Tolna Megyei Népújság, 1965. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-16 / 270. szám

1865. november 16. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 A Közalkalmazottak Szakszervezete választmányi ülést tartott Választmányi ülést tartott a Közalkalmazottak Szakszervezete Tolna megyei Bizottsága novem­ber 15-én Szekszárdon, a közal­kalmazottak klubjában. Az ülésen Földes Imréné me­gyei titkár tartott tájékoztatót a szakszervezet tudatformáló tevé­kenységéről, az időszerű felada­tokról. Az előadást széles körű vita, nyolc felszólalás követte. A vitában részt vett Kováts István, a Közalkalmazottak Szakszerve­zetének országos titkára is. Ko­váts elvtárs a beszámolóhoz kap­csolódva beszélt az erkölcsös ma­gatartásról, a közalkalmazotti dol­gozók továbbképzéséről, a hivatali munka javításáról,^ a demokratiz­musról, az anyagi érdekeltség el­véről. Javasolta, hogy a szakszer­vezet az egyéb munkák mellett többet foglalkozzék a dolgozók ér­dekvédelmével . A vita összefoglalója után 21 szakszervezeti aktíva pénz-, illet­ve tárgyjutalomban részesült. méter járda, 22 pedagóguslakás Több mint 58 millió forint a megye községfejlesztési alapja Villáminterjú: A% Erxsébet-napi virágokról Közeleg november 19, az év legnevezetesebb névnapja: Erzsébet. Mi sem természetesebb annál, hogy a figyelmes férfiak ezen az ünnepen virággal kedveskednek Erzsébet nevű nőismerőseiknek. Így a névnapot nemcsak a férfiak­nak, a városi kertészet illetékeseinek is számon kell tar­tani. Pálmai Ferenctől, a szekszárdi városi kertészet vezető­jétől arra kértünk választ, milyen választékot tudnak bizto­sítani virágból az Erzsébetet köszöntőknek? — Számítottunk erre a névnapra, mert tapasztalataink szerint ilyenkor a legnagyobb a forgalom. Egymás után két névnap is lesz, Erzsébet és Katalin, mindkét alkalommal je­lentős mennyiségű virág szokott elfogyni. Készleteink ki- elégítőek: virágzó növényből két fajtával tudunk szolgálni, ciklámennel és primulával. Ezekből körülbelül 300 cseréppel biztosítunk. A virágzó növényeken kívül szinte felsorolha- tatlanul sok fajta zöldnövény is kerül a virágüzletbe. Csak néhányat említek: filodendron, fikusz, aszparágusz, pálma. Zöldnövényekből minden igényt ki tudunk elégíteni: több ezer cseréppel nevelünk üvegházainkban. — Melyik a legkeresettebb virág? — Névnapok alkalmával legtöbben a cikláment keresik. Három szín közül lehet választani és az ára is körülbelül megfelelő. Sorrendben a második helyre a primula kerül, zöldnövényekből jóval kevesebb fogy. Az elmúlt évek adatai szerint Erzsébet-napra körülbelül 300 cserép virág fogy, ezek nagy része ciklámen és primula. — Az árak? — Nagyon széles a skála, mindenki pénztárcája szerint lúd választani. Legolcsóbb virágunk a primula, 15 forint, legdrágábbak a pálmák, 150 forint körüli árban. Perszenem akarjuk elkedvetleníteni az Erzsébeteket: nem az ár, a fi­gyelmesség a lényeg. A virágkertészek tehát felkészültek a névnapra, most már a férfiakon a sor. És, hogy mi se legyünk illetlenek: minden kedves Erzsébetnek már jó előre kellemes név­napot kívánunk! (konya) Az évek során Tolna megye falvai, ha néha tétovázva is, de kiléptek bezártságuk keretei kö­zül. Közköltségen sok olyan új létesítményt építettek, amilyenre 20 évvel korábban még gondolni is alig merlek. Csak egyetlen példa: Dunaszentgyörgyön új is­kola, óvoda, törpevízmű létesült, máshol pedig szinte teljesen megoldották az alapvető kommu­nális gondokat, eljuttatták a vil­lanyt és az egészséges ivóvizet a falusi otthonokba. A községfej­lesztés a kevés bizodalommal in­duló kezdés után eleven, orszá­gos mozgalommá terebélyesedett, ma már az emberek többsége bizonyos abban, hogy a falvaik felemelkedését nem lehet várni semmiféle csodától. Több év ta­pasztalata mondatja velünk a következőt: megyénkben megér­tették a mozgalom alapgondola­tát. Ez a megértés párosult az­zal, hogy a kormány megfelelően méltányolta és támogatta a kez­deményezéseket, próbálkozásokat Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a 21 1965. számú törvény- erejű rendelet ismét kedvezőbb helyzetet teremtett. Azt sem ér­demtelen elmondani, hogy bár évről évre emelkedik a lakosság pénzbeni hozzájárulása és tár­sadalmi vállalása, a községfej- 1 osztási összegek még messze el­maradnak a költségvetéstől. Tol­na megye jövő évi tanácsi költ­ségvetése több mint 399 millió, a hozzájárulás pedig állami tá­mogatással együtt alig valamivel haladja meg az 58 millió forin­tot. LEGJOBB A DOMBÓVÁRI JÄRÄS A megyei tanács legutóbbi ülé­sén, amikor az 1966. évi köz-, ségfejle&ztési tervjavaslatot tár­gyalták. sok szó esett a tenni­valókról. Ez nagy gondosságra vall, s azt is tükrözi, hogy a tanácstagokon keresztül hallatja szavát a megye lakossága, ki­nyilvánítja akaratát a tovább­lépést illetően. Nem árt azonban egy kicsit mélyebben elemezni a jövőre várhatókat. Említettük hogy Tolna megye 1966. évi köz­ségié jlesztési alapja valamivel több, mint 58 millió forint. Ez az idei összegeket 5.7 millióval ha­ladja meg. Az emelkedés lehetne azonban nagyobb arányú is, ha a lakosság hozzájárulása kedve­zőbben alakulna. Pillanatnyilag ezt mondhatjuk: a megye 108 községe közül egyben 100, 12- ben 150, 53-han 200, 18-ban 250, 24-ben pedig 300 forint az egy fizetőre jutó évi hozzájárulás ösz- szege. A legkedvezőbb helyzet kétségtelenül a dombóvári já­rásban alakult ki, ahol 13 község közül 9-ben a 300 forintos maxi­mumot fizetik. Nem állíthatjuk ezt a paksi járásról, ahol nem is lehet olyan falut találni egyet sem, mint a dombóvári körzet­ben. CSAK 54 000 FORINT? A következő tervévre Miszla kivételével a megye minden hely­ségében terveztek társadalmi munkát, amelynek összege a cse­kély 54 000 forintos emelkedéssel együtt 8 141 000 forint. így ki­mondva soknak látszik ez, mert ennyi pénzből 150 000 forintos egységáron számolva körülbelül 54 kétszobás családi házat le­hetne elkészíteni. A feladatokat ismerve azonban mégis kevésnek tartjuk az 54 000 forintos emel­kedést, különösen akkor, ha ösz- szehasonlítjuk az 1964-es évvel, amikor közel 12 millió forint volt a teljesített lakossági társa­dalmi munka értéke. Úgy tűnik, az eredmények el­lenére helyi tanácsaink nem is­merték fel még kellően a köz- ségfejlesztési mozgalomban rejlő lehetőségeket, nem használnak ki minden alkalmat a lakosság be­vonására. Ezt pedig nemcsak a községek fejlődése sürgeti, hanem előírja a demokratizmus kiszé­lesítése is. Nem csoda, ha vegyes érzelmeket kelt az ilyen megál­lapítás: „A községfejlesztési ter­vek elkészítését széles körű ter­vező munka előzte meg. A taná­csok a tervek elkészítésébe, az igények felmérésébe széleskörűen bevonták a tanácstagokat, meg­hallgatták a községben működő párt- és tömegszervezetek, terme­lőszövetkezetek vezetőségeit.'’ Olyan az érzés, mintha a tanács­tagok szervező, előkészítő munká­ja hiányos lenne, a községi ter­vekben érdeménél kisebb helyet kapott volna a falubeliek szava. Különben nagyobb bátorsággal tervezhették volna a lakosság társadalmi segítségét. JAVÍTANI A KOMMUNÁLIS ELLÁTOTTSÁGOT Csakúgy mint eddig, jövőre is a községek gazdasági és kommu­nális ellátottságának javítása a tervek alapgondolata. E cikk ke rétében inkább csak érzékelteté­sül mondjuk el a következőket: a kiadások több mint negyedré­szét út- és járdaépítésre fordítják, s 1966-ban közel 100 000 folyó­méter járda, több mint 4 kilo­méter út kerül megépítésre vagy felújításra. A villanyháló­zat-bővítés is jelentés helyet ka­pott: a bonyhádi járásban 3,7 kilométer új vezeték épül. Úgy látszik, hogy a következő tervévben nagyobb gondot for­dítanak az eddigieknél a közsé­gek külső képére. Ennek tulajdo­nítható, hogy a korábbinál je­lentősebb helyet kapott a parkok létesítése, felújítása és fenntar­tása. Tovább halad a vízhálózat bővítése is: tanácsaink 1966-ban 4000 méter vízvezetéket építenek, s 2,8 millió forinttal támogatják a meglévő és alakuló vízműtár­sulósokat. A nevelés és művelődés céljait szolgáló létesítmények is érde­müknek megfelelően szerepelnek a tervekben: három új óvodai és 9 iskolai tanterem mellett 22 pe- dágóguslakás építését, vagy vá­sárlását tervezték. Ugyanakkor művelődési otthonok címen 10,7 millió forintos költséggel- meg­kezdik a szekszárdi, 6 millióval a tamási és 2 milliós ráfordítás­sal pedig a pálfai művelődési ott­honok építését. A szálak eléggé összekúszálód- tak és nem kis időbe került, míg a járási pártbizottság segítségé­vel kibogozták. Tisztázódott né­hány mondvacsinált probléma. Ezeket azok terjesztették, akik a saját pecsenyéjüket akarták meg­sütni annál a tűznél, amit a párt­titkárnő és az elnök között szí­tottak. Nem volt igaz, hogy a pártszervezet titkárnője a tsz-el- nök ellen hangolta a tagságot. Az idén a mőcsényi tsz-ben a ki­látások nem a legbíztatóbbak. A tsz-tagokat elsősorban az foglal­koztatja, hogyan zárják az évet. A párttitkárnőtől ezekre kértek választ, mivel a tsz-elnök érthe­tő okokból — a fellendülés utáni visszaesés miatt — erről nem szeret beszélni. Az elnök ellen tett bejelentések szintén nem igazolódtak be. Az viszont, hogy a párttitkár­nő az idén kevesebbet dolgozott a közös gazdaságban, mint eddig, így van. Más kérdés, hogy az okok, amik közrejátszottak, em­berileg mennyire elfogadhatóak. Az elmúlt évben munkája után Lovász Piuszné, ahogy a jól dol­gozó tagok, szépen keresett, ösz- szejött Lovászéknak annyi pén­zük, hogy az idén hozzákezdhet­tek házuk építéséhez, átalakítá­sához. Férje takarmányos volt a tsz-ben, nem maradhatott otthon, hogy az építkezésnél segítsen. A feleség maradt otthon, segíteni az építkezésnél, mivel a férj a takarmányosi beosztásban többet keresett. Nem lehet szemére hányni Lovász elvtársnőnek, hogy szebb lakásra vágyik. A fa­lusi közvélemény meg is szólta volna, ha a ház, amiben lakik, hanyagsága, nemtörődömsége miatt tönkremegy. Az emberek mint másban, ebben is példamu­tatást vártak. Lovászék javára írják a községben, hogy a részük­re kimért 10 000 ölön elvégezték a kapálást, s egyetlen négyszög­öl területet sem kellett leszánta­ni azért, mert a gyom elnyomta a terményt. Emellett 120 munka­egységet teljesített. A vizsgálat feltárta a hibákat is. Nem kis időt, energiát kötött le a helyzet tisztázása. Érvé­nyesült a humánum, az igazság­keresés és a segítőkészség. Őszin­tén és nyíltan beszéltek a párt­titkárnőnél és a gazdaságvezető­nél tapasztalt hibákról is. A tsz nem nélkülözheti az elnök gaz­dasági irányító, szervező munká­ját, de a mőcsényi tsz-elnöknek, mint kommunista vezetőnek a pártszervezet munkájának segí­tésében is példát kell mutatni. Másrészt, lehet az elnök bármi­lyen jó szakember, a pártszerve­zet és a tagság támogatása nél­kül eredményes munkát végezni nem tud. Erre számtalan példa, bizonyíték van. A tagok elvárják a vezetőtől, legyen annyira jó vezető, hogy az emberekkel is tudjon bánni. Nem könnyű kom­munista vezetőnek lenni. Nem különös emberek. Örömük mel­lett sok gondjuk, bajuk van, ese­tenként több mint másnak. A munkával járó tennivalók, a kö­zösségi gondok, a család ügyes­bajos dolgai is hatnak rájuk, mint másokra. A pihenésre, szó­rakozásra nekik is szükségük van. Jellemző a kommunistákra, hogy többet követelnek maguktól és sokat vállalnak magukra, elfá­radnak, s megtorpannak. A fá­radt ember indulatosabb, s érzé­kenyebb a különböző hatásokra. A mőcsényi vezetők közé is az indulat vert éket. Akkor hibáz­tak, amikor ahelyett, hogy azt keresték volna, hogyan lehetne jól együtt dolgozni, egymást sza- pulták. A járási pártbizottság részéről befejeződött a vizsgálat. Tisztá­zódott a két vezető közötti nézet- eltérés, elkoptatott szóhasználat­tal élve „helyére kerültek a dol­gok”. Sok időt, energiát kötött le a helyzet tisztázása, rendezése, de megérte. Mindkét mőcsényi vezető párttag, és továbbra is együtt dolgoznak. Ennek pedig egyik feltété, hogy a jövőben elv- társiasan viselkedjenek egymás iránt. Vigyázzanak egymásra. Ilyen vonatkozásban is szükség van a kommunista példamutatás­ra. A járási pártbizottság nyúj­totta segítséggel ennek megterem­tődött a feltétele* Mőcsénvben. P. M. Négyszáz vagon burgonyát tárol a MÉK Tolna megye a burgonya-felvá­sárlási terv teljesítésében orszá­gosan az elsők között van. A ter­vezett 2178 vagonos mennyiség 91,2 százaléka november 12-ig be­érkezett, ami az országos átlagot figyelembe véve igen jó eredmény­nek számít. A megye ellátására a tervek szerint 400 vagon burgonyát fog­nak tárolni. Ennek nagy része, 340 vagon már biztosítva van, valószínű, hogy a közeljövőben a hiányzó mennyiséget is tárolni tudják. A tapasztalatok szerint ez a készlet a megye ellátására bőven elegendő, mert az igény 200 vagon körül mozog. A MÉK Zöldség-Gyümölcs Áru­forgalmi Főosztályán megtudtuk, hogy jelentősen túlteljesítették a képoszta-felvásárlási tervet: 92 vagon helyett összesen 128 vagon­nal vásároltak fel. A nagy meny- nyiség miatt a belföldi értékesítés nehezebb lett. A MÉK úgy ol­dotta meg a problémát, hogy a káposzta egy részét savanyította, amivel biztosítani tudják majd a téli ellátást. Ezenkívül lehetőség nyílt exportszállításra is: az el­múlt hét végéig 20 vagon káposz­tát küldtek megyénkből Csehszlo­vákiába. A szakemberek még kö­rülbelül 30—50 vagon káposzta érkezésére számítanak. Almából a tervek szerint 80 vagonnal tárolnak, eddig 72 vagon­nal áll rendelkezésre a téli ellá­táshoz. A visszalévő nyolc vagon biztosítása egyelőre nehéz, de a MÉK illetékesei minden körül­mények között el szeretnék érni a tervezett mennyiséget. Hó borítja Európa nagy részét A korai tél faggyal és hava­zással váratlanul rátámadt Euró­pa számos országára. A hótakaró majdnem teljesen befedte Ang­liát. London néhány negyedében a ritka napfényt ezúttal az úttes­teken jégkéreg verte vissza. A hírügynökségi jelentések szerint Anglia középső részén hétfőn reg­gel mínusz 8 fokot mértek és Skóciában több órára megszakadt a forgalom a hóakadályok miatt. Párizsban is leesett az idei el­ső hó és Franciaország középső és északi részében erősen lehűlt a levegő. Hótakaró borítja Bel­gium keleti és déli részein az utakat. Nyugat-Németországban a jeges utak akadályozták a for­galmat. Számos baleset történt a nyugatnémet—dán határ vidékén félméteres hó esett. Az olasz Al­pokban a hét végi bőséges hava­zás után enyhült az időjárás. Bécsben fagyott és 5 cm-es hó esett. Stockholm külvárosaiban a több mint 30 cm-es hóban sokan sítalppal közlekednek. Moszkvá­ban hétfőn reggel mínusz 18 fo­kot mértek.

Next

/
Thumbnails
Contents