Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-28 / 281. szám

1965. november 2& TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG ’ 1 1 VEZETES VEZETŐK A szakirányítás helye vi. A termelőszövetkezeti gazda­ság minden elvi, vagy általános kérdésben a szövetkezet közgyű­lése, vagy választott vezetősége dönt tehát a kollektív vezetés elve érvényesül. Az üzem irányí­tásában dolgozó vezetők beosztá­suknak megfelelően egyéni fele­lősséggel látják el munkakörü­ket. Azokat a határozatokat vált­ják valóra, amelyeket a kollek­tív testület hoz. Az ő dolguk: legjobb tudásuk szerint, felelős­ségteljesen szolgálni a közösség érdekeit. A tapasztalatok gyarapodásá­val sokan szóba hozzák: a ter­melőszövetkezet vezetőinek tulaj­donképpen kettős feladatot kell ellátniok. Egyrészt a gazdaságon belül irányítaniok kell a termelő munkát, a szövetkezet kereske­delmi, számadási feladatait. Ezt nevezik üzemvezetésnek. Ugyan­akkor rendezni kell a szövetke­zeti tagok ügyes-bajos dolgait, képviselni kell a közös gazdaságot különböző fórumokon, foglalkoz­ni iok kell a szövetkezeti tagság szocialista nevelésével. Bizonyos mértékig tehát kétfelé lehet vá­lasztani a szövetkezeti vezetéssel összefüggő teendőket. Egyik cso­portba az üzemvezetéssel kap­csolatos feladatok, a másikba az egyéb, bizonyos mértékig társa­dalmi jellegű teendők tartoznak. Éppen ebből a helyzetből fa­kadnak mostanában viták. Ezek központjában az áll, hogy a két­féle vezetési teendőt a szövetke­zeti vezetők között személy sze­rint is kétfelé válasszák-e, vagy som? Vannak, akik amellett tör­nek lándzsát, hogy a szövetkezet elnöke legyen a szövetkezet kép­viselője, s a szövetkezet társa­dalmi feladataival kapcsolatos, valamint a tagok személyes ügyeivel kapcsolatos munkát lás­sa el. Rajta kívül legyen egy üzemvezető, áld viszont a gazdál­kodás, a nyilvántartás munkáit irányítja. Másoknak az a véleménye, hogy ez a szétválasztás indoko­latlan. A tsz elnöke képes legyen a tagság ügyeinek intézésére, a szövetkezet megfelelő képviselé­sére. s a gazdálkodás irányítá­sára is. Akik azt mondják, hogy az elnöknek nagyon sok a szö­vetkezeten kívüli elfoglaltsága, s így nem jut ereje és ideje a közös gázdaság gazdálkodási te­endőit irányítani, aligha túloznak. Valóban az a helyzet, hogy az elnöknek az esetek többségében annyi, de annyi munkát ad a különböző szervekkel, vállalatok­kal való megbeszélés, hogy alig jut ideje a tagok dolgainak ren­dezésére, s a gazdálkodás irányí­tására. Mégis a tapasztalatok szerint — bár mindkét forma elképzel­hető, tehát az is, hogy az elnök mellett legyen üzemvezető, s az is, hogy az elnök egyszemélyben lásson el minden irányítással, ve­zetéssel kapcsolatos teendőt — helyesebbnek az mutatkozik, ha a szövetkezet elnöke irányítja a gazdálkodásit is. Azért, hogy ezt elvégezhesse, jelentősen csökken­teni kellene a bürokráciát, s más vezetőkkel jobban meg kellene osztani az egyéb feladatokat; Az nem vitás, hogy a munika pontos menete csak úgy bizto­sítható, ha a különböző szakve­zetők feladatait pontosan tisztáz­zák, s papíron is rögzítik. így tudja mindenki, hogy kinek tar­tozik közvetlenül beszámolási kö­telezettséggel, s ki kit utasíthat a mindennapi munkák során. A megfelelő munkarend, ügyrend a szakvezetők feladatainak körül­határolása egyrészt alkalmat ad az önálló .munkára, az öntevé­kenység kibontakoztatására, más­részt a felelősségteljes munkára, baj, hiba esetén a személy sze­rinti felelősségi« vonásra. S ki­vételes esetektől eltekintve ezt az ügyrendet nem szabad fel­rúgni. Az elnök ne adjon köz­vetlen utasítást a munkacsapat- vezetőnek, vagy a főmezőgazdász az üzemegység-vezető megkerülé­sével ne rendelkezzék valame­lyik brigád munkájával. Az üzem vezetői, szakirányítói ebben a minőségükben is teljes felelősséggel tartoznak a tagság­nak. A főagronómus, a főállat­tenyésztő, a gépcsoportvezető, s a többi szakvezető az éves ter­melési terv ismeretében, a közös gazdaság rendelkezésére álló minden lehetőség kihasználásá­val kell, hogy törekedjen az ered­ményesebb termelésre. Ezért a jó szakvezető munkaterületén igyekszik a legkorszerűbb eljárá­sokat. termelési módszereket al­kalmazni. Őket a szövetkezetben arról ítélik meg, hogy a rájuk bízott területen milyenek az ered­mények, mennyire gazdaságos, s magas színvonalú a termelés. Nehezen boldogul az ,a szö­vetkezeti szakvezető, aki semmi mással nem törődik, csak egyes- egyedül a termelés anyagi fel­tételeivel, eszközeivel, s az em­bereket csak mint ,.élő munka- erő”-t veszi számba. A szakve­zetők számára éppen olyan fon­tos a szövetkezét tagjaival, gaz­dáival a megfelelő emberi kap­csolatok kialakítása, mint az el­nök, vagy a párttitkár számára. Csak az emberek alapos ismere­tében tudja eldönteni, kinek, mi­lyen a szaktudása, hozzáértése, s így melyik munkára ki felel meg a legjobban. De nemcsak erről van szó. A szövetkezet tagjai joggal várják el azt mindenkitől a közös gazdaságban, hogy „ne nézzen át rajtuk’'. A szakvezető magatartásának, viselkedésének tükröznie kell: egy közös célért munkálkodik az egész tagsággal. a szövetkezet gazdasági, szerve­zeti megerősödéséért, a közösség tagjainak jobb életéért. Ez jelenti a szakvezető meg­becsülésének az alapját. S általá­ban elmondható, hogy a jó szak­vezetőket mind anyagilag, mind erkölcsileg megbecsülik a szövet­kezetben. Felelősségteljes munka csak at­tól a szakvezetőtől várható, alti ért feladatához, az emberekkel megfelelően bánik, s ez többek között azt is jelenti, hogy igaz­ságos, határozott. Többször szó­ba kerül: adhat-e utasítást a szak­vezető? A válasz egyértelmű: he­lyes utasítást adhat a brigádok­nak, munkacsapatoknak, tehát a szövetkezet tagjainak. De áz uta­sítás nem azonos a parancsolga­tással. A tagok — ismerve a helyi adottságokat, viszonyokat — sok hasznos észrevételt tehetnek egy- egy munkával kapcsolatosan. Hi­szen így eredményesebbé válhat a munka. Ugyanakkor nem egy­szer megtörténik, hogy olyan új módszert alkalmaznak, amelyet még nem ismernek a szövetke­zet tagjai. Ilyenkor sem az uta­sítás a sikeres kivitelezés felté­tele. A pontos, szakszerű magya­rázat. az esetleges kételyek el­oszlatása teremt olyan légkört, amelyben eredményesen alkal­mazható az eddig nem ismert termelési eljárás. Szövetkezeteink zöme most for­málódik igazi nagyüzemmé. Ezt a hallatlan bonyolult munkát csakis úgy lehet helyesen irányi- tank. ha a fejlődést ösztökélő el­képzeléseiket a szakvezetők is a szövetkezet tagjaira alapozzák. Lehet, hogy ők — a tagok — egyenként nem értenek annyit az egyes kérdésekhez, mint az egyetemet végzett szakemberek. De bölcsességük, gazdálkodási tapasztalataik, helyi ismeretük figyelembevétele nélkülözhetetlen valamennyi vezető számára. Almási István esőben.sárban Egészségét védi (119) A WELLINGTON GUMICSIZMA Kisipari szövetkezetek a lakosság szolgálatában ■ Autó-, motorszerelés, lakatos-, bádogos-, víz-, gáz-, vasipari javítások, bútor-, fai mari javítások, üveges, képkeretező, bér­fűrész, építés (családi ház), tatarozás, tetőfedés, cserépkály- ha-készítés, átrakás, tisztítás, bőripari javítások, méretes cipő- és textilruházat-készítés és javítás, fehérneműkészítés és javítás, fodrászat, manikür, kozmetika; foto és még sok más szolgáltató tevékenységgel (szemfelszedés, gombáthúzás stb.) állunk kedves megrendelőink rendelkezésére. Vegye igénybe, a lakosság érdekében bevezetett szolgáltatásainkat! Tolna megyei kisipari szövetkezetek. (68) * Az E. M. Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépésre felvesz ács, kőműves, vb-szerelő szak­munkásokat. KUBIKOSOKAT, férfi és női segédmunkáso­kat. * Állandó féli munka! Szállás, éfkezés biztosítva! Bérezés teljesítmény alapján plusz 15 százalékos idény pótlék. Családfenntartók részére külömélési díjat fizetünk. Havonta egyszer a hazautazás! költséget teljes egészében megtérítjük. Munkába állás esetén az első útiköltséget fizetjük. Személyes érdeklődésre, vagy levélre bővebb felvilágosítást ad a vállalat munkaügyi osztálya. Székesfehérvár. Ady Endre u. 13. sz; (158) Vállalatok! Közulctck! Intéz mén \jck ! A Magyar Gördülőcsapágy Művek PM—OT sz. rendelete alapján Debrecen a 114/1965. készt été rtékcsítési napot (Börzét) rendez 1965. december 1-én- 9-től 14 óráig Pécsett a Pécsi Fémipari Vállalat kultúrtermében Pécs. Felsőmalom u. 13. sz. alatt. r Értékesítésre kerülnek: Különböző méretű és minőségű ötvözött és ötvözetlen acé­lok, villamossági anyagok, csavaráruk, szerelési cikkek, ve­gyianyagok, gumiáruk és hevederek, stb. Felvilágosítást ad: Szilágyi Zalkán, Pécs. Telefon: 24—19. (160)

Next

/
Thumbnails
Contents