Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-25 / 278. szám

1965. november 25. TOLNA MEGY® NÉPÚJSÁG 7 SZÖVETKEZETI VEZETES VEZETŐK A közgyűlés ni. A szövetkezeti mozgalom lel­kes és fejlődést szorgalmazó hí­vei jó ideje emlegetik már, hogy a közgyűlés a szövetkezet parla­mentje, legfőbb fóruma, amelyen a tagság dönt a szövetkezet éle­tét érintő összes fontos kérdés­ről. Senki nem vitatja, — leg­alábbis szavakban — hogy ez így igaz, s így helyes. A gyakor­latban, a valóságban azonban mégis sokszor formálisak a köz­gyűlések. Nem ritka eset, hogy a közgyűlés határozatképtelen. Az is megtörténik, hogy az ott elhangzott beszámolókhoz senki nem szól hozzá. A szavazás tes­sék-! ássók módon zajlik le. S le­hetne még említeni más olyan . jelenséget is, amely arra vall, hogy jó pér szövetkezetben nem tölti be hivatását a közgyűlés. Ilyen helyeken a szövetkezet bi­zottságai sem tevékenykednek, csak papíron vannak meg, — formális, eredmény nélküli a munkájuk. Nagyon sok szövetkezeti ve­zető joggal állítja: a közgyűlés sikere főleg az előkészítésen mú­lik. S a jó előkészítés nem feje­ződik be azzal, hogy sokszorosí­tott nyomtatványon idejében ér­tesítik a tagságot a tanácskozás napirendjéről, idejéről és helyé­ről. Azoknak van igazuk, alak azt mondják, hogy a közgyűlé­sek előkészítése az év első nap­ján kezdődik, s az év utolsó nap­ján fejeződik be. Másszóval: a vezetőség egész esztendőn át szo­ros kapcsolatot tart a tagsággal. A szövetkezet gazdái tehát év közben is rendszeresen, s ponto­san tudják: mi, miért történik. Folyamatosan tájékozódnak a szö­vetkezeti élet minden eseményé­ről. Az egyes emberek ügyes­bajos dolgait nem akkor intézi el a vezetőség, vagy annak illeté­kes tagja, amikor már sok min­den összegyűl, hanem folyama­tosan — akkor, amikor a tag je­lentkezik gond j á val -bajával. Ilyen körülmények között a közgyűlésen részt vevő szövetke­zeti tagok, nem az elnök, a fő­könyvelő, vagy a főagronómús beszámolójából értesülnek a szö­vetkezeti élet leglényegesebb kér­désedről, hanem úgy ülnek le a közgyűlésen, mint akik fő voná­saiban ismerik a helyzetet. Ah­hoz, hogy az egyes kérdésekhez érdemben hozzászólhassanak, is- merniök kell az összefüggéseket Ezeket pedig csak akkor ismer­hetik, ha év közben szinte na­ponta tájékozódnak az elnöktől, a vezetőségi tagaktól, brigádve­zetőktől, szakvezetőktől az ese­ményekről. S nemcsak a köz­gyűlésen, hanem más alkalmak­kor is kikérik véleményüket. Egyetérthetünk azokkal, akik azt mondják: egy-egy szövetke­zetben nemcsak azon kell mérni a szövetkezeti demokráciát, hogy esztendőn át rendszeresen meg­tartják-e a közgyűléseket és gon­dosan összegyűj tik-e azok anya­gát, határozatait. Megtörténhet, hogy forma szerint minden rend­ben van a közgyűlések körül, mégis súlyos bajok vannak a szövetkezeti demoknácia érvénye­sülésében. Ez természetesen nem csökkenti a közgyűlések jelen­tőségét, de az biztos: ha érdek­telenül ülnek be a tagok a köz­gyűlési terembe, ha azzal a tu­dattal foglalnak helyet, hogy „itt a mi szavunk úgy sem számít sokat-’, akkor vajmi kevés értel­me van az összejövetelnek. Azon a helyen, ahol így zajlik le a közgyűlés, nem a közvetlen elő­készítéssel vannak bajok, hanem csaknem minden esetben a szö­vetkezet belső életével. S ezért többnyire nem a tagságot lehet hibáztatni. Ha a szövetkezeten belül vizsgálódna!?,. akkor cél­szerű a vezetést, a vezetés mód­szerét szemügyre venni. Az utóbbi esztendőkben jelen­tősen nőtt a szövetkezetekben az alkalmazottak száma. Sok trak­toros alkalmazottként dolgozik, s más területeken dolgozó fiatal erők is alkalmazottként vesznek részt a közös gazdaság munkái­ban. Ugyanakkor lezajlik egy másik folyamat is. A szövetkezeti tagság életkora nő, mind nagyobb a szövetkezetben az idős, munka- képtelen, nyugdíjas, járadékos tagak száma. Az alapszabály sze­rint a közgyűlésen csak a tagok­nak van szavazati joguk. Néha- néha azért is határozatképtelen a közgyűlés, mert az idős nyugdí­jas, járadékos emberek már nem érdeklődnek eléggé a szövetkezeti élet kérdései iránt Mind az al­kalmazottak növekvő aránya, mind pedig a nyugdíjasok és já­radékosok gyarapodó száma meg­kívánja, hogy a közgyűlés műkö­désének módját hozzáigazítsák a kialakult helyzethez. Több helyütt próbálkoztak már azzal, hogy a határozatképesség megítélésénél nem a teljes taglét­számot, hanem a munkaképes ta­gok számát veszik figyelembe. Ha nem is lehet ebből általános gya­korlatot kialakítani, néhány he­lyen — ahol különösen nagy a munkaképtelen tagok aránya —, érdemes is, s helyesnek is látszik csak a dolgozó tagokkal számolni Ami pedig az alkalmazottakat illeti: a jó az lenne, ha az alkal­mazottak tagokként dolgoznának. Ennek azonban ma még elég sok akadálya van — a legtöbb szö­vetkezetben az alkalmazottak nem kívánnak tagok lenni, mert így előnyösebb a helyzetük. A kérdés az: részt vegyenek-e a közgyűlé­sen? A helyes válasz: igen. S a közgyűlésen legyen az alkalma­zottaknak hozzászólási, tanácsko­zási joguk, ötleteikkel,- javasla­taikkal ők is eredményesen segít­hetik a közös gazdaság fejlődé­sét. A korábbi években több szövet­kezetben rátértek a közgyűlés he­lyett a küldöttgyűlések rendsze­rére. Ez a megoldás kevés helyen vált be. A küldöttek nem képvi­selték megfelelően megbízóikat a gyűlésen, nem tájékoztatták őket kellőképpen az ottani események­ről, határozatokról. így aztán ott is visszatértek a közgyűléses meg­oldásra, ahol nincs akkora terem, amelyben az egész tagság elfér. Ilyen esetekben azt tették, hogy a közgyűlést több részletben tar­tották meg. A küldöttgyűlések rendszerét az utóbbi időben né­hány szövetkezet úgy tette haté­konyabbá, hogy a küldöttek sze­mélyét esetenként változtatták, így mindenki lehetett küldött, akiben a brigád megbízott. S ha a brigád, vagy munkacsapat által választott küldött nem teljesítette megfelelően megbízóinak kíván­ságát, akkor a következő alka­lomra mást választottak helyette. Ez a megoldás jobbnak, helye­sebbnek bizonyult, mint az, ami­kor állandó küldöttet választottak, íl az akár megfelelt, akár nem a megbízatásnak, egyedül volt jo­gosult részt venni a küldöttgyűlé­sen. ALMÁSI ISTVÁN Novemberi *-« í Figyelő A növényvédelem és a takarékosság MOZI m űsorí ► BONYHAD: nov. 26—28. A I* Fekete tulipán (francia film), ► nov. 29—dec. 1. Egy- gyilkos- p ság krónikája (NDK-film); ► DOMBÓVÁR: nov. 26—28. t Csodálatos élet (angol film), ► nov. 29—dec. 1. Patyolat £ akció (magyar film); DU­► NA FÖLDVÁR: nov. 26—28. ► Egy szobalány naplója P (francia film), nov. 29—30. E Patyolat akció (magyar film); PAKS: nov. 26—28. Ne hagyd magad, Pitkin! (angol film), nov 29—dec. 1. Egy szobalány naplója (fran­cia film), nov 29—dec. 1. Meztelen diplomata (magyar film); SZEKSZÁRD: nov. p 25—28. Ki volt dr. Sorge? ► (francia—olasz—japán film), * nov. 29—dec. 1. Ne hagyd ► magad, Pitkin! (angol film); £ TOLNA; nov. 26—28. Van, ► aki