Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-23 / 250. szám
_ _ . ... _ VRAC PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK . TOLNA MEGYEI^ mr am NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 250. szám. ARA: 60 FILLER. Szombat, 1965. október 23. Részletes rádióműsor 5. o. Fehér Lajos elvtárs Tolna megyei látogatása Amint arról tegnapi számunkban már hírt adtunk, csütörtökön reggel kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett Fehér Lajos elvtárs, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A megyei pártbizottságon Virág István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke, s több megyei vezető részvételével értékelték megyénk mezőgazdaságának eredményeit, valamint az őszi mezőgazdasági munkák állását. Sok szó esett a betakarításról, a vetőszántásról, az őszi mélyszántásról, az állattenyésztés kérdéseiről, s a gazdaságos takarmányozás lehetőségeiről. A kormány elnökhelyettese megelégedéssel vette tudomásul, hogy állami gazdaságaink már befejezték az őszi vetést, s termelőszövetkezeteink is tartják azt az ütemet, amit a jövő évi kenyér biztosítása érdekében korábban terveztek. Külön kérdésként szerepelt az ifjúság segítése. A jelenlévő megyei vezetők elmondták, hogy a fiatalok eddig 220 000 óra társadami munkával támogatták a betakarítást, igen sokat segített a részes művelés. Fehér elvtárs úgy vélekedett: Nem kell sajnálni azt a részt, amit például a kukoricatörés során a szövetkezeti gazdák kapnak, mert a részes munkával meggyorsított betakarítás annál sokkal több hasznot hoz a népgazdaságnak. Az a színes térkép Á csütörtöki tájékoztatón a me- területein gazdálkodó szövetkegye vezetői egy többszínűre kisa- zetekbetn a mostaninál is nagyobb tírozott térképet mutattak Fehér gondot kell fordítani a pillangós elvtársnák. A több közül főként takarmánynövények termesztésé- a zöld érdekes. Az ezzel jelölt te- re és az állattenyésztés kiszélesí- rülsten gazdálkodnak ugyanis tésére. Ez két okból is hasznos- azok a termelőszövetkezetek, nak látszik: az évelő pillangósok amelyeknek körülményei igen jó takarmányalapot biztosítanak mostohák. A meredek, gyakran megfelelő kezelés esetén az áliat- 17 százalékosnál is nagyobb lej- állománynak, ugyanakkor a magtők megnehezítik a földek műve- fogással jelentős jövedelemhez lését, a modern gépek alkalma- juthatnak a gazdaságok. S többletzását, az erózió pedig jelentősen ként ott van még egy szempont: csökkenti a terméseredményeket. a lucerna, a vöröshere, a baltacím Virág elvtárs elmondotta: Felmé- valamennyit segít az erózió meg- réseket végeztek a nehéz körül- fékezésében. menyek között dolgozó gazdaságokról, s ennek során felszínre került, hogy nem sikerült megnyugtató módon kialakítani ezekben a termelés szerkezetét. GyákArra is rámutatott a kormány elnökhelyettese, hogy azon a bizonyos térképen zölddel jelölt területeken a mostoha körülmények között gazdálkodó termelőran olyan terveket kapnak a szövetkezetek fordítsanak nagyobb gazdaságok, amelyek nem igazod- §ondot a szarvasmarha és birka nak megfelelően a domborzati vi- tenyésztésére. A férőhelyprobléma szanyokhoz. Szükség van bizo- kétségtelen. Vannak azonban nyos művelési ágváltoztatásokra. még kihasználatlan tartalékok, így például célszerűnek látszik a jelenleg üresen álló háztáji is- 17 százalékon felüli lejtők fásítása, tállók. Ezekben sok jószágot lehetFehér elvtárs felhívta a figyel- 9f e?óelyezni, még bémeyelés út«* *™. k® »»»- * "w. mind a bonyhádi körzet dombos lan. Mőcsényi szövetkezeti gazdák között Délután ismét a nehéz körülmények között működő termelő- szövetkezetek helyzete szerepelt napirenden. Fehér elvtárs több megyei vezető kíséretében megtekintette Mórágy és Mőcsény körttyékét. A tapasztalatokról és gondokról a mőcsényi Mező Imre Termelőszövetkezetben folytatott eszmecserét a közös gazdaság vezetőivel és tagjaival. Ruzics Tibor, a termelőszövetkezet elnöke rövid tájékoztatóban mutatta be a gazdaságot, s beszélt azokról a nehézségekről, amelyek körülményessé teszik a működést, befolyásolják a termelési eredmények, valamint a tagság jövedelmének alakulását. Fehér Lajos elvtárs több kérdést tett fel, amelyekre az elnök, a főkönyvelő, valamint Fried- mann Gusztáv és Sikabonyi Miklós agronómusok, illetve a jelenlévő vezetőségi tagok válaszoltak. Az elnök tájékoztatójából, valamint a kapott válaszokból alakult ki a teljes kép: amely szerint a mőcsényi szövetkezet gyengébb, mint mondjuk a bonyhádi Petőfi, de az elmúlt években sokat fejlődött, s a mostoha körülmények, valamint a nagyméretű talajerózió ellenére eredményei meghaladják a termelőszövetkezetek megalakulását megelőző évek színvonalát. Mőcsényben megint szó került a talajjavításról. Többen javasolták: az állam vállalja magára az erózió megfékezését. Fehér elvtárs hangsúlyozta: A kormány sosem zárkózott él a termelőszövetkezetek sokoldalú támogatásától. Most azonban azon is gondolkozni kell már, mit tehet a szövetkezet tagsága saját erőből a talajjavításért. A kormány a csatornák szabályozásához jelentős anyagi támogatást nyújt, de mintha ezzel nem élnének kellőképpen. Pesszimizmusra nincs ok A közvetlen és sok témára kiterjedő beszélgetés végén Fehér Lajos elvtárs rövid beszédet tartott. Bevezetőben elmondotta: figyelmesen hallgatta az elnök tájékoztatóját, valamint a nehézségekkel kapcsolatos megnyilatkozásokat. Nem kerülte el azonban a figyelmét az sem, hogy a mőcsényi közös gazdaság az elmúlt évek alatt fejlődött. Majd így folytatta: — Az idei esztendő kritikus volt, nemcsak a mőcsényi szövetkezeti gazdák, hanem az egész ország számára. Pesszimizmusra, elkeseredésre azonban semmi ok sincs. Nincs csatavesztés, termelőszövetkezeteink sikerrel zárják az esztendőt. A szélsőséges időjárás és az árvízkár ellenére is terméseredményeink nőttek és ez feltétlenül reménykedésre ad okot. Mőcsényben sem kell senkinek sem önmagát vádolnia: a nehezebb helyzetet főként a természeti okok idézték elő. A falu gazdái szorgalmas, törekvő emberek. Úgy látom, hogy az aikarás megtalálható a vezetőségben és a tagságban egyaránt. Erkölcsi tőkéjük megvan, hiszen régen az egyéni gazdát egy-egy ilyen nehezebb év szinte a csőd szélére juttatta. A következőkben szólt a fiatalok faluról történő elvándorlásáról. — Az az idő, amikor nagyobb méretű volt az elvándorlás — állapította meg — a vége felé közeledik. Befejeződött az ipar extanzív története. Gyárainkban található fölös munkaerő, s számúkra majd a mezőgazdaság nyújt munkaalkalmat. Ismét a nehezebb helyzetben lévő termelőszövetkezetek kerültek sorra; A kormány elnökhelyettese egyebek között megállapította: Rövid idő alatt történő kilábalást ígérni mindenki részéről felelőtlenség lenne. Majd ezeket mondotta: — A dombos vidékeken nagy beruházásokra lenne szükség. Az ország erőforrásai viszont nem végtelenek. így a lehetőségeken belül kell gondolkozni és gazdálkodni. Nagyobb teret kell szentelni a gazdaságok terveiben az évelő pillangósok termesztésének és az állattenyésztésnek. Legyen szerkezeti módosítás, elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés javára. Ez nagy hasznot hoz a termelő- szövetkezeteknek és a népgazdaságnak is. Vannak problémák a talajjavítás körül? Igen. Úgy tűnik azonban, mintha mindig csak ezeket néznénk, s nem a megszüntetésükre alkalmas módokat keresnénk. Többet kell alkalmazni a rétegvonalú szántást, be kell vetni a váltvaforgató ekéket. Ugyanakkor hozzá kell látni a völgyek vízrendezéséhez. Ebben a munkában azonban ne várjunk mindig a gépekre, meg a vízügyi szervekre. Még kiegészítő keresetnek is jó az a köbméterenkénti 10 forint, amit államunk ad azoknak. akik nekilátnak a patakok szabályozásának. (Folytatás a 2. oldalon.) A Komintern hagyományai élnek a kommunista pártok harcában A 35 kommunista- és munkáspárt prágai nemzetközi találkozóján, amelyet a Komintern hetedik kongresszusának 30. évfordulója alkalmából tartanak, mint már jelentettük, beszédet mondott Borisz Ponomarjov, az SZKP küldöttségének vezetője, az SZKP Központi Bizottságának titkára. Kifejtette, hogy a Komintern VII. kongresszusa a nemzetközi kommunista mozgalom történetének kiemelkedő eseményei közé tartozott, elősegítette a mozgalom fellendülését, a marxista— leninista elmélet gazdagodását, a munkásosztály, a néptömegek alapvető érdekeiért, a fasizmus és a világháború ellen vívott harc stratégiájának és taktikájának kifejlesztését. A Komintern-kong- resszus határozatai hozzájárultak a jobboldali opportunizmus és a baloldaliaskodó doktrinérség ellen vívott harchoz. A kongresszus eszméi ma is segítséget nyújtanak a kommunistáknak világtörténelmi feladataik megoldásában. — A Komintern hagyományai élnek a kommunista pártok harcában, amelyet a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a békéért és a szocializmusért, a nemzetközi kommunista mozgalomnak a marxizmus—leninizmus elvein alapuló egységéért vívnak — folytatta a szónok. — A kommunisták egységének megszilárdítása a marxisták—leninisták elsőrendű feladata. Az SZKP véleménye szerint ma még jobban szükséges, mint valaha a kommunizmus vi-. lághadserege sorainak összefogása. — A Szovjetunió Kommunista Pártja világosan látja a nemzetközi kommunista mozgalomban fennálló nehézségek teljes komolyságát — folytatta. — Ezért az SZKP mindent elkövet, hogy elvi, marxista—leninista alapon kiküszöbölődjenek ezek a nehézségek. Lankadatlanul arra törekszik, hogy megszűnjenek a nézeteltérések, egységes akciók bontakozzanak ki a közös célokért vívott harcban, két- és sokoldalú találkozókat tartsanak valamennyi kommunista párt egyetértésének megteremtése céljából. Pártunk szilárdan arra törekszik, hogy a szocialista közösség összeforrjon a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvei alapján. Az SZKP Központi Bizottsága minden lehetőt megtett, hogy rendezze kapcsolatait a Kínai Kommunista Párttal. Mint a nemzetközi kommunista mozgalom előtt ismeretes, az általunk tett lépések nem vezettek pozitív eredményre. — Az SZKP a többi marxista— leninista párttal együtt magasan lobogtatja a nemzetközi kommunista hadsorok marxista—leninista elvek alapján való összefogásának zászlaját. Nem széthúzás, hanem összefogás: ez pártunk jelszava — mondotta Ponomarjov. Á munkalehetőségekről, a jövő éri tanácsi költségvetés tervezetéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, a délelőtti órákban a megyei tanács üléstermében ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A vb-ülés első napirendi pontjában dr. Polgár Ferenc, a végrehajtó bizottság titkára tette meg jelentését a lejárt határidejű vb-határoza- tok végrehajtásáról) Ezután került sor dr. Teszler Vendel előterjesztésében a második napirendi pont megvitatására, amely Tolna megye munkaerő-helyzetével, a fiatalok sajátos foglalkoztatási problémáival foglalkozott. Tolna megye népessége az elmúlt öt év folyamán valamivel több mint 10 ezer emberrel csökkent. Ez a rendkívül magas csökkenés részben abból adódott, hogy kevés a megyében a foglalkoztatási lehetőség. A mezőgazdaságból a nagyüzemi termelés térhódításával felszabaduló munkaerő számára a megye területén nem állt megfelelő munkahely rendelkezésre, s így érvényesülhetett ilyen nagymértékben más rohamosan iparosodó területek szívóhatása. Ezer főt meghaladó foglalkoztatottságot biztosító üzem csupán egyetlen van — Simon tornyai Bőrgyár — s 500—1000-es létszámú vállalat is csupán hét van a megyében, így. bár a mezőgazdaság szocialista átszervezésével az ágazat munkaerőigénye csökkent, a legfontosabb foglalkoztatási ág tétovábbra is a mezőgazdaság maradt. A keresők 54 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. A termelőszövetkezeti tagok magas korösszetétele miatt, a csökkenő munkaerőigény mellett is, a jövőben a jelenleginél nagyobb mértékű új fiatal munkaerő belépése válik szükségessé. A felmérések azonban arról tanúskodnak, hogy a nyolc általános iskolát elvégző fiatalok zöme továbbtanul; Általános jelenségnek mondható, hogy a középiskolát végzettek mezőgazdasági munkára nem kívánnak elhelyezkedni, és ameny- nyiben megyén belül más elhelyezkedési lehetőség alig van, inkább az elvándorlást választják. Ezen a‘ helyzeten csak úgy lehet segíteni, ha a jövőben a beiskolázási keretszámok kialakításánál jobban figyelembe veszik a különböző népgazdasági ágak munkásigényeit. A harmadik napirendi pontot Vancsa Sándor, a tanács pénzügyi osztályvezetője terjesztette elő. Tolna megye tanácsainak 1966 évi költségvetési és község- fejlesztési tervjavaslatát a végrehajtó bizottsági ülés elfogadta«
