Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-21 / 248. szám
6 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAO 1965. október 31. „Becsületes, törvénytisztelő, munkát és hazáját szerető embereket kell nevelnünk" Bíró Mihálynak, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársának felszólalása a kommunista sportvezetők megyei értekezletén Mini arról lapunk vasárnapi számában már részletes tudósítást adtunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága a kommunista sportvezetők részére értekezletet tartott, A vitaindító beszámolót Kerekes Miklós, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osztályvezetője tartotta, melyből részleteket lúizöl- tünk vasárnapi számunkban, Ezúttal a beszámolót követő felszólalásokat közöljük kivonatosan: Németh Miklós, Pálja: — A falusi pártszervezetek keveset, vagy egyáltalán nem foglalkoznak a sportkör munkájával, nem számoltatják be őket. Pálfán például két év alatt egyszer sem kérdezték meg a sportvezetőket, milyen munkát végeztek eddig. Ez is hozzájárul, hogy a községben a sport hanyatlik. Váradi István, Belecska: — Több anyagi és erkölcsi támogatást várunk, elsősorban onnan, akiknek a gyermekei a sportkörben találják meg a szórakozást, sportolást. A Belecskai Sportkör a termelőszövetkezettől egy fillér támogatást sem kap, pedig 3—4000 forint is segítene. A fiatalok igénylik a sportot, a Kilián Test- nevelési Mozgalomban is nagyobb eredményeket érhetnénk el, ha a pedagógusok is segítenének. A társadalmi munkásoknak viszont nagyobb megbecsülést kell adni, még a járási tanács pénzügyi osztálya részéről is. Fátrai Jakab, Bonyhád: — A sportköri és gazdasági vezetőknek meg kell érteni, hogy nemcsak a labdarúgást, hanem a többi sportágat is támogatni kell. A helyes szemlélet és erkölcs kialakítása nevelés kérdése. Előfgrdul^. £ogy a csapat győzelme esetén a játékosokat örömükben feldobják, az edzőt dicsérik, a következő héten viszont, ha a csapat kikap ócsárolják őket és az edző távozását követelik. Elismerően szólt a szövetségek munkájáról, majd helytelenítette, hogy az edzők egy része a nevelést a szülőkre és az iskolákra hárítja azzal, hogy ez nem az ő feladatuk. Danka Vilmos, Hőgyész:—Nagy öröm, hogy a megyei pártbizottság lehetővé tette a kommunista sportvezetők tanácskozását. A társadalmi munkát a jövőben jobban meg kell becsülni, így elérjük, hogy nemcsak egy-két ember fog dolgozni. Ha a sportkör és a munkahely kapcsolata jó, szép eredményeket lehet elérni. A hő- gyészi gazdaság szocialista bri- gádtagjai vállalták, hogy a sport- versenyeken példamutatóan viselkednek, a pálya építésénél segédkeznek. Ezt a vállalást eddig teljesítették. Vicze János, Bátaszék: — Az MSZMP Politikai Bizottságának határozata után a községi párt- szervezet segítséget adott a sportkörnek a tömegsportbizottság megalakulásához. Az eredmény várakozáson felüli volt. Amellett, hogy sok új fiatal kapcsolódott be a sportolásba, például az atlétikai szakosztálynak minőségi fejlődést is hozott. A probléma: nincs felszerelés, a bajnokságban szereplő csapatokét kell odaadni az alkalomszerűen sportolóknak. A kádár ktsz megértette a problémákat és vásárolt felszerelést, de például a tsz mereven elzárkózik a felszerelés-vásárlás, vagy egyéb támogatás elől. Gyorsok István, Szászvár: — Sok segítséget kaptunk a beszámolóból, mely hűen tükrözi a megye sporthelyzetét. Sportkörünkben a nevelést tűztük célul, ez az elsődleges feladat. A labdarúgók a KISZ-en belül politikai nevelésben részesülnek. Sportolóinkkal sikerült megértetni, hogy nem a sport, hanem a munka az elsődleges feladat, örömmel jelenthetem, hogy sportolóink között sok a párttag, többségük különböző iskolákban tovább képzi magát. Sokan jelentkeznek nálunk, hogy ott kívánnak sportolni, de minden esetben közöljük, hogy nálunk a mérce magas, a sportolóknak a munkában is ki kell tűnni. Három év alatt 15 000 óra társadalmi munkát végeztünk a sporttelepünkön. Évente 15 000 forintot költünk felszerelésekre, az alkalomszerűen sportolók részére. Szabó Sándor, Simontornya: — Sajnos a pártszervezetek is hajlamosak a pályán elért eredmények alapján értékelni a csapatot, az egyént. Mi is elmulasztottuk a sportkör vezetőségének beszámoltatását. Nemcsak gazdasági, hanem sport terén is nagyobb ellenőrzés kell. A különböző szervek támogatása nem kielégítő. így például Simontor- nyán, a Szőrmefeldolgozó Vállalat 300 munkással dolgozik. Közülük sokan nálunk sportolnak, de anyagi támogatást nem adnak az SBTC-nek. Lépő László, a megyei TS elnöke: — A beszámoló jól érzékeltette a fennálló problémákat. Ezért helyes a mai tanácskozás, és jó lenne ezt évenként megrendezni. Az átszervezés óta tovább javult a viszony a különböző szervekkel. Sajnos, nem mindenütt fogadják be a KlSZ-fiata- lokat a vezetőségbe, mondván, miért szólnak bele a' fiatalok az irányításba. Javul a szakszövetségek munkája, jobb a rendezés, több a verseny. Nagy problémánk, hogy még ma is akadnak olyan vezetők, akik nem ismerik el a sportot társadalmi munkának. Az edzők, a bér maximumát kérik, de munkájukat csak részint végzik el, a szerződésben vállalt munkaidő 50—60 százalékét dolgozzák. Nagy önbizalmat ad további munkánkhoz, hogy minden segítséget megkaptunk a megyei és a járási pártbizottságoktól. Bíró Mihály felszólalása — Az elhangzott beszámolóval egyetértek, mert az híven tükrözi a párt Központi Bizottságának állásfoglalását. A mai értekezlet is mutatja, .hogy a legtöbb probléma — az elmondottak alapján, — a sportmozgalommal való törődéssel van. A sportmozgalmat ismerjük és szeretjük, de ez még nem elég. Az 1962-es politikai bizottsági határozat volt ami leszögezte a feladatokat. Pártunk a feladatok végrehajtását a sport- mozgalomban dolgozó kommunistákon keresztül kívánja elérni, célkitűzéseit végrehajtani. A párt- szervezetek vezetőinek azt ajánlom, hogy beszélgetések formájában is értesüljenek, ismerjék meg a sportkörök helyzetét. — Az országos aktívaértekezlet megállapította: A sportmozgalom megtalálta helyét a társadalomban. Tisztázódott a sport társadalmi szerepe. De vannak példák arra is, hogy egyes helyeken vagy túlságosan előtérbe helyezik a sportot, vagy nem értékelik eléggé annak feladatát Egy bizonyos: a sportmunka nem lehet a termelés, a termelékenység gátlója, mert ezzel a népgazdaság, a párt célkitűzéseinek ellenségévé válik. A sporttevékenység egyik alapelve, társadalmi jelentősége abban van, hogy elősegítse a dolgozók egészségének megvédését, fizikai képességének növelését, a termelés fokozásához való hozzájárulást A várható eredmények miatt semmiféle engedményt nem szabad tenni a sporttal kapcsolatban. Tapasztaltunk már ebben a kérdésben egyet-mást, s habár önök erről nem is beszéltek, ilyen jelenségek biztosan vannak a megyében is. — Az aktívák nevelésével kapcsolatban az elhangzottak azt mutatják, hogy az elvtársak foglalkoztak ezzel a feladattal is. De hogyan végezzük ezt a munkát? Mint elmondották, előfordul, hogy a téli tanfolyamokon részt vesznek az aktívajelöltek, ez alatt a termelésből kiesnek, és amikor már dolgozni kellene a sport- mozgalom érdekében, visszalépnek. Pedig a tanfolyam megtartása, az előadók biztosítása mind nagy anyagi terhet jelent a népgazdaság számára. A nevelésben jelentős az edző szerepe, a sportvezetők példamutatása. A fiataloktól sportszerű magatartást csak úgy lehet kívánni, ha sportvezető edző is példát mutat Es itt szeretnék szólni arról, hogy a kommunista aktívák egyik legnagyobb feladata az, hogy ne váljanak mindenek előtt szurkolóvá. A tömeg, a sportközönség nevelése is a sportvezetők, a kommunista aktívák feladata. Elsősorban példamutatással érhető el eredmény. Itt kapnak feladatot a különböző társadalmi szervek, mint a KISZ és a szakszervezet. Szerintem a KISZ-nek és a szakszervezetnek nagy szerepe van a sportélet irányításában. — Engedjék meg, hogy néhány fogalmi kérdéssel is foglalkozzam: a hozzászólások során többször elhangzott, hogy minőségi sport. A minőségi szó fogalom, ami valamihez viszonyítva minőségit jelent. Tehát, ha egy csapat a megyei bajnokságban szerepel, már valamihez minőségi, mégsem helyes ennek a szónak a használata. Minőségi sportról csak bizonyos fok elérése után beszélhetünk. Másik kérdés a tömegsport. Itt jó lenne, ha két fogalmat használnánk: állandó és időnkénti sportolás. Becsületes és törvénytisztelő, munkát és hazáját szerető embereket kell nevelnünk. És ez a munka a kommunistákra vár elsősorban. Nem lehetünk csak szurkolók, nekünk vezetni kell ezt a sportmozgalmat. Cselekedni kell ennek érdekében és ezt a munkát nekünk kell végrehajtani, nem várhatunk másra. Biró Mihály elvtárs felszólalása után Lépő László, a megyei TS elnöke tartott záróbeszédet. Kosárlabda HB II Idegenben a nők győztek, a férfiak kikaptak Szehszá rd—Bp. OMI 45:44 (21:19) Összeállítás: Borcsáné (2), Kurucz (10) — Budavári (12) — Gelszi (9), Varga (8). Csere: Faival (2). Fusz (2), dr. Péntekné. A Petőfi női csapata nem várt szoros eredménnyel tudta csak legyőzni a sereghajtók között szereplő budapestieket. A szekszárdi lányok Jobban játszottak, mint az előző heti mérkőzésen, de Csepreghy mellett a mérkőzés túlnyomó többségében nélkülözték Borcsénét Is, aki közvetlenül a mérkőzés előtt belázasodott. Csupán 5 percet játszott. Az első félidőben taktikailag fegyelmezetten játszottak a szekszárdiak, de a pontszerzéssel bajok voltaki Különösen a tábla alatti helyzetek maradtak kihasználatlanul. A II. félidő közepén Szekszárd 10 pontos vezetésre tett szert, de utána hosszú percekig a pesti csapat került fölénybe, s a megtorpant Petőfi előnye lemorzsolódott. A hajrában Ismét újítani tudtak a szekszárdi lányok, s megérdemelten győztek. Az eredmény nem fejezi ki hűen a két csapat közötti különbséget. Kitűnt; Kurucz (a mezőny legjobbja), Varga és Gelszi. Kiskunfélegyháza—Szekszárd 59:44 (30:14) összeállítás: dr. Péntek (6). Posta (8) — Hunyadi (12), Krasznai (6), Lackó (2). Csere: Ball (2), Rutkai (5), Bodri, Pálmai (2), Bogdán (1), Rácz. Az első félidőben gyengén játszott a Petőfi. Rosszul védekeztek, a támadásoknál pedig szétesően, sokszor felelőtlenül játszottak. Rengeteg átadási hibát vétettek a játékosok és pontatlanul, rosszul dobtak. A II. félidőre valamelyest javult a játékuk, de a mérkőzés kimenetelét nem tudták megváltoztatni. Egy alkalommal 10 pontra megközelítették a íélegyháztakat, de utána 20 ponton felüli vezetésre tett szert a hazai csapat, ami a hajrában valamit csökkent. Az Sz. Dózsa és Bonyhád nagyarányú győzelme az ifjúsági bajnokságban Izgalommentesen zajlik a megyei ifjúsági bajnokság. A vasárnapi forduló után is mindössze csak egy-két változás akadt a bajnoki táblázaton. A vezető csapatok közül az Sz. Dózsa és Bonyhád nagyarányú győzelmet aratott, utóbbi a harmadik helyezett Tolna ellen. Kisdorog jg pontot vesztett Bátaszéken. így aztán a bajnokságért már csak az Sz. Dózsa és Bonyhád van egymással versenyben és könnyen lehet, hogy az Sz. Dózsa bonyhádi győzelme dönti majd el a bajnokság sorsát a szekszárdiak javára. Fadd szoros küzdelemben győzött Máza-Szászvár ellen, Bogyiszló döntetlenül mérkőzött Cikóval, az Sz. Petőfi a 7 játékossal kiálló Duna- földvár ellen nyert 3:1 arányban. Megosztozkodtak a bajnoki pontokon Bátaszéken a Kisdorog elleni összecsapáson, Simontornya legyőzte Fornádot, Paks pedig az Sz. Gépjavítót. Részletes eredmények a következők : Fadd—Máza-Szászvár 4:3 (2:1), Bonyhád—Tolna 6:1 (3:0), Bogyiszló—Cikó 3:3 (2:2), Szekszárdi Petőfi—Dunaföldvár 3:1 (2:1), Bátaszék—Kisdorog 2:2 (1:2), Simontornya —Fornád 2:0 (1:0), Szekszárdi Dózsa —Tamási 6:0 (5:0), Paks—Szekszárdi Gépjavító 4:2 (2:1). JL bajnokság állása: U Sz. Dózsa 2. Bonyhád 3. Tolna 4. Kisdorog 5. Fadd 6. Paks 7. Sz. Gépjavító 8. Tamási 9. Máza-Szászvár 10. Dunaföldvár 11. Simontornya 12. Sz. Petőfi 13. Bátaszék 14. Fornád 15. Cikó 16. Bogyiszló A Szekszárdi Dózsa ifjúsági labdarúgói ismét ontották a gólokat* Ezúttal Tamásit küldték haza 6 góllal. Képünkön: támad a Dózsa* Birkózás Varga (Szekszárdi Spartacus) területi bajnokságot nyert Pécsett került sor dél-nyugat terület 1965. évi kötöttfogású serdülő bajnokságára. Tolna megyét három dombóvári és négy szekszárdi versenyző képviselte. A dombóvári fiúk közül Budai a félnehézsúlyban pontozásos vereségével a második helyre került. Gyöpösnek és a nehézsúlyú versenyzőjüknek nem sikerült eredményt elérni. A Szekszárdj Spartacust négy versenyző képviselte: 48 kilogrammos súlycsoportban: Bakán, aki tavaszszal szabadfogásban megnyerte a bajnokságot, most egy győzelmével szemben kétszer vereséget szenvedett, így csak harmadik helyezett lett. 59 kilogrammos súlycsoportban: Solymár, aki tavasszal gyengén szerepelt szabadfogásban, most csak szoros küzdelemben maradt alul Bolyással, a Pécsi VSK versenyzőjével szemben, aki az országos bajnokság második helyezettje volt. Solymosi, a Pécsi Kinizsi versenyzője már képtelen volt Solymár megújuló támadásainak ellenszerét megtalálni. Végül, egy sikerült válldobás után Solymár keményen zárta ellenfele hídját, aki végül kétvállra kényszerült. Ezzel a győzelmével Solymár második lett. A nap legszebb mérkőzéseit a 66 kilogrammos súlycsoportban Varga, a Szekszárdi Spartacus versenyzője vívta. Minden mérkőzését kétvállal nyerte. Először Gyöpöst, a Dombóvári VSE versenyzőjét fektette kétvállra, járom-fogással, majd Ácsot, a Pécsi VSK versenyzőjét, egy ritkán látott ,,Matura-szaltóval” győzte le. Legkeményebb ellenfele a szintén PVSK-s Nagy volt, akit csak a mérkőzés második részében tudott Varga kétvállra fektetni, karberántás- sal, így veretlenül nyerte minden mérkőzését, ezzel megszerezte a bajnoki címet. Nehézsúlyban Rózsa, aki csak ritkán látogatja az edzéseket, rövid ideig volt csak képes védekezni ellenfeleivel szemben.
