Tolna Megyei Népújság, 1965. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-21 / 248. szám

TOLNA ■'szard >X . VILÁG PROLETAHIAI. EGYESÜLIETER • nlEPUJSAG Ä MAGYAR szocialista munkáspárt tolna megyei bizottsága és.a megyei tanács lapja XV. évfolyam, 248. szám. ARA: 60 FILLER. Csütörtök, 1965. október 21. I— 1 Interjú az őszi csúcsforgalomról I 3. o. I l az őszi csúcsforgalomról 3. o. Rakétával a rakéta ellen 5. o. Riport a gyönki tüszelepüzemből *» o, J A propagandamunka hatékonysága A párt politikájának világos és egyértelmű magyarázása megkö­veteli a propagandamunka esz­közeinek további finomítását, s ugyanakkor azt is, hogy a párt­oktatás minden formájában — természetesen az adott tanfolyam színvonalához igazodva — a kö­zépponti helyet foglalja el cél­jaink, feladataink ismertetése. A propagandamunkában mind több párttag és pártonkívüli szerez jártasságot, így tehát napról nap­ra nő azok száma is, akik a marxizmus—leninizmus tudomá­nyának ismeretében ítélik meg a világ eseményeit és alakítják ki álláspontjukat. A propagandamunka legfonto­sabb feladata a tudatformálás, az emberek szocialista tulajdonságai­nak kialakítása. E területen a meglévő jelentős eredmények el­lenére is még igen sok a tenni­való: elsősorban még tervszerűb­bé, átgondoltabbá kell tenni a tudatformáló munkát. Némileg leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatunk, hogy nem elég csak az elméletet megismerni, az elméleti felkészültség mellé tár­sulnia kell a szocialista embert jellemző tulajdonságoknak, ma­gatartásnak is. Nem arról van szó, hogy hibátlan, százszázalékig tökéletes emberek megformálása a cél — hiszen ilyenek csak az elnagyolt regényekben léteznek — hanem arról, hogy minél erőtel­jesebben kialakítsuk a közösségi gondolkozást, s a társadalomért való önzetlen cselekvés akaratát az emberek többségében. A tudat- formálásért folytatott harc — te­hát a propagandamunka nem ön_ célú, hatékonysága éppen abban van, hogy olyan eszköz, amely tömegeket mozgósít, s az egész nép boldogulását, jobb holnapját szolgálja. „A párt munkastílusá­nak lényeges vonása változatlanul az, — hangoztatta a Központi Bi­zottság beszámolója a Párt Vili. kongresszusán — hogy a párt minden tagjának és funkcionáriu­sának eleven és szoros kapcsolat­ban kell állnia a dolgozó töme­gekkel. A kommunista vezetőktől meg kell követelnünk a szerény­séget és a közösség áldozatkész önzetlen szolgálatát.” E tekintetben is a leghatásosabb a példamutatás. Csák akkor kö­vetelhetünk másoktól, ha elsősor­ban magunk megfelelünk a kö­vetelményeknek. A szerénység ugyanakkor nem jelent visszahú­zódást, a harc feladását, hanem éppen biztos erkölcsi alapon álló harcot, amelyet „szocialista opti­mizmussal” — ahogy ezt Kádár elvtárs legutóbbi parlamenti be­szédében mpmdotta — vívunk meg. A propagandamunka feladatait hosszan lehetne még sorolni. Az élettel való szoros kapcsolat, a napi politika eseményeire való gyors reagálás ugyanúgy feladata, mint az elvi kérdések tisztázása, a hibás nézetek felszámolása, á félreértések: félremagyarázások feltárása. A most megkezdődött pártoktatási évadban propagandis­ták és hallgatók sokezres tábora ismerkedik a marxizmus—leniniz­mus tudományával, s az eddigi esztendők eredményei azt mutat­ják, a hallgatók többsége előbb- utóbb a párt propagandamunká­Áláírták az ötéves magyar—szovjet árucsere-forgalmi megállapodást és a jövő évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet Bíró József és N. Sz. Patoli- személygépkocsikat, különféle mű- gáló könnyűipari termékekből is. 1970-ig a többi, között 90 sajt- gyár, 100 univerzális baromfifel- gozó vonal és csaknem 200 zöld­ség- és gyümölcsfeldolgozó kon­zervgyári vonal szállítását várja tőlünk a Szovjetunió népgazda­sága. Bízunk benne, hogy a ma­gyar ipar már eddig is elisme­rést szerzett gyártmányai a jö­vőben tovább öregbítik megszer­zett hírnevünket a Szovjetunió­ban. csev külkereskedelmi miniszterek szereket és más berendezéseket szerdán Budapesten aláírták az exportál Magyarországra. 1966—1970. évekre szóló, hosszú- lejáratú magyar—szovjet áru­csere-forgalmi megállapodást és az Magyarország a többi között szerszámgépeket és automata cél­gépsorokat, Diesel-vonatokat, zókönyvetÓrUCSere'f0rgalmÍ ****' Wett élelmisze^arT& Az aláírásnál jelen volt Erdélyi ipari berendezéseket, híradás- , ...... , . . , , ,, technikai berendezéseket, autó­£!7*y közlekedési eszközöket, hajókat, Szalai Béla külkereskedelmi mi niszterhelyettes, továbbá az Or­szágos Tervhivatal több vezető be­osztású munkatársa. Ott volt M. R. Seleh, követ-tanácsos, a Szov­jetunió magyarországi ideiglenes ügyvivője, M. G. Losakov, a Szov­jetunió külkereskedelmi miniszté­riuma kollégiumának tagja. Az aláírásnál jelen voltak a két ke­reskedelmi kormányküdöttség tag­jai és szakértői is. Közlemény a megállapodásról A megállapodásról a következő közös közleményt adták ki: A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányküldöttségei a közelmúltban Moszkvában és Budapesten tárgyalásokat folytat­műszereket és más berendezése­ket szállít a Szovjetuniónak. A hosszú lejáratú megállapodás nagymennyiségű konfekcionált és kötött áru, cipő, gyógyszer, friss és konzervált zöldség és gyümölcs, bor, és más fogyasztá­si cikkek Szovjetunióba irányuló szállítását is előírja. Az aláírás alkalmából Bíró József és N. Sz. Patolicsev kül­kereskedelmi miniszterek az alábbi nyilatkozatot adták a Ma­gyar Távirati Iroda munkatár­sának: Bíró József nyilatkozata —A magyar—szovjet kereske­delmi és gazdasági kapcsolatok egyidősek hazánk felszabadulá­tak az 1966—1970. évekre szóló sával. A két ország között húsz kölcsönös áruszállítások egyezte­téséről. A tárgyalások eredménye­ként 1965. október 20-án Buda­pesten aláírták az 1966—1970-re szóló hosszú lejáratú kereskedel­mi megállapodást és az 1966. évi kölcsönös áruszállítási jegyző­könyvet. Az aláírt hosszú lejáratú áru­csere-forgalmi megállapodás Ma­gyarország és a Szovjetunió ter­vező szerveinek, a két ország 1966—1970. évekre szóló népgaz­évvel ezelőtt aláírt első árucsere­forgalmi megállapodás nemcsak a háború által elpusztított or­szág konszolidációjának megte­remtésében nyújtott nagy segít­séget, hanem megvetette egy olyan egyenjogú testvéri kapcso­lat alapjait is, amely azóta is meghatározó jelentőségű hazánk népgazdaságának fejlődésében. A magyar—szovjet árucsere-forga­lom két évtized alatt mintegy harmincszorosára nőtt és ma már dasági terveinek összehangolásá- a Szovjetunió részesedése Ma­rói a közelmúltban lefolytatott gyarország külkereskedelmi for- tárgyalásain alapul. Az új hosz- galmában több mint egyharma- szú lejáratú kereskedelmi megái- dót reprezentál, lapodás a két testvéri ország kö­zötti gazdasági együttműködés erősítésének és szélesítésének fon­tos biztosítéka, a kölcsönös elő­nyökön nyugvó kereskedelem fej­lesztésének szilárd bázisa. A Magyarország és a Szovjet­unió közötti árucsere-forgalom az 1966—1970. évek időszakában mintegy 5,7 milliárd rubel és^ kö­rülbelül kétszerese az előző öt évre szóló megállapodásban elő­irányzott árucsere-forgalomnak. A kölcsönös áruszállítások mennyi­sége 1970-ben 70 százalékkal szárnyalja túl az 1965. évre szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyvben előírt mennyiséget. A megállapodásban a két or­szág népgazdaságának további si­keres fejlesztéséhez és a lakosság életszínvonalának növeléséhez szükséges sokfajta gép, berende­zés, ipari nyersanyag és közszük­ségleti cikk szállítását irányozzák elő. A megállapodás érvényessé­gének időszakában a Szovjetunió 16 millió tonna nyersolajat, 10,8 milliárd kilowattóra villamos energiát, 4,6 millió tonna szenet, 7,1 millió tonna fémet tartalmazó vasércet, nagymennyiségű acél-és színesfém-hengereltárut, gyapotot, különféle vegyicikkeket, műtrá­gyát, fát és faféleségeket szállít — A következő öt évben lé­nyeges előrehaladást érünk el a gépipari munkamegosztásban, amelynek eredményeként erőtel­jesen megnő a magyar jármű­ipar gyártmányainak, valamint az élelmiszeripari berendezések­nek a kivitele. Növekednek szál­lításaink a közfogyasztást szol­N. Sz. Patolicsev nyilatkozata — örömmel jelenthetem ki, hogy közös törekvéseink ered­ményre vezettek, a most aláírt megállapodás mindkét ország számára előnyös. Országaink ed­digi kapcsolatai megbízható ala­pot teremtettek az elkövetkező évek sokoldalú, termékeny ke­reskedelmi és gazdasági együtt­működése számára. — Kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink harmadik évtize­dének küszöbén méltán fejezhe­tem ki azt a meggyőződésemet, hogy az országaink közötti kap­csolatok a most aláírt megálla­podásokban foglaltaknak megfe­lelően továbbra is az egyenjogú­ság, a testvéri, baráti megértés és segítség elvei alapján fejlőd­nek. Ezt kívánják közös céljaink, s ez szolgálja népeink javát — fejezte be nyilatkozatát N. Sz. Patolicsev szovjet külkereskedel­mi miniszter. Elutazott a szovjet küldöttség Szerdán elutazott Budapestről N. Sz. Patolicsev szovjet külke­reskedelmi miniszter és az álta­la vezetett kereskedelmi kor­mányküldöttség. Búcsúztatásuk­ra a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Bíró József külkereskedel­mi miniszter, Erdélyi Károly kül­ügyminiszter-helyettes, Szalai Bé­la külkereskedelmi miniszterhe­lyettes, valamint a Külügymi­nisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium vezető munkatár­sai. jának jól képzett aktívája lesz, 1 Magyarországnak. A Szovjetunió magát és a környezetében élőket továbbá szerszámgépeket, Diesel­formálva öntudatos szocialista em- I mozdonyokat, útépítő gépeket, bérré. | traktorokat, kombájnokat és egyéb Fercnczi István mezőgazdasági gépeket, teher- és Túlteljesítették a negyedéves tervet — lemaradás az áztatásnál A Dunaföldvári Kendergyár­ban a nyáron komoly nehézsé­geket okozott a Duna áradása. A telep egy része víz alatt állt, az árvíz hétnapos termeléski­esést okozott a rostüzemben. Ennek ellenére teljesítette har­madik negyedéves tervét a rost­kikészítő üzem, sőt némi túltel­jesítés is mutatkozik. Különösen a termelékenység terén értek el jó eredményeket az egy fő egy órára eső egységkilogramm ter­vét 9 dekával, tehát mintegy két és fél százalékkal teljesítették túl. A kikészítésnél az árvíz okozta kiesést szeptember végé­ig pótolták. Komolyabb problémákat oko­zott azonban az árvíz az ázta­tásnál. Az áztatok egy hónapig nem tudtak dolgozni, a szárító­területet elöntötte a víz. Az áz- tatás pedig idénymunka, ha hi­deg a levegő, a víz, nem lehet áztatni. A múlt hét elején rak­tak be utoljára kenderkórót a medencékbe. A tervhez képest tizenötezer mázsával kevesebbet áztattak, így a gyár ázottkóró-készlete éppen csak az ez évi anyagszük­ségletet fedezi a rostüzemnek. A nehézségeket úgy hidalják át, hogy a vállalat kiszállási telepe 16 ezer mázsa ázottkórót ad át Dunaföldvárnak, várnak segít­séget Újszegedről is. Az idei kendertermés átvételét már befejezte a gyár, gyors ütember folyik a beszállítás is, az ez évre előininyzott mennyi­ségnek több, mint kétharmadát beszállították a gyárba. Péter lános elutazott Hew Yorkból Washington (MTI). Péter János külügyminiszter, az ENSZ-köz- gyűlés 20. ülésszakán részt vevő magyar klüdöttség vezetője, ked­den este elutazott New Yorkból. A külügyminiszter több mint egy hónapig tartózkodott az ENSZ székhelyén. Beszédet mon­dott a közgyűlés általános vitá­jában, s számos államférfival folytatott megbeszélést, köztük Gromiko szovjet és Rusk ameri­kai külügyminiszterrel. Péter János búcsúztatására a New York-i Kennedy repülőté­ren megjelent Csatorday Károly nagykövet, hazánk állandó ENSZ- képviselője, a közgyűlés egyes számú politikai bizottságának elnöke. Jelen volt Radván.vi Já­nos követ, washingtoni ideigle­nes ügyvivő, továbbá a magyar ENSZ-küldöttség és az állandó ENSZ-képviselet több tagja. A magyar pártkiildöttség a Hvangtié-i kombinátüen Phenjan (MTI). Hvanghé-ba, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság nagymúltú ipari városá­ba és az itteni kohászati kombi­nátba látogatott szerda délelőtt áz MSZMP KB küldöttsége, amely Foek Jenőnek, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettesének vezetésével a KVDK-ban tartózkodik. A ma­gyar pártküldöttséget vidéki út­jára elkísérte Li Dzsu Jong, a Koreai Munkapárt Politikai Bi­zottságának tagja, miniszterelnök­helyettes és Kim U Dzson, a Köz­ponti Bizottság osztályvezető- helyettese. A küldöttséggel uta­zott Kovács József phenjani ma­gyar nagykövet is. A delegációt Hvangheban Han In Fan Észak-Hvanghe tartomány pártbizottságának alelnöke, Pe In Szun, a városi pártbizottság el­nöke, Pák Szun Rak, a vaskom­binát főmérnöke és Kim Tok Szu. a gyári pártbizottság elnöke üd­vözölte. Kínai államférfiak köszönőtáviratai Peking (MTI) Mao Ce-Tung, a Kínai Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának elnöke, Ldu Sao-Csi, a Kínai Népköztársaság elnöke. Csu Te, a Kínai Nép- köztársaság országos népi gyű­lése állandó bizottságának elnö­ke és Csou En-Laj, az állam­tanács elnöke táviratban mon­dott köszönetét Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának, Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének és Kállai Gyulának, a Minisztertanács elnökének a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából küldött jó­kívánságokért. Csen Ji külügy­miniszter ugyancsak táviratban fejezte ki köszönetét Péter Já­nos külügyminiszternek. V

Next

/
Thumbnails
Contents