Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-06 / 262. szám
>aclvsaárí Könyvi TQLNßj-gocrf u £ f| m*e raotsnutmi ESVESütrem NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA I f---I ndc ' l^nTratT XV. évfolyam, 262. szám. ÁRA: 60 FILLÉR Szombat, 1965. november Indonéziai jelentés 2. o. Kőzségfejlesztés Faddon 3. o. Rádiómelléklet 5. o. 1 B l Ki kaphat háztáji termelési kölcsönt ?- _J A tizenöt éves versenymozgalomról és a parasztfiatalok helyzetéről Együttes ülést tartott a megyei tanács és a KISZ megyei végrehajtó bizottsága A munkaverseny jelentősége a szocialista társadalom építésében kiemelkedő helyet foglal el. Az iparban szinte az államosítás másnapján kialakultak már a versengés különböző formái, s a nemes vetélkedés jelentősen gazdagította az ország építését. Mezőgazdaságunkban főként a gazdálkodás szocialista formáinak létrejötte, a termelőszövetkezetek megalakulása óta lendült fel a versenymozgalom, de Tolna megye termelőszövetkezeti dolgozói különböző formákban már 1950 óta versenyeznek egymással. A tizenöt éves hagyományra visszatekintő mozgalom eredményeiről, s az ezzel kapcsolatos feladatokról tanácskozott tegnap délelőtt Szekszárdon a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Többet a szocialista tartalomért A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya, valamint a Szak- szervezete^ Tolna megyei Tanácsa által a verseny helyzetéről készített anyag nagy érdeklődést váltott ki. Megállapította, a végrehajtó bizottság, hogy a termelőszövetkezetekben folyó munika- verseny hiányosságai ellenére is hozott eredményeket. A tapasztalatok szerint a versenyzésre, vetélkedésre való hajlam megtalálható a megye közös gazdaságaiban, azonban hiányzik a megfelelő támogatás, a kezdeményezések felkarolása, terjesztése. Sokhelyütt nézetbeli problémák is akadályozzák a versenymoz- galom izmosodását, máshol pedig a termelőszövetkezeti vezetők egyéb gondjaik között megfeledkeznek a szervezésről, a mozgósításnál, az értékelések nyilvánosságának biztosításáról! Méltán esett sok szó a jelentésben és a vitában is a szocialista brigádokról s a szocialista brigád cím elnyeréséért folyó versenyről. Mi tagadás: megyénk termelőszövetkezeteiben nem nyert még megfelelő helyet a brigádok munkája. Az idén a többszáz termelőszövetkezeti brigádból mindössze 26 vállalta, hogy megszerzi a kitüntető címet. S itt ismét szóvá kell tenni valamit: a tapasztalat szerint igen sok a formális vonás a brigádok vállalásaiban, s nem jut érvényre kellően a szocialista tartalom, az a tény, hogy a közös munka kohójában új, szocialista típusú embernek kell kifejlődnie, kialakulnia. S ha valamiért érdemes tenni, akkor a szocialista tartalom kikristályosításáért feltétlenül fontos cselekedni. Igazodjunk a helyi sajátosságokhoz Ä feladatokról szólva a végrehajtó bizottság megállapította: a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben nehezebb a versenyek szervezése, mint az ipari üzemekben, vagy az állami gazdaságokban. Ezt a munka természetéből eredő időszaki sóg is, befolyásolja. Meg keli azonban találni a módot a következőkre: egyrészt a nagy mezőgazda- sági munkák idején a kampánynak megfelelő verseny- formát alkalmazni, másrészt az egész évben folyó tevékenységen belül biztosítani a termelőszövetkezetekben a versenyzést. A javaslatok között sok figyelemreméltó tanács szerepelt. Többen megjegyezték: az idei év volt az első, amikor számos termelőszövetkezetünkben érdeklődtek például a szocialista brigádmozgalom iránt. Mértékkel, de tovább lehetne fejleszteni a mai követelményeket, ez hozzájárulna a közös gazdaság szocialista vonásainak erősítéséhez. A gyakorlati résszel kapcsolatban elhangzott több megállapítás. Közülük csak néhányat említünk, így például azt, hogy a termelő- szövetkezetekben folyó munkaverseny szervezésénél és lebonyolításánál a megszokottnál is -jobban kell találkoznia az alulról jövő kezdeményezéseknek és a vezetők körültekintő, gondos munkájának. A verseny szervesen illeszkedjen bele a közös gazdaság évi tervébe, annak sikerét szolgálja. S azért, mert domborzati vagy egyéb viszonyok miatt különbségek vannak termelőszövetkezeteink között, a versen yvállalá- soknak sosem szabad figyelmen kívül hagyniok a helyi sajátosságokat, azokat a problémákat, amelyeknek a megoldása előne- viszi a falu, a termelőszövetkezet ügyét; Fiatalok a faluban A versenymozgalom problémáit tárgyaló napirendet követően megyénk termelőszövetkezeteinek munkaerő-problémáit, s a közös gazdaságban dolgozó fiatalok helyzetét tárgyalta a végrehajtó bizottság. A KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága, valamint a megyei tanács mezőgazdasági osztálya együttesen gyűjtött tapasztalatot 13 termelőszövetkezetben s ebből próbálták kialakítani az általános képet. A termelőszövetkezeti tagság elöregedése ismert gond. Megyénkben 42 431 tsz-tag van, de mindössze 2072 a 26 éven aluliak száma. S ez nem is annyira a jelen, mint a jövő szempontjából jelent komoly gondot. A megyei pártbizottság és a megyei tanács dolgozott ki már bizonyos irányelveket a munkaerőmérleg egyensúlyának javítására. Ebben az a felismerés is helyet kapott, hogy a modern, korszerű agrotechnika térhódítása a mezőgazdaságban, nem kis részben függ attól, mennyi fiatal dolgozik termelőszövetkezeteinkben. A gépek üzemeltetése, az állat- tenyésztés, a növénytermesztés, de egyetlen más üzemág sem képzelhető el holnap szakmunkások nélkül. Tegyük otthonná a falut! A 13 termelőszövetkezetben, s megyénk más területein gyűjtött tapasztalatok azt mutatják, hogy a korábban említett arány ténylegesen rosszab. Kevés az olyan fiatal, aki a 20 éves kort megéri a faluban. Erre az időre általában már elvándorolnak a városokba, nagyobb ipari központokba. S ennek nem is a termelőszövetkezetben végzett munka utáni jövedelem a tulajdonképpeni oka, hanem inkább az, hogy a falu nem mindig otthona a fiataloknak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága, s a KISZ megyei végrehajtó bizottsága közös határozatában megállapította: mind a ta,. nácsoknak, mind az ifjúsági szövetségnek elsőrendű feladata, hogy otthonosabbá tegyék a falvakat. A termelőszövetkezetek vezetői pedig tervszerű munkával mérjék fel, mit tudnak tenni a fiatalokért saját hatáskörükben; Sok szó esett az Iskolák feladatairól is. A szakmunkásképzés korszerűbbé tétele nem holnapi, hanem mai tennivaló; Ezt megelőzően azonban másként kell érvényesülni már az általános iskolákban a mezőgazdasági pályára való előkészítésnek. Így például hasznos lenne, ha tankönyveinkben iparunk eredményei mellett a mostaninál nagyobb helyet kapna a mezőgazdaság jelene és jövője. Perspektíva, a jövő ismerete nélkül ugyanis nehezen képzelhető ed. Moszkva november 7. előtt Színes ünnepi dekoráció a Lenin Múzeum épületén a Forradalom terén. «Rádiókép — MTI Külföldi Képszolgálat.* Veteránok találkozója Szekszárdon Pénteken délelőtt az MSZMP Tolna megyei Bizottsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulója alkalmából vendégül látta a megye régi párttagjait, a régi harcosokat. A találkozón K. Papp József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára rövid ismertetést adott a megye helyzetéről, valamint külpolitikai kérdésekről beszélt. A találkozón részt vett Somi Benjamin elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára és Kerekes Miklós elvtárs, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. A találkozón baráti eszmecsere alakult ki a veteránok és a megyei hogy erősödjék a falu vonzása. I aktuális politikai és gazdasági I pártvezetők között Szükségállapot Rhodesiában Salisbury (AP). Pénteken délelőtt újabb minisztertanács volt Salisburyben — 24 órán belül a harmadik —, mert csütörtökön is kétszer tanácskoztak Smithék, a függetlenség egyoldalú kikiáltásának lehetőségeiről. Ezekről a kabinetülésekről nem adtak ki közleményt. Az AP hírügynökség szerint elterjedt a hír, hogy a Smith-kormány két napon belül dönt, mégpedig a függetlenség kikiáltása mellett. A kisebbségi fehér telepeskormány elégedetlen azokkal a feltételekkel, amelyeket Wilson angol miniszterelnök támasztott a válság áthidalását szolgáló legutóbbi javaslatokkal kapcsolatban. Mint ismeretes, az angol és a rho- desiai kormány „elvben” olyan megoldást talált, hogy rhodesiai és angol vezetőkből álló közös „királyi bizottság” döntse el: vajon Rhodesia 225 000 fehér és 3 800 000 afrikai lakosa óhajtja^, a függefe lenséget az 1961-es alkotmány kességgel felruházta a tartomá- alapján. Wilson azonban olyan nyi „biztonsági hatóságokat”, kikötéssel élt, hogy 1. az érdekelt amelyek „meghozhatják a szüksé- kormányok először is állapodja- gesnek vélt rendeleteket, a nép- nak meg a döntés megkötésének mozgalmak a gyűlések, a politi- mikéntjében és 2. az angol kor- kai nyilatkozatok, valamint a fegy- mányt a döntés nem kötelezi. verzet ellenőrzésére”. Néhány perccel a kabinetülés ,A szükségállapotot kihirdető befejezése után a Salisbury-i rá- közlemény egyébként nem tesz dió sugározta William Lardner- említést semmiféle olyan szabo- Burke igazságügyminiszter rende- tázscselekményről, amely már letét, amellyel három hónap idő- megtörtént volna, vagy amely főtartómra, Rhodesia egész terüle- lyamatban lenne. Ezért a rendeletére szükségállapotot hirdetett ki. t*t a rhodesiai kormány ^óvintézkedésnek” minősíti. Az igazságügyminiszter arra hí- üjabb hírügynökségi beszámo- vatkozott hogy „Rhodesia bizton- lók szerint a pénteki kabinetülést sagat veszély fenyegeti”, hogy megelőzően Smith tanácskozást kulonbozo, „feketelistára helyezett folytatott Johnston angol főmeg- afrikai nacionalista szervezetek bízottal (nagykövet), a miniszter- szabotoröket^képeztek ki” és hogy tanács után pedig kitérő válaszo- ilyen szabotorök nemcsak az or- kát adott az újságírók kérdezős- szag területén* de „Rhodesiától ködésére, akik azt tudakolták, északra” kiképzést kapnak. Lard- hogy megszületett-e a független- ner-Burke bejelentette még, hogy ség egyoldalú kikiáltására vonat- 3,. rendőrfőnök kinevezte' es iHeté^kozó döntése
