Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-07 / 236. szám

TOLNyßEGYEl, VILÁG PROt£tAJUftL EOVESÖBEIEB • NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA f~^‘ Tizenöt éve együtt Resch-brigád 3. o. n Félmillió esztendős emberi koponya XV. évfolyam, 236. szám. ARA: 60 FILLÉR. Csütörtök, 1965. október 7. I 4. o. A paksi pincészetben Képes riport az 5. oldalon J Magyarország különösen érdekelt a nemzetközi viták tárgyalásos megoldásában Magyar államférfiak távirata az NDK megalakulásának évfordulója alkalmából Péter János külügyminiszter beszéde az ENSZ-ben New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés 20. ülésszakának októ­ber 6-i, New York-i idő szerint délelőtti ülésén felszólalt Péter János külügyminiszter. Beszédé­ben bevezetőül rámutatott: — A közgyűlés jelenlegi ülés­szakán a felszínen számos kedve­ző tünet mutatkozik, mélyen a felszín alatt azonban tovább tart az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek válsága. — Az eredményeknek; vala­mint az égető kérdések gondos és óvatos kezelésiének ellenére a nor­mális tevékenység felszíne alatt mélyen gyökerező válság húzódik meg — az a válság, amely az előző ülésszak tehetetlenségének okozója volt — jelentette ki a y magyar külügyminiszter, majd az elmúlt évek több ENSZ-beli ese­ményeit ismertetve így folytatta: — Hasznos lehet, ha a dolgok mélyére nézünk és feleletet kere­sünk ezekre a kérdésekre: Vajon mi a valódi oka a felszínes javu­lásoknak, és másrészt mi az oka a szervezet mély válságának, job­ban mondva az Egyesült Nemze­tek Szervezete alapvető nehézsé­geiben tükröződő jelenlegi világ- helyzetnek? E kérdések megvála­szolása ugyanis világosabban fel­tárja, hogy milyen- akadályok gá­tolják az igazi, a lényeget érintő javulást a nemzetközi együttmű­ködés területén. — A közgyűlés mostani, 20. ülésszaka azért képes elkezdeni normális munkáját, mert az egy évig tartó holtpont idején ismét kitűnt, hogy a jelenlegi hatalmi viszonyok között a világszervezet­re történelmileg feltétlenül szük­ség van. A Szovjetunió, Francia- ország és több más állam döntően szilárd és kitartó álláspontja meg­hiúsított minden kísérletet, amely- lyel az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét el akarták téríteni alap­okmányától. Az ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai fejlődő országok követelé­seiből az Egyesült Államok meg­értette, hogy semmi jót sem vár­hat attól, ha továbbra is megbé­nítja a szervezet normális műkö­dését. Következésképp ezeknek a tagállamoknak, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezetét ■újból megmentették a pusztulástól különleges joguk van ahhoz, hogy megmondják, mit kívánnak a szervezettől. Azzal kapcsolatban, hogy a Biztonsági Tanács képes volt in­tézkedni, és hogy az India és Pa­kisztán közötti tűzszünetről hozott határozata — legalább részben — hatékony volt, azt kell megálla­pítani, hogy a tagállamok együtt­működésének, különösen pedig a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok kölcsönös egyetértésének kö­szönhető, hogy lehetővé vált az ilyen közös és hatékony fellépés. — Az igazi és lényeges javulás kimunkálása a szervezetben és általában a világban tehát csak úgy lehetséges, ha erősítjük az együttműködésnek ezt a szellemét az alapokmány rendelkezéseinek megfelelően — mutatott rá Péter János. — A kisebb felszínes javulás tehát annak tulajdonítható — folytatta ezután a szónok —, hogy a fejlődő népeket meghall­gatták, s a Szovjetunió és az Egyesült Államok bizonyos mér­tékig együttműködtek. Ugyan­akkor viszont a fejlődő országok szükségletei iránti kellő figyelem hiánya és a nagyhatalmak közöt­ti együttműködés igen csekély mértéke az oka annak, hogy a szervezet alapvető válsága és a jelenlegi nemzetközi helyzetből fakadó viták oly makacsul to­vább tartanak. — A nemzetközi béke és biz­tonság érdekében, vagy ponto­sabban a kis nemzetek érdeké­ben történt az, hogy húsz esz­tendővel ezelőtt az öt nagyhata­lom az alapokmány létrehozásá­val magára vállalta a legfőbb felelősséget a világszervezet mű­ködéséért. Az öt nagyhatalmat úgyszólván egymáshoz köti a Biztonsági Tanácsban betöltött állandó tagságuk és az a külön­leges joguk, hogy csak együtte­sen hozhatnak érvényes határo­zatokat a nemzetközi béke , és biztonság fontos kérdéseiben. — Nyilvánvaló — folytatta Pé­ter János —, hogy amíg a Kínai Népköztársaság képviselete az ENSZ-ben meg­oldatlan marad, addig az öt nagyhatalom igazi együtt­működésére nincs lehetőség sem az ENSZ-ben, sem a vi­lágszervezeten kivül. A fő felelősség az ENSZ ezen alapvető problémája megoldásá­nak akadályozásáért az Egyesült Államokat terheli. Az ENSZ-közgyűlés jelenlegi, 20. ülésszakán a tagállamok azzal teszik a legjobb szolgálatot a vi­lágszervezetnek, ha felemelik szavukat a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli képviseletének egyetlen reális megoldása érdekében, — mutatott rá a szónok: Péter János ezután kifejtette, hogy egy újabb genfi konferencia — melyet délkelet-ázsiai problé­mák megvitatására hívnának ösz- sze — alkalmat adhatna az öt nagyhatalom képviselőinek a ta­lálkozására; — Ameddig az Egyesült Álla­mok vietnami agressziója tart — mutatott rá a szónok — ad­dig nincs lehetőség arra, hogy nemzetközi téren valóban ked­vező fejlődés induljon el és viszont, minél tovább terjed a háború, annál jobban romlik a helyzet. A Vietnamban elkövetett agresszió megmérgezi a kelet­nyugati kapcsolatokat, de még a nyugati szövetségesek egymás kö­zötti kapcsolatait is bonyolulttá teszi. Péter János a továbbiakban hangsúlyozta: — A vietnami nép nincs egyedül. Elég hatalmas támo­gatói vannak, akik meg tud­ják segíteni, hogy megvédje magát a háború bármilyen fokozódása ellenére. Magyarország a maga szerény 1 -hetcségeivel azokkal a szocia­lista és el nem kötelezett orszá­gokkal halad együtt, amelyek bi­zonyságot nyújtanak szolidaritá­sukról az értelmetlen és örült háborútól szenvedő vietnami nép iránt. Rátérve az európai helyzet alakulására, Péter János többek közt ezeket mondotta: — Az államközi kapcsolatok terén Európában az Utóbbi idő­ben bizonyos fokig kedvező vál­tozások mentek végbe. A Varsói Szerződés tagállamai szélesítet­ték kapcsolataikat a legtöbb eu­rópai NATO-állammal. Általá­ban is fejlődnek a kapcsolatok Európa különböző földrajzi vi­dékeinek államai között. — A Magyar Népköztársaság kellő figyelemmel kíséri ezeket az irányzatokat és lehetőségéhez mérten előmozdítja azokat. Ma­gyarország térsége: Közép-Euró- pa és a Duna völgye hosszú év­századokon át a nemzetközi ösz- szetű zések egyik fő melegágya volt. Éppen ezért is Magyarország különösen ér­dekelt a nemzetközi viták tárgyalásos megoldásában és a békés egymás mellett élés elveinek következetes alkal­mazásában. Ha a vietnami háború kiterjesz­tése nem Vetne árnyékot a nem­zetközi kapcsolatokra Európá­ban ugyanúgy, vagy még inkább, mint a világ többi részén, akkor mi Európában még nagyobb elő­rehaladást tehettünk volna a nemzetközi együttműködés és biztonság megszilárdításában re­gionális vagy összeurópai alapon, — jelentette ki, majd arról be­szélt, hogy az európai aggodal­mak fő forrásai a német kér­déssel kapcsolatosak: Hangsúlyozta: A német terjeszkedési politika a Keletet és a Nyugatot egyaránt veszélyezteti. Ilyen veszélyekkel szemben ma­ga az a tény, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság létezik és fejlődik, igen hasznos tényező az európai béke biztosításéban, mind a Nyugat, mind a Kelet érdeké­ben. — A küldöttségeknek a nem­zetközi együttműködés előmozdí­tására és a háborús veszélyek csökkentésére irányuló erőfeszíté­sei határozottságát és hatékony­ságát tovább lehet fokozni, ha valamennyi fontos kérdés vitájá­ban állandóan szem előtt tart­ják, hogy a kedvező fejlődés fő akadá­lya a vietnami háború és an­nak kiterjesztése, továbbá, hogy a háború további kiterjesztése beláthatatlan követ­kezményekhez vezethet. Ezért a világ minden részén az összes jó szándékú erők legsürgősebb fel­adata, hogy megállítsák a viet­nami agressziót — fejezte be be­szédét Péter János külügyminisz­ter, (MTI) Walter Ulbricht elvtársnak, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának, a Német Demokratikus Köztársa­ság államtanácsa elnökének, Wil­li Stoph elvtársnak, a Német De­mokratikus Köztársaság minisz­tertanácsa elnökének, az államta­nács elnökhelyettesének BERLIN Kedves Elvtársak! A Német Demokratikus Köztársaság meg­alakulásának 16. évfordulója al­kalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, népünk és a magunk nevében szívből jövő jókívánságainkat küldjük Önök­nek, és a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak. A proletár nemzetköziség és a két ország közötti testvéri kap­csolatok szelleméhez híven évről évre őszinte örömmel emlékezünk meg erről, a német nép számára oly jelentős történelmi évforduló­ról. Nagyra értékeljük és minden erőnkkel támogatjuk azt a harcot, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói pártjuk ve­zetésével az egész német nép ér­dekében folytatnak országuk fel­virágoztatásáért, a szocializmus felépítéséért. Pártjaink és kormá­nyaink gyümölcsöző együttműkö­dése, a békéért és haladásért, a nemzetközi imperializmus ellen folytatott közös harcunk, testvéri barátságunk záloga. Nemzeti ünnepük alkalmából a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak és Önöknek kedves elvtársak, további sikereket kívá­nunk szocialista építőmunkájuk­hoz és nemzeti feladataik megol­dásáért folytatott harcukhoz. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke prof. dr. H. C. Johannes Dieckmann-hoz, az NDK népi ka­marája elnökéhez, Péter János külügyminiszter Otto Winzerhez, az NDK külügyminiszteréhez inté­zett üdvözlő táviratot. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a De­mokratikus Németország Nemze­ti Frontjának, a SZOT elnöksége, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetségnek, a KISZ Központi Bizottsága a Szabad Német Ifjú­ság Központi Tanácsának, az Or­szágos Béketanács a Német Béke­tanácsnak, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa Németország Demok­ratikus Nőszövetségének küldött üdvözlő táviratot a nemzeti ün­nep alkalmából. (MTI). Megkezdődtek az NDK-ban a köztársaság kikiáltása 16. évfordulójának ünnepségei Berlin (MTI). A Német Demok­ratikus Köztársaságban szerdán megkezdődtek „A köztársaság napjának” ünnepségei. Mint is­meretes, a német nép haladó erői 1949. október 7-én deklarálták a német történelem első munkás­paraszt államának megteremtését. A berlini Dynamo sportcsarnok­ban szerdán este ünnepi nagy­gyűlést rendeztek, melyen részt vett Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának elnöke. Ott volt Pável Beljajev ezredes és Alek- szej Leonov alezredes, a két szov­jet űrhajós, akik jelenleg az NDK népének életével ismerkednek. Korom Mihály elvtárs előadása Szekszárdon Tegnap délelőtt, az MSZMP titkára az időszerű kérdésekről Tolna megyei Bizottságának szék- tájékoztató előadást tartott a me- házában dr. Korom Mihály az gye párt, állami és tömegszerve- MSZMP Központi Bizottságának zeti vezetői részére. Ä Lima—7 halad a Hold irányába Moszkva (TASZSZ). A Luna—7 önműködő űrállomás folytatja út­ját a Hold irányába. Október 5-én este hatodízben létesítettek rádióösszeköttetést az űrállomással és ennek során — az űrrepülési programnak megfele­lően kiigazították az űrállomás pályáját. Az állomást betájolták a Napra és a Holdra és ezután bekapcsolták azt a hajtóművet, amely biztosította a pálya meg­változtatását a megadott irány­ban. A számítások szerint a Luna—7 űrállomásnak október 7-én, ma­gyar idő szerint körülbelül 23 órakor kell találkoznia a Holddal. Az űrállomással megbízható a rádióösszeköttetés. A távmérési adatok szerint a pálya kiigazítása után is az űrállomás minden fe­délzeti rendszere kifogástalanul működik.

Next

/
Thumbnails
Contents