Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-03 / 259. szám
1965. november 3. TOl.NA MEGYEI NÉPÚJSÁG Nyolcszáz tekercs film az állványokon Látogatás a szekszárdi filmtárban A filmtár a folyosó elkerített végében található, az egyik falán egészen a mennyezetig nyúlik a vasállványzat, amelyen a filmtekercsek sorakoznak egymás mellett. A filmtár 1961-ben alakult, kezdetben alig néhány doboz filmmel rendelkezett a Népművelési Tanácsadó, azóta azonban a tekercsek száma 800-ra szaporodott. Mindenki megtalálhatja az érdeklődésének leginkább megfelelő jellegű filmet csillagászattal, biológiával, földrajzzal, útleírásokkal, kémiával, irodalommal, képzőművészettel foglakozó dokumentum- és kis- filmekben lehet válogatni. Kezdődik a „szezon“ A filmtárban jelenleg komoly munka folyik, ugyanis most kezdődik a „szezon”. Egymásután érkeznek a levelek és a telefon- hívások, amelyek a filmigényc- ket jelentik. A filmtár a lehetőségekhez képest valamennyi kérésnek igyekszik eleget tenni; a filmeket azonnal csomagolják és küldik. Ügyfeleik között szerepelnek a művelődési házak, az iskolák, a nőtanács, a Hazafias Népfront, ezenkívül szép számmal kérnek filmeket a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok is. A legnagyobb keletje Tolna megyében a mezőgazdasagi jellegű filmeknek van, ezek mellé visznek egyéb ismeretterjesztő filmeket is. Igen sok filmet küldtek a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetnek, a Szekszárdi Állami Gazdaságnak és a Kajmádi Állami Gazdaságnak. A filmjegyzék egy vaskos könyvet „tesz ki”, ahol a címek mellett néhány mondatban szerepel a film rövid tartalma is. Ezt a filmjegyzéket szétküldik a megyébe, amely megkönnyíti az ismeretterjesztő és szakmai előadók helyzetét. Csak kiválasztják az előadáshoz illő filmet, és az kél napon belül megérkezik. Az újonnan érkezett tekercseket rendszeres heti vetítésen mutatják be, ugyanakkor állandó selejtezési munka is folyik, nehogy szakadt, kopott, vagy torz filmtekercs kerüljön a megrendelőhöz. „Ott ahol a rénszarvas fut“ A filmtárban lévő 800 tekercs közül 180 mezőgazdasági jellegű kisfilm. Ezeknek van a legnagyobb forgalmuk. A baromfitenyésztéssel foglalkozó filmek most igen felkapottak, úgy is mondhatnánk-? hogy „divatosak”. Ugyancsak a legtöbbet szereplő filmek közé tartozik az Egy nap az állatkórházban című film, de nem marad el mögötte a Kerékpáron a Balaton körül című sportfilm, a Nagy volgai csata dokumentum-, valamint A mozi története című kisfilm. A filmtár a legkülönbözőbb igényeknek is eleget tesz, nagy sikere van az útleírásoknak, az Ott, ahol a rénszarvas fut című tekercset már sok helyre kiküldték. Szinte hetente érkeznek új filmek Budapestről, a MOKÉP tői, a filmtár vezetőjét pedig már több alkalommal meghivták filmvetítésre, hogy a megye igényeinek leginkább megfelelő filmek kerüljenek Szekszárdra. Vissza már nem sürgős? A megyei filmtár a maga részéről mindent elkövet, hogy pontosan és késedelem nélkül elküld- je a kívánt filmeket, azonban ez nem mindig rajta múlik. Vannak feledékeny „ügyfelek”, akik egyszerűen elfelejtkeznek arról, hogy a kért filmet vissza is illik küldeni. Sőt, nemcsak illik, hanem kell is, mert máshol is szükség van rájuk. Van olyan film, amelyből csak egyetlen egy példány található, és ha az valamelyik művelődési otthon, vagy iskola szekrényfiókjában „elfekszik”, akkor hiába kéri más, nem tudják odaadni. A kölcsönzési idő általában három nap, kivéve a több községben megforduló művelődési autókat. Három nap eltelte után, ha nem érkezik visz- sza az igényelt film, a kölcsönző a jövőben büntetést fizet. Ez talán meggyorsítja majd a kölcsönvett filmek visszajutásának idejét, ami egyaránt érdeke a filmtárnak és az „ügyfeleknek”. (-i -t) December elsején nyílik az új csemegeüzlet Szekszárdon GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSÉI iliüliüüüülijü Á gazdasági irányítás fogalma Most már biztos a határidő, december elsején megnyílik az új 50-es csemegebolt. Jelenleg a csőszerelő vállalat emberei dolgoznak a szép, új, modern üzlet- helyiség fűtéshálózatának szerelésén. Munkájukat azonban még e hét folyamán befejezik. A Népbolt Vállalat szakemberei az egyéb belső munkálatokat végzik el. Dolgoznak az asztalosok, a hűtőgépszerelők, a hónap kö- zepe táján ők is elkészülnek a munkák rájuk eső részével. Ezután már csak a bolt berendezése, az árubeszerzés marad hátra. A tetszetős üzlet önkiszolgáló rendszerű lesz. Sok, hasznos, az ország más tájain, Budapesten 1 bevált vásárlási módszert vezetnek majd itt be. Egy szürke nap a sajtóiéban Szürke fényben csillognak a sajtoló gépei. Tört, és kevés fény jut el a munkapadokig, a bedesz- kázott zománcgyári sajtolótetőn keresztül. Folyik a tető építése, az állványoktól megszűkült belső területre nyugodtan kitehetnék a táblát: A munka az épíkezés alatt sem szünetel! Nem áll, a munka, de nem is állhat. A sajtoló a gyár szíve, de legalábbis nélkülözhetetlen a folyamatos üzemeléshez. A mostani megnehezült körülmények között pedig helytállnak az ottaniak, és sikeresen küzdenek a mindennapi gondokkal, amelyek bőven akadnak. Az utak szűkek, ha két megrakott kocsi kerüli egymást, oldalaik sarlódnak. Bravúros ügyességgel mozognak a megrakott targoncák kezelői, ha a borulás veszélye nélkül akarnak eljutni a terem közepéig. A terem közepén raktár van, zsúfolásig, de kicsi a hely, minden talpalatnyi részt ki kell használni. Fény nagyon kevés jut be a mennyezeten keresztül, a lámpák világa pedig fáraszthatja a szemet. A bejárati ajtók tárvanyitva, ha nem fáznak, akkor csak a munka melegít. A bejárathoz közel az első gép újonnan került ide, rövid ideje, hogy működik. Húzóprés. Szálai Géza, aki kezeli, éppen bosszankodik: — Ha az önműködő adagoló- berendezést is használhatnám, kétszeresére emelkedne a teljesítménye! — Mi ennek az akadálya? — Nincs még hozzá szerszám. — Mikor készítik el? — Azt mondták, ha nagyobb szériát gyártunk, de ez kétszáz- ezres tétel. Szemlátomást bántja ez a mulasztás. Azzal ö is tisztában van, hogy a szerszámkészítőknek sok a munkájuk, de úgy véli, hogy olyan megtakarítást érhetnének el ennek az adagolóberendezésnek a működtetésével, ami nekik sem lehet közömbös. Talán mégis beiktathatnák a teendőik közé a felszerszámozást, hisz közös érdek. Kin múlik, ha mégsem teszik? Ez olyan kérdés, amelyre csak a művezető adhatna választ, de ő most műszaki konferencián van. Korszerű családi ház garázzsal, személyautóval! A Szerencse-sorsjáték egyik főbb nyereménye — a sok közül. Vegyen Szerencse-sorsjegyet! ARA: 4,— FORINT. Szerencse-sorsjeggyel szerencséje lesz! Már kapható a hírlapárusoknál, levélkézbesítőknél stb. (x) A fémnyomópadnál Herbert József vízkatlanfedelet készít. A tenyerét nem védi semmi, bár a mozdulatai biztosak. A gépe mégis veszélyes sebességgel forog, és elég egy másodpercnyi figyelemlazulás, hogy az ujjábái is lecsiszoljon egy darabot. — Ennél a kis darabnál nehézkes volna a tenyérvédő. Súlyosabb tárgyaknál természetesen használom — mutatja az ormótlan, darabot, amelynek láttán könnyű meggyőződni igazáról. — De nincs valami áthidaló megoldás? Senki sem gondolkodott még olyan újításon, ami a kezet is védi, és dolgozni is lehet tőle? — Nem tudok róla, magam nem érek rá ilyenen töprengeni. — De ha valaki szerkesztene használható tenyérvédőt, azt felvenné? — Nagyon jó volna! — bólint hevesen, és azonnal mutatja is a kezét: Görbe kisujj éktelenkedik az egyiken. — Talán mindenkinek volt már közülünk balesete, akárhogy vigyáznak, és akármilyen régen is dolgoznak itt. Bár kisebb sérülések, de mégis. Munkavédelem. Biztonság. Ehhez valóban kevés itt a begyakorlottság. Lehet, hogy a tenyérvédő kesztyű, mint újítás, anyagilag elenyésző jelentőségű, de kedvet adna a munkához, ha éreznék az emberek, hogy ezzel is törődnek a vezetőik. Egy szürke séta a sajtolóban, szürke hétköznapon. Csak két gépnél időztem, de figyelő szemmel jártam az emberek között. Ezek a hétköznapok alkotják az életüket, és nem árt egy kicsit több gonddal fordulni feléjük, hiszen a kevés fényben, a tetőépítés közepette is változatlan a teljesítményük. M. 1. I. Ha valaki feladatul kapná, hogy állítsa össze egy vállalat tervét, vajon hogyan kezdene hozzá? Legelső feladata az lenne, hogy megnézze: mit kell tartalmaznia a tervnek? Ez elengedhetetlen, hiszen az egyes üzemek terve, mint a fogaskerekek kapcsolódnak egymáshoz, s így minden vállalati tervnek lényegében azonos gazdasági folyamatokat kell számszerűen megfogalmaznia Csak így lehet szó egységes népgazdasági tervezésről. A gazdasági tervezés elveit és módszerét megfelelő központi rendelkezések szabályozzák. E rendelkezések előírják, hogy az Országos Tervhivatal hogyan kezdjen hozzá — mondjuk — az egy évre szóló népgazdasági tervek összeállításához. Bárki beláthatja, hogy az országos népgazdasági tervben nem lehet darabszámra, vagy súlyra előírni az iparvállalatoknál termelt több százezres árucikk mennyiségét. Senki nem tudja előre megmondani, hogy pl. a különböző fazonú, sokféle anyagból készülő és sokféle méretű férfi-, női és gyermekcipők, papucsok, csizmák, szandálok egyes fajtáiból menynyit kell előállítani. Ez annál inkább is lehetetlen, mert a cipőipar termékeinek jelentős részét exportáljuk és a külföldi vevő általában csak év közben közli: miből mennyit rendel. Mit lehet hát tenni? Egy sor termelési feladatot csak összefoglalóan, pénzösszeggel lehet megjelölni: „ez és ez az iparág ennyi és ennyi millió forint értékű árut köteles termelni ebben az évben.” Rendelkezések írják elő, hogy a minisztériumok hogyan bontsák fel az ilyen tervszámokat, mi a trösztök, országos vállalatok jogköre, feladata a tervezésben, hogyan kell megtervezni a létszámot, az önköltséget, a béreket, stb., stb. A tervezésnek tehát egységes, az egész országra érvényes rendszere van. Hasonlóan egységes rendszer szerint történik a vállalatok pénzügyi ellátása. A Nemzeti fánknál nyilvántartják, hogy milyen értékben kaptak gépéket, anyagokat, milyen összegek folynak be a termékek értékesítéséből stb. Itt is rendeletek írják elő az állami vagyon kezelésének módját, a különféle gaz lasági egységek jogait, kötelességeit, azt, hogy a bank milyen módon ellenőrizze és terelje a népgazdaság érdekeinek megfelelő irányba a gazdálkodást. A beruházásokkal kapcsolatos pénzügyek lebonyolítását és ellenőrzését külön intézmény, a Beruházási Bank feladatává tették. Az egyes vállalatok gépeket, anyagokat adnak el egymásnak, s a vállalatok közötti forgalomban érvényes árakat termelői áraknak nevezzük. Hogyan kell kialakítani ezeket az árakat? Mit lehet beleszámítani és mit nem? Ezek is országos rendezést igénylő kérdések, hasonlóan a lakosság számára készült cikkek árának, a fogyasztói ár megállapításához. Külön kérdés, hogy mindkét fajta ár megállapításánál mennyire vegyék figyelembe a piaci viszonyokat, a kereslet és kínálat alakulását, a világpiacon érvényes árakat, ezek néha bizony elég jelentős ingadozásait stb. Minden szocialista országban megfelelő rendelkezések szabályozzák tehát a tervezésnek, a vállalati pénzügyek vitelének, az árképzésnek a rendszerét és a piaci viszonyok szerepét. Ezeket együtt gazdasági irányítási rendszernek nevezzük, amelybe beletartozik még az anyagi ösztönzésnek, a bérezésnek és a premizálásnak szintén rendelkezések által, egységesen szabályozott rendszere is. Miért nevezzük mindezt gazdasági irányító rendszernek? A fogalom olyan „gépezetet” jelent, amelynek különböző feladattal ellátott részei szervesen összekapcsolódnak és együtt szolgálnak egy bizonyos célt. A népgazdaság elé célul tűzött gazdasági feladatok a gazdasági irányító rendszer egymáshoz kapcsolódó egységeinek mozgásán, a tervezés, a pénzügyek, a piaci viszonyok és az anyagi ösztönzés rendszerén keresztül valósulnak meg. Ezt a bonyolult, sokágú rendszert a népgazdaság előtt álló feladatokból kiindulva, a gazdasági vezetőszervek dolgozzák ki, és egyes részeit a feladatok változásával, a tapasztalatok alapján állandóan javítják, tökéletesítik. Ezekben az években népgazdaságunk több tekintetben újfajta feladatok előtt áll. Befejeződött a gazdaság minden ágának szocialista alapokra helyezése és ugyanakkor lényegében kimerültek a gazdaság új munkaerők bevonása útján történő fejlesztésének forrásai. Előtérbe került a munkatermelékenység fokozása, a gazdaságosság. Ezek az új feladatok, új, korszerűbb gazdasági irányító rendszert követelnek. Ma már a korábbinál lényegesen jobban ismerjük a szocialista gazdaság működésének sajátosságait, törvényeit és képesek is vagyunk megkonstruálni az új, a megváltozott feladatoknak jobban megfelelő rendszert. Bognár Gyula Fogászati hét Az egészségügyi felvilágosítás, a betegségek megelőzése egyre nagyobb szerepet kap kórházaink, egészségügyi intézményeink tevékenységében. A társadalmi szervekkel együtt széles skálájú felvilágosító tevékenységet végez az Országos Egészségügyi Felvilágosító Központ, főként a falvakban. A cél: megváltoztatni a régi szem. léletet, s a táplálkozásban, az öltözködésben, a lakáskultúrában meghonosítani azokat a nézeteket, amelyek leginkább megfelelnek új körülményeinknek. A központ, s vidéki ügyintézői már több kezdeményezést indítottak az alaposabb felvilágosítás érdekében. Ezt a célt szolgálja a november 11—17. között megrendezésre kerülő fogászati hét is. A hét keretében sokrétű propagandaanyaggal mutatják be a fogápolás, a fogászati gyógyeljárások eredményeit, s különösen nagy gondot fordítanak a gyermekek között folyó felvilágosításra. November 11—17. között, amennyiben a lehetőségek engedik a mozikban fogászattal kapcsolatos kisfilme- ket vetítenek, a falvakban gazdag plakátanyaggal hívják fel a figyelmet a fogkezelés fontosságára, s az esetleges elhanyagolást követő következményekre. Az iskolákban a tervek szerint dolgozati témává léptetik elő az iskolafogászatot: a gyerekek írásban számolnak be arról, mit tesznek ők és szüleik egészségük megóvár 8a érdekében.