forrón szereti (amerikai film), nov. 29—dec 1. Kérem a panaszkönyvet! (szovjet film) (15) «AAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAA. Apróhirdetések Skoda Felicia fizetési kedvezmény- nyel eladó. Kaposvár, Szigetvári u 93. Kurucz. (137) Benke János, a Fácánkerti Nö­vényvédő Állomás igazgatója a közelmúltban egy beszélgetés so­rán elmondotta, a növényvédő ál­lomás tevékenysége fokozatosan módosul. A régebbi gyakorlattól eltérően, egyre jobban szélese­dik a tsz-ek feladatköre, mert a konkrét növényvédelmi tennivalók elvégzése kizárólag a közös gaz­daságokra vár. Az állomás pedig fokozatosan áttér az átfogó ta­nácsadásra és a még jobb elvi, szakmai segítségnyújtásra. Ilyen helyzetben fokozottabb követel­ményként kerül máris előtérbe a termelőszövetkezetekben dolgozó szakemberek „hozzáállása”, a szakmunkásképzés elősegítéséhez. Ezen túlmenően, a már kiképzett szakmunkások megfelelő foglal­koztatását is jobban kell biztosí­tani. Nem mindegy mit mikor és ho­gyan csinálnak. Lehet az a vé­dekezési művelet igen hatásos, de előfordul az is, hogy nem más, csak pénzpocsékolás. A me­gye közös gazdaságai az idén például több mint 30 ezer holdon végezték el csócsárló ellen a ta- lejfertőtlenítést. E sok pénzbe ke­rülő nagy munkát a tsz-ek dön­tő többsége az előírásoknak meg­felelően, jól csinálta. De több közös gazdaságban elemi agro­technikai hibákat követtek el — Nakon, Várdombon, Simontor- nyán — s így a kiszórt védekező­szer, főleg az Aldrinos szuper­foszfát, nem fejtheti ki hatását. A kellő hozzáértéssel lebonyolí­tott védekezés sok kártól kímélt meg a gazdaságokat, ám a késés, a szakszerűtlenség minden eset­ben csak növeli a jelentkező kárt. Kisszékely határában a megké­sett védekezés miatt a burgonya­táblán még tarrágás is előfordult. Vagy nézzük a lucernát. A nö­vényvédő állomás szakemberei úgy látják, a lucernakártevők elleni védekezés a kedvezőtlen tavasz, illetve a kedvező nyár miatt kis területén folyt. A lomb­kártevők elleni védekezés viszont mindenütt megtörtént. Az is igaz azonban, hogy helyes növény- védelemmel, a magfogást az idén is növelni lehetett volna: alig volt a megyében olyan tsz, amely alkalmazta a magfogásra kije­lölt táblákon a magkártevök el­len a komplex védekezést. Az előírások betartása tekinte­tében sok a tennivaló, hiszen Dalmandon, Váralján, Mőcsény- ben még az őszi vetőmagvak csá- zásánál sem tudták biztosítani a szakszerűséget. A növényvédő ál­lomáson a téli szakoktatási prog­ram keretei között ismét meg­kezdődik a szakmunkásképzés. Amint a példák is bizonyítják, a közös gazdaságokban nagy szük­ség van arra, hogy a vezetők, a tagok munkája kiegészüljön a növényvédelmi szakmunkások te­vékenységével. Több lesz a háztartási gép A centrifuga előnyei — Új típusú mosógépek Egységes szabványokat A Dunaföldvári Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozásának gépműhelye a KPM engedélye alap­ján vállalja ... , ... „Csepel* es „Garant típusú gépkocsik mindennemű műszaki szemléjét a szükséges fődarabok javításával együtt. Megrendelések tel jesítése az igénylések sorrendjében történik. Megkeresés te­lefonon: Danaföldvár 58, vagy 87 számon. Termelőszövetke­zeteknek 50 százalékos kedvezményt nem tudunk biztosítani. (141) Egy tehén 1 hetes borjával eladó Szekszárd, Batthyány u. 16, (Eszter- bauer.) (149) Fiatal házaspár bútorozott szobát keres azonnalra Cím a szekszárdi hirdetőben. (159) A TÜZÉP szekszárdi telepe folya­matos munkára szénprízmázókat ke­res felvételre. (163) Mázán, Kossuth u. 72. sz. ház azon­nal beköltözhetően eladó, 2 szoba, 2 konyha, éléskamra, mellékhelyiségek­kel, 200 négyszögöl kerttel, 68 000 Ft­ért. (161) Autószerelőt, autóvillamossági szere- relőt, hegesztővizsgával rendelkező la­katost és karosszéria-lakatost azon­nali belépésre felvesz a 11. sz. Autó- közlekedési Vállalat. Szekszárd. (166) A villamos háztartási gépek és készülékek — mosógép, centri­fuga, hűtőszekrény, porszívó, pad- lókeiélő gép, villanyboyler, stb. — forgalma 1960-tól 1964-ig, vagyis négy év alatt 83 százalékkal nö­vekedett hazánkban. A hűtőgé­pek, porszívók, centrifugák és villanyboylerek forgalma ugrás­szerűen nőtt, mosógépből nagy­jából azonos mennyiséget adtak cd az üzletekben minden évben. A mosógép az a háztartási villa­mos készülék, amellyel a legna­gyobb számban találkozhatunk a magyar háztartásokban, a villany, sütő és a villanyboyler áll a lis­ta végén. A háztartások gépesí­tése tulajdonképpen a vasalóval kezdődött, amely az ország vil­lamosítása óta a falvakban is mindenütt népszerűvé vált. Éven­te 200 ezer villanyvasalót érté­kesít a kereskedelem. A hűtőszekrények népszerűsége az utóbbi egy-két évben fokozó­dott, és a kereslet gyors növeke­dése arra mutat, hogy 1980-ra mindenütt hűtőszek­rényben tárolják az élelmi­szert. Falun is mind népszerűbb lesz a frizsider, olyannyira, hogy a Bel­kereskedelmi Minisztérium illeté­kes főigazgatóságára érkező leve­lekben 200 literes hűtőszekrények gyártását ltérik, mivel a falusi háztartásokban több a tárolni való. Az ipar és kereskedelem a har­madik ötéves tervben tovább nö­veli a háztartási készülékek gyár­tását és forgalmát. Előrelátható­lag különösen a hűtőgépek és centrifugák, valamint a kisebb háztartási készülékek forgalma növekszik majd. Mosógépből a következő években — az eddi­gi keverőtárcsás rendszerűek mel­lett — fejlettebb típusok is az üzletekbe kerülnek. Korszerűsítik a többi háztartási készüléket is. szerkezetileg és formailag egy­aránt. Van néhány készülék, ame­lyek hasznosságát a lakosság még nem ismerte fel eléggé. Ilyen például a centrifuga, amely az igen fárasztó ruha- facsarástól kíméli meg a mo­sást végzőket. A centrifuga használata a ruha élettartamát is lényegesen meg­hosszabbítja, mert a kézi facsarás- nál a rostok szakadnak, roncso­lod« ak, s emellett a centrifugá­ból kisebb víztartalommal kerül ki a ruha, gyorsabban szárad. A belkereskedelem import útján is igyekszik a készülékek iránti igé­nyeket kielégíteni. A behozatal a választók bővítését is segíti. Az árucserénél azpnban — a ta­pasztalatok szerint — még prob­lémát jelent, hogy a külföldi ké­szülékek nem mindig felelnek meg a hazai szabványoknak, élet­biztonsági és minőségi követel­ményeknek. Fontos tennivaló te­hát a hazái és baráti országok szabványainak egyeztetése, illetve egységesítésük, hogy a szabvány­különbségeit a jövőben ne nehe­zítsék bizonyos készülékek beho­zatalát. A Belkereskedelmi Minisztérium és az Országos Nőtanács azt ter­vezi; a .lövőben közösen szervez­nek háztartási készülék- és gépbemutatót, hogy a háziasszonyok megismer­kedhessenek azok szakszerű, gaz­daságos és biztonságos kezelésé­vel. V. A. Képesített könyvelői vizs­gával rendelkező férfi munkaerőt belső ellenőrnek. valamint bádogos szakmunkást ! felvesz a Paksi Járási Éoí-' tőipari Ktsz. (162)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents