Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-07 / 263. szám

1965. november 1. TOI. NA MFC VEI NÉPÚJSÁG a Ittas vontatós halálos balesete „Csuzdi Imre, a várdombi Egyetér­tés Tsz vontatóvezetője szombaton déltől a munka befejeztéig, társaival együtt italozott. Ittas állapotban indult a munka befejezése után az esti órákban más területre... Letért az útról, a gép felborulva maga alá temette. Csuzdi a helyszínen meg­halt.” (Újsághír.) ■ -V '• * K örülötte hárman életben ma­radtak. A vak véletlen másként is rendezhette volna, mert a halálra egyformán esélye volt mindegyikőjüknek. Nemcsak a negyediknek, a többi háromnak is. Csuzdi Imrét 1965. november 2-án temették el. Kik voltak vele élete utolsó percei­ben? Móricz Sándor sárpdlisi la­kos, aki munkahelyére rendsze­resen motorkerék párral jár, s haza úgyszintén, ötven év kö­rüli, és ezért róla már igazán fel kell tételeznünk, hogy felnőtt, meglett ember, ö az, aki az ügybeit érzéketlen. Varró Rudolf a második. Négy gyermekes csa­ládapa, a gyerekek közül még három eltartásra szoruló, kisko­rú. Varró régi tsz-tag. ö az, aki megrendült. Sági Ferenc a har­madik. Három gyerek eltartásá­ról kell gondoskodnia, nem em­lékszik egyébként semmire, nem akar tudni semmit, ö az ügyben a szenvtelen. . _ Reggel esni kezdett az eső. Gyorsan kimentünk a temetőbe és a koszorúkat beraktuk, hogy ne ázzanak el. Szörnyű ez. ké­rem. A sógornőm .állandóan, el­ájul, apósa napok óta munka- képtelen. Ma délelőtt alig bírtam haza támogatni á sógornőmet. Erő­szakkal kellett elvonszölni a sír­tól. Dlyah ez af. égéSs. hogy még én se bírom elhinni. Mindig arra gondolok, hogy, egyszer v^ratla-, nul előjön. Ha beteg lett* volna,' akkor az más lenne, de nem volt. neki semmi baja, reggel még makkegészségesen ment el. Azért van az, hogy szinte hihetetlen. Mióta megkaptuk a táviratot, nincs se éjszakánk, se nappa­lunk. Összefolyik- minden. Még maradnom kellene, de nem lehet. Otthon vár a dolog. Velük saj­nos most nem tud . beszélni: a fiatalasszony jelenleg is rosszul van. Az édesanya pedig az éjjel még többször félrebeszélt. Kislá­nyuk, a Giziké még mindössze héthónapos. Én a sógoruk vagyok kérem, .* » — Hogyan történt, főagronó- tnus elvtárs? — Olyan embert, veszítettünk el, akiről tudtuk, hogy nagyon elővigyázatos. — Sajnos, aki gépen ül, annak elég csak egyszer meginni a bori, — A társaság hatása. Egymást viszik bele néha az emberek. Van aki ellent tud állni, van aki nem. Négyükön kívül voltak ott mások Is. Kocsis Antal azonban, amikor látta, hogy mi a helyzet, fogta magát és hazament. Ész­revette, hogy ivás lesz a vége, és otthagyta a társaságot, ö is trak­toros. Salgó Ferenc szintén trak­toros. Salgó Ferenc azt csinálta hogy a szájához vette az üve­get, de nem ivott. Tetette, azért, hogy békén hagyják. — Mégis, hogyan történt? — Aznap, szombaton úgy állt a dolog, hogy a vetéssel nagy­jából végeztünk. Az elnök beteg volt, én Bátaszékre indultam, Si­mon Ferenc gépcsoportvezetőnek engedélyt adtam, hogy délután bemehet Szekszárdra. édesanyja sírjához, ö azonban délben még kiment hozzájuk a területre. Nyomban észrevette, hogy va'a- Pú nincs rendben é$ ezért közölte velük, a traktorokkal nem me­hetnek sehová, emlékeztette őket arra halálos végű szerencsétlen­ségre, ami szintén itt Várdombon történt egy traktorossal, két nap­pal korábban. A- gépcsoportve­zetőt megnyugtatták, aki aztán elutazott Szekszárdra, — Utána? — Móricz Sándor demizsonnal hordta a bort, gépével pedig Sági Ferenc végezte a vetést. Az esti órákban az áldozat és a három ember mégis elindult. Utólag ne­héz tisztázni, hogy hová akartak tulajdonképpen menni. Két trak­torra ültek fél. Móricz Sándor tanyája közelében Varró hátra­felé tolatott, összetört egy kerí­tést. Távolabb, az ugyancsak hátrafelé tolató Csuzdi Imié alig egyméteres partról gépével együtt, leborult. A többmázsés súly a mellkasára nyomódott, és a szerencsétlen ember még ott a helyszínen meghalt. — Mit tettek a többiek? — A gép motorja nem állt. le, időbe telt, míg leállították. Se­gíteni akartak egyébként, de a nehéz géppel hárman nem sokra mentek és csak hosszabb idő után sikerült Csuzdi Imrét kiszabadí­tani. — Az ittasságot a hivatalos szervek megállapították ? — Igen. az áldozat is ivott bort. — Hogyan viselkedik most ez a három ember? — Móricz Sándor már nem fiatal. Mit mpndjak? Különöseb­ben kifelé nem, mutat semmi megrendülést . Hogy belül . érez-e valamit, azt nem tudom. Varró Rudolf viszont, szemmel látható, hágj* teljesén megtört. GyakiSn erőnek erejével tartja vissza a Sírást. Barátok voltaké, Osuzdi Imrével. Sági nem viselkedik se­hogy. Azon fáradozik, hogy neki ebből a szerencsétlenségből ki­folyólag ne történjék semmi baja. — S maguk fóagronómus elv­társ? Miként, viselik eJ Csuzdi Imre halálét? • — Megrendüléssel. Egyik leg­rendesebb emberünket veszítettük el. A tagok is szerették őt, saját kukoricáját képes volt például kinthagyni és inkább hazavitte a másét. — Mi lesz az özveggyel? A termelőszövetkezet ami­ben csak lehet, segíteni fogja. De hát ez a segítség sok mindent egyáltalán nem oldhat meg. — Nem lehetett volna meg­előzni a szerencsétlenséget? — Mindig felléptünk az italo­zás ellen. Számtalanszor el­mondtuk, hogy az alkohol az emberben felszabadítja a gátlá­sokat és aki ilyen állapotban ül a gépre, az nem ura a gépnek. — Elég az, hogy elmondták? — Szeptember végén két em­bert le is vettünk a gépről, ami­ért italoztak. — Kiket? — Csere Pált és Sági Feren­cet. — Azt a Ságit, aki . .. — Igen, őt. — A három életben maradt cimbora elment Csuzdi Imre te­metésére? — Varró Rudolf biztosan el­ment. Á másik kettőt nem tudom. * N errt. és nem okulnak az em­berek. A mezöga7xlaságS üzemekben Tolna medvé­ben is túl sok a gépekkel bánó emberei: körében a súlyos és nem kevésszer a halálos kime­netelű baleset. Amikor ősszel a borok leformak, szinte már elő­re tudni, hogy a szerencsétlen­ségek száma hatványozódik. Bi­zony, sajnos mondjuk ki, hogy a felelőtlenség megoszlik. Legtöbb­ször éppen az az ember idézi elő a bajt, akinek számtalanszor el­mondják, hogy vigyázzon. De mit lehet tenni akkor, amikor egy ember saját magának nem képes parancsolni. Mindenki mel­lé nem lehet odaültetni egy el­lenőrt. Gyakran a traktorosok egymásra sem vigyáznak, sőt, belelovalják egymást abba, ami aztán jóvátehetetlen. Gyanítom, hogy ez volt a Csuzdi-féle halá­los baleset előidézője is. Egyesek képtelenek felfogni, hogy a gép nem játékszer. Egyet­len figyelmetlen mozdulat, egyet­len óvatlan pillanat kell csupán és utána soha többé nem lehet jóvátenni, visszacsinálni semmit.. Itt négyen voltak. Egyikőjüknek sem jutott eszébe, hogy nemcsak én vagyok, család, szülők, gyere­kek is vannak. Az utólagos vizs­gálat kiderítette, az. italozás dél­ben kezdődött, és tanyájáról ép­pen az az ember hordta délután a bort. akitől korára való tekin­tettel legjobban el kellett volna várni, hogy legalább neki legyen több esze. Nem volt sajnos. Azt mondják róla, hogy nem mutat semmiféle megrendülést. Távol áll tőlem, hogy ebben a tragikus kimenetelű szerencsét­lenségben csakis a régi maradi ész­járást akoliam, de ez az észjá­rás mégis jelen volt: Úgy volt jelen,' hogy nem' Volt képes fel­fogni a traktor és a lófogat kö­zötti különbségei. Ez az észjárás nem bír beilleszkedni a techni­kába. Amikor annak idején az. olyan gazda, a dűlő utakon ré­szegen szék erezett, akkor rá gyakran éppen a lovak vigyáztak. Nem vitték szakadékba, nem ro­hantak vele a fának, akár el is bóbiskolhatott. A traktor nem vi­gyáz. A bort Móricz Sándor hordta. A tanácselnök ezt mondja: Csuzdi Imre éppen 35 éves volt. Jól ismertem. Felesé­ge beteges asszony. Tegnap és tegnapelőtt azt tapasztaltam, hogy az özvegy családja összetartó csa­lád. Még ez a vigasztaló. Csuzdi rmrét tegnap temették, utolsó út­jára elkísérte az egész falu. Min­denki szerette a jókedélyű, ba­rátságos fiatalembert. Sajnos, né­melyik ember nem hallgat, a szép szóra. Jobbágy Lajos gépkocsive­zető munka közben soha nem iszik. Kéri Kálmán traktoros is szereti a bort, de csak akkor fo­gyaszt, amikor leszáll a gépről, de vannak akik nem gondolkod­nak. Sági Ferenc édesanyja ezt mondja: Az én fiam ebben a do­logban most nem volt ludas. Dél­után már egyedül csak ő dolgo­zott, Móricz Sándor gépével ve­tett. Most Szekszárdra utazott, a bíróságon van elintéznivalója, ezenkívül abban az ügyben jár, hogy megszerezze tehergépkocsi- vezetésre is a •jogosítványt. (?!) Simon Ferenc gépcsoportvezető ezt mondja: Amikor délben ná­luk jártam, kijelentették, ne ok­tassam őket állandóan, és ne néz­zem őket óvodásnak. Szekulity Péter ngsna Hogyan öltözködjünk ? Egy tamási olvasónk leveléből idézünk: „Rovatukban olvastam • egy cikket a ruházkodás, vagy öltözkö­dés cím alatt. Sajnos a cikk nem elégített ki, mert kizárólag a kis gyermekek „higiénikus" öltözteté­sével foglalkozott. Valószínűnek tartom, hogy a felnőttek ruházkodá­sára más szabályai vannak a higié­niának. Itt az ősz! Kért tanácsukat egy felnőttekből álló család". Az említett cikkben azért foglalkoz­tunk csak a gyermekek ruházkodá­sával, mert kihángsúlyozottan ezt kérdezték tőlünk. A ruházatról az a mondás járja, hogy az ember szűkebb lakása. A- ruházat a test megvédésé­re szolgál, főleg az éghajlat, s az időjárás kedvezőtlen viszontagságaival szemben. A ruházat melegvédő fel­adatát akkor teljesíti legjobban, ha minél több levegőt tartalmaz rostjai között. Nem a ruhaanyag, hanem a benne levő levegő ugyanis a legfon­tosabb hőszigetelő. A többrétegű ru­házat Is a rétegek közötti több le­vegő miatt melegebb, mint ugyan­olyan vastagságú, de csak egyrétegű ruha. Vastag, lazaszövésű és különö­sen többrétegű ruházat véd általában legjobban a hidegtől: védeni kell kü­lönösen azokat a helyeket, ahol a le­vegő leginkább kiáramlik. így a nyak, csukló, esetleg boka táját. A meleg levegő könnyebb volta miatt fölfelé szállva a nyak körül jut ki leginkább. Mivel, a levegő a legrosz- •zabb hővezető, azért még melegben Is célszerű a bő ruházat, mert a vas­tag levegőréteg még a melegtől is jól megvéd.. Nyitott kocsin bőrkabát használata ajánlatos, mert a hideg szél bejutását gátolja. A tisztántart- hatóság szempontjából jobb a sima szövet, mint a bolyhos, mert az utób­bi könnyebben piszkolódik^ több port szennyet vesz fel. ' , ' Télen Inkább sötét, vastag, több­rétegű, nyáron világos, bő, vékony esetleg egyrétegű ruházatot hordjunk. Használaton kívül a ruhát, ruha­akasztón tartsuk. Lehetőleg legalább két ruhát felváltva hordjunk. Ha a ruha egy napig ;,pihen” élettartama hosszabb lesz. Ne öltözzünk túlságo­san melegen. Sokkal többet vétenek általában a túlmeleg, mint a túlvé- kony öltözködéssel. A Világosabb, lé- vegősebb női ruhák e tekintetben sokkal egészségesebbek, mint a vas­tag sötét férfiöltönyök. Felöltő hor­dása 16 fok felett (főleg ha nincs szél) fölösleges, 12—16 fok között ta­vaszi kabát,. 6 fok' alatt télikábát és legfeljebb mihusz 6 föle alatt bunda hordába ajánlatos. Bundára a mi ég­hajlatunk i alatt, városban ritkán van 6zUkség. Erősebb szél, nedvesebb idő. az említett hőfokokat bizonyos mér­tékben kitolhatja. Vírusok Idézünk egy levélből: „Kedves Négyszemközti Társaságunkban gyakran merülnek fel orvosi kér­dések. Legyen szíves írja meg, mik azok a vírusok? Hallottunk már és olvastunk filtrálható vírusokról, de sajnos nem tudjuk mi az? E téma­kör nagyon érdekel minket. . Fertőző betegségeket a baktériumok mellett sokkal kisebb mikroorganiz­musok is okozhatnak, amelyeket mik­roszkóppal sem lehet meglátni. Je­lenlétükről csak a fogékony szervezet­re gyakorolt hatásból szerezhetünk tudomást. Erre Pasteur mutatott rá először. Feltevését Ivanovszkij, kiváló orosz kutató kísérletei bizonyították be, minden kétséget kizáróan. Be­bizonyította, hogy a dohánylevelek úgynevezett mozaikbetegségének okozója a deutériumokat visszatartó szűrőkön is áthalad, mert a beteR dohánylevelek szövetnedvének szürle- tével éppen úgy elő lehet idézni, do­hánypalántákon a betegséget, mint szüretien nedveikkel. Hasonlóan fon­tos megfigyeléseket tettek más kuta­tók is (Loeffer és Frosch) a száj- és körömfájás kórokozójára vonatkozó­lag. E hólyagok tartalmának szüne­tével is éppen úgy elő lehet idézni a betegséget, mint a szüretien hólyag­tartalommal. További kísérletek során kiderült, hogy még számos más be­tegség is van, amelyek kórokozója mikroszkóppal nem látható és amely a baktériumokat visszatartó szűrőkön áthatol. Századunk elején Hemlinger ajánlatára a kórokozók e csoportját „filtrálható" (szűrhető) vírusoknak nevezték el. Az általuk okozott1 beteg­ségek, a „virusbetegségek”. A fertő­ző betegségek elterjedésében a víru­soknak igen nagy szerepük van. Ma már száznál jóval több azoknak az ismert vírusoknak a száma, amelyek embernél betegséget okoznak. Kőn okozó mivoltukra jellemző — mivel hogy körülbelül hatszor több ember betegszik meg a vírusoktól, mint a baktériumoktól. A vírusok egyik leg­jellemzőbb tulajdonsága az, hogy rendkívül kicsinyek. Nagyságuk csak milllmikronolcban fejezhető ki. (Egy mllllmikron egy milliomod millimé­ter, illetve egy ezred mikron.) Ez az oka annak, hogy a baktériumokat visszatartó szűrőkön Is áthaladnak. Az elektronmikroszkóp felfedezése le­hetővé tette, hogy alakjukat köze­lebbről is tanulmányozzák. Kiderült, hogy egyes virusok gömb- alakúak, mások sokszögletű, vagy pálcika alakúak. Vannak közöttük olyanok, amelyek teste gömb és fi­nom fonálalakú farki részből áll. Ilye­nek az úgynevezett bakteriofágok, amelyek a baktériumok élősködői, parazitái. A vírusok megbetegítő tu­lajdonságaival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az élő szervezetben különböző vírusok más-más helyek­hez bírnak, vonzódással. A székrekedésről Kaptok jaz alábbi sorokat; „Nagy* számú család‘ vagyunk. Kivétel nél­kül mindnyájan székrekedéssel küsz- - ködünk, r Ilyen renyhe bélrrtűködése van nálunk a csecsemőnek, de a dédszülőknek is. Mivel lehetne ba­junkon segíteni? Szíveskedjék ta­nácsot adni”. Kedves Olvasóink! Levelükből két­séget kizáróan megállapítható, hogy egész családjuk idült., s^ékszorulás- ban (óbstipáció krónika) szenved. A székszorulást gyermekkorban ritkán okozza szervi elváltozás. Sokkal gya­koribb a koplalás, a tej túlerős hígí­tása, vagy az egyoldalú táplálás kö­vetkeztében „létrejövő bélrenyheség. Főleg a tej és kevés salakú táplálék (hús, tojás) hatnak e tekintetben hátrányosan, de nem egyszer az ide­gességnek, a kellő nevelés hiányá­nak és a± ülő életmódnak is van sze­repe. Nagyobb gyermekek szégyenből vagy álszeméremből tartják1 vissza székletüket, máskor fájdalmas vég- bélrepedés lehet az ok, vagy már nin­csen idejük az iskolábamenés miatt. A has felfúvódott lehet. A besűrűsödött bélsárrögök a hasfalon keresztül nem egyszer kitapinthatók. Gyógykezelés: először meg kelt győződni, hogy nem koplalásról van-e szó? (A -koplalásnak a szakismeret hiánya lehet, s legtöbbször az is az oka) Ha a koplalás kizárható, úgy az okot kell megszüntetni, főleg étrendi úton. Csecsemőkorban a tejet jobban cuk­rozzuk, esetleg 5—10 százalékos tej­cukorral. Minden esetben a védőnő és a csecsemő-tanácsadó orvos elő­írása szerint kell beavatkozni! Három hónaptól adhatunk saláta­levest, egyszer-kétszer napjában, öt hótól rátérünk a főzelékfélére, gyü­mölcsre, később salátákra, nyers ét­rendre. fekete kenyérre, bő rosttar­talmú főzelékekre, aszalt gyümölcs­re. Nagyon fontos a bőséges testmoz­gás a szabadban. A has meggyúrása a vastagbél lefutásának megfelelően. Órarendszerű pontossággal menni a WC-re, még ha nincs is inger. Ilyen­kor kezdetben glycerin kúp segít. Utolsó előtti kísérletül, langyos sós, vagy cukros beöntéseket kell ^dai.

Next

/
Thumbnails
Contents