Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-30 / 256. szám

1965. október 30. »Ol,NA MRG7F1 NfiPCJSAO 3 Kedvezőtlen az idei zöldség-9 gyiimölesfeIvásárlás Ülést tartott a MÉSZÖV választmánya A mezőgazdaságban ebben az évben megtermelt áruk betakarí­tása rövidesen befejeződik me­gyénkben is. Nagyjából már tiszta kép van arról, hogy miből mennyi termett, s hozzávetőleges pontos­sággal látják a szakemberek, ho­gyan alakult ebben az évben a zöldség-, gyümölcstermelés, ennek alapján mennyi volt a felvásárlás, milyen volt eddig az áruellátás, biztosítani tudjuk-e a téli szük­ségleteket. A MÉSZÖV igazgató­ságának jelentése alapján erről tanácskozott tegnap a mezőgazda- sági felvásárlást bonyolító föld­művesszövetkezeti szervek legfőbb megyei testületé, a választmány. A legilletékesebb megyei felvá­sárlási szakember, Nika Károly, a MÉK igazgatója, Tolna megye idei zöldség- és gyümölcstermelé­sének alakulásáról, valamint az eddigi és a közeli hetekben még várható felvásárlásáról sajnos nem a legkedvezőbb adatokat mondta el. A tervezett 3784 vagon zöldség, burgonya és gyümölcsárunak október 23-ig nem egészen 80 százalékát vásárolták fel a földmüvesszövetkezeti szervek. S bár az esztendőből még két hó­nap vissza van, a 100 százalékos megyei felvásárlási tervnek nin­csen meg az objektív lehetősége. A tervezett felvásárlási áru­alapokat nem sikerült termelési szerződéssel lefedezni. A termelő­szövetkezeti gazdaságok a MÉK- kel kötött megállapodás alapján a felvásárolandó árumennyiség meg­termelésének csak 75 százalékát vállalták. A háztáji és kisegítő gazdaságok tagjaival pedig csak egészen minimális árumennyiség megtermelésére volt megállapodás. A MÉK igazgatója közölte, hogy a téli hónapokra elegendő meny- nyiségű burgonyát, káposztát és egyéb zöldségféléket tárolnak, a legalapvetőbb cikkekből ki tud­ják az igényeket elégíteni. Szendy Pál, a MÉSZÖV igazga­tóságának elnöke, több gyakorlati példával igazolta, hogy a nem ki­elégítő zöldség-, gyümölcsellátás egyik alapvető oka a nem kielé­gítő termelésszervezésben kere­sendő. Hiszen csak azt és olyan minőségű árut lehet felvásárolni és elfogyasztani, amit megtermel­elnöknek is rengeteg a rokona. Mondtam is neki, vigyázz Illés, — mert egyidősek vagyunk, tege- ződünk, — vigyázz, mondom, mert majd téged is elcsavarnak. Őt nem, azt mondja. Ha egy évig lesz is elnök, de megáll a talpán, nem hajlik semerre. Bár így len­be! Én nem mondom, hogy ki­vételez az elnök, de áz már el­kerülhetetlen ilyenkor, nem lehet ellentmondani, ha éppen úgy adódik. Gerjenben ez mindig is így lesz, örök életben. Ez az átka ennek a falunak. — Mit gondol, vannak-e hara­gosai a tsz-elnöknek? — Nem tudom, de egy-két eset­ben hallottam sértődésről, egé­szen kis dolgok miatt. Mindig így kezdődik. Azért talán nem lesz baj, a munka megy. Taba József magtáros: — Mindenkinek nem lehet elégséget tenni, az már biztos! Irigység mindig van. Szabad- kezűek a népek és ha szól az ember, nem tetszik. — Mi az, hogy szabadkezűek? Mutatja a kezével, kanyarít hátrafelé. — Szóval, lopnak? — Na, olyan nagyon nagy izék nincsenek, de azért vannak. Van­nak megelégedettek, de olyanok is, akik legszívesebben két részt vinnének haza kukoricából, itt meg egyet hagynának. Persze ez egyáltalán nem jellemző, nem azért mondom. Csakhogy elő­fordul. tünk, azért tudunk fizetni. S itt ütközik nagyon sokszor a fo­gyasztók és termelők érdeke. A tsz-tagok sok esetben azt mond­ják, nem találják meg számítá­sukat a zöldségtermeléssel, a fo­gyasztók viszont azt vetik fel, hogy a korábbiakhoz képest miért emelkedtek a kiskereskedelmi fo­gyasztói árak, a termelőnek is, meg a fogyasztónak is igaza van. S hogy mindkettő elégedett le­gyen, azon elsősorban a termelés jobb megszervezésével lehet segí­teni. Magától értetődik, hogy a nagydorogi tsz-tagok — akik 12 mázsa burgonyát termeltek egy holdon —, nem találják meg a számításukat. De a zöldborsó ter­melésével sem találják meg ott a számításukat, ahol nem szedték le időben a termést. Mindezeket a tapasztalatokat figyelembe véve a MÉSZÖV választmánya arra utasította a MÉK szakembereit, hogy a jövőben elsősorban azokkal a közös gazdaságokkal kössön ter­melési szerződést ahol minden feltétele biztosított a szerződés­ben vállalt kötelezettség telje­sítésének. A közeljövőben terjesztik a me­gyei tanács vezetői elé azt a ter­vet, hogy a mostani 107 közös gazdaság helyett 36 tsz-be kon­centrálják a zöldségtermelést. S ezt már a jövő évi szerződésköté­seknél figyelembe is veszik. Az áruellátás javítását nem­csak gazdasági, hanem politikai feladatnak is tekintik a földmű­vesszövetkezetek, amelyek a több mint 80 ezer megyei tag segítsé­gére támaszkodva oldották meg eddig is, oldják meg ezután is feladatukat. Ezért a párt Köz­ponti Bizottsága időszerű elvi, ideo­lógiai és politikai irányelveinek alapján a földművesszövetkezeti szervek ilyen irányú tevékenysé­gét is megvizsgálták, Ennek ta­pasztalatairól és a feladatokról Szoboszlal Jenő, a MÉSZÖV szö­vetkezetpolitikai főosztályvezetője tájékoztatta a választmány tag­jait, akik a megtett és célul tű­zött elvi, ideológiai és politikai munkával kapcsolatos intézkedé­seket helyeslik és támogatják. R. É. — Valóban nem politizálnak a gerjeni emberek? — Csak magánpolitikát foly­tatnak. A felebarátjával meg­beszéli a dolgokat, de hogy a közvéleménybe klbocsátaná, olyan nincs. Hingl Antal nyugdíjas tsz-tag: — Mindenkinek jó ez az elnök. Közös akarattal választottuk meg, nincs is ellene kifogás. Minden­kinek jó. Béda József tag: — Nincs zavar. Megy itt szépen minden. Mi is vállaltunk kukori­cából ... (lelkesen beszél, szeret­ne mindent elmondani a szövet­kezetről, látszik, hogy elégedett.) K. Vajda József kocsis: — Nem rossz az elnök. Itt sen­ki se rossz. Itt inkább csitítani kell a népet a muhka szempont­jából, mint csöttögetni. Ilyen néppel verebet lehetne fogatni. 3. A tanulság Több embert nem is faggattam, mert az elmondottakból látszik, világosan érződik a kérdésre adott válasz lényege: mindenki nem kedvelheti a tsz-elnököt, hi­szen az elnök nem lehet elnéző, ha valami nincs egészen rendjén. Apró súrlódások mindig adód­nak. De ha népszerű, igazságos ember a szövetkezeti elnök és jól dolgozik az egész falu, az egész tagság, a döntő többségnek fel­tétlenül kedves a személye. GEMENCZI JÓZSEF Pártmunka egy új A Vetőmagtermeltető és -Ellátó Vállalat új üzem Dombóvárott. Három megye 75 000 holdon ' ter­melt vetőmagját gyűjtik, osztá­lyozzák, tisztítják, fémzárolják és küldik szét a tsz-eknek, állami gazdaságoknak. Az ott dolgozók büszkék arra, hogy az iparon be­lül az ország egyik legmodernebb Üzemében dolgozhatnak. Az üzem gépesítése és a munkaszervezés olyan mérvű, hogy 34 fizikai, 45 műszaki és 34 adminisztratív dol­gozóval évente 1100—1200 vagon vetőmag osztályozását, tisztítását, szállításét végzik. Exporttervük is Jelentős: évente 250—300 vagon vetőmagot exportálnak. Az idén már nem lesz kiesés. Teljesítik a tervet, s az eredmény nem egy­két ember érdeme, az egész kol­lektíváé. Az üzemi pártszervezet is fia­tal: 1903-ban alakult hat taggal, de most már 24-en vesznek részt egy-egy pártrendezvényen. A pártszervezet és a gazdaságveze­tés munkája összehangolt. Az üzemben az értekezletek csök­kentésére a gazdaságvezetés új­szerű vezetési stílust alakított ki. Kéthetenként tartanak vezetőségi ülést, ezen a párt, a szakszerve­zet, a gazdaságvezetés és a mű­szakiak vesznek részt. Rendsze­rint két hétre kiható és nagyobb horderejű kérdésekkel foglalkoz­nak. A pártszervezet helyesen szer­vezi a termelés pártellenőrzését. Munkája nemcsak a gazdaságve­zetők időközönkénti beszámolta­tásában merül ki. A pártvezető­ség nem arra törekszik, hogy operatív módon foglalkozzék a termelés irányításával. Úgy tart­ják ez a gazdaságvezetés feladata. A pártszerve7.et elsősorban poli­tikai munkával segíti a gazdaság- vezetést. A Központi Bizottság 1964. decemberi határozatát és a fontosabb kérdéseket a párt- és gazdaságvezetés együtt tárgyalta. Utána elkészült az intézkedési terv, amelyet az üzemben mun­kahelyi csoportos megbeszélése­ken ismertettek a dolgozókkal. A határozat szellemében egy-két munkahelyen rendezték a normát. Sorrendben a rakodómunkások­nál kezdték meg. Ezen a munka­helyen a norma a régebben meg­állapított vagon- és uszáriklrakás- hoz igazodott, amely sok tekin­tetben már nem felelt meg a kö­vetelményeknek. A normakarban­tartással megoldódott az egészség­telen versenyzési szellem is. Az árumozgatásban dolgozók, aki bírja marja elv alapján a vagon­rakodáshoz ragaszkodtak elsősor­ban, ahol a laza norma következ­tében magasabb órabér volt meg­állapítva. Előfordult, ho?y a va­gonrakodásnál a szükségesnél többen voltak, ugyanakkor a fémzároláshoz és a belső áru­mozgatáshoz jóformán alig talál­tak embert. A normarendezés híre az üzemben nagy port vert fel. Megbolygatott méhkashoz hason­lított az üzem, s olyan hangokat lehetett hallani: ..vége a kereset­nek, ha nem találjuk meg a szá­mításunkat, legfeljebb itthagy­juk az üzemet.” A pártszervezet, ismerve a dol­gozók hangulatát, látta mi a ten­nivalója. A párttagok pártmeg- bizatást kaptak, hogy a kritikus napokban sokat beszélgessenek a dolgozókkal. Ismertették a Köz­ponti Bizottság határozatát. El­mondták, hogy a norma tulajdon­képpen a jobb munkaszervezés­hez, a gépesítéshez lett igazítva. Aki továbbra is becsületesen dol­gozik, megkapja a munkáért já­ró becsületes bért. A párttagok továbbra is figyelemmel kísérték a normarendezés hatását, a kere. üzemben setek alakulását. Az új normák bevezetésétől számított második héten 100 százalékos teljesítés ese­tében óránként 10 egynéhány fil­lérrel többet kerestek a dolgozóit, mint a normakarbantartás előtt'. Tehát beigazolódott, amit mond­tak: aki becsületesen dolgozott, becsületes bért kapott. Átszervez­ték a rakodóbrigádok munkáját A brigád hetenkénti váltásban végzi a fémzárolást, a belső áru­mozgatást, a vagonrakást. Most már megoszlik a nagyobb fizikai erőt igénylő munka és megszűnt a keresetbeli aránytalanság is. A Vetőmagtermeltető és -Ellátó Vállalat dombóvári üzemében a dolgozók maguk is látják a nor­marendezés nem ellenük irányult. A normarendezés óta három mű­szakos üzemeltetés mellett napon- ta 12 vagon áru készül az üzem­ben. Tavaly 55 százalékos volt a gépkihasználás, jelenleg 84 szá­zalékos. Magasabb a termelé­kenység és a normarendezés óta 9 dolgozónak javították besorolá­si órabérét, ami dolgozónként 130—150 forintos béremelést je­lent. Az üzemben a párt- és a szak­szervezet javaslatára tavaly szocialista brigádmozgalmat kezdeményeztek. Egy év után a Rózsa Ferenc bri­gád elnyerte a Szocialista brigád címet. Példájára a magtisztító gépeknél dolgozó nők között is mozgalom indult a Szocialista bri- gád cím elnyeréséért. A Vetőmag­termeltető és -Ellátó Vállalat dombóvári üzemében a pártszer­vezet politikai munkája hozzájá­rult ahhoz, hogy az üzemben helyreállt a rend és a norma­karbantartás nem okozott külö­nösen zökkenőt az üzem életé­ben. P. M. flz egészségügyi felelős a tsz-ben A dunaújvárosi tanfolyam hallgatói között Pereg a film. tg? *í‘‘l len, tbc-vel súlyosan fertőzött tehén hogyan terjeszti el a ra­gályt több családban is. A tör­ténet tragédiába torkollik; egy kisgyermek halálába. A nézők — fiatal lányok, asszonyok, fiata­labb, idősebb férfiak — a film végén a látottak hatása alatt özönlenek ki a teremből. — Ezt a filmet minden tehén­tartó gazdának meg kellene néz­ni — mondja a nagymányoki Nagy János —, mert én is tudok olyant a faluban, akinek pozitív tehene van, és árulja a tejet. Amit nem lenne szabad megen­gedni ... — Ilyen nálunk nincs — vá­laszol rá a gerjeni Tóth Sándor. — A száznál több háztáji tehén­ből talán ha öt pozitív. De ezek a tehenek nem járhatnak a kö­zös legelőre, a gazdájuk meg csak a tej gyűjtőbe viheti a tejet. Jól mondta a doktor az előadá­son; az emberi tbc-t csak úgy lehet felszámolni, ha felszámol­I juk az állatállományban is. A vita arról folyik tovább, hogy — mint a filmben is — sok ember azért ragaszkodik a te­hénhez, mert jó tejelő, még ha fertőzött is. Viszont a cél érdeké­ben fel kell őket áldozni, és a szabályok legszigorúbb betartásá­val kell kialakítani mindenütt a negatív állományt. Dr. Kovács Jenő megyei fő­állatorvos előadása ismét vitát, érdeklődést vált ki. Különösen a czái- és körömfájás. hiszen az év érijén az egész mérvében érez {«tte a hatását. A kérdések kö- -f\tt különösen «ok - m'ért. Az, begy miért volt szf',v«ég az — egyesek szemében túlságosan is szigorú — korlátozó, és egyéb szabályokra, hogy a védőoltások­nak mi a hatása, és így tovább. Az alsónyéki, idős Vancsura Jenő régi tapasztalatáról kérdez. — Még gyermekkoromban em­lékszem hasonló járványra. Ak­kor az apám tiszta ruhával be­dörzsölte a beteg tehén száját, majd az egészségesét is. Mire volt ez jó? — A régi öregek sok mindent tudtak, amelyet ma is lehet hasz­nosítani — válaszol a főállator- vos. — Ma is csináljuk, termé­szetesen más módszerekkel, hogy az egészséges állatokat is befertőzzük. A ragály így gyor­sabb lefolyású. A védőoltások al­kalmazásával az állat nem be­tegszik meg, vagy a be térség csak enyhe lefolyású. Egyébként változatlanul érvényben van a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának az utasítása, hogy az át­vészelt állomány közé új egye- deket csak védőoltás után lehat elhelyezni. E hét minden napján hasonló előadásokra, filmvetítésekre, vi­tákra került sor Dunaújvárosban, a Tolna megyei termelőszövetke­zetek egészségügyi felelősei előtt, között. Az előadások ezzel a mun­kakörrel, megbízatással kapcso­latban szinte minden témát fel­öleltek; a mezőgazdasági üzemek tisztasági mozgalmát, az emberi és az állategészségügy alapvető követelményeit, a szövetkezesek SZTK-ügyeit, szociális ügyeket, egyszóval, amivel csak az esész- sA»0 <ryi felelősök találkozhatnak. R tanfolyam pves összetételű; A többség e’ő- ször van ilyen tanfolyamon. Kü­lönösen örvendetes, hogy nagy részük fiatal, és nő. A lápafői Tormási Imre bácsi már ötödik éve részvevője ennek az évről évre ismétlődő tanfo­lyamnak, ennyi idő óta egészség- ügyi felelőse a szövetkezetnek. — Eddig mindig nagyon hasz­nos volt az eltöltött egy hét, mert mindig újabb és újabb tapasz­talatokat szereztünk — mondja —, amelyeket otthon nagyon jól lehet hasznosítani. Csak azt ki­fogásolom, hogy nagyon sok az új arc évről évre, tán nyolcan- tizen vagyunk, akik itt vannak kezdettől. Nem jó az, hogy évről évre cserélődik az ember ezen a poszton, mert szerintem ez azt mutatja, a szövetkezetben még csali tizedrangúnak sem tekintik áz egészségügyi felelős munkáját. Másként nagyon jó, hogy most ilyen sok a fiatal, mert így lát­szik. ők is egyre nagyobb szere­pet kapnak a szövetkezetben. A pincehelyi Gombkötő Pál ar­ról beszélt, hogy a szövetkezet­ben hat állandó segítőtársa van, akikkel rendszeresen ellenőrzi az egészségügyi, a balesetvédel­mi szabályok betartását. A kesző. hidegkúti Csontos József és a felsőnyéki Kovács Sándor pedig arról, mennyit kell az emberek­nek magyarázni — különösen a növényvédőszerekkel dolgozók­nak, — hogv használják az előírt védőfelszerelést. BI.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents