Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-25 / 278. szám
árd %c TOLNA MEGYEIt VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 278. szám ÄRA: 60 FILLÉR Csütörtök, 1965. november 25. f l Síkosak az utak — több baleset 3. o. Bejáró gimnazisták 5. o. Fegyenclázadás egy amerikai börtönben 8. o. dás rtönben J Továbbra is feszült a helyzet Rhodesiában Bulawayóban, a nagy dél-rhodesiai iparvárosban továbbra is pattanásig feszült a helyzet, a hatóságok brutális lépéseket tesznek az ellenzéki tömegmozgalom letörésére. Kedden az esti órákban Bulawayo belvárosában megint fegyverropogás hallatszott — a hírügynökségek azonban nem tudnak részleteket. A Bulawayo-i kereskedelmi és iparkamara tagjai este bejelentették: megszüntetik minden afrikai dolgozó munkaviszonyát, aki szerdán reggel nem jelentkezett munkahelyén. Az afrikai ellenzék — mint ismeretes — hétfőn négynapos sztrájkfelhívást tett közzé. Ez a körülményekhez képest sikeres volt. Az ellenzékbe vonult és birtokára száműzött Garfield Todd volt miniszterelnök 22 éves leánya, Judith, apja akarata ellenére Angliából Salisburybe érkezett és rögtön éles hangú nyilatkozatot tett a sajtónak: Anglia fegyveres közbelépését sürgette Smith-ék ellen. Mint az AP-hírügynökség jelenti, az egyetemista lány szabadon beszélgethetett barátaival és az újságírókkal — aztán detektívek egy várakozó rendőrautóhoz kísérték. Azóta sorsáról nem érkezett jelentés. Kedden este Londonban összeült a konzervatív árnyékkormány. A konzervatív ellenzéki vezetőség határozatot fogadott el, amely szerint „a Rhodesiával való gazdasági kapcsolatok megszakítása túlmegy azon, amit Wilson a parlamentben szükséges intézkedésként javasolt, lényegében „elidegeníti a rhodesiai hűséges elemeket és ennélfogva rombolja az angol politika céljait”. Az MTI londoni tudósítója szerint a konzervatív ellenzék lényegében azt követeli, hogy Wilson tartsa nyitva az ajtót a Smith- rezsimmel kötendő alku előtt és a „nemzeti egység” felmondásával fenyegetőzik arra az esetre, ha a kormány valóban eleget tenne a szavazatával jóváhagyott biztonsági tanácsi határozatnak. A konzervatív lapok hírmagyarázói szerdán rámutatnak: Wilson keddi nyilatkozatában nem hagyott kétséget afelől, hogy csak a világközvélemény nyomása és az elszigetelődés veszélye kényszerítette a Biztonsági Tanács határozatának elfogadására. Ugyanakkor a legcsekélyebb lelkesedést sem mutatta a határozat megvalósítására s az olajszankciót annyi feltételhez kötötte, hogy a technikai nehézségek tanulmányozásával nyert időt a rhodesiai „mérsékelt elemek” megközelítésére használhassa fel. Megfigyelők hangsúlyozzák, hogy Wilson maga sem zárta ki a Smith-re- zsimmel való kiegyezést. Wilson kijelentései alapján konzervatív megfigyelők is elismerik, hogy a munkáspárti miniszterelnök mindent megtett a „kétpárti politika” fenntartására. A tory-ellenzék figyelmeztetését tehát valójában az az aggodalom diktálta, hogy Wilsont a világközvélemény és a brit nemzetközösség afro-ázsiai tagállamainak erősödő nyomása esetleg messzebb sodorhatja a szankciók útján, mint ameddig a miniszterelnök maga is menni óhajt. Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság Szerdán, november 24-én délelőtt a megyei pártbizottság nagytermében kibővített pártbizottsági ülés volt. Somi Benjámin elvtárs, ] a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg az ülést, amelyen j K. Papp József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a megjelenteket a Központi Bizottság november 18—19—20-i kibővített üléséről. A Tolna megyei kibővített pártbizottsági ülésen megjelent és felszólalt Pullai Árpád elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője is. Megnyílt a „Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának emlékmúzeuma" A KMP megalakulásának 47. évfordulója alkalmából szerdán a XIII. kerület Visegrádi utca 15. számú házban, a párt egykori székházában dr. Münnich Ferenc, a Politikai Bizottság tagja ünnepélyesen megnyitotta a „Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának emlékmúzeumát”. Az ünnepségen megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Párttprténoti Intézetének főigazgatója, Cseterki Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, a KB titkára, ott volt a Központi Bizottság több tagja, továbbá a munkásmozgalom sok régi harcosa, köztük Gárdos Mariska, Kelen Jolán, Klemens Béla, Kertész Rezső, Hikadé Aladár, a párt alapító tagjai, valamint Kim Béláné és Hidas Antal. A megnyitó ünnepségen dr, Münnich Ferenc mondott ünnepi beszédet. Történelmi visszapillantást nyújtott a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása óta eltelt 47 évié. — Ez a múzeum pártunknak méreteiben kicsiny, de elvi jelentőségében nagyszerű intézménye, melynek feladata, hogy élessze és ébren tartsa 1918—1919. forradalmi hagyományait, tiszteletben, megbecsülésben őrizze meg azok emlékét, akik Kun Béla vezetésével munkásosztályunkat a marxizmus—leninizmus győzelmes útjára vitték. Legyen ez a múzeum őrzője és népszerűsítője dicsőséges' forradalmi hagyományainknak, dolgozóink és ifjúságunk soraiban — mondotta többek között dr.. Münnich Ferenc. _ _ K ép Bulawayoból: A telepeskormány katonái felvonulnak a tüntetők ellen. A paksi betonüzemben pótolták árvíz okozta lemaradást az A telep egyharmada került víz alá a paksi betonelőregyártó üzemben a nyáron. Noha erős gát — a 6-os út töltése — védte az üzemet az árvíztől, a fakadóvízszivárgást nem lehetett megakadályozni, mégkevésbé elszivaty- tyuzni. így több, mint másfél hónapig állt itt a víz, akadályozva a munkát. Súlyosbította a helyzetet, hogy az üzem kavicsdepó- niája is víz alá került, messziről kellett szinte naponta ideszállítani a nélkülözhetetlen és nagytömegű nyersanyagot. Az üzem vezetői és dolgozói még az árvíz ideje alatt is minden lehetőt megtettek, hogy a legkisebbre csökkentsék a termeléskiesést. Ahogy a telep mélyebb részén megjelent a fakadóvíz, leszerelték a gépeket, egy részüket áttelepítették a víz által nem fenyegetett területre. Azonban itt is helyszűkében voltak, a három leszerelt rázóasztal közül csak egyet tudtak üzembe helyezni. Mire elvonult a víz, több ezer járdalapot, betoncsövet kellett volna az árvíz „számlájára” írni. Mégsem került erre sor. A helyreállítást rövid idő alatt elvégezték és hozzáfogtak a lemaradás pótlásához. Rendszeresen tartottak megbeszéléseket a brigádvezetőkkel, a brigádok pedig maguk közt, hogy mit kell tenni a termelés fokozása érdekében. Különösen a karbantartókra várt nagy feladat: Rendbe hozni a gépeket, a minimálisra csökkenteni az üzemzavarok számát, időtartamát. Az „adósság” hétről hétre csökkent és ma már ott tartanak, hogy néhány fagymentes napra van csak szükség az éves készáruterv teljesítéséhez. Az üzemnek nincs gőzölőkamrája, így télen nem tudnak betonelemeket gyártani. A téli hónapokban a következő évi gyártási programhoz készítik elő a vas-szerelékeket. Az éves készárutérvet tehát a tartós fagyok beállta előtt kell teljesíteni. Ennek ez évben már nincs jelentősebb akadálya, valószínűleg még ebben a hónapban legyártják a még hiányzó járdalapokat, betonoszlopokat. Esőben, sárban, hóban A gyönki Vörös Csillag Tss-ben A közös gazdaság tehergépkocsi-vezetője, egy nagy darab fiatalember utasításra vár. Dél óta zuhog a havas eső. Hatalmas tócsák borítják az utakat, és a vontatók úgy közlekednek a latyaktengerben, mint a folyókban úszó kétéltű jármű. Gyönk alatt egy lánctalpast láttam. Sárba süppedve erőlködött, s úgy tűnt, a hatalmas gép nem előre halad, hanem hátra, méghozzá süllyedve. A dűlőutak állapota elképesztő Szinte érthetetlen, hogy mégis akadt vállalkozó kedvű traktoros, aki bemerészkedik a sártengerbe. A szövetkezeti gazdák a rádió időjárásjelentéseit lesik, s úgy várják a hidegebb időt, mint valami megváltást. Egy erős fagy kellene. Ez könnyítené meg embernek és gépnek is a mozgását, bár a másik oldalon megnehezítené a mélyszántást. Mindenesetre, amíg nem fordul az idő hidegebbre, addig a gyönki határhan a gyalogerő teljesen tehetetlen Ebben a közös gazdaságban még súlyosbítja a helyzetet, hogy a tagok zöme idős ember. Az átlagos életkor 56 év. Három héttel ezelőtt megérkezett az új főagronómus, és kiment a területre ismerkedni. — Hát a tagok, hol vannak a tagok? — kérdezte kísérőjétől. — Ott vannak, törik a kukoricát — volt a válasz. A főagronómus meglepődött és elbizonytalanodott. Azt mondja, gyakran úgy érzi magát, mintha nem termelőszövetkezetbe, hanem szociális otthonba került volna. A Vörös Csillag Tsz-ben 'tehát a fiatal erők helytállása különösképpen nagy jelentőséggel bír. Találkoztam Schmidt Jánossal, a gépesítési brigád vezetőjével, akivel erről hosszasan elbeszélgettünk. — Áll minden munka? — kérdeztem. — Ma a földekre nem tudunk rámenni, láthatja, dél óta megállás nélkül zuhog. A gépesítési brigád azonban dolgozik. A keverőüzembe szállítják a kukoricát — mondta a brigádvezető. A termelőszövetkezetben 250 hold közös kukoricából 70 hold még töretlen. Nem a tagok hibájából, hanem a késői érés miatt. A tagok erőlködnek. Minden reggel elindulnak néhányan a határba, de sajnos gyakran közbejön az eső. Vannak emberek, akiken már napok óta nem tud megszáradni a ruha. Ezek közé tartozik Fauszt Henrik, Lampek István fogatos, Busman Pál, Lerch Imre, Ötvös István, Laszk Gyula, Céhmeiszter Gyula traktoros. Ezek az emberek tényleg nem ismerik a lehetetlent. Dacolnak a tengelyig érő sárral, a rengeteg nehézséggel és mennek, rendületlenül mindennap. Ök azok, akikre minden körülmények között számíthat a tsz. Egyébként nincs és nem is lehet megállás. Amíg a tsz-ben voltam, üzenet jött, hogy a kesző- hidegkúti vasútállomásra este 10 órakor megérkezik egy vagon műtrágya. Sürgősen ki kell rakodni, hogy a vagon felszabaduljon. Á gépesítési brigádvezető a fejét vakarta. — A traktorosokon nem múlik, de vajon sikerül-e gyalogerőt szerezni? Szűcs Mihály főagronómus a szokásos délutáni munkaelosztás programján töpreng. Normális körülmények között könnyű meghatározni a másnapi tennivalókat. De mit lehet tenni ilyen esetben? A főagronómus végül úgy dönt, hogy a munkaelosztást reggel végzik. Az idő majd megmondja, hogy mit dolgozhatnak. Krép József, az utasításra váró fiatal gépkocsivezető éjfél után két órakor indulna Miszlára, segíteni az ottani tsz-nek egy Pécsre irányuló állatszállítás lébonyolításában Közük vele, hogy aludjon nyugodtan, a miszlai tsz jelezte, hogy változás történt. — Akkor reggel a szokott időben itt leszek — mondta Krép József, és elköszönt. — Kiváló emberek, nélkülük megszűnne itt most minden élet — állapítja meg a gépesítési brigádvezető és elindul 6 is intézkedni, a vagonkirakodás ügyében. r**J
