Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-28 / 254. szám

2 ÍOLNA MEGYEI NEPflJSÄG 1965. október 26. Hatvanöt ország közül 45 részt vesz az afro-ázsiai csúcsértekezleten 1,4 millió amerikai gyógyult ki a rákbetegségből Az amerikai rákkutató társa­Az UNESCO értekezletre hívja össze az európai országok oktatási minisztereit nélkül tartanak meg. A küldöttek másik része viszont azon az ál­lásponton van, hogy a kisebb af­ro-ázsiai államoknak meg kell tartaniok a konferenciát, hogy megerősítsék az őket egymáshoz fűző kapcsolatokat a nagyobb hatalmak beavatkozásának meg­akadályozására. A társaság közleménye szerint több mint kétmilliányian élnek olyanok Amerikában, akik ki­gyógyultak a rákból: az elmúlt öt évben megbetegedettek közül mintegy 700 000-en kerülnek be rövidesen a gyógyultalak számít­hatók közé. Algír (MTI) Az APS algériai sajtóügynökség kedd este nyilat­kozatot adott ki válaszul a kínai kormánynak arra a hivatalos bejelentésére, hogy nem vesz részt a november 5-re kitűzött afro-ázsiai csúcsértekezleten. Az értekezlet korábbi elhalasz­tása nem jelenthet precedenst — hangzik a nyilatkozat — ma a helyzet egészen más. Az országok többsége nem az elhalasztást, hanem az értekezlet megtartá­sát követeli. Az előkészítő bizott­ság, amelynek csak az a feladata, hogy értékelje az anyagi előké­születeket, nem avatkozhat be a külügyminiszteri értekezlet hatás­körébe. Az algériai sajtóügynökség be-- jelenti továbbá, hogy India és Líbia küldöttsége már megérke­zett, tíz másik ország külügy­miniszterét szerdára várják Al­gírba. Tájékozott forrás szerint az al­gériai kormány a történtek elle­nére folytatja az előkészületeket. A külügyminiszterek értekezleté­nek feladata lesz, hogy végleges döntést hozzon a csúcskonferen­cia sorsáról. Az ÜPI algériai hi­A Reuter szerint algériai dip­lomaták kifejezték azt a véle­ményüket, hogy a bojkott rontja Kína hitelét sok semleges ország szemében. Egyes küldöttek úgy érzik, hogy nem lenne jelentősé­ge egy olyan értekezletnek, ame­lyet az afro-ázsiai lakosság felét képviselő kormány részvétele ság becslése szerint a ma élő amerikaiak közül 1,4 millió gyó­gyult ki a rákbetegségből. Ez azonban csak azok száma, akik­nél az elmúlt öt esztendőben nem mutatkoztak a visszaesés jelei. Párizs (MTI). Az UNESCO 1967-ben rendezik meg, attól füg­gően, hogy mennyi időt vesz igénybe a napirendre kívánkozó kérdések előkészítése. Az UNESCO Végrehajtó Bizottsága elhatározta, hogy nemzetközi értekezletre hív- vatalos személyek kijelentéseit ja össze 31 európai tagállamának idézve azt írja, hogy a mintegy oktatásügyi minisztereit. A kon- elfogadta az osztrák kormány 65 afro-ázsiai ország közül 43 éíTflatilsáíS^S meghívását, hogy az európai is­mar bejelentette részvételét az iskolákra való előkészítése. A ta- kolaügyi miniszterek tanacskoza- értekezleten. lálkozót a jövő évben, vagy pedig sát Bécsben tartsák meg. Albérlő, fizikai dolgozó kapta a Győri-féle lakást Három lakás kiutalásáról dön­tött tegnap délutáni ülésén Szek­szárd Város Tanácsa igazgatási osztályának lakásügyi albizottsá­ga. Közülük az egyik, amit nem­rég a Népújság cikke nyomán visszavettek Győri Istvántól. A bizottsági ülésen, melyet dr. Kunczer Jenő elnök vezetésével tartottak, Péterfi Kálmán igazga­tási osztályvezető ismertette be­számolóját a város lakáshelyze­téről, ezt egy hét múlva a vá­rosi tanács vb-üíése elé terjeszti. Ebben egyebek között szerepel az, hogy 1960 óta átlagosan éven­te 600 fővel gyarapodik a város lakóinak száma. Jelenleg a be­nyújtott lakásigénylés eléri az ezret. Az elmúlt öt évben 51 százalékát tudták kielégíteni az igényléseknek. A magánerőből történő lakásépítés lehetősége nincs kihasználva a városban. Szövetkezeti lakást 1962 óta 96-ot építettek, még 145 igénylés ér­vényben van. Minőségi csere, te­hát zsúfolt körülményekből két szobás lakásba való beköltözés egy év alatt 40 történt. A lakás­ügyi albizottság javaslatot tett arra, hogy ezentúl minőségi cse­re esetén kötelessége legyen ki-1 festetnie az elhagyott lakást an-1 nak, aki nagyobb lakásba költö­zik. A Győri-féle két szoba, össz­komfortos lakást Varga István kórházi fizikai dolgozó kapta, aki ötödmagával, három apró gyermekkel albérletben lakik egy olyan szoba-konyhás lakás­ban, ahol a főbérlő is egy négy­tagú család. Vargáék legidősebb gyermeke három éves. A szülők keresete összesen 2300 forint. A lakásügyi albizottságot az említett cikk megjelenése után sokan vádolták azzal, hogy miért adott lakást Győri Istvánnak. Ezért most kérik a bizottság tag­jai, hogy közöljük: a lakást ez év februárjában nem a városi tanács lakásügyi albizottsága utalta ki Győri Istvánnak, hanem az első bérlő kijelölés jogán jutott a lakáshoz. Természetesein ezzel a tegnapi kiutalással a közvélemény is elég­tételt kapott az ügyben, hiszen a leginkább rászorulók közül is olyan nevet választott ki a bi­zottság, amely valóban méltó egy új lakás előszobájának ajtajára, a hatósági zár eltávolítása után. (gemenczi) Sukarno fogadta „Káderezés“ Amerikában ii. FBI-módszerek a magáncégeknél A gyorsan növekvő ellenőrzési hisztéria érthetővé teszi, hogy sokezer „szimatoló”, aki a kor­mányszerveknél kapott ilyen ki­képzést, betódul a jobban jöve­delmező magán-businessbe. A Wall Street Journal, az amerikai nagytőke legtekintélyesebb lapja nemrég ezt a főcímet adta egyik számának: „MORE COMPANIES FIND MANAGEMENT TA­LENTS AMONG EX-FBI AGENTS”. Magyarul: Mind több társaság talál tehetséges veze­tőket volt FBI-ügynökök között. A jelenlegi aktív FBI-létszám- nak legalább 75 százaléka azok­nak a száma, akik nyugdíjazás után — vagy éppen messze a nyugdíjkorhatár elérése előtt — átmentek a „maszek” frontra, munkavállalók lenyoomozására. FBI-ügynökök maszek Az FBI Volt Alkalmazottainak Szövetsége ezeknek a tömörülé­se. Ennek a furcsa szervezetnek a New York-i Madison Avenue 274 szám alatti főirodája főleg „munkaközvetítéssel” foglalkozik. Tagnévsorukban egyébként két volt kormányzó (New Mexiko és North Carolina államoké), vala­mint egy (floridai) főügyész is található... Egyedül Fordéknál 39 volt FBI- tag dolgozik vezető beosztásban, kétszáz egykori kollégájuk pedig külön nyomozócéget alapított Fi- delifacts néven. Munkájuk lé­nyege: az előfizető vállalatok személyzeti osztályai rövid időn belül és szabott áron megkapják bármelyik régebbi dolgozójuk vagy munkát kérő jelöltjük „em­beri és politikai röntgenleletét”. Az igazgató mindent lát A kontroli-hisztéria növékedé oZrtek lénve«es eleme a ko-szerű kémtechnika. Minden pillanat­ban — állapítja meg Packard — amerikai munkavállalók millióit figyelik meg vagy hallgatják le anélkül, hogy azok tudnának ró­la. A General Precision, a Gene­ral Electric, az RCA és a többi „nagy menő" ezrével adja el a nagyvállalatoknak a kifejezetten dolgozók megfigyelésére szolgáló különleges tv-berendezéseket. Ha a ögyeltetők nagyon ragaszkod­nak ahhoz, hogy a megfigyeltek ne vegyenek észre semmit, a ka­merának rejtettnek kell lennie. Max Kanter, az ilyen készülé­keket gyártó és heti 200 dollá­rért kölcsönző ITV cég elnöke kijelentette: — Ma már az sem probléma, ha a lencsének nem szabad lát­szania. Nyugodtan eltakarhatjuk azt is, ha fókuszát az álcázó dol­gon túlra állítjuk be, a készülék „átlát” mindenen. Mind több a nagyon kicsi vagy nagyon külön­leges kémlelő-kamera. A cégek egyes vezetőinek irodafalát be­borítják a rejtett kamerák meg­figyeléseinek eredményét közve­títő képernyők. Mint' az egyik amerikai szociológus írta: Régen a munkás tudta, mikor emyedhet el egy percre, hiszen — bár az amerikai munkatempó mindig is hajszás volt — legalább látta, mikor nem néznek a körmére. Most viszont nem tudhatja, hol és mikor szegeződik rá a kamera lencséje. Bádió a rúzsban Folyik a megfigyelés ultra­modem fényképezőgépek segítsé­gével is. Sok nagyüzem bevezet­te munkásai szemmeltartására az úgynevezett Automatic Photo Systemet, az automatikus foto- rendszert. Lényege: a gondosan álcázott berendezéseket „fotoelekt- rikus szemmel” látják el és en­nek segítségével a gép, bizonyos időbeli rendszer szerint, sokezer felvételt készít. Az olyan trükkök, mint az ön­gyújtóba vagy más hasonló nagy­ságú tárgyba épített fényképe­zőgép, lassan már a klasszikus eszközök kategóriájába tartoznak. Ma már nem ritkaság a nagy­üzemek személyzeti Osztályainak cirkáló tagjainál sem az ajak­rúzsba, golyóstollba vagy éppen kockacukorba (!) épített fotobe- rendezés, esetleg rádiókészülék. A különleges lehallgató-berende­zések egyik legnagyobb szállító­ja, a floridai Oaklandban levő Solar Research — hála a mam- mutvállalatok rendeléseinek — az elmúlt ké^ évben megnégy­szerezte eladott készítményeinek számát. Harmat Endre Következik: „Bizalmas!” a kínai nagykövetet Djakarta (MTI). Sukarno elnök kedden fogadta Jao Csung-ming kínai nagykövetet és közel egy órás megbeszélést folytatott vele. Mint az UPI megjegyzi, ez volt az indonéz elnök'és a kínai nagykö­vet első találkozása az október 1-i államcsínykísérlet óta. A meg­beszélés után Sukarno az UPI tu­dósítójának kijelentette: „Jegyez­ze fel: Kína és Indonézia kapcso­latai továbbra is szilárdak, habár egyes elemek erőfeszítéseket tesz­nek a két ország viszonyának el­mérgesítésére. Az elnök további részleteket nem közölt a beszélge­tésről, amely a tervek szerint szerdán este folytatódik. Az indonéz hadsereg közölte, ■ hogy az államcsínykísérlet támo- 'gatói ellen folytatott tisztogató I műveletei során újabb letartózta- 1 tásokat foganatosítottak és titkos lőszerraktárakat fedeztek fel. Dja- kartából érkezett értesülések sze­rint az eddig letartóztatottak szá­mát több mint kétezerre becsülik; Az ültetvények ügyeivel foglal­kozó indonéz miniszter kedd este közölte, hogy az ültetvények mun­kásainak szakszervezete „munka­lassító sztrájkot” szervezett. Az AFP a malaysiai rádió köz­lését idézve arról ír, hogy az in­donéz képviselőház elnöke elren­delte a kommunista képviselők­nek fenntartott termek bezárását, mert hat kommunista képviselő „illegálisan” megbeszélést tartott a parlament épületében. Indonéziai katonák Celebeszen megtalálták és megölték a Darui Iszlám fanatikus mohamedán szekta egyik felkelő vezetőjét. A szekta vezetőjének hívei a dzsun­gelbe menekültek. Záróráig az italboltban Az ablakban ott a tájékoztató, amelyről leolvashatom, hogy nyi­tás reggel hatkor, zárás délelőtt tízkor. E nyitvatartási idő a hét­köznapokra és a délelőttökre vo­natkozik, de Vida János nem ra­gaszkodik túl mereven sem a nyitás, sem a zárás időpontjá­hoz. Megfelelő rugalmassággal, a körülményekhez alkalmazko­dik és nyáron öt órakor beenge­di a vendégeket, most őszidőben pedig fél hatkor. Szóval reggel a munkába induló tsz-tagokhoz, délelőtt az autóbusszal érkező, vagy az arra várakozó népekhez igazodik. Az italbolt faddi „vi­szonylatban” a község egyik for­galmas pontján, jó helyen van, mert előtte az autóbusz-megálló, szomszédságában a bolt, szóval napközben sok ember jár erre­felé. Nemcsak ráérőlc, vagy lő­dörgők, hanem azok is, akik az orvoshoz, vagy a tanácsházra igyekeznek. Figyelőállásomat elfoglalva, en­nek a hétköznapnak a délelőttjén először a környéket tanulmá­nyoztam. A kora reggeli csúcs- forgalom simán, zökkenő nélkül zajlott le. A munkába siető tsz- tagok egy része nagy sietve fel­hörpintette a féldecit, és indult a határba. Senki sem felejtette magát a kocsmában, hiszen még sok a dolog: törik a kukoricát, vetik a búzát, vétek lenne tehát a csellengés. Azért az italbolt környéke nem néptelen teljesen. Néhány asz- szony az autóbuszra várakozik, a közelben mesteremberek új jár­dát csinálnak, nagynéha kukori­cával megpakolt vontató halad el az úton, és megszámoltam, hogy hét kerékpár támaszkodik a falhoz. Távolabb viszont utca- hossznyi a csend, sehol semmi mozgás. Csend van bent a kocs­mában is. Aztán akaratlanul is oda kell figyelni ara a torzonborz alakra, aki kilép az italboltból, -odalép az egyik kerékpárhoz, majd té­továzva megáll, látni rajta, in­dulna is, meg nem is. Kotorász a zsebében, aprópénzt vesz elő és elmerülten számolja a fillére­ket. Tipikus italbolt előtti csend­élet. Minden jel arra mutat, hogy ez az alak nem elmenni, hanem visszafordulni szándéko­zik. Hétköznap van és dologidő. Ö mintha mégis ráérne. Oda­megyek hozzá és megszólítom: — Hol dolgozik,. fiatalember? Cseppet sem barátságos tekin­tettel felnéz. — Megyek haza. Én még fia­talkorú vagyok, megyek haza. — Hány éves? — Tizenhat. — Többnek nézem. — Én még fiatalkorú vagyok. — Nem dolgozik? — Az erdőgazdaságnál dolgoz­tam. Megyek haza. De csak néhány lépést tesz meg, aztán rátámaszkodik a bi­cikli-kormányra és dühös tekin­tettel figyeli, hogy jegyzetelek. Előkerül v alahonnét egy elha­nyagolt külsejű nő, akivel élénk eszmecserébe kezd. Időnként mindketten felém lesnek. Eköz­ben a kocsmaajtó ismét nyílik és idősebb ember lép ki rajta. Sós­kiflit majszol, hozzám lép és megkérdezi: nem láttam-e a gaz­dáját? Mondom neki, hogy nem. Erre előadja, hogy nyugdíjas, de napszámosmuvkát végez. Rá­nézek. — Itt? Somolyog. — Elromlott a biciklim, azt várom, hogy megcsinálják és vá­rom a gazdámat. — Ki a gazdája? — A Pánczél Jóska.

Next

/
Thumbnails
Contents