Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-08 / 237. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1965. október & Újabb amerikai csapaterősítések érkeztek Dél-Vietnamba Saigontól 72 kilométerrel dél­keletit, Vung Tau kikötőjében csütörtökön reggel megkezdték az első amerikai, gyalogoshadosztály 11 000 katonájának parira szállítá­sát. A hadosztály újabb egysé­geit — annak 4000 katonája már korábban Dél-Vietnamba érke­zett —, közvetlenül az Egyesült Államokból,- Kansasból szállítót, ták a dél-vietnami „húsdarálóba”. Ezzel a Dél-Vietnamban állomá­sozó amerikai haderők létszáma a UPI szerint 140 000 fölé emel­kedett. Hanoiban közölték, hogy újabb jelentések szerint a kedden Észak- Vietnam ellen intézett amerikai légitámadások során nem tíz, ha­Fock Jenő Hanoiban Hanoi (MTI). Fock Jenőinek az MSZMP PB. tagjának vezetésével csütörtök délután magyar párt­küldöttség érkezett Hanoiba. A delegáció fogadására a repülőté­ren megjelent Le Duan, a Vietna­mi Dolgozók Pártja Központi Bi­zottsága első titkára, Le Thanh Nghi, a VDP tagja, Le Dúc Tho, a VDKP PB. tagja, a szervezési Javult a helyzet az indiai—pakisztáni tűzszünet! vonalon nem tizenöt támadó gépet lőttek le. Quang Ninh tartományban hét, Nam Ha tartományban és Lang Són tartományokban 3—3. Ha Bac tartományban két ame­rikai gépet lőttek le. A lelőtt su­gárhajtású gépek pilótái közül többen fogságba estek. A kedden lelőtt gépekkel az 1964. augusztus 5-e óta Észak-Yietnam felett le­lőtt amerikai gépek száma 644-rc emelkedett. Nguyen Cao Ky dél-vietnami miniszterelnök csütörtökön befe­jezte háromnapos malaysiai láto­gatását és visszaindult Saigon­ba. A látogatás célja — a tábor­nok egyik korábbi kijelentése sze­rint — „a kommunizmus elleni osztály vezetője, Hai tábornok, a vezérkari főnök -helyettese, vala­mint más vezető személyiségek. A küldöttség ezután szálláshe­lyére hajtott, ahol Le Duan rö­vid üdvözlő beszédben méltatta a vietnami—magyar barátságot. A beszédre a magyar küldöttség ne­vében Fock Jenő válaszolt New York (MTI) U Thant ENSZ-főtitkár szerdán jelentést adott ki az indiai—pakisztáni ha­tárhelyzetről. A tűzszüneti vo­nalon levő ENSZ-megfigyelők véleményére hivatkozva, U Thant közölte, hogy a helyzet „észre­vehetően javult”. Bruce F. McDonald tábornok, az ENSZ indiai—pakisztáni megfigyelő missziójának vezetője úgy véle­kedik, hogy a tűzszünet egyes körzetekben mégis veszélyezte­tett az által, hogy a szemben álló erőket helyenként csak ti­zenöt-húsz méter választja el. McDonald közölte U Thanttal, hogy jelenleg 80 ENSZ-megfigye- lő tartózkodik az indiai—pakisz­táni tűzszüneti vonalon. Közülük 40 a pakisztáni Lahore, 40 pe­dig indiai részen, Amritsar kör­zetében foglalt el megfigyelőál­lást. Az ENSZ azt akarja elérni, hogy mindkét fél legalábbis né­hány száz méterrel vonja vissza katonáit a tűzszüneti vonal mögé. A Reuter-iroda jelentése sze­rint csütörtökön Karachiból kül­földi útra indult Bhutto pakisz­táni külügyminiszter. A Reuter értesülése szerint Bhutto először Moszkvába uta­zik, hogy megbeszéléseket foly­tasson a kasmiri helyzetről a szovjet vezetőkkel. A szovjet főváros után valószí­nűleg New Yorkba megy, hogy élére álljon az ENSZ-ben megin­dított pakisztáni diplomáciai of- fenzívának. Az indiai külügyminisztérium szerdán jegyzéket juttatott el a kínai nagykövetségnek. India amiatt tiltakozik, hogy állítólag hétfőn a szikkimi Jak La hágón át egy szakasz kínai katona be­hatolt indiai területre. harc módszereinek tanulmányo­zása”. Rusk amerikai külügyminiszter szerdán újabb nyilatkozatot tett Vietnamról. A New York-i Wal- dorf Astoria szállóban a NATO- országok parlamenti képviselői­nek tiszteletére adott fogadáson a külügyminiszter ismét leszö­gezte, hogy a Johnson-kormány továbbra is támogatni kívánja a saigoni kormányzatot. Rusk el­mondotta, hogy a NATO fennál­lása óta a tagállamok egytrillió dollárt költöttek katonai kiadá­sokra. Sztefanopulosz amerikai segítséget kér Athén (UPI). Sztefanopulosz görög miniszterelnök egy az UPI hírügynökségnek adott interjú­ban bejelentette, hogy csütörtö­kön az Egyesült Államokhoz fordult Görögország gazdasági megsegítése ügyében. Szerinte amerikai segítség nélkül Görögország társulása a Közös Piaccal „a görög gazdasá­gi élet teljes rombadöntését eredményezheti”. A görög miniszterelnök a to­vábbiakban megjegyezte, hogy miután az Egyesült Államok egyedül nem képes valamennyi ország fejlődésének a terheit vi­selni, a görög kormány felkér minden más ismert szervezetet és magántőkét is, hogy a görög gazdasági életet segítse. A NATO-val szemben Sztefa­nopulosz két „panaszt” emelt. Az egyik szerint a NATO-államok valamennyien megígérték gazda­sági segítségüket Görögország­nak, s csupán kis mértékben tel­jesítették ígéretüket. A másik NATO-ellenes panasz Ciprusra vonatkozik. Ha a NATO egy olyan szervezet — mondotta Sztefanopulosz —, amely tiszte­letben tartja saját alapelveit, akkor ezeket az elveket a cipru­si nép önrendelkezési -jogára, szabadságának és jogainak meg­védésére is ki kell hogy térj esz- sze. A görög belpolitika alakulá­sával kapcsolatban Sztefanopu- losz tagadta hogy a királyi be­avatkozás és a demokrácia kö­zött alakult volna ki a harc. ' Csen Ji sajtóértekezlete Peking (MTI). Az Uj Kína hírügynökség október 6-án kelt jelentésében beszámol Csen Ji kínai miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter szeptember 29- én megtartott sajtóértekezletéről amelyen 300 kínai és külföldi tu­dósító vett részt. Csen Ji miniszterelnök-helyet­tes többek között kijelentette, hogy India „még ma is több, mint 92 000 négyzetkilométernyi kínai területet tart megszállva a határ keleti, nyugati és kö­zépső szektorában”, s meg kell értenie, hogy teljesen rendezni kell az általa megszállt kínai terület sorsát Az indiai—pa­kisztáni viszályról kifejtette, hogy „Pakisztán agresszió áldo­zata, India pedig agresszor. Ha a helyzet súlyosbodik, bizonyos, hogy a kínai kormány és a nép erkölcsi és anyagi támogatást ad Pakisztánnak Indiával szemben, amely az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Anglia támogatá­sát élvezi”. Egy másik kérdésre válaszol­va Csen Ji kijelentette: lehet­séges, hogy Kína nemsokára fel­robbantja a harmadik atombom­báját. Ami azt a kérdést illeti, hogy Kína segítsen atombombák gyártásában, ez nem tekinthető reálisnak. „Kína reméli, hogy az afrikai—ázsiai országok képesek lesznek maguk is atombombát gyártani és jobb lenne, ha mi­nél több ország jutna atombom­ba birtokába”. Egy vietnami tudósító által feltett kérdéssel kapcsolatban Csen Ji kifejtette, hogy a vietna­mi háború feltétlenül Vietnam győzelmével és az amerikai im­perializmus vereségével ér véget. A kérdés csak a DNFF ötpon­tos és a VDK négy pontból ál­ló javaslatának alapján rendez­hető. A Johnson javasolta úgy­nevezett feltétel nélküli tárgya­lások nem egyebek csalásnál — mondotta. Az ENSZ esetleges közvetítő ténykedéséről úgy vélekedett, hogy a világszerve­zet az Egyesült Államok eszkö­ze. A második afrikai—ázsiai érte­kezletről szólva a külügyminisz­ter hangoztatta: a konferenciának elsősorban az amerikai imperializ­must kell elítélnie, ha azonban a konferencia nem ezt a célt szol­gálja, akkor az értekezletnek nincs jelentősége. Csen Ji kijelen­tette, hogy Kína szilárdan szem­beszegül az ENSZ képviselőinek a konferenciára való meghívásá­val. A Szovjetunió részvételét il­letően azt mondta, hogy Kína ezt is határozottan ellenzi, mivel — bár a Szovjetuniónak vannak ázsiai területei — mégis európai ország. Hangoztatta még, hogy ha a konferenciát nem készítik elő kellőképpen, akkor Kína az ér­tekezlet elhalasztása mellett fog­lal állást. Kína törvényes ENSZ-beli jo­gainak helyreállításával kapcso­latban Csen Ji azt mondta, hogy az ENSZ manapság olyan hellyé vált, ahol két nagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjet­unió politikai alkudozásokat foly­tat. Az ENSZ-nek — mondotta — „'ki kell javítania hibáit, alapos átszervezésein és reformon kell keresztülmennie. Amennyiben ezt nem lehet megoldani, a feltéte­lek megérnek egy forradalmi ENSZ létrehozására.” Egy kérdéssel kapcsolatban ki­jelentette: Lá Cung-zsen volt Kuomintang-alelnök hazatérése példájának alapján a Kuomin- tang-kommunista együttműködés lehetősége nagy és egyre inkább növekszik. Elmondta: ha a Kínai Népköztársaságban létrejött Kuo- mi n tan g-komm uni sta együttmű­ködéshez Csang Káj-sek, vagy Ea csatlakozna, őket szintén üdvözöl­nék, egy feltétel alapján: szaki tá­rnok kell az amerikai imperialis­tákkal, lojálisnak kell lermiök a hazához. A jövő évben megkezdődő har* madik kínai ötéves tervvel kap­csolatban Csen Ji elmondotta: „leraktuk egy független, integ­rált és korszerű gazdasági rend­szer építésének alapját, de hátra van még sok probléma megol­dása”. Csen Ji később kifejtette: ko­runk központi kérdése a szabad­ságot és kommunizmust kívánó népek és az imperialisták közötti ellentmondás. Ez csak háború út­ján oldható meg. Kína teljesen felkészült egy ilyen háborúra, nem fél tőle. A kínai nép kész minden áldozat elviselésére. „Amennyiben az amerikai impe­rialistáknak elhatározott szándé­kuk, hogy agressziós háborút in­dítanak ellenünk, szívesebben vesszük, ha hamarabb jönnek, ha már holnap jönnek. Jöjjenek ve­lük együtt az indiai reakciósok, az angol imperialisták és a japán militaristák. Es velük összhang­ban lépjenek fel észak felől a modem revizionisták. A végén mégis mi győzünk — mondotta. Ünnepel Tizenhat evvel ezelőtt alakult meg a Német Demokratikus Köztár­saság. A német történelem első munkás-paraszt állama azóta hatal­mas eredményeket ért el. Képünkön az NDK egyik legnagyobb ipari létesítménye, a Schwarze Pumpa, a nemzetközi olajvezeték átemelő állomása. Tizenöt éve együtt a Resch-brigád ii. A meghosszabbításra kerülő munkaidő követelné, hogy az anyagellátás is tökéletesebb le­gyen. Mert tény az is,- hogy a brigád sokat utazik, anyaghiány miatt, egyik építkezésről a má­sikra. Most is, két jelentős mun­kahely között vándorolnak: a tu­ristaház és a megyei tanács bő­vítése ad váltakozva falazó-, kő­művesmunkát. — Ha a brigád minden tagja lelkiismeretesen dolgozik — gon­dolhatjuk —, akkor soha nincs gond, nincs veszekedés. Itt, Re- schéknél van vita, meg veszeke­dés is. Pedig szocialista brigád­ként tartják őket nyilván már évek óta. S ez a tény most ki­zárja, hogy vitatkozzanak, hogy a munkával kapcsolatban nézetelté­résük legyen? Nem. Ez valahogy éppen olyan természetes, hogy er­ről nem is beszélnek. Nem tart­ják arra érdemesnek, hogy az összekoccanást később, egy nap­pal, egy hónappal felelevenítsék, vagy emlegessék. — A vitában is az a lényeg, hogy akinek igaza van, azt is­merjék el a többiek. Be kell látni, minden hátsó gondolat nélkül, ha a TIbainak. vagy nekem, a bri­gádvezetőnek van igazam. Egy­formák vagyunk. A munka tesz bentiünket egységessé, egyet aka­róvá.™— — Igaz, ez a már-már családias brigádhangulat is feltétele annak, hogy a munkák jól haladjanak. Kedvez, ez is természetes, nekik a vállalat vezetősége. De csak annyiban, hogy a lakóhely — Dunaszentgyörgy — környéki munkákra küldi őket. S ezt a bri­gád is ma már természetesnek tartja. Viszonozzák jó minőségű munkákkal: a nyáron kétszáz férőhelyes istállót készítettek el, a tolnai gimnáziumot is az idén adták át, s a szedresi kultúrhá- zat is ők csinálták... Szóval, van mire visszamutasson ez a brigád. Meg tudja mutatni mindenkinek, hogy a tizenkét év alatt, amióta a Tolna megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalatnál dolgoznak, mit csináltak. László István, a válla­lat igazgatója mondta egyik be­szélgetésünkkor: Szeretem az ilyen embereket, mint a Reschék. ha kimegyek hozzájuk, úgy fo­gadnak, mintha brigádbeli len­nék. A gondjaikat, problémáikat elmondják, nem várnak gyűlésig, a brigádvezető motorra ül, és fel­keres, ha valami probléma van. — Tekintélyünk is van persze, hogy van — mondja Sárközi László —, amikor bemegyek akár­melyik irodába, megismernek és gyorsan intézik ügyünket. Vala­hogy olyan jó érzés, ha az embert egy ilyen nagy vállalatnál min­denki ismeri, mindenki ad a sza­vunkra. — Itthagynák a vállalatot? A válasz annyira egyértelműen nem, hogy az ember nem is vár­hat mást, a brigád ismerete után. — Ha elmegyek egy másik vál­lalathoz, ott új ember vagyok. Ki áll ott velem szóba? — mond­ja Csötönyi. — Elmenjek? Minek? Minde­nütt dolgozni kell. Itt meg léhet dolgozni. Ismer mindenki. Ke­resni itt is lehet — vélekedik a brigád legfiatalabb tagja, Badics Sándor. — Művezetői képesítést szerez­tem, de maradtam brigádvezető­nek, ilyen jó baráti társaságot úgy sem találnék sehol... — mondja Resch Ferenc. Nem kis áldozattal jár, hogy a brigád naponta utazik a munka­helyre. Minden reggel a négy kő-

Next

/
Thumbnails
Contents