsné Pest megyei képviselő, majd Salamon Hugóné, Komárom megyei képviselő szólalt fel az oktatási reformtörvény tapasztalatainak vitájában. Ezután Giczi Ferenc Vas megyei, dr. Kovács Magdolna Sza- boics-Szatmár megyei, majd Val kó Iiászió Borsod megyei képvi selő szólalt fel. Tovább folyik a baloldali erők üldözése Indonéziában Dj akartában szerdán nyilvánosságra hozták a különleges állapot megszüntetését kimondó határozatot. Röviddel ezután rádióbeszédet mondott Wirahadikusu- mah vezérőrnagy, a djakartai helyőrség parancsnoka és sietett kijelenteni: „A rögtönbíráskodás megszüntetése ellenére a hadsereg ingadozás nélkül tovább folytatja az államapparátus megtisztítását a kommunistáktól és olyan elemektől, akik támogatták a szeptember 30. mozgalmat,” Sjaichu, az indonéz parlament elnökhelyettese a hősök napja alkalmából tartott beszédében azt bizonygatta, hogy Indonézia belső nehézségekkel fogja szembetalálni magát mindaddig, amíg az IKP „nem lesz halott”. A hadsereg folytatja kommunisták és más baloldali személyek üldözését az egész ország területén. A közép-jávai Bojolali városából súlyos feszültségről érkeznek jelentések azután, hogy a múlt hét végén megöltek két ejtőernyőst a piactéren. A hadsereg kordont vont a piactér köré és többtucat személyt tartóztatott le. Az Antara jelentése szerint Kö- zép-Jáván, Kudus városában 140 személyt vettek őrizetbe. Keresik a New York-i áramszünet okát New York (MTI) A keddi példátlan áramszünet oka még mindig rejtélyes. A vizsgálat folyik. Az amerikai kormányzat vezetőit erősen foglalkoztatják az amerikai történelem legnagyobb rövidzárlatának stratégiai és gazdasági következményei. Johnson felszólította Joseph Swidlert, a szövetségi energiabizottság elnökét, hogy álljon a vizsgálat élére. Swidler szerdán este közölte újságírókkal: semmi bizonyíték arra, hogy a hatalmas rövidzárlatot szabotázs okozta volna. Azt is hozzáfűzte, lehetséges, hogy sohasem lehet kideríteni majd az áramzavar okát, s hogy a szakértők talán nem is fognak egyetérteni a vizsgálat megállapításaival. A szakember azt ígérte, hogy a történtek valószínűleg nem ismétlődnek meg, bár erre nincs biztosíték. A magasszintű vizsgálat nyilván olyan kérdéseket is felvet majd, hogy a niagiarai erőmű távvezetékében bekövetkezett hiba észlelése után miért nem tudták a hálózatokat más erőműre kapcsolni. Az áramszolgáltatási hiba 204 ezer négyzetkilométernyi területre terjedt ki, New Yorkban 9 és háromnegyed óráig tartott, s az üzemzavar következtében százezrek rekedtek a liftben, a felhőkarcolók tetején, a földalatti alagútjaiban, hivatali helyiségekben. A rákövetkező este a New York állambeli Attcában és környékén ismét egyórás áramszolgáltatási zavar volt. okát ezúttal, sem ismerik. A manhattani üzletekben nagymennyiségű gyertyát, petróleumlámpát, élemet árusítottak ki. Amerikai repülőgép támadása kínai kereskedelmi hajó ellen Az Uj Kína hírügynökség idézi a Renmiin Ribao hétfői cikkét, amely elítéli az amerikai légierő legutóbbi támadását egy kínai kereskedelmi hajó ellen. Október 31-én egy amerikai repülőgép megtámadta a „Nanhai 146” kereskedelmi hajót, amely Hon Sói Den szigetétől délre a nyüt tengeren árujával a Vietnami Demokratikus Köztársaság partjai felé tartott. A cikk írója hangsúlyozza, hogy világosan, magasból is kivehető volt a Kínai Nép- köztársaság zászlaja. „Az amerikai kormánynak vállalnia kell a felelősiséget a súlyos katonai provokáció következmé nyeiért” — mutat rá a lap. Vita a bárban : Építkezés a Szokatlan dolog, hogy egy bárban, ahol rendszerint gint és más italt szolgálnak fel, ahol összebújnak a párok, diszkrét zene szól egy napirendi pontként elmondja a véleményét például az önálló tsz-vállalkozásról a beruházási iroda embere és ahhoz húsz tsz-elnök, megyei pártbizottsági osztályvezető, megyei tanácselnökhelyettes hozzászóljon, helyeseljen, vagy kiegészítsen. Pedig ez történt szerdán a dunaújvárosi Aranycsillag Szálloda bárjában, amelynek bejáratára kifüggesztették a táblát, rajta a következő felírással: „Zártkörű rendezvény!” így hát az arra járók nem hökkentek meg. Azt sem tudták, hogy odabent a Tolna megyei tsz-elnökök tanácskoznak. Es nemcsak ezen a napon, hanem egy héten keresztül. Hosszú lenne leírni a beszámolót, a több mint húsz hozzászólást. a zárszót. Ezért csak a lényeget, a vita hevét, a tsz-slnö- kök és a jelenlévők felelősségérzetét éreztetem. Elhangzott a beszámoló, amely nagyvonalakban a következőt tartalmazta: az országban már hetvenöt önálló tsz- vállalkozás van. Minden megyében, kivéve kettőt, köztük Tolnát. Az állami építőipari vállalatok, a ktsz-ek túl vannak terhelve, emiatt elcsúsznak a mezőgazdasági beruházások. Az idei építkezésekből is mintegy 30 áthúzódik a jövő évre. Tenni kell valamit. A tsz-ekben vannak építőbrigádok. Ezeket az építőbrigádokat kellene összefogni, önálló tsz-vállalkozás- ként működtetni. Ez indította él a vitát. A vita, igaz, nehezen indult, de amikor az első hozzászóló megkérdezte: „Mi a véleménye a beruházási irodának a keddi Népszabadságban megjelent cikkről, amely a regölyi tsz-építkezéssel foglalkozott?" — egymásután lendültek a torok. Voltak akik a más megyékben tapasztalatok után érdeklődtek, volt aggályoskodó is, aki azt látta ebben az egészben, ha összefogják a tsz-építőbrigádokat, akkor alkalomadtán köny- nyebben lecsaphat rájuk az állami, vagy a tanácsi építőipar. Volt, aki az anyagellátás módosítását kérte. Jelenleg az a helyzet a termelőszövetkezetekben, hogy holt időben nem tudnak anyagot szállítani, mert az építőanyag-kiutalásokat negyedévenként, egyforma elosztásban topják. Az izményi tsz-elnök például arról az oldalról közelítette meg a kérdést: náluk, az építőipari vállalat három évig épített egy hatszáz férőhelyes sertésólat. Ez nem korszerű építkezés, az ilyenből csak kára származik a termelőszövetkezetnek. És most azt mondják, ha azt akarja, legyen az istállón tető. hát szerezzen. A íelsőnánaiak is így csinálták. — Igaz ez? — Igaz hát! — mondták a felsőn ánaiak. — A Postától, a patro- nálónktól kaptunk palát. Felmorajlott a bár. Mindenki mondott valamit. A tsz-elnökök körülnéztek Dunaújvárosban. Ott van pala, Pest megyében is van pala, miért csali Tolna megyében hiánycikk? A pohárcsengés a parlamentarizmus betartására intett.
