Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-31 / 257. szám

* fOLNA MEGYEI NßPÜJSÄG Í963, o&tófc®r SÉj Királyi bizottság tanulmányozza Rhodesia függetlenségének ügyét Salisbury (MTI) Wilson angol miniszterelnök szombaton befe­jezte ötnapos rhodesiai tárgyalás- sorozatát, amelynek célja az volt, hogy lebeszélje a Smáth-kormányt a függetlenség egyoldalú ki kiál­tásáról. A függetlenség, mint is­meretes, a jelenlegi fehéruralom véglegesítését jelentené. A gyenge pozíciókból tárgyaló Wilson semmiféle érdemleges eredményt nem ért el. Pénteken késő este mégegyszer találkozott Smith-szeiL, s hírügynökségi je­lentések szerint ez alkalommal a rhodesiai miniszterelnök kö­zölte véle, hogy elutasítja utolsó javaslatát. Ez az volt, hogy ál­lítsanak fel angol királyi bi­zottságát, ez készítse el a függet­len Rhodesia alkotmányterveze­tét és határozzon arról, hogy el­fogadható-e az ország egész la­kossága számára. Rhodesiai részről ellen javasla­tot tettek, s most Wilson ezt ter­jeszti Londonban a kabinet elé. A rhodesiai kormány azt java­solja, hogy nevezzenek ki közös ..királyi” bizottságot, s ez döntse el, hogy az 1961-es alkotmány — a függetlenségi státusnak meg­felelő módosításokkal — elfogad­ható-e Rhodesia számára. Az UPI jelentése szerint Smithék azt in­dítványozták, hogy a közös „ki­rályi” bizottság két tagja legyen rhodesiai (egyikük a rhodesiai legfelsőbb bíró), s csak a har­madikat nevezze ki London. Wilson hazautazása után Bot- tomley nemzetközösségi ügyek­kel foglalkozó miniszter és sir Elwyn Jones főállamíievész még Rhodesiában marad. Wilson ha­zafelé menet megáll Zambiában, és Accrában, az éjszakát a nigé­riai Lagosban tölti és vasárnap Gibraltáron át érkezik Londonba. Hírügynökségi szemleírók Wil­son misszióját kudarcnak tekin­tik, „eredményesnek” csak any- nyiban, hogy a jelek szerint Lon­don és Salisbury között folytató­dik a párbeszéd, s így lesz egy lélegzetvételnyi szünet a függet­lenség egyoldalú kikáltásáig. Diallo Telli, az afrikai egység- szervezet főtitkára pénteken ki­jelentette, hogy az AESZ katonai bizottsága intézkedéseket tanul­mányoz arra az esetre, ha Rho­desia egyoldalúan kikiáltaná a függetlenséget. „A rhodesiai kér­dés Afrika élet-halál kérdése. Ez a kontinens pedig nem lesz ön­gyilkos” — jelentette ki, Amerikai hídrogénbombát robbantottak a föld alatt Amc hitka (MTI) Az alasiztei Amchitka-szigeten amerikai szak­értők pénteken felrobbantottak egy hidrogénbombát. A föld alatt 700 méterrel elhelyezett nukleá­ris szerkezet robbanóereje 80 ki- lotonna volt, négyszer akkora, mint a Hirosimára ledobott atombombáé. Amerikai bejelen­tés szerint az atomikísérlet célja az volt, hogy megállapítsák, ho­gyan lehet megkülönböztetni a földrengések és a nukleáris kí­sérletek szeizmikus hatását. Mint a Reuter írja, nyolc perccel a robbantás után az Egyesült Ál­lamok nyugati részén a földren­géstani intézetek műszerei ész­lelték a jelenséget. A nukleáris szerkezet felrob­bantása 10 millió dollárba ke­rült Á Pravda vezércikke a Szovjetunió külpolitikájáról Moszkva (TASZSZ) A Pravda szombati száma vezércikkben kommentálja az októberi forra­dalom 48. évfordulója alkalmá­ból kiadott jelszavakat. Ezzel kapcsolatban kifejti az SZKP és a szovjet kormány külpolitikai vonalát. Hangoztatja, hogy a Szovjetunió internacionalista kö­telességéhez híven hozzájárul a szocialista világrendszer meg­szilárdításához, töretlenül harcol a szocialista országok összefogá­sának, barátságának és egységé­nek erősítéséért. A kommunista és munkáspár­A KGST építőipari állandcS bizottságának ülésszaka Prága (MTI) Prágában pénte­ken a záróközlemény aláírásával fejeződött be a KGST építőipari állandó bizottságának 16. ülés­szaka. Az október 21-től 29-ig tartó tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Ro­mánia és a Szovjetunió képvise­lői vettek részt. Megfigyelőkkel képviseltette magát az ülésszakon a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság. A bizottság megtárgyalta a KGST-tagállamok együttműkö­dési tervét az építőiparban és az építőanyagiparban az 1966-tól 1970-ig terjedő időszakban, vala­mint értékelte az 1964-ben elért eredményeket. Ezenkívül az ülésszakon aján­lásokat hagytak jóvá az építő­anyagipar, a kerámia- és üveg­ipar, valamint a tervezés terüle-, tén. Elfogadták továbbá a bizott­ság 1966. évre szóló munkatervét, valamint a műszaki és tudomá­nyos intézetek együttműködésé­nek tervét az 1966 és 1967 évre. Megvitatták a tudományos-mű­szaki együttműködés kérdéseit az építőipar és a tervezés, külön­böző területein. tok számára nincs nemesebb és fontosabb feladat, mint a mun­kásosztály, minden haladó erő mozgósítása az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen, az el­nyomás, a reakció és a háború erői ellen vívott harcban. A lap vezércikke megállapítja, hogy a Szovjetunió maradéktala­nul eleget tesz testvéri köteles­ségének a vietnami nép iránt, amely a szocializmust építi, har­col az amerikai agresszorok ellen. „Együttérzünk azokkal a né­pekkel, amelyek napjainkban fegyveres harcot vívnak az ag­resszív imperializmus ellen, a nemzeti függetlenségért, a de­mokratikus társadalmi fejlődé­sért.” A szovjet nép aggodalommal figyeli az Indonéziában kialakult feszült helyzetet, a belső és nem­zetközi reakció mesterkedéseit, az indonéz nép nemzeti egysége és forradalmi erőinek együttműkö­dése ellen intézett támadásukat. A szovjet emberek ezekben a napokban kifejezésre juttatják azt az őszinte reményüket, hogy a reakciónak nem sikerül letéríte­nie Indonéziát az indonéz nép által választott útról. Dél-yietnami helyzetkép .........................*” *"’% \ VIETNAMI V 1 DEMOKRATIKUS^/? A közelmúltban Plei Me körze­tében kibontakozott harcesemé­nyek egyértelmű választ adtak azoknak, akik a monszun-időszak végével a dél-vietnami szabad­ságharcosok katonai akcióinak csökkenését várták. A stratégiai fontosságú 19. számú közúton, Pleiku, illetve Dúc Co körzetében ez év augusztusában lezajlott har­cok óta ez az első nagyobb sza­bású katonai akció, amely érzé­keny veszteségeket okozott az amerikai és a velük szövetséges hadseregnek. A plei-mei csata je­lentőségét emeli, hogy az ütkö­zetre az expedíciós hadsereg lét­számának közel 170 000 főre tör­tént emelése után került sor. Dél-Vietnamban jelenleg mintegy 150,000 amerikai és közel 16 500 dél-koreai katona tartózkodik. Az amerikai katonai vezetés sem á csapátok létszámának nö­velésével, sem a Guam szigetéről felszállt B—52-es nehézbombázók támadásának sűrítésével nem tudta elérni az elképzelt célt: a szabadságharcosok támadási szel­lemének megtörését, a belpoliti­kai helyzet megszilárdítását. Si­került elodázniok ugyan a küszö­bön álló katonai vereséget — amelytől júniusban még joggal tarthattak — de Plei Me példá­ja jól mutatja, nem kerültek kö­zelebb az óhajtott katonai győ­zelemhez. Megjelent a Jelenkor új száma N e m elvont tétel Változatos tartalommal, sok ér­dekes olvasmánnyal, kiváló mű- mellékletekkel jelent meg a Pé­csett szerkesztett irodalmi és mű­vészeti folyóirat új, novemberi száma. A szépirodalmi részből kiemel­kednek Csorba Győzőnek a lap élén közölt újabb költeményei, továbbá Dalos György, Kalász Márton és Lovász Pál versei. Érdekes társadalmi kérdéshez, a hazatért disszidensekhez kapcso­lódik Simon Emil novellája, So- bor Antal hangulati erejű elbe­szélése mellett igen szórakoztató, igényes írással jelentkezik Bér- tha Bulcsu. A királynő rokona cítnű elbeszélésében humoros, irónikus hangon, mindvégig ér­dekfeszítően beszéli él arisztok­rata származású futballista hő­sének külföldi kalandját. A szám gazdag Művészet ro­vatában két dunántúli képzőmű­vészeti kiállításról olvashatunk. Vilt Tibor Székesfehérvárott be­mutatott plasztikáiról Mezei Ot­tó írt. Kemény Judit, Martyn Ferenc és Takáts Gyula közös kaposvári kiállításáról pedig Hars Éva megnyitójának szövege je­lent meg a lapban. Ehhez az íráshoz kapcsolódnak Martyn Fe­renc műmellékleten közölt kiváló rajzai. , Ugyancsak érdeklődésre tarthatnak számot a nemrég ha­zánkban' járt tehetséges szovjet festőnek. Andrej Jakovievnek műmellékleten és a borítón lát­ható képei. Izgalmas, közérdekű témáról olvashatunk a Jegyzet' rovatban: Váirkonyi Nándor ’áz ’ irodalmi lexikon „peréhez” szól hozzá, Margócsy József a középiskolai irodalomtanítás “reformjához fűz megjegyzéseket, figyelemre mél­tó továbbá Taxner Ernőnek So­mogyi Tóth Sándor Próféta vol­tál, szivem című sokat vitatott regényéről szóló írása. A taggyűlés előtt kialakult kötetlen beszélgetés komoly vitát ígért. Cseh István fo- gatos vitte a hangot, s abban, amit mondott, sok igazság, de nem kevés cinizmus is volt. Néhány évvel ezelőtt a kis­tormás! tsz-ben dolgozott. Az ot­tani hibákról beszélt úgy, mintha már altkor is, mint most, kívül­álló lett volna. Otthagyta a tsz-t, mert nem találta meg számítá­sát. Elment Budapestre, a ke­ményítőgyárba dolgozni. Megke­reste a havi 2490 forintot, de a két konyhavezetés, a lakástartás, a haza utazgatás sokat elvitt ke­resetéből. Egy-egy utazgatás az útiköltségen kívül — mint mond­ta — 200—200 forintjába került. Ennyit rendszerint elveszített az ultipartin. Hazajött, mert ott sem találta meg a számítását, de nem ment vissza a tsz-be, a kísérleti gazdaságban helyezkedett el. Virág István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, aki részt vett az Állattenyésztési Kutató Intézet Alsótengelici Kísérleti Gazdaságának párttaggyűlésén, bekapcsolódott a beszélgetésbe. Ilyeneket is mondott: — A ter­melőszövetkezet olyan, amilyen­né a tagok teszik. Hogy van az Cseh elvtárs — tette fel a kér­dést —, hogy a volt tsz-tag ál­lami gazdaságba kerülve rend­szeresebben és jobban dolgozik, és jobban kihasználja a munka­időt, mint a tsz-ben? — Azért, mert ha nem dol­gozna rendesen, a gazdaság ve­zetői útilaput kötnének a tal­pára — válaszolt Cseh elvtárs helyett az egyik mellette ülő párttag. ■ A beszámoló, amelyet Mára- marosi László elvtárs, a járási pártbizottság tagja ismertetett, sok kérdéssel foglalkozott. Az ideológiai irányelveket nem el­vont tételként, hanem életközel­ségben tárgyalták ezen a tag­gyűlésen. A felszólalások az ideo­lógiai irányelvekhez kapcsolód­tak. Nem . esett, szó a termelésről olyképpen, hogy a tejhozamra, a termésátlagokra utaltak volna, de kifejezésre jutott, hogy tisz­tában vannak az eredményekkel. Tudják, hogy a maga területén ki-ki mit tett Czigler Györgv traktoros, pártvezetőségi tag, ré­gi dolgozója a kísérleti gazda­ságnak. A munkában jól meg­állja a helyét, bármit rábízhat­nak nyugodt szívvel. Lehócz/ki Mihály traktorosra, Cseh József tehenészre és a többiekre úgy­szintén. A gazdaságnak immár 124 kitüntetett dolgozója van. A pártszervezet 39 tagú, s közöt­tük 17 kitüntetett. Cseh Józsefen látszott, hogy nehezen szánja rá magát a fel­szólalásra. Azzal kezdte, nehéz az ideológiai kérdésekről beszél­ni. Mint mondta, nehéz azért, mert új dolog, és a párttaggyűlé­seken eddig leginkább a terme­lési kérdésekkel foglalkoztak. A gyakorlati példák, amikre utalt, mégis az ideológiai kérdésekhez kapcsolódtak. Valahogy így mondta: — Visszahat az emberek tudatára, ha olyan dolgokat lát­nak, hogy büntetett előéletű, vagy fegyelmi büntetés alatt ál­ló embert tesznek meg brigád­vezetőnek. Lett volna hasonló képességgel rendelkező dolgozó, aki jobban megérdemelte volna az előléptetést, a bizalmat — mondta. V irág István elvtárs felszóla­lásában választ adott né­hány kérdésre. Válaszolt a tagsvűlés előtt vitatott témára is. Többek között ezeket mondta:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents