Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-24 / 277. szám

1963. november ü. TOLNA MEGYEI NFPÜJSAG 7 SZÖVETKEZETI J f SZÖVETKEZETI VEZI El is ; v EZ ETOK Ki vezeti a szövetkezetét ? ii. Nemrégiben az egyik termelő­szövetkezeti főagronómussal foly­tatott beszélgetés közben szóba került: milyen tapasztalatokat szerzett az elmúlt években, mi­közben egy nagy közös gazdaság termelését irányította. Véleményé­nek az volt a lényege, hogy az ál­lami gazdaságokban könnyebben lehet dolgozni, mert ott, amit a vezetőség elhatároz, azt utasítás- szérűén végrehajtják az emberek. A tsz-ben pedig többen próbálnak beleszólni abba, hogy mi történ­jen. Megjegyzésével nincs egyedül Elég sokan mondják azt, hogy az az elv, mely szerint a szövetkeze* tagsága a szövetkezet gazdája papíron helyes, de a gyakorlatban ebből sok nehézség és zavar szár­mazik. Ezt a súlyos tévedési ..szakszerű” érvekkel is alátá­masztják. Azt mondják, hogy a szövetkezeti nagyüzemben már olyan korszerű termelési eljárá­sok, üzemszervezési módszerek ér­vényesülnek, amelyeket az egy­szerű tagok nem ismernek. Ezért nem is tudnak beleszólni abba; mit, milyen módon helyes meg­tenni. Mások szerint a szövetke­zeti tagok nem elég öntudatosak nem elég fejlettek, ki-ki csak a saját érdekét tekinti, saját magá­val törődik. Az így gondolkodók a szövet­kezeti tagokkal csak mint munka­erővel számolnak a közös gazda­ságban. Olyan embereknek te­kintik őket, akiknek egyedüli feladata, a munkára kiadott uta­sításokat végrehajtani, amikor több a munka, többet, amikor ke­vesebb, kevesebbet dolgozni, Ügy is az számít csak — vélekedik az ilyen vezető —, hogy mit oszta­nak. „Ha az év végén kiderül, hogy rendes, jövedelem jut min­denkinek, aki részt vett a közös munkában, akkor rendben is van minden, nem lehet egy szava sem senkinek”. Az igaz, hogy a megfelelő jö­vedelem — amely a gondtala­nabb megélhetést nyújtja—.min­den ember számára elsőrendűen fontos. Mit ér a sok beszéd, ha a végén az embernek üresen ma­rad a zsebe? Igen ám, de tartósan nagy jövedelmet osztani csak ak­kor lehet, ha az egész tagság — élve a szövetkezeti gazda jogai­val —, egymással és a vezetőség­gel jó egyetértésben munkálko­dik. Sok-sok szövetkezet példája bizonyítja, hogy ideiglenesen a tagságtól elszakadt vezetőség is tudott valamit produkálni, ami­kor a forintról volt szó. Külön­böző ügyeskedésekkel, bizonyos pénzügyi lehetőségek megragadá­sával valóban osztottak. Jó hírük keletkezett. S egyszeresek mégis baj történt. A gazdálkodás ered­ményei nem javultak, a feltorná­zott pénzügyi mutatók romlottak, a szövetkezet visszaesett. A magyar szövetkezeti mozga­lomnak fő ereje abban van, hogy azt az alapvető és helyes igaz­ságot igyekszik érvényesíteni mely szerint a szövetkezet gaz­dája a tagság. Sok-sok gondon, nehézségen lettek úrrá a kezdeti években a szövetkezeti tagok. Ezernyi tettük, cselekedetük iga­zolta: magukénak érzik a szövet­kezetét. Elég az idei esztendőre utalni. Sok természeti csapás érte a mezőgazdaságot. Az egérkár, a ragályos száj- és körömfájás, a jégverés, nem egy helyen az ár­víz, a belvíz sújtotta a nagyüze­meket. A gyakori esőzések miatt hihetetlenül nagy erőfeszítések árán lehetett betakarítani a kalászo sokat. Az őszi munkák időszaká­ban — amikor mégannvi dolgos kéz is kevés lett volna —, hideg­gel, esővel, sárral dacolva fára­doztak a termés biztonságba he lyezéséért, a jövő esztendei ke­nyérért. Nem szavakkal, lettekkel bizonyították ezrek és ezrek: tud­ják, hogy a szövetkezeti közösség boldogulása a saját egyéni bol­dogulásuk forrása. Kérdezzen meg bárkit — az, akinek némi kételye van — azok közül, akik felelősséggel gondol­kodnak a szövetkezetekről: mi az éltetője a közös gazdaságnak? Le­het, hogy egy kiváló embert, egy nagyszerűen dolgozó brigádot ne­vesnek meg. Egy-egy személyről talán vitatkoznak is. Csak egy a vitathatatlan: a szövetkezeti gaz­daság, a szövetkezeti élet legfőbb letéteményese a szövetkezet tag­sága. Alii erről megfeledkezik, hi­bás útra téved, előbb-utóbb el­veszti a talajt a lába alól és sem­miképpen nem tehet jó szolgála­tokat a szövetkezés ügyének. A szövetkezeten belül, vagy a szövetkezeten kívül megszülető intézkedések csak akkor érhetik el céljukat, ha abból indulnak ki. a tsz gazdája a tagság. Még akkor is igaz ez, ha találkozni a tagok között felelőtlen emberekkel Olyanokkal, akik a nagy munkák közben cserbenhagyják társaikat Nem mindenki egyforma, nem mindenki érti meg azt, hogy a közös úton csak együttes erővel boldogulhatnak. Ez igaz. Azonban az elmúlt évek eseményei azt bi­zonyítják, hogy a szövetkezeteken belül rendszeresen nő a közössé­gért áldozatkészen dolgozó, a szö­vetkezés igaz értelmét felfogó em­berek tábora, s csökken azoké akik tessék-lássék vesznek részt a közös munkában. Ez egyben válasz arra a meg­jegyzésre is, hogy a „szövetkezeti tagok csak magukkal törődnek”. Ez így nem igaz. Az élet ezernyi cáfolattal szolgál az ilyen általá­nosító kijelentésre, s ugyanakkot azt is mutatja: az ember válto­zik, alakul, formálódik a gondol­kodásmódja. S ha a körülmények megfelelőek, akkor a szövetkezés számára, az emberi együttélés számára kedvező irányban vál­tozik meg. Ha azt tapasztalja, hogy a mondott szó és a tettek nem azonosak, akkor egy ideig küzd a helytelen gyakorlat ellen, s később esetleg kedvét veszti, elfásul. Érvényes ez arra a meg­állapításra is, hogy a tagság a szövetkezet gazdája. Nem elég ezt csak mondani a szövetkezeti közösségben. A tetteknek, a cse­lekedeteknek is igazolniok kell valóban ezt tartja szem előtt min­denki, akinek a szövetkezethez köze van, vagy a szövetkezei tel dolga van. Azok a párt- és kormányhatá­rozatok, amelyek hazánk szövet­kezeteinek életét szabályozzák, be­folyásolják, módot, lehetőségei adnak ahhoz, hogy minden szö­vetkezetben gazdaként érezhesse magát a tagság. S nemcsak lehe­tőséget adnak. Agrárpolitikánk­nak sarkalatos tétele ez, amely­nek betartásáért mindenkinek mindent meg kell tennie, a ma­ga területén. A szövetkezeti élet felépítése olyan, hogy akár jogok ról, akár kötelességekről legyen is szó, lehetőséget teremt a tsz gaz­dáinak minden lényeges kérdés ben dönteni, határozni. ALMÁST ISTVÁN Milyen szerszámokat használnak majd az űrhajósok? Leo no v és White „űrsétája” után, az űrrepülési szakkörökben egyre többet beszélnek a világ­űrben történő szerelőmunkák végrehajtásáról. A nemrégiben végrehajtott amerikai Gemini-kí- sérlet során már arra számítottak, hogy a Titan típusú hordozóraké­ta utolsó fokozata a keringéskor az űrhajó közelében marad, az űr­kabinból kilépő White a tartó­kábelen keresztül eljut a rakétá­ig és azt megérintheti. Ez a mű­velet lett volna a bevezetése a további kísérleteknél végrehajtan­dó összekapcsolásnak, amely so­rán az ember elvégezhette volna az első szerelési munkát (űrhajón kívül) a világűrben. Mint isme­retes a Gemini-kísérletnek ezt a célkitűzését nem sikerült végre­hajtani, tekintettel, hogy a ki­égett utolsó rakétafokozat annyi­ra eltávolodott az űrhajó kerin­gési pályájától. Egészen bizonyos azonban, hogy a világűrben történő szerelőmun­«AAAÄIVVWVVVVVWVVVV Halak áttelepítése A Szovjetunió kutatói nem nyugszanak bele abba, hogy a tengeri halak és hasznos gerinc­telenek eloszlása a természet sze­szélye szerint történjék a fo­lyókban és tengerekben. Már 1929 és 1940 között 1500 eset­ben hajtottak- végre áttelepíté­seket, és a háború után fokozott ütemben folytatták ezt a tevé­kenységet. Többek között északi­tengeri herin geltet az Arai tóba telepítettek, ahol a heringálio- mány ma már az egész ta­vat benépesíti. A Csendes-óceán­ból viszont lazacokat „költöztet­tek” a Barents-tengerbe és a Kóla- félsziget folyótba. Több millió megtermékenyített ikra vándo­rolt így óriási távolságokra. Az egymás után épülő hatal­mas víztárolók ugyancsak bené­pesítésre várnak. Több gyűjtő- medencébe pontyokat telepítettek. De nagy forgalmat bonyolítanak le a Fekete-tenger és a Káspi- tenger között is az ikrákat szál­lító repülőgépek. A legközelebbi jövő tervei kö­zül kiemelkedik a kamcsatkai ta- riszn.varáknak a Csendes-óceán­ból a Barents-tengerbe történő áttelepítése. Csaknem 16 millió forint mezőgazdasági termelési hitel két hónap alatt Az Országos Takarékpénztár és . SZÖVOSZ szeptemberben ve- ette be az új hitelformát, a ház- áji termelés növelését elősegítő nezőgazdasági hitelt. Az OTP hi- elezési főosztályának tájékozta- ása szerint az első hónapban 400 érelemre hárommillió forintot olyósítottak. Októberben meg- légyszereződött ez a mezőgazda­ági hitelforgalom, 1960 kérelme- ő 12,8 millió forintot vett fel. A legtöbb kölcsönt, 444 igény- őnek 2,2 millió forintot, Szabolcs negyében adták ki. Hajdú me­lyében 297 kérelmező 2 millió orintot kapott, míg Békés me­lyében 248 háztáji gazdaság tej­esítésére igényeltek és utaltak ki 2,1 millió forintot. Vidéken a kölcsönök többségét szőlő és egyéb gyümölcsös telepí­tésére, tenyészállat-vásárlásra, méhészkedésre, sertéshízlalásra adták. A fővárosban ugyancsak gyümölcsös telepítésére, zöldség- termesztésre, baromfitenyésztés­re, ólak vásárlására folyósították a hitelek nagy részét. Az érdeklődők nagy száma arra enged következtetni, hogy a ta­vaszra megélénkül a forgalom. Az OTP egyébként nem zárta le a mezőgazdasági hitelkereteket. A télen is felhasználható beruhá­zásokra ezután is folyamatosan adnak mezőgazdasági kölcsönt. (MTI) kák rövid időn belül megkezdőd­nek. Ezt a munkát természetesen megfelelő hő-, fagyálló, nyomás­szabályozott speciális űröltözék­ben végzik az űrhajósok. Ezeket a készülékeket mind szovjet, mind amerikai részről kipróbál­ták a legutóbbi űrséták alkalmá­val és be is váltották á hozzájuk fűzött reményeket. Az amerikaiak szerint az űr­hajósok háromféle szerszámmal fognak dolgozni; egy kombinált sokcélú kulccsal, amely rendelte­tését illetően talán a franciakulcs­hoz hasonlítható, egy speciális kulccsal, amellyel az űrhajó ne­hezen hozzáférhető részeit szere­lik majd és egy fix méretű csa­varkulccsal, amely az űrhajó csa­varanyáinak meghúzására szolgál majd. Az űrszerszámok tervezésé­nél figyelembe kellett venni azt a körülményt, hogy az űrhajósok a súlytalanság állapotában, nagy kesztyűkben lesznek kénytelenek dolgozni, ezért az „űrszerszámok”- nak a nyele hosszabb, mint a föl­dön használatos szerszámoké. Érdekes szerelési segédeszköz lesz egy gyűrűalakú mágnes, amelynek segítségével a fémleme­zeket és idomokat összefogó csap­szegeket és karmantyúkat „fog­ják meg” az űrben történő szere­lési munkák folyamán. A mág­nes tehát egy harmadik kéz sze­repét tölti be, amikor egyrészt összefogja a csapszegeket és kar­mantyúkat, másrészt ráerősíti a szerelendő felületre ezeket, a sze­relés időtarma alatt. Remélhető, hogy. a közeljövő már el fogja dönteni a tervezett „űrszerszámok” használhatóságát és gyakorlati értékét. (E. I.) Szakképzett szakácsot felveszünk azonnali hatály- lyal. Bérezés megállapodás szerint. Szükség esetén la­kást biztosítunk. Jelentkezés a gazdaság központjában, Középhídvégen. Állat­tenyésztési Kutató Intézet, Kísérleti Gazdaság, Alsóten­gelic. (126) Baranya—Tolna megyei Tég- ! laipari Vállalat felhívja vevőit TÜZÉP- és fmsz-téglautal- ványokkal rendelkezőket is, hogy folyó év december 31- *6 * gyárakból feltétlenül j szállítsák el a kiutalt, illetve rolt téglát. megvasa­(125) A Birítói Állami Gazdaság tehenészeket keres szigetpusztai (Nagydo- rog mellett) tehenészetébe. Lakást biztosítunk. Jelentke­zés a gazdaság központjá­ban. (134) Apróhirdetések Külön bejáratú szoba bútorral, vagy üresen kiadó. Cím a szekszárdi hirdetőben. (154) Skoda Felicia fizetési kedvezmény­nyel eladó. Kaposvár, .Szigetvári u. 93, Kurucz. (137) — Hé. micsoda lárma az odafönn?: (A Stern karikatúrája.) Fiatal házaspár bútorozott szobát keres azonnalra. Cím a szekszárdi hirdetőben. (159) 150 köbcentiméteres Zetka motor- kerékpár, új motoralkatrészek eladók, Horváth Károly, Kocsola. Vörös Csil­lag Tsz. U-i7)

Next

/
Thumbnails
Contents