Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-29 / 255. szám
1965. október 29. töt,NA MECTFI VtPŰJSAÖ 3 Szabályi kísérletek: Karbamiddúsítással silóznak a Kapos völgyében Sok látogatója volt az idén a holdas legelőn. Háromszor öntöz- Harka János, egy silózógépre ve- szakályi Kapós-völgye Tsz-.ne.t. tűk, nitrogén tartalmú műtrágyát tőgépládát szerelt, abból szóródik Legutóbb a Televízió is felvétele- is kapott. A tiprási veszteség csak a dobba a vegyianyag, a dob pékét készített a szövetkezet új mód- 7—8 százalék közt mozog! dig összekeveri a szecskával, s szerű legelőgazdálkodásáról, Megnyugtató látvány a szemnek úgy kerül a takarmány a pótszarvasmarha-tenyésztéséről, meg- egy felújított legelőrész selymes- kocsira, majd az istálló oldalánál jelentek a budapesti fotoriporte- zöld. dús fűvével. Most. október levő silóárokba. Hegedűs József, a kaposvári intézet tudományos munkatársa elmondotta, hogy a tapasztalatok szerint a karbamiddúsítással megkétszerezik a fehérjekoncentráció százalékát. A silókukorica is. végén is lehetne, kaszálni... De mi vonzotta az érdeklődőket? Tavaly nyolcvan szarvasmarha RaCSOS padozatú istálló alig élt meg a Kapos melletti 70 ~ holdas legelőn, az idén pedig ki- — A hagyományos karámozás lencvenöt állatot jól eltartott hu- 6al a trágya gyakorlatilag tönkre- fehérjekoncentrációja ugyanis 5,6 szonhárom holdnál kevesebb rét. ment — magyarázták a szakembe- százalékos egy-egy állatnál, de ez A szakályi háztáji legelőn régeb- rek. — Eső áztatta, szél, nap ki- a fehérjefelvétel 11-re növekszik ben 112 mázsa volt az első zöld- szárította. Az állatok sem értéke- karbamiddal; annyira, amennyi hozam, s a fűtermés 78 százaié- sítették a felvett kalóriát, csapa- szükséges a szarvasmarha táplál- kát legelés és kihajtás közben le- dékos időben sokszor csánkig sár- kozásánál. így az alaptakarmánytiporták a jószágok. Ebből követ- bán voltak. Ezért fészerszerű is- 1501 nem kell abrakot adagolni, kezett, hogy az évi fűhozamoknak tállót építettünk, szilárd és rácsos anélkül is elérik a szükséges fe- csak mintegy felét érhették el, padozattal. hérjekoncentrációt. Azonkívül, mert nem sarjadhatott megfele- ’ hogy abrakot takarítanak meg, lően a legelő. Ezért az idei év ry,, ’ a rácsos Padozat alatt olcsóbb is ez a takarmányozás, májusában bevezették a tsz-ben nrasfel meter mely,- 35 köbméteres merj; egy kiló karbamid 14—15 a sávosan adagolt legeltetést. tragyaakna van minden húsz allat- kiló korpával egyenértékű; a korpa Mindezeket Forgó Istvántól, a tsz na!; A racsok közti résen az ak- óra körülbelül húsz forint kilo- föállattenyésztőjétől és Hegedűs naba jut a trágya, kívül pedig a grammonként, a karbamid pedig Józseftől, a Kaposvári Felsőfokú gondozok tolják majd széles lapá- csak három forintba kerül. Mezőgazdasági Technikum kutató tokkal a most készülő nagy ak- a szakályi kísérletek országos és szaktanácsadó osztályának tu- na p. feszítettek egy trágyaki- figyelmet keltettek, a már bevált dományos munkatársától tudtuk ®melot is, ezzel a nagy aknából eredmények pedig magukért be- meg. ós a rácsok alatti tárolókból szélnek. Hegedűs József tájékozmindjárt pótkocsira kerül a szer- tatása szerint, a sávos legeltetést vesanyag, s azzal a legelőre, vagy a dombóvári és a szárazdi tsz- a szántóföldekre viszik. De azzal pgjj js megkezdték, s jövőre a ta- a gondolattal is foglalkoznak, mási járás tizenegy termelőszö- hogy a helyszínen létrehoznak vet kezeiében akarják bevezetni. egy tőzegkeverő telepet. Mindez még a megvalósulás Ballabás László Elnökségi ülés az SZMT-nél Tegnap délelőtt Szekszárdon nya, sőt akad üzem, ahol még ülést tartott a Szakszervezetek zárható könyvszekrény sem ál! Megyei Tanácsának elnöksége, rendelkezésre, ez az oka, hogy sok Első napirendi pontként vitatták könyv elveszik. Az elnökség in- meg az 1965. évi munkatervi fel- tézkedéseket határozott el e helyadatok végrehajtásáról szóló je- zet megváltoztatására. A könyvien tést, melynek előadója Schrott- tárakegyre nagyobb mértékben se- ner Károly vezető titkár volt. Ez- gítik a szocialista brigádmozga- után — Soponyai Jánosnak, az lom fejlődését, a brigádok kultu- SZMT szervezési bizottsága veze- rális vállalásainak kialakítását, tőjének előterjesztése alapján — ezek teljesítését, az üzemi könyvtárak munkájáról A második napirendi pont leszóló jelentest tárgyalta meg az 2ás.ra tón Böröcz Já elnökség. ^ A jelentés az üzemi SZMT Vezet6 könyveiője adott tá- konytarhalozat jelentős gyara- jékoztatást az SZMT. valamint a podasaról számolt be, a könyv- megyebizottságok ügykezelési és aHomany 1960 óta csaknem meg- adminisztrációs munkájáról, majd duplázódott, az olvasok szama .............................. egyéb kérdéseket tárgyalt az elA Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság dolgozói az utolsó simításokat végzik a nagy dunai árvíztől meggyengült Báta—Pór- boly közti fő védelmi gáton, s november elején befejezik a helyreállítási munkát. Most azt tervezik, hogy Pörbölytől északra nem a régi gátakat erősítik, hanem új töltést építenek. A geSávos legeltetés — Mi a sávosan adagolt legeltetés lényege? — Az állatok mindig 1,20— , , 1,50 méter széles sávon legelnek folyamatában van. Maga a rácsos^ gyenge villanyárammal megtöltött Padozat ls a f^P°s7ar? drótvezeték, az úgynevezett vil- Mezőgazdasági Technikum ki ser - lanypásztor használatával. A mar- 7a7 faracsos’ betonrácsos, to- ha kénytelen lerágni mindazt a vabba beton, a tetejen deszkával füvet, ami előtte van, s ahogyan az°pkívül a betonrácson gumi- az állatok előre mennek, úgy ha- patfos- Az eddigi tapasztalatok lad utánuk a legelőápolási, mű- szeflnt a tisztán fara esős a leg- trágyázási és öntözési munka is. melegebb, de sima, ezert csusz FJ,o"ir cf/yri rf CV7 VflTl 07* állót r>lrlr o 7 flSiiC F&jtíl S.Z ällät/OK., 8. "teljesei aki a villanydrótot a következő betonos tartós, de hideg lesz a vezetői tanfolyam indult a me- pedig a Tolna megyei mozik jobb Hasznos kezdeményezés — nagy érdeklődés a mozi-üzemyezetői tanfolyam iránt A Tolna megyei Moziüzemi szerezhetnek. A tanfolyam iránt az áüa tokkal nak raíta az állatok, a teljesen Vállalat szervezésében mozi-üzem- nagy az érdeklődés, az eredmény ’ K/v+/-fK>/%n J« kJ irono+ői í o Tvf olírom irwliilt o mo_ norli rf o rí o morfuűi mo'zilr legelőszaikaszokra kicövekeli, s télen, úgy gondolják. A télen a gyében levő filmszínházak veze- és szakszerűbb üzemelésében arra is jut ideie hogy a trágyát gyakorlatban dől majd el, hogy tői részére. A tanfolyamot Szék- jelentkezik. szétegyengesse és az említett munkákat elvégezze. A vezetékekbe a Kapos folyó víziereje termeli az áramot, egy igen ügyes és tehetséges fiatalember: Harka János géplakatos, hegesztő szerkesztett melyik megoldás válik be. Hem szükséges abrak A kísérleti istálló feletti domszárdon tartják, rendszeresen harminc hallgató vesz részt az előadásokon. A tananyag, melyből év végén vizsgát tesznek érdekes és széles körű. A hallgatók nyolc tantárgyat tanulnak, töbműködő, lapátkerekes szerkezetet. — Ezzel a módszerrel mennyi tett a legelő fűhozama? ehhez ötletes. repülőmágnessel bon megtermelték a mintegy száz bek között matematikát, észtét!működő lanátkerekes szarvasmarhának szükséges siló- kát, muveszetpo htikát, üzemvitelt ™cshazaZomSZlédos Skónviból kükoncat. Most vágják a termést, de hozzátartozik természetesen ,,a„ szomszédos agyKonyidői s a betakarítás közben 50 deka- a munka- és tűzvédelem is. A si- időközönként^ átlátogato ^ körzeti gramm karbamidot és 20 deka keres vizsgák után valamennyi °fvos cs védőnő. A községfejlesz- — Becslésünk szerint 280—290 sót kevernek egy mázsa silóhoz, hallgató oklevelet kap, mely le- rési alapból most megvettek a mázsa a holdankénti hozam 70 A kaposvári intézet terve szerint hetővé teszi, hogy bármely nor- faluban egy arra alkalmas házat, | szakad málfilmes mozi üzemvezetői be- s abban két rendelőt és két váróosztásában dolgozzanak. Az üzem- sz°bát alakítanak ki, az egyiket vezetői tanfolyam mellett mozi- az orvosra várakozó betegeknek, T T• 11 • j r | -i r i | gépészeket is képeznek, amelyen a másikat a védőnőt felkereső 1 I cll)I) intézkedés U IOldek a még szakképesítéssel nem ren- kisgyermekes, vagy terhesanyák- ** delkező mozigépészek oklevelet nak. intézkedés a földek rendeltetésszerű hasznosításáról megkozehti a tízezret, a kölcsön- nökség Többek között megbe. zott könyvek száma pedig közel szélték a társadalmi bíróságok háromszorosa az ot évvel ezelőtti- tagjainak deCemberben megrendeKomoly nehézséget okoz több zendő tanácskozásával kapcsola- helyen a megfelelő helyiség hiá- tos előkészületeket. Körtöltéses menedékhelyet kapnak a gemenci erdő vadjai menci erdőnél vezet ugyanis a régi gát, amelyet most is nehéz megközelíteni. Az új töltést ezért szabad területen, az erdő mellett építik fel. Ezzel egyúttal a Duna- menti árvédelmi vonalat is megrövidítik két kilométerrel, mert átvágják az erdőben kanyargó régi gátívet. A régi és az új töltés mintegy három négyzetkilométernyi erdő- részt fog közre, s ezzel a körgáttal védett terület árvíz alkalmával kitűnő menedéket nyújthat a gemenci erdő vadjainak. Az erdő úgyszólván teljesen hullámtéri terület, amelyet a közepes árhullámok is elöntenek, s eddig csupán a vadrezervátum északi sarkában, a bogyiszlói öb- lözetben volt egy kisebb körtöltéses menedék az állatoknak. A gemenci erdő déli végén az idén készítik elő és a jövő évben építik fel a 3,5 kilométer hosszú új töltést, tehát a körgái zárószakaszát. Jóval erősebbre tervezik, mint a korábbiakat. A töltés teteje egy, az alja pedig kilenc méterrel lesz szélesebb, hogy a tartós árhullámok se áztassák át. A vízügyi szakemberek számításai szerint ezen a szakaszon az idei nagy áradáskor húsz centiméterrel magasabbra emelkedett volna a víz, ha nem át a gát a felső-Duna csehszlovákiai oldalán. Az új gemenci töltést azonban ennél az elméletileg számított vízszintné) is 1,1 méterrel magasabbra építik, így teljes biztonságot nyújt majd a töltés a nagy árvizek ellen. Egésx&égháx Pariban Páriban egészségházat rendez A kormány rendeletet hozott egyes erdőterületek felülvizsgálatáról és szántóföldi művelésbe adásáról. A rendelet tulajdonképpen a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961 évi törvény kiterjesztését, annak szélesebb körű megvalósítását jelenti. A rendelet kimondja, hogy azokat a 15 százaléknál nem nagyobb lejtésű területen telepített és az 1990. évi vágáséretté váló erdőket, amelyeknek területe mezőgazdasági nagyüzemi művelésre tartósan alkalmas — kivéve a véderdőket és a különleges rendeltetésű erdőket —, faállományuk kitermelése után folyamatosan szántóföldi művelésre kell átadni. Az érintett erdők nagy többségét a 40-es évek végén és az 50-es évek elején a tömeges földfelajánlások idején telepítették, amikor az egyébként mezőgazdasági művelésre alkalmas tartalékföldek egy részét csak erdősítéssel lehetett hasznosítani. A szántó- terület növelésének népgazdasági fontossága azonban szükségessé teszi, hogy a jövőben ezeken a területeken is az eredeti rendeltetésüknek megfelelő mezőgazdasági termelést folytassanak A rendeletben megállapított erdőket a megyei tanácsok mező- gazdasági osztályai vizsgálják felül és legkésőbb 1968. december 31-ig kijelölik a szántóföldi művelésbe vonható területeket. Természetesen a mezőgazdaságnak átadandó területeken is az üzem- tervek szerint, illetve vágáséretten termelik ki a faállományt. Bár a rendelet értelmében a jelenlegi erdők egy kis ré-.zén szántóföldet alakítanak majd ki, a földtörvény végrehajtása során összességében semmiképpen sem csökken, sőt még növekszik is az ország erdőállománya. A földek rendeltetésszerű hasznosításának idén befejeződő felülvizsgálata során ugyanis sok olyan leromlott legelőt, erodált domboldalt és más területet találtak, amelynek mezőgazdasági művelése nem kifizetődő, erdőtelepítésre viszont igen alkalmas. Eddig már több tízezer holdnyi, korábban a mezőgazdasághoz tartozott ilyen területet jelöltek ki erdősítésre. A most megjelent kormányrendelet arról is intézkedik, nogy ezeken a területeken meggyorsítsák a fatelepítés ütemét. (MTI)
